"Most pedig, minekutána felszabadultatok a bűn alól, szolgáivá lettetek pedig az Istennek: megvan a gyümölcsötök a megszenteltetésre, a vége pedig örök élet." (Róm 6:22)
Az Úr azt szeretné, ha népének egészséges hite lenne, s nem tagadnák meg az üdvösség nagy ajándékát, melyet oly készséggel kínál fel nekik. Ne higgyük azt, hogy majd valamikor a jövőben nagy munka fog folyni értünk, hiszen a munka már befejeződött. A hívőt nem arra szólítják fel, hogy békéljen meg Istennel, mert ezt soha sem kell megtennie és nem is tudná megtenni. El kell fogadnia Krisztust, az ő békességét, mert Krisztussal együtt jár Isten és a békesség is. Krisztus véget vetett a bűnnek, annak nehéz átkát saját testén hordozta a fán, és megszabadította az átoktól azokat, akik hisznek benne, mint személyes Megváltójukban. Ő véget vet annak, hogy a szívet a bűn hatalma irányítsa, s így a hívő élete és jelleme Krisztus igaz jelleméről tehet bizonyságot.
Jézus elküldi Szentlelkét azoknak, akik kérik tőle; mert szükséges, hogy minden hívő megszabaduljon a szennytől éppúgy, mint a törvény átkától és kárhoztatásától. A Szentlélek munkája és az igazság megszentelő ereje által a hívő alkalmassá válik a mennyek országára, mert Krisztus és az ő igazsága munkálkodik bennük és rajtuk. E nélkül egyetlen léleknek sincs joga a mennyhez. Nem tudnánk élvezni a mennyországot, ha nem készülnénk fel annak szent légkörére a Lélek befolyása és Krisztus igazsága által.
Annak érdekében, hogy a menny polgárai lehessünk, be kell töltenünk a törvény követelményeit: "Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből és minden erődből és teljes elmédből; és a te felebarátodat, mint magadat." (Lk 10:27) Ezt csak úgy tudjuk megtenni, ha hitben megragadjuk Krisztus igazságát. Krisztust szemlélve élő és ható elvek töltik be szívünket, a Szentlélek végzi munkáját, s a hívő fejlődhet a kegyelemben, az erőben s jellemében. Átalakul Krisztus képmására, míg lelki fejlődése eléri a Krisztus Jézusban való érett férfiúság mértékét. Így vet véget Krisztus a bűn átkának, és szabadítja meg a hívő lelket annak befolyásától és hatásától. (Selected Messages, 1. kötet, 394-395. oldal)
Az Úr azt szeretné, ha népének egészséges hite lenne, s nem tagadnák meg az üdvösség nagy ajándékát, melyet oly készséggel kínál fel nekik. Ne higgyük azt, hogy majd valamikor a jövőben nagy munka fog folyni értünk, hiszen a munka már befejeződött. A hívőt nem arra szólítják fel, hogy békéljen meg Istennel, mert ezt soha sem kell megtennie és nem is tudná megtenni. El kell fogadnia Krisztust, az ő békességét, mert Krisztussal együtt jár Isten és a békesség is. Krisztus véget vetett a bűnnek, annak nehéz átkát saját testén hordozta a fán, és megszabadította az átoktól azokat, akik hisznek benne, mint személyes Megváltójukban. Ő véget vet annak, hogy a szívet a bűn hatalma irányítsa, s így a hívő élete és jelleme Krisztus igaz jelleméről tehet bizonyságot.
Jézus elküldi Szentlelkét azoknak, akik kérik tőle; mert szükséges, hogy minden hívő megszabaduljon a szennytől éppúgy, mint a törvény átkától és kárhoztatásától. A Szentlélek munkája és az igazság megszentelő ereje által a hívő alkalmassá válik a mennyek országára, mert Krisztus és az ő igazsága munkálkodik bennük és rajtuk. E nélkül egyetlen léleknek sincs joga a mennyhez. Nem tudnánk élvezni a mennyországot, ha nem készülnénk fel annak szent légkörére a Lélek befolyása és Krisztus igazsága által.
Annak érdekében, hogy a menny polgárai lehessünk, be kell töltenünk a törvény követelményeit: "Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből és minden erődből és teljes elmédből; és a te felebarátodat, mint magadat." (Lk 10:27) Ezt csak úgy tudjuk megtenni, ha hitben megragadjuk Krisztus igazságát. Krisztust szemlélve élő és ható elvek töltik be szívünket, a Szentlélek végzi munkáját, s a hívő fejlődhet a kegyelemben, az erőben s jellemében. Átalakul Krisztus képmására, míg lelki fejlődése eléri a Krisztus Jézusban való érett férfiúság mértékét. Így vet véget Krisztus a bűn átkának, és szabadítja meg a hívő lelket annak befolyásától és hatásától. (Selected Messages, 1. kötet, 394-395. oldal)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése