2011. január 13. A év, évközi idő, 1. hét, csütörtök (Szent Hiláriusz püspök, egyháztanító) A nap liturgikus színe: zöld

Isten a hétköznapi élet apró eseményeivel szólít meg minket, és csodáinak tanúi lehetünk ha nem keményítjük meg szívünket. Krisztus társai lehetünk, ha a hitben állhatatosan kitartunk hiszen van hatalma hozzá, hogy az Őt szeretőket felmagasztalja.

Szentlecke: Zsid 3, 7-14
Ne keményítsetek meg szíveteket!
Evangélium: Mk 1, 40-45
Ha akarod, megtisztíthatsz engem.


A greccio listáról ollózva:


„Engedelmeskedj, ne viszálykodj, oszd meg gondolataidat az emberekkel.” Egymásért. békességben élni, jót tenni, a másik épülésén fáradozni.
Ferenctől: -„Fölséges és dicsőséges Isten!”

1902.-ben egy leírásból Johannes Jörgensentől a greccio-közeli ferences remeteségből:
- „Alig tudnék megrendítőbb élményre emlékezni, mint erre a néhány percre a ferencesek között. Eleven középkor! Nagyon messzire került a huszadik század. Messze a hegyláncokon túl volt a modern világ: a fény, lárma, őrültség, bohóckodás, hiúság és romlottság. Valószerűtlen volt, hogy …kocsik, fényár, paloták, varieték is vannak. Az igazán valóságos csak ez a pici, szegény, ősrégi kolostor volt, ..az ima, a hálaaadás, az örök Istendícséret. A sötétben és magányban mindent betöltő Isten-valóság. Teljes hallgatás, elmerülés az imában. Harangszó a csendes völgy fölött.”

Igen. A hallgatás: alászállás a szív mélységeibe. Vágyakozó szeretettel való fülelés, hogy lényünk legmélyebb rétegével megpillantsuk Krisztus láthatatlan arcát. Az Istenarc ebből a mélységből, a szív mélységéből bukkan elő, mert a klasszikussal:-„Jól, csak a szívével lát az ember!” Hallgatás közben buzog fel az ima. Menj Istenhez üres kézzel, de a szív készültségével!

Oltalmazz, segíts rajtam, tekints le rám! Bölcsességed teremtett, s gondviselésed kormányoz minket. Add, Urunk, hogy nyílt szívvel, hűségesen járjunk utadon, türelmet és állhatatosságot tanúsítsunk a bajok viselésében!

Szent Hiláriusz püspök, egyháztanító
Ünnepe: január 13.

A mai ember milyen sokszor megtapasztalja, hogy a maga ereje kevés, de nem találja a megfelelő erőforrást. A Szentírás ismerete megtanít arra, hogy Istenhez mindig bátran forduljunk, és Ő teljesíti szívünk vágyát.
Hilarius a mai Franciaország területén, Poitiers-ben született 315-ben. Az emberi élet céljáról gondolkodott, és ezért a Szentírást kezdte tanulmányozni. Kereszténnyé lett, majd hamarosan püspökké választották. Küzdött az arianizmus ellen, ezért Konstancius császár Kisázsiába száműzte. 356-59-ig tartó száműzetésében a görög egyházatyákat tanulmányozta, és ott is küzdött az arianizmus tanításai ellen; ezért hazaküldték. 361-ben részt vett a párizsi zsinaton. Saturninus arlesi érseket letétette arianizmusa miatt. Több könyvet írt, különösen a Szentháromság-tan kifejtésében van nagy érdeme.


Tanítói bölcsességét magasztalja a szentmise Kezdőéneke:

Szólásra nyitotta ajkát az Egyházban,
a Bölcsesség és az Értelem Lelkével töltötte be őt az Úr.
A dicsőség ruháját adta reá.
FELHÍVÁS A BŰNBÁNATRA
Testvéreim! Csak a bűntől mentes lélek jut el az igaz Isten-ismeretre. Vizsgáljuk meg azért lelkiismeretünket és bánjuk meg bűneinket, hogy tiszta lélekkel helyesen ismerjük meg az Istent.
KYRIE-LITÁNIA
Jézus Krisztus, Aki a világba jövet megvilágosítasz minden embert:
Uram, irgalmazz!
Jézus Krisztus, Aki egylényegű vagy az Atyával:
Krisztus, kegyelmezz!
Jézus Krisztus, Aki megtanítottál minket az üdvösség útjára:
Uram, irgalmazz!
EGYETEMES KÖNYÖRGÉSEK
Kérjük, Testvéreim, az igazság Napját, Jézus Krisztust, igazságának fényével világosítsa meg gondolatainkat, hogy megerősödjünk a hitben és az igazi keresztény életben.


   1. Add, Urunk, hogy bátran és félelem nélkül valljuk meg hitünket.
   2. Távolíts el tőlünk minden tévedést és kételyt.
   3. Erősíts bennünket, hogy a korszellem ellenére is ragaszkodjunk Egyházad tanításához.
   4. Engedd, hogy életünk példája nyomán mások is rátaláljanak az emberi élet értelmére és céljára.
   5. Add, hogy egész életünk hitvallása elvezessen minket Országodba.


Urunk, Jézus Krisztus! Te híveidet Egyházad szent tanítóival akartad elvezetni a teljes igazságra. Kérünk, Szent Hiláriusz püspök tanításával megerősítve, életünk minden pillanata hitvallás lehessen Általad, Aki élsz és uralkodol az Atyával és a Szentlélekkel egységben, Isten, mindörökkön örökké.

       
Zsid 3, 7-14

Ezért -- amint a Szentlélek mondja: ,,Ma, amikor meghalljátok az ő szavát, meg ne keményítsétek szíveteket, mint a megkeseredésben, a kísértés napján a pusztában, ahol atyáitok megkísértettek engem a próbatételben noha látták cselekedeteimet negyven éven át! Megharagudtam ezért arra a nemzedékre, és így szóltam: Mindig csak tévelyednek szívükben! Ők azonban nem ismerték fel az én útjaimat. Amint megesküdtem haragomban: Nem mennek be az én nyugalmamba!'' [Zsolt 95,7-11] Vigyázzatok, testvérek, ne legyen közületek senkiben hitetlenségre hajló gonosz szív, hogy el ne szakadjon az élő Istentől! Inkább buzdítsátok egymást minden egyes nap, amíg azt nem mondják: ,,ma'', nehogy megkeményítsen valakit is közületek a bűn csalárdsága. Mert Krisztusnak részesei lettünk, de csak akkor, ha az általa vetett alapon mindvégig erősen kitartunk.
Mk 1, 40-45

Akkor odajött hozzá egy leprás, és térdre esve így kérlelte: ,,Ha akarod, meg tudsz tisztítani engem.'' Jézus megkönyörült rajta. Kinyújtotta kezét, megérintette, s közben azt mondta neki: ,,Akarom, tisztulj meg!'' Amikor ezt kimondta, azonnal eltűnt róla a lepra, és megtisztult. Nagyon ráparancsolt, és mindjárt elbocsátotta őt: ,,Vigyázz, senkinek se szólj erről; hanem eredj, mutasd meg magadat a papnak [Lev 13,49], és ajánld föl tisztulásodért, amit Mózes rendelt, bizonyságul nekik.'' De az, mihelyt elindult, híresztelni kezdte a dolgot, úgyhogy Jézus már nem mehetett nyilvánosan a városba, hanem kint a puszta helyeken tartózkodott; és hozzá gyülekeztek mindenfelől.

2011. január 13. - Csütörtök

Abban az időben egy leprás jött Jézushoz. Térdre borult előtte, és így
   kérlelte: ?Ha akarod, te megtisztíthatsz engem!? Jézusnak megesett rajta a
   szíve. Kinyújtotta kezét, megérintette, és azt mondta neki: ?Akarom!
   Tisztulj meg!? Erre rögtön elmúlt a leprája, és megtisztult. Jézus szigorúan
   ráparancsolt, azonnal elküldte, és így szólt hozzá: ?Nézd, senkinek se szólj
   erről, hanem menj, mutasd meg magadat a papnak, és tisztulásodért ajánld fel
   a Mózes által rendelt áldozatot, bizonyságul nekik.?
   Ő azonban, alighogy elment, mindenfelé hirdetni és híresztelni kezdte a
   dolgot. Emiatt Jézus nem mehetett többé nyilvánosan a városba, inkább
   távolabbi, elhagyatott helyeken tartózkodott. Mégis, mindenünnen özönlöttek
   hozzá az emberek.
   Mk 1,40-45


   Elmélkedés:
   Jézus korában az ószövetségi törvények szerint a leprás betegeknek tilos
   volt találkozniuk az egészségesekkel, nehogy megfertőzzék őket is. Messziről
   el kellett kerülniük a városokat és a távolból jelezniük kellett, hogy
   ragályos betegségben szenvednek. A mai evangéliumban szereplő leprás ember
   átlépi ezt a szigorú törvényi kényszert, mert egyetlen vágy vezeti: szeretne
   meggyógyulni. És most, íme, itt az alkalom számára, találkozik Jézussal,
   akinek korábbi csodás gyógyításairól már bizonyára hallott. Hisz abban, hogy
   egyedül Jézus képes segíteni rajta. Gyógyulásának feltétele, hogy kijelenti,
   hogy Jézus képes őt meggyógyítani. Jézus isteni hatalmában való hitének a
   megvallása ez.
   Miután Jézus csodát tesz vele és megszabadítja leprás betegségétől, azt kéri
   tőle, hogy a törvény előírása szerint ajánlja fel az áldozatot. A leprásokra
   vonatkozó parancsot megszegő embernek a törvény szerinti cselekedettel kell
   kifejeznie, hogy megtisztult és visszatérhet a közösségbe.
   ? Horváth István Sándor


   Imádság:
   Istenem, add, hogy az időt úgy használjam fel, hogy értékes legyen földi és
   örök életem számára. Óvj meg mindnyájunkat ebben az újesztendőben minden
   bajtól, és a napok, hónapok múlásával közelebb kerüljünk Atyai szívedhez.
   Szűz Mária, Isten Anyja, légy pártfogóm szent Fiadnál.

13. csütörtök (Szent Hiláriusz)

Zsid 3,7-14; Zs 94; Mk 1,40-45
    Ma, ha az Úr szavát halljátok, ne keményítsétek meg szívetek

Zsid 3,7-14

Ezért -- amint a Szentlélek mondja: ,,Ma, amikor meghalljátok az ő szavát, meg ne keményítsétek szíveteket, mint a megkeseredésben, a kísértés napján a pusztában, ahol atyáitok megkísértettek engem a próbatételben noha látták cselekedeteimet negyven éven át! Megharagudtam ezért arra a nemzedékre, és így szóltam: Mindig csak tévelyednek szívükben! Ők azonban nem ismerték fel az én útjaimat. Amint megesküdtem haragomban: Nem mennek be az én nyugalmamba!' [Zsolt 95,7-11] Vigyázzatok, testvérek, ne legyen közületek senkiben hitetlenségre hajló gonosz szív, hogy el ne szakadjon az élő Istentől! Inkább buzdítsátok egymást minden egyes nap, amíg azt nem mondják: ,,ma', nehogy megkeményítsen valakit is közületek a bűn csalárdsága. Mert Krisztusnak részesei lettünk, de csak akkor, ha az általa vetett alapon mindvégig erősen kitartunk.

Zs 94

Jöjjetek, örvendezzünk az Úrnak, ujjongjunk szabadító Istenünknek. Járuljunk eléje magasztalással, vigadjunk előtte zsoltárokkal. Mert nagy Isten az Úr, hatalmas király ő minden istenen. Kezében vannak a föld mélységei, s övé a hegyek csúcsa. Övé a tenger, ő alkotta meg, s az ő keze formálta a szárazföldet. Jöjjetek, imádjuk, hajoljunk meg, boruljunk térdre az Úr, a mi alkotónk előtt! Mert ő az Úr, a mi Istenünk, mi pedig az ő legelőjének népe, s kezének juhai vagyunk. Ma, ha szavát meghalljátok: ,,Ne keményítsétek meg szíveteket, Mint Meribánál s Massza napján a pusztában, hol atyáitok megkísértettek engem: próbára tettek, bár látták műveimet. Negyven esztendeig undorodtam e nemzedéktől, s azt mondtam: Tévelygő szívű nép ez. Nem ismerték útjaimat, ezért haragomban megesküdtem: Nem mennek be nyugalmamba!'

Mk 1,40-45

Akkor odajött hozzá egy leprás, és térdre esve így kérlelte: ,,Ha akarod, meg tudsz tisztítani engem.' Jézus megkönyörült rajta. Kinyújtotta kezét, megérintette, s közben azt mondta neki: ,,Akarom, tisztulj meg!' Amikor ezt kimondta, azonnal eltűnt róla a lepra, és megtisztult. Nagyon ráparancsolt, és mindjárt elbocsátotta őt: ,,Vigyázz, senkinek se szólj erről; hanem eredj, mutasd meg magadat a papnak [Lev 13,49], és ajánld föl tisztulásodért, amit Mózes rendelt, bizonyságul nekik.' De az, mihelyt elindult, híresztelni kezdte a dolgot, úgyhogy Jézus már nem mehetett nyilvánosan a városba, hanem kint a puszta helyeken tartózkodott; és hozzá gyülekeztek mindenfelől.

Bízom Benned Uram Jézus! Benned bízom egyedül, kit Te hű kegyelmed hordoz, az bizton üdvözül! Ámen


“Bízom Benned, Uram Jézus, Benned bízom egyedül!
Kit Te hű kegyelmed hordoz, az bizton üdvözül.
Bízom Benned, Uram Jézus, Te nagy kegyelmű, drága hű Megváltó!
Én bízom Benned, Uram Jézus, Igéd biztat reá!”


Bocsánatot kérek, ha szidalmaztalak, vagy miattam ezt mások tették volna Veled, Atyám! Bocsáss meg, ha bántottam azokat, akiket egyébként szeretek, akik olyan közel állnak hozzám! És kérlek, adj nekem erőt, hogy tudjam őket is kérni bocsánatukért, vagy tudjak megbocsátani az ellenem így cselekvőknek. Köszönöm, hogy szereteted végtelen, és már készen van a bocsánat – ez olyan nagy öröm nekem! Ámen


Bocsásd meg vétkeinket. (Mt 6,12)


Bocsásd meg Uram, amikor más forrásaim voltak és vannak. Amikor tönkre tudott tenni, hogy emberektől nem kaptam hálát, megértést. Köszönöm, hogy egyre inkább tanítasz arra, hogy csak Tőled várjak. Köszönöm, hogy a Te arcod ragyog nekem. Ha újra felragyog nekem a Krisztus, senkire és semmire nincs szükségem. Hadd magasztaljalak Uram, hogy Te vagy. Köszönöm, hogy nem vagy személyválogató. Köszönöm, hogy mindenkire sütni akarsz. Kérlek, adj készséget minden ajtót, ablakot kinyitni, hogy egyre teljesebben belém, és átsüss rajtam. Kérünk, hogy ebbe a sötét és reménytelen világba hadd tudjunk Téged vinni. Segíts, hogy ne késedelmezzünk. Kérünk, dicsőítsd meg magadat bennünk, hogy ahova megyünk, áldássá lehessünk. Köszönjük, hogy benned van minden forrásunk. Hadd dicsőítsünk ezért. Ámen.


Bocsásd meg Uram, hogy a legkisebb szenvedéstől is félünk, pedig ezen van a legnagyobb áldás, és a legnagyobb dicsőség. Bocsásd meg, hogy mindig igyekeztünk kikerülni minden nehezet. Könyörülj rajtunk, hadd menjünk most bátran, egyenesen, Veled. Köszönöm a keskeny útat, köszönöm, hogy aki most igazán akarja, bocsánatot kaphat a múltjára, jövőjére nézve pedig erőt, örömöt, győzelmet. Köszönjük, hogy kegyelmesen meg akarod áldani jövőnket, hogy életünk lehessen magasztalására a Te dicsőségednek. Ámen.


Bocsásd meg Urunk a felemás életünket. Szeretnénk most nagyon őszintén beszélni Hozzá, és elmondani, hogy életünknek nagy százaléka nem a Tiéd. Van más is, amit szeretünk, ami fontos. Úr Jézus, hadd kérjünk, hogy a döntő fordulat történjen meg az életünkben. Hadd legyenek itt egyesek egészen áldássá, hogy egészen használhasd őket. Uram! Olyan nagy szüksége van ennek a világnak átadott életű emberekre. Uram, hadd legyünk mi azok. Segíts, hogy egy kis örömért, egy kis dicsőségért ne veszítsünk most el mindent. Köszönjük, hogy szólsz az igén keresztül, hogy döntés elé állítasz bennünket. Kérünk, áldj meg bennünket, és cselekedj velünk, a Te nevedért. Ámen.


Boldogság tölt el amikor ezt az ígéretet olvasom.Mert a szeretet mindent legyőz, biztonságban vagyunk. Isten szeretete agape szeretet, ami önzetlen és semmit nem vár el. Úgy szeret minket ahogyan vagyunk, semmi, de semmi el nem választ ettől. Köszönet és hála, a mi Atyánknak.
Ámen!

Idő – hozd ki belőle a legtöbbet!

„Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk!” (Zsoltárok 90:12)

Napjaink olyanok, mint a szabvány méretű bőröndök, egyesek mégis több mindent tudnak beletenni, mint mások. Azért van ez, mert ők tudják, mit pakoljanak be. Mindenki huszonnégy órát kap, de nem mindenki kapja ugyanazt érte. Az igazság az, hogy nem az idődet osztod be, hanem az életedet. Az időt nem tarthatjuk irányításunk alatt, az idő halad, bármit is teszel. Senki sem tud – bármilyen agyafúrt is – félretenni másodperceket egyik nap, hogy másnap használja fel őket. Egyetlen tudós sem képes új perceket létrehozni. Lehet valaki a világ leggazdagabb üzletembere, mégsem tud teljes vagyonán sem további órákat venni a napjához. Az emberek azt szokták mondani, hogy megpróbálnak „időt találni” erre vagy arra, de fel kellene hagyniuk a kereséssel – nincsenek extra órák elfekvőben itt-ott. Huszonnégy óra a legtöbb, amit bármelyikünk is kaphat. A bölcs emberek megértik, hogy az idő a legértékesebb árucikk, ezért tudják, hogy mire megy el. Folyamatosan kiértékelik, hogyan töltik idejüket, és megkérdezik maguktól: „A lehető legjobban használtam fel az időmet?”. Charles Spezzano írja What To Do Between Birth and Death: The Art of Growing Up [Mit tegyünk a születés és a halál között: a felnőtté válás művészete] című könyvében: „A dolgokért valójában nem pénzzel fizetünk, hanem az időnkkel. Azt mondjuk: »Öt év alatt elég pénzt tudok félretenni arra, hogy megvegyem azt a nyaralót, amit szeretnénk. Aztán majd lelassítok.«. Ez azt jelenti, hogy az a ház öt évedbe fog kerülni, felnőtt életed egy tizenkettedébe. Váltsd át a ház, az autó vagy bármi más pénzbeli értékét időre, és látni fogod, vajon tényleg megérte-e.”

A KIRÁLYSÁG "ÚJ BORA"

  "És senki sem tölt új bort régi tömlőkbe; különben az új bor a tömlőket szétszakítja, a bor is kiömlik, a tömlők is elpusztulnak; hanem az új bort új tömlőkbe kell tölteni." (Mk 2:22)
 
  Szükségünk van arra, hogy elménket Krisztus töltse be folyamatosan, kiűzve onnan az önzést és a bűnt. Amikor Krisztus eljött a világba, a zsidó vezetőket annyira áthatotta a farizeizmus, hogy nem tudták befogadni az ő tanításait. Jézus az összeszáradt borostömlőkhöz hasonlította őket, melyek nem alkalmasak a szőlőtő új termésének befogadására. Jézusnak új tömlőket kellett találnia, melybe királyságának új borát tölthette. Ezért fordult el a farizeusoktól és választotta ki a galileai szegény halászokat.
  Jézus a világ legnagyobb tanítója. Ő embereket választott ki, akiket ki tudott képezni, akik az ő ajkáról hallották a tanítást, és akiket el is tudott küldeni; és így van ez egészen napjainkig. Így Szentlelke és Igéje által téged is ki tud képezni az ő munkájára. Amint száműzöd elmédből a hiúságot és a léhaságot, Isten azonnal betölti az űrt azzal, amit vágyik adni neked: a Szentlélekkel. Akkor a szíved jó kincseiből jó dolgokat fogsz előhozni: a gondolatok gyöngyszemeit, melyeket amikor majd mások megkapnak, dicsőíteni fogják Istent. Akkor gondolataid nem önmagadra fognak összpontosulni, nem fogod magadat mutogatni, nem fogod magad megjátszani; hanem gondolataid és minden vonzalmad központja Krisztus lesz, és majd átsugárzod másokra a fényt, mely az Igazság Napsugarából áradt rád.
  Krisztus hív: "Ha valaki szomjúhozik, jöjjön énhozzám, és igyék." (Jn 7:37) Kimerítetted ezt a forrást? Nem, mert kimeríthetetlen. Amikor érzed, hogy szükséged van rá, azonnal ihatsz, újra és újra. A forrás mindig csörgedezik. És ha egyszer már ittál abból a forrásból, nem fogod többé keresni e világ repedezett kútjait, hogy azokból oltsad szomjadat; nem azt fogod nézni, hogyan találhatod meg a legtöbb élvezetet, szórakozást, mókát és mulatságot. Nem, mert ittál abból a forrásból, mely Isten városának lakóit boldoggá teszi. Akkor örömöd teljes lesz; mert Krisztus, a dicsőség reménysége fog élni benned. (Review and Herald, 1892. március 15.)

2011. január 13. csütörtök Veronika, Vera napja 1279.

A mai nap meditációs fogalma:
Gondviselés...

A mai nap imádsága:
URam! Jóságoddal nevelj és növelj! Ámen



Ekkor kisgyermekeket vittek hozzá, hogy megérintse őket, a tanítványok azonban rájuk szóltak. Amikor ezt Jézus észrevette, megharagudott, és így szólt hozzájuk: "Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket, és ne tiltsátok el tőlem őket, mert ilyeneké az Isten országa. Bizony, mondom néktek: aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen sem megy be abba." Ekkor átölelte és kezét rájuk téve megáldotta őket!
Mk 10,13-16

Így történt vagy csak az evangélista "szerkesztette" egymásután a két történetet - nem tudhatjuk -, az azonban mindenféleképpen sokatmondó, hogy Márknál a kisgyermekek jézusi példája egy igazán felnőtt dologról (házasság kérdése - válás) való, farizeusokkal tartott "diskurzus" után át következik. Gyanítható, hogy nemcsak a Mestert kísértő farizeusok, de a gyermekeket és szüleiket elterelő tanítványok is megdöbbentek Jézus mondatain: hiszen akárcsak most, akkoriban is, a válást leginkább a gyermekek szenvedik/szenvedték meg...

Jézus kinyilvánítja: Isten a férfit és nőt egybe, egymásnak teremtette, s a család az egységnek, az összetartozásnak a legintimebb helye, szimbóluma. Amennyire nem szétválasztható az egy gyermek - lesznek ketten egy testté(!)... bár mi mindig a lelki egységet hangsúlyozzuk, de természetesen igaz ez biológiailag is: hiszen a gyermek genetikailag "fél-apa és fél-anya" - olyannyira az Isten országa is az egységről szól: Isten és az üdvözültek közösségéről. Jézus tudatosan használja a mennyország bemutatására a mennyasszony s a vőlegény képét vagy éppen a vacsoráló örömközösség példáját. Mit kell tehát megértenünk abból, hogy "ilyeneké az Isten országa"?

Először is azt, hogy a gyermek feltétel nélkül fogadja mindazt, amit szüleitől kap, mert számára a mindennapok lételeme, hogy szülei szeretik őt. (Ha mégsem így van - s sajnos van úgy, hogy a gyermek szülői szeretet helyett csak erőszakot szenved el a családban -, akkor az az élet elleni egyik legnagyobb bűn, tragédia, mely a gyermek egész életére rányomja a bélyegét.) Isten tehát szeretetét folyamatosan adó gondviselő Erő! Másodszor: a gyermek mindent elhordoz. Még azt is, ha szülei szeretetlenek, aszociálisak és kiszámíthatatlanok... Isten tehát elhordozza az ember istentelenségét - mindvégig. Harmadszor: a gyermek növekszik, belenő a felnőttek világába, ahogyan a felnőtt embernek is bele kell(ene) növekednie az Isten országába. Ez jelenti a hívő ember reménységenek beteljesülését, vagyis: az Isten országában minden eléri, bevégzi a célját. Ami itt fogyatékos és hiányos volt idelent, az odaát kiteljesedik, s mindaz, ami itt a Földön tragikusan félbeszakadt, az odaát kiegészül: meg nem született, vagy teljesen elrontott életek, megálmodott, de soha meg nem valósult Istennek is tetsző tervek... Az Isten országának ígérete ezt jelenti. Más ugyanis nem hozhat megnyugvást lelkünknek, csak az, hogy Isten mindent elsimít, mindent kiegészít és egésszé növel...

Fentiek megvalósulásában nem a mikor és a hogyan a lényeg, hanem a miért? Azért, mert Isten maga a Szeretet...

2011. január 13. csütörtök

Krisztus emberi mivolta:
A Szentírás a megtestesült Krisztust úgy ábrázolja, mind akinek két természete van. Isten és ember egy személyben.

Benne van a bölcsesség és ismeret minden kincse elrejtve.
Kolose 2:3,

Valóban nagy a kegyességnek a titka: aki megjelent testben, igaznak bizonyult lélekben, megjelent az angyaloknak, hirdették a pogányok között, hittek benne a világon, felvitetett dicsőségben.
Timóteus 3:16,

Az emberi születés, a nevei, címei, a természete, mind arra utalnak, hogy Isten - ember volt, az Atya dicsőségére.
Teljesen normális fejlődésen ment át mint minden gyermek, megismerve a gyermeki dolgokat, a kamasz életet, és a felnőtté válás viszontagságait.
Megtapasztalta az emberi természet korlátait, áldásait, és kisértéseit.
Emberi halált szenvedett, és emberi feltámadásban volt része, ami minta számunkra is.
Krisztus tökéletesen bűntelen és romolhatatlan volt, ezt bizonyítja az Ó- és az Újszövetség is, de képes megérteni minket pont azért mert megismerte a földi élet minden nyomorúságát.

Mert nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, kivéve a bűnt.
Zsidók 4:15,

Bízzunk benne, fogadjuk el igéit, és próbáljunk hozzá hasonlatosnak lenni, és maradni. Akkor leszünk krisztusiak, vagyis keresztények.

Január 13.

Növekedjetek a kegyelemben!

"18Inkább növekedjetek a kegyelemben és a mi Urunk, üdvözítő Jézus Krisztusunk ismeretében. Övé a dicsőség most és az örökkévalóságban!" (2Péter 3,18)

A fák egyszerre két irányban növekednek. A lombjuk az ég felé tör, és egész életük során tart ez a fejlődés. A gyökérzetük pedig a föld felé igyekszik minél mélyebben és szélesebben behálózva a talajt. Ez a szemmel nem követhető növekedés teremti meg a fák stabilitását még a legnagyobb viharok idején is. A "láthatatlan" teszi lehetővé a látható változást. A hitben való fejlődés nagyon hasonlít erre a példára. Ahhoz, hogy a látható, hallható tetteink és beszédünk Istenünk dicsőségére növekedjenek, a mások számára nem követhető területeken is gyarapodnunk kell. Az ige erre szólít fel. Növekedjünk a kegyelemben és Jézus Krisztus megismerésében! Ez adja meg az alapot minden más lelki növekedésnek. A kegyelemben való erősödés azt jelenti, egyre jobban megértem és megélem, hogy szeret engem az Úr. Kedves vagyok előtte, és nem kényszerből, hanem jóindulatából segít, mert szeret. Mindezt annak ellenére teszi, hogy látja és tudja, mennyi bűnt követtem és követek el. Atyai szívvel tekint rám. Ennek tudata és átélése mérhetetlen biztonságot és békességet eredményez. Ez tud felszabadítani arra, hogy bátran és készségesen engedelmeskedjek Urunknak és megmentőnknek, Jézus Krisztusnak. /PZs/ Paróczi Zsolt

Irgalmasságot akarok, nem áldozatot "1Abban az időben Jézus gabonaföldeken ment át szombaton, tanítványai pedig megéheztek, és elkezdtek kalászokat tépdesni és enni. 2Amikor ezt meglátták a farizeusok, szóltak neki: "Íme, tanítványaid olyat tesznek, amit nem szabad tenni szombaton." 3Ő pedig ezt válaszolta nekik: "Nem olvastátok, hogy mit tett Dávid, amikor kíséretével együtt megéhezett? 4Bement az Isten házába, és a szent kenyereket ették meg, amelyeket nem lett volna szabad megennie sem neki, sem az ő kíséretének, hanem csak a papoknak. 5Vagy nem olvastátok a törvényben, hogy szombaton a papok a templomban megszegik a szombatot, mégsem vétkeznek? 6De mondom nektek, hogy még a templomnál is nagyobb van itt. 7Ha pedig értenétek, mit jelent ez: Irgalmasságot akarok, nem áldozatot, - nem ítéltétek volna el azokat, akik nem vétkeztek. 8Mert az Emberfia ura a szombatnak."" (Máté 12,1-8) Az lenne a jó, ha nem kellene szembeállítani ezt a kettőt: irgalmasság és áldozat. Jézus Krisztusnak sajnos mégis idéznie kellett a prófétai igét, mert Isten népe újból félreértette az Úr törvényét (Hós 6,6). Nem az áldozat a rossz, hanem annak a lelkülete, aki azt szívtelenül és könyörület nélkül gyakorolja. Egyébként az irgalmasság is áldozatot kíván, szeretetből fakadó szánalmat. Az irgalom patakjának a szeretet a forrása. Nem véletlen, hogy amikor a Megváltót a szeretet gyakorlatáról kérdezték, ő az irgalmas samaritánus történetét mondta el. Ennek tanulsága az volt, hogy az szereti felebarátját, aki irgalmas hozzá (Lk 10,25-37)! A hit és szeretet nélküli áldozat önteltté tesz, többnek érezzük magunkat másoknál. Ebből fakad a legtöbb szeretetlen ítélkezés is. A farizeusok látását annyira elhomályosította ez a lelki gőg, hogy emiatt nem vették észre a testté lett Igét. Az irgalmasság ellenben alázatossá nevel, mert folyamatosan értékesnek tartja a másikat. Az Úr ma sem azt várja, hogy kötelességtudatból és megszokásból hozz áldozatokat. Ő (és valószínűleg a környezeted is) érezni szeretné odaszánásodból az irgalmasság és szeretet jó illatát. Ez teszi igazán értékessé az életedet! /PZs/ Paróczi Zsolt

Január 13.

Ha valaki cselekedni akarja az Ő akaratát, megismerheti a tudományról, vajon Istentől van-e, vagy én magamtól szólok.
János 7,17

Uram! A templomfalakon kívüli életben is követelni merted Isten akaratának teljesítését. Dühödt ellenállásba ütköztél. "Néphitető"-nek bélyegeztek. Nemcsak földi napjaidban volt ez a sorsod. Mi jogon mersz beleavatkozni, a világ, valamely nemzet, a család, vagy az egyén életének a kérdéseibe? Ezért számoltatnak meg máig is. Válaszod mindig ugyanaz: Isten jogán! A legfőbb jogon. Az élet ajándékozója Isten. Minden életé. A különböző közösségeknek a rendjét is az Ő akarata szabja meg. Ennek az akaratnak kell érvényesülnie. Ezért szólsz. A Te tanításod Isten akaratának kinyilatkoztatása. Akkor is, ha engedelmesen elfogadják, de akkor is, ha szembeszegülnek vele.

Uram! Sok engedetlenséggel megrakott szívemben - néha fojtogatott helyzetben, olykor szabadságra törve, de - él a vágy Isten akaratának követésére. Ezt Te tudod legjobban. Valahányszor ennek a vágyamnak engedelmeskedni igyekszem, mindig egyenes úton hozzád és tanításodhoz találok. Az élet hangja vallja bennem csöndesen, s ha fölerősödik, akkor vallja a kívülállók előtt is mai igédet: a Te tudományod Istentől van.