A hited próba alatt van

"Ezek a próbák fogják megmutatni, hogy a hitetek valódi. Ki van próbálva hitetek, mint ahogy a tűz megpróbálja és megtisztítja az aranyat." (1 Péter 1:7a NLT fordítás)

A Biblia rengetegszer ismétli, hogy Isten megígérte, hogy betölti szükségeidet: "Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket az ő gazdagsága szerint dicsőséggel a Krisztus Jézusban." (Pál levele a filippiekhez 4:19)

A Biblia viszont azt is mondja, hogy minden ígérettel együtt jár egy kitétel. Az egyik feltétel ehhez az ígérethez, az, hogy bíznod kell benne. Minél inkább bízol Istenben, Isten annál inkább képes lesz arra, hogy életed szükségleteit betöltse.

Hogyan tudsz megtanulni Istenben jobban bízni, hogy aztán ő betölthesse szükségleteidet? Hogyan igyekezhetsz nagyobb hitre?

Hitet nem attól fogsz kapni, hogy bibliaórán ülsz, vagy, hogy beszélsz róla. A hit olyan mint egy izom, úgy fejlődik, ha használod. Minél többet használod, annál jobban növekszik. És minél jobban növekszik, annál jobban tudja majd Isten az életedet megáldani.

Azokat a körülményeket, melyekbe Isten azért helyez, hogy hitünket növelje, megpróbáltatásoknak nevezzük: "Ezek a próbák fogják megmutatni, hogy a hitetek valódi. Ki van próbálva hitetek, mint ahogy a tűz megpróbálja és megtisztítja az aranyat." (1 Péter 1:7a NLT fordítás)

Négy olyan megpróbáltatás van, mellyel Isten a hitünket teszteli, és valószínű, hogy az egyiken épp most mész keresztül. Ahogy haladsz, tudhatod, hogy ez egy lehetőség arra, hogy fejlődjön a hited, hogy Istenben jobban bízzál. Az első két megpróbáltatásról ma fogok beszélni, a maradékról pedig holnap.

1. A nyomás tesztje
A nyomás tesztje a következőt kérdezi: "Hogyan fogod ezt a stresszt kezelni?" Magadra támaszkodsz, vagy Istenre támaszkodsz? Zsoltárok 50:15 azt mondja: "Hívj segítségül engem a nyomorúság idején! Én megszabadítlak, és te dicsőítesz engem." Istenhez fordulsz amikor bajban vagy nem más dolgok felé?

2. Az emberek tesztje
Isten gyakran használ embereket az életedben, hogy letesztelje, kiterjessze és növessze hitedet. Ez a teszt a következőt kérdezi: "Hogy fogod a csalódást kezelni? Az élet nagyon sokszor csalódás. Karrier, házasság, és még a tervek se úgy alakulnak, ahogy mi gondoltuk. De a legelszomorítóbb az életben az ember. Miért? Csalódunk az emberekben, mert azt a szükségletet akarjuk velük betöltetni, amit csakis Isten tud. Ez egy teszt!

A te problémád nem az életedben való emberekkel van. A probláma az életedben lévő emberek felé való reakcióddal van. Nem az emberek a problémák, és nem is ők a megoldások a problémáidra. A válasz Istenben rejlik. Amikor másoktól várod el, hogy megváltód legyenek, már várhatod is a csalódást.

Jeremiás 17:7 azt mondja: "De áldott az a férfi, aki az ÚRban bízik, akinek az ÚR a bizodalma.". Mi történik ha az Úrban bízol? Figyelj Isten ígéretére Ézsaiás 49:23-ban: "...nem vallanak szégyent, akik bennem bíznak.".

Beszéljétek át

* Melyik tesztnél jársz épp az életedben, hogy hitedet kiterjessze?
* Hogyan fogsz válaszolni a stresszre és az életedben lévő emberekre, akik tesztelik a hitedet?

A küldetés, amit el kell fogadnod

"Ahogyan engem küldtél a világba, én is elküldtem őket a világba" (angolból ford.: "ahogy nekem küldetést adtál a világban, én is küldetést adok nekik a világban") János 17:18

Tudtad, hogy Isten egy olyan különleges életüzenetet készített számodra, amelyet szeretné, ha megosztanál a világgal? Ez olyasvalami, amit meg kell tanítanunk a gyermekeinknek is. Fontos tudniuk, hogy Isten egy általános és egy személyre szabott feladatot is adott a számunkra. A mindannyiunkra vonatkozó feladat az, hogy beszéljünk Jézusról. Az egyedi feladatunk pedig a saját élethelyzetünktől, hátterünktől, jó és rossz tapasztalatainktól függ.

Istennek terve van azokkal a sérelmekkel, amelyeken már keresztül mentünk: arra akarja használni, hogy segítsünk másoknak.


Ki tud jobban segíteni egy alkoholizmussal küszködő embernek annál, aki maga is megvívta ezt a csatát?
Ki tud jobban segíteni egy fogyatékos gyermeket nevelő szülőnek annál, akinek magának is sérült gyermekei vannak?
Ki tud jobban tanácsot adni egy házassági problémákkal küzdő férfinek vagy nőnek annál, aki már maga is átélte a válás fájdalmait?
Ki tud több reményt adni egy olyan gyereknek, aki értéktelennek érzi magát az iskolában annál, aki maga is pont ugyanígy érzett gyerekkorában?


Isten a számodra kínos vagy szégyellni való dolgokat arra akarja használni, hogy másokon segíts. Gyakran azt gondoljuk, hogy erőnkkel tudunk a legjobban bátorítani, segíteni másokat, pedig igazából sokszor pont azokkal a dolgokkal segítünk rajtuk, amelyeket el akarunk titkolni előlük. Közel éreznek magukhoz, és reménység ébred bennük, amikor látják, hogy Isten hogyan vitt téged keresztül a megpróbáltatáson a gyengeségeid ellenére.


Tehát mi a küldetésed? Isten arra hívott el, hogy elmondd az embereknek, hogyan segített Jézus legyőzni az életed nehézségeit. Az Evangélium jó híre egyszerűen csak az, hogy elmondjuk az embereknek, hogy a megváltás Isten ingyen ajándéka, és nem kell kiérdemelnünk, hogy a mennybe juthassunk. A küldetésed arról szól, hogy elmondd másoknak, Isten azt akarja, hogy örökké éljenek vele együtt, és hogy az összes rosszat, amit tettek, képes eltörölni az Ő kegyelme.


"Mindez pedig Istentől van, aki megbékített minket önmagával Krisztus által, és nekünk adta a békéltetés szolgálatát" (angolból ford.: Krisztus által Isten békét teremtett köztünk és Önmaga között, és Isten azt a munkát adta nekünk, hogy beszéljünk mindenkinek arról a békéről, ami lehetséges Istennel) 2Korinthus 5:18

Isten nem mond le rólad soha

"Milyen mérhetetlen nagy az ő hatalma rajtunk, hívőkön! Minthogy hatalmának ezzel az erejével munkálkodik a Krisztusban, miután feltámasztotta őt a halálból..." (Ef 1,19-20)

Nem könnyű erősnek maradni. Tegnap megjegyeztem, hogy milyen nehéz egy bukás után összeszedni magunkat, és újból talpra állni. Honnan kapunk erőt az újrakezdéshez?

Az erőt mindenki akarja. A könyvesboltok portékái ezt ígérik a helyesen öltözködőnek csakúgy, mint a jól táplálkozónak.

Tudod-e, hogy Isten is meg akar erősíteni téged? Hogy is olvastuk? "Milyen mérhetetlen nagy az ő hatalma rajtunk, hívőkön! Minthogy hatalmának ezzel az erejével munkálkodik a Krisztusban, miután feltámasztotta őt a halálból..." (Ef 1,19-20).

Két fontos igazságot tár elénk ez az igeszakasz:

A feltámadott Jézus Krisztus Isten erejéről tanúskodik. Ugyanez az erő munkálkodhat rajtunk is.

Ha a halálból életre hívta Jézust, bizonyára lesz nála megoldás a mi neki átadott problémáinkra is. A reménytelen helyzetek specialistáját mi képtelenek vagyunk túlterhelni. Talán éppen most gondoltad róla, hogy az anyagi problémáidat sem ismeri, honnan tudná, miféle betegséggel küszködsz? Tud-e a házassági problémáitokról? Isten mindezt nem csak tudja, de kész segíteni is rajtad, mégpedig a Feltámadásban már bizonyított hatalommal.

Isten elvégezi benned azt, amit elkezdett. A bukásaid sem gátolják meg ebben. Biztosra veheted Isten szavát, amint a Filippiekhez írt levélben ki is jelenti: "aki elkezdte bennetek a jó munkát, elvégzi a Krisztus Jézus napjára" (Fil 1,6)!

Amit Isten kezdett el az életedben, azt ő be is fejezi. Ő soha nem mond le rólad. Még ha te el is bizonytalanodsz, ő nem adja fel a veled kapcsolatos szándékát.

Ez a mi erőnlétünk biztosítéka!

Beszélgessünk még egy kicsit!


* Milyen nagyok is a problémáid ahhoz viszonyítva, amit Isten a kereszten legyőzött?
* Emlékezz, hogyan munkálkodott az életedben a múlt esztendőben! Ugye, bízol benne, hogy a jelen nehézségek között is veled van, sőt jót hoz ki azokból a számodra?

Isten nem szégyell téged

"Jézus és az emberek akiket megszentel, mind egy családhoz tartoznak. Ezért nem szégyelli őket testvéreinek hívni.” (Zsidókhoz írt levél 2:11 CEV)


Tudtad, hogy Jézus a testvéreként tekint rád? Ez egy eléggé lenyűgöző dolog.

Jézus nem szégyell a testvérének nevezni téged, függetlenül attól, hogy az életed mennyire van elrontva, hiszen te Isten családjába tartozol.

Isten családjának tagjaként pedig már nem a bűneid határoznak meg téged.

Ez a különbség az Anonim Alkoholisták közössége és az Ünneplő Megújulás között (az Ünneplő Megújulás – Celebrate Recovery – a szerző gyülekezetének egy szolgálata, amely különböző kötözöttségeikből szabadulni kívánó embereknek próbál segíteni – a ford.). Az Anonim Alkoholisták közössége egy nagyon jó program. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy az Ünneplő Megújulás, ami a saddlebacki gyülekezetből indult, számos indok miatt sokkal jobb. Ami a legfontosabb benne, hogy Krisztus van a középpontban, így azt hangsúlyozza, hogy a bűneid már nem határozzák meg az életedet.

Ha elmennél az Anonim Alkoholistákhoz, felállnál és azt mondanád, hogy „Sziasztok, Ricknek hívnak és alkoholista vagyok”, és ezt mondogatnád életed hátralevő részében. Megengednéd, hogy a bűnöd határozzon meg téged.

Az Ünneplő Megújulás alkalmain ezzel szemben az ember feláll, és azt mondja, hogy „Sziasztok, Ricknek hívnak. Isten gyermeke vagyok, aki küszködik az alkohollal.” Érzed a különbséget?

Nem a bűnöd az, ami meghatároz téged. Ezért nem szégyell téged Jézus sem, hiszen ha már egyszer a családba tartozol, családtagként kezel téged. Lehetsz kissé fura, de családtag vagy. Lesznek még bűneid az életed során, de akkor is a családba tartozol.

A világ nem akarja, hogy tudd, hogy Isten minek teremtett téged. Ugyanakkor azzal, hogy Isten családjába tartozol, meg fogod érteni az igazi identitásod. Az, hogy Isten elfogadott téged és egy lelki családhoz tartozol, meg fogja adni neked adni az erőt és magabiztosságot ahhoz, hogy megvalósítsd Isten tervét az életedre nézve.

Beszéljetek róla:
A szégyen érzete hogyan akadályozott meg abban, hogy megvalósítsd a céljaidat? Hogyan válaszolsz arra az igazságra, hogy Jézus nem szégyell a testvérének mondani téged?
Ha már megértetted az igazi identitásod, szerinted Isten mit szeretne tőled, hogy tegyél?
Hogyan tudsz segíteni másoknak abban, hogy továbblépjenek a múltjukon és a szégyenérzetükön, és csatlakozzanak Isten családjához?

Ismerd fel a forrást!

„Mert a mi harcunk nem test és vér ellen folyik…” (Efezus 6:12)
A Sátán felhasználja az embereket és a körülményeket, de nem ezek az igazi ellenségeink, hanem ő maga. Az embereken és a körülményeiken keresztül dolgozik, azután gyönyörködik abban, ahogy reagálunk, észre sem véve, hogy ő áll a háttérben. Amikor a Sátán arra használta Pétert, hogy megakadályozza, hogy Jézus vállalja a keresztet, és bevégezze a feladatot, amiért Isten elküldte, „Jézus elfordult Pétertől, és így szólt: Távozz előlem Sátán, útban vagy! [támadás, akadály és csapda vagy számomra]…” (Máté 16:23 AMP). A Sátán felhasználta Pétert, de Jézus tudta, hogy valójában nem Péterrel van gondja. Ezért elfordult Pétertől, és mondandóját a probléma forrásához intézte, a Sátánhoz.
Tehát először azonosítsd be a probléma forrását! A kereszten Jézus így imádkozott: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek” (Lukács 23:34). Amikor rájössz, hogy a Sátán stratégiája az, hogy más embereket használjon fel a lerombolásodra, könnyebben megbocsátasz nekik. Nem kell cipelned a neheztelés súlyát, nem kell rájuk rontanod vagy megváltoztatnod őket, csak bízd őket Istenre! Ezzel nem leszel felmentve az ördög támadásai alól, de lesz pajzsod ellene, nem fogja elvenni a bátorságodat, és nem fog legyőzni. Vigyázz, ha az ördög nem tud legyőzni nyíltan, megelégszik azzal, hogy nem enged mozdulni. Így soha nem tudsz továbblépni győztesen.
Másodszor, használd a hatalmat, amit Istentől kaptál! Jézus azt mondta: „Láttam a Sátánt villámként leesni az égből. Íme, hatalmat adtam nektek… az ellenség minden erején…” (Lukács 10:18-19). Tehát ismerd fel a forrást, és használd az Istentől kapott hatalmat!

Képzelőerő és szabad akarat

„… enyém a világ és ami betölti.” (Zsoltárok 50:12)

A Biblia azt mondja: „… megformálta az Úristen az embert a föld porából, és élet leheletét lehelte orrába. Így lett az ember élőlénnyé.” (1Mózes 2:7). Addig csupán ember formájú élettelen sárkupac voltunk. Aztán Isten belénk lehelt két fontos dolgot:

1) Képzelőerőt. Ez minden más teremtménytől megkülönböztet minket. Ez teszi lehetővé, hogy eljussunk a Holdra, feltaláljuk az Internetet, hogy álmodjunk, és azt is, hogy dicsőíteni tudjuk Teremtőnket. Ugyanakkor bár Isten elénk ad egy képzetet, nekünk kell dolgoznunk rajta, hogy valósággá váljon. Isten azt mondta: „… enyém a világ és ami betölti.” Ez azt jelenti, hogy ha házat akarsz építeni, és csak néhány téglád van hozzá, imádkozhatsz több tégláért, és Isten meg is fogja adni. Azt is jelenti, hogy ne panaszkodj amiatt, amid nincs, inkább arra figyelj, amid van, és arra, hogy mit hozhatsz ki belőle Isten segítségével.

2) A választás szabadságát. Isten felruházott azzal a képességgel, hogy jó döntéseket tudj hozni, és aszerint tudj cselekedni. De bár Isten megadta neked ezt a képességet, azért ne akard egyedül használni! Jézus azt mondta: „Ami testtől született, test az, és ami Lélektől született, lélek az” (János 3:6). Mindig bízd magad a Szentlélek vezetésére! Okkal nevezzük őt Pártfogónak (ld. János 14:26). Jézus azt ígérte tanítványainak: „… erőt [képességet, hatékonyságot és erőt] kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek…” (ApCsel 1:8 AMP). Képzelőerő és szabad akarat – használd őket Isten dicsőségére!

Dicsőítés...

Imádkozzunk!
URam! Tiéd a dicsőség, s a hatalom. Áldj, hogy békességem legyen! Ámen


és ezt kiáltották: „Áldott, a király, aki az Úr nevében jön! A mennyben békesség, és dicsőség a magasságban!” A sokaságból néhány farizeus ezt mondta neki: „Mester, utasítsd rendre tanítványaidat!” De ő így válaszolt: „Mondom nektek, ha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani.”
Lk 19,38-40

Milyen kár, amikor a mindennapokban elmarad a hozsánna, nincs Istent dicsérő szó, nincs ének, pillanatos emelkedettség, de van keserves igyekezet, törekvés, gond, amit semmi pénzért letenni nem akarunk, úgy ragaszkodunk hozzá, mintha egyetlen tulajdonunk lenne…

Aztán nagy lecke/megaláztatás az ember számára, ha helyette a kő magasztalja Istent, mert Isten sohasem maradhat dicsőítés nélkül. Ha nem mi, akkor majd az ég és a föld, a csillagok, a néma világegyetem teszi meg ezt. Erről beszél a nyolcadik zsoltár is… "Ha látom az eget, kezed alkotását, a holdat és a csillagokat, amelyeket ráhelyeztél, micsoda a halandó - mondom -, hogy törődsz vele, és az emberfia, hogy gondod van rá?"

De, jaj, mit csinál az ember ezzel a sok dicsőséggel? Az értelem, a kultúra, a tudatos munkavégzés, az istenképűség ajándékaival? Magát dicsőíti általuk! Nem megdöbbentő ez? Az univerzumot mi néma űrnek szoktuk nevezni, de a zsoltáros azt mondja: a néma űr "szája" tele van Isten dicsőítésével! Csak a miénk nincs? Csak a mi szívünk van kőből, és a mi szájunk néma?

Hálaadásra hív Isten életünk minden napján. Mert a dicsőítés olyasmi, amiben egészen föloldódhat az ember. Ilyenkor lemállik lelkünkről a félelem, keserűség, elégedetlenség, a vádak, mert ott vagyunk lélekben Isten színe előtt. Ilyenkor fogyatkozó erőnk megújul, világosabbá válnak céljaink, s nem perlekedünk sorsunk miatt, hanem elfogadva képességeink határát megbékélünk.

A mai napot is Tőle kaptuk, ajándékba, és hálaadó szóval, és dicséretmondással, és hozsánnával tartozunk érte mennyei Atyánknak! Gyermeki szavaink, gyarló énekünk egyedül alkalmas arra, hogy az Isten építse általa az Ő hatalmát, és még ellenségeit is meghódoltassa…

Egészség - betegség...

A mai nap imádsága:

Uram! Hálát adok Neked egészségemért, s hálat adok Neked azért is, hogy naponként erőt adsz elhordozni ami megmaradt belőle... Uram add, hogy ne perlekedjem Veled, s embertársaimat se terheljem folyton panaszaimmal! Adj nekem derűs lelket, érző szívet, hogy észrevegyem, amikor szükség van rám, s néhány bátorító jó szóval vagy cselekedettel segíthessek elhordozni mások terheit. Uram, tedd nyilvánvalóvá akaratodat életemben, hogy a hiányban is megláthassam Teljességedet, s megtaláljam életem harmóniáját ebben a földi világban, ahová megszületni engedtél - olyannak, amilyennek -, de a Te kedvedre, s a Te dicsőségedre! Ámen

   

A süketet ne ócsárold, a vak elé gáncsot ne vess!
Félj Istenedtől! Én vagyok az ÚR!
3 Móz 19,14

Süket, vak, sánta, béna, nyomorék, fogyatékos, rokkant... a sort hosszan lehetne még folytatni azokkal a szavakkal, melyek már hangzásukban is kirekesztőek, s sokakban kellemetlen érzéseket keltenek. Sokan vannak ugyanis, akik iszonyodnak már a fogyatékos emberek látványától is, mert környezetükben, családjukban soha nem fordultak elő sérült emberek. A hiánnyal élők persze egészen másképpen látják önmagukat. Ők tudják - amit egészséges embertársaik (még) nem -, hogy az ember méltóságát nem fizikai-szellemi kondíciója adja, hanem az, hogy embernek születik erre a világra. (Komoly etikai kérdéseket vet fel azonban a modern orvostudomány következtében előállt helyzet, amikor nyilvánvaló, hogy az életmentő műtétek elvégzése ellenére sem lesz képes emberhez méltó, korlátázott életet élni. Lehetséges, hogy az orvoscsoport a párszázgrammos emberkezdetkék életbentartásával a szakmai újságok címlapjára kerül vagy legállábis emeli Dr. X és Dr. Z. publikációs indexét, de együttélni, elhordozni a sérült embert nem nekik kell.)

Óriási dolog, hogy társadalmunkban intézményeket tartanak fenn az ilyen embertársaink élethossziglani ápolására - bár errefelé, ebben a közép-európai különös magyar valóságban az intézmények többsége heroikus küzdelmet folytatnak az életbenmaradásukért -, de elhordozni a hiányt méltósággal, szeretettel, csakis a család képes... Jegyezzük meg: külső és felső/isteni segítség nélkül, azonban a család ereje is véges!

Európában minetegy 50 millió (!), valamilyen fogyatékkal élő ember él. Sokan születésüknél fogva kényszerülnek hiánnyal élni, mások balesetben váltak csökkent képességűvé. Vannak persze olyanok is, akik maguk rontottak állapotukon. Németországban a 20-35 év közötti fiatalok 14%-a(!) halláskárosult, a szakemberek szerint köszönhető ez a fülsértő zene hallgatásának. Drogok, alkohol vagy éppen a mértéktelen elhízás is tehet életvitelben korlátozottá... Nem sok értelme van a pontozni, s táblázatba sorolni az emberek fogyatékosságait, hiszen mindenkinek a maga baja a legnehezebb teher, de tény hogy az egészséges ember messze többet is megtehetne állapotának megőrzésért. Pál apostol így mondja: "Hát nem tudjátok, hogy testetek a bennetek élő Szentlélek temploma?" Ha pedig templom, akkor nagyobb megbecsülést, gondoskodást érdemelne.

Az állatvilágban olykor megható gondoskodásnak lehetünk tanúi: egyik patkány vak társát fűszállal vezeti az élelemhez, az elefántcsorda egészséges tagjai addig nem esznek, míg elvesztett ormányú társukat - mindegyik elefánt egy-egy fűcsomóval - jól nem lakatják... Nekünk embernek sem okozna nagy problémát sérült embertársainkról való gondoskodás, ha a szociális rendszerünk igazságosabb lenne. Amíg azonban a gyógyítást a 21. században is az üzleti szellemű magánérdek igazgatja, addig nagy változást nem várhatunk... Fogyatékkal élő embertársaink pedig itt élnek közöttünk.

Az ember büszke teremtés, s ha elveszik vagy korlátozzák büszkeségünket, akkor az nagyon tud fájni. Ez azért van, mert az ÚRIsten méltóságteljes életre teremtett mindnyájunkat. Talán nem is gondoljuk, hogy olykor egy-egy őszinte mosoly, derűs pillantás, természetes gesztus, milyen sokat jelent korlátozottságban élő embertársainknak. Az ilyen méltóságteli találkozásban mindenki kap, mert Isten a hiányban is képes megmutatni az élet ajándékozó gazdagságát...

Kicsinység...

A mai nap imádsága:

Uram! Áldott légy hatalmad nagyságáért, s hogy mindezt életemben megláthatom! Ámen.

   

"...egymás iránt pedig valamennyien legyetek alázatosak, mert az Isten a gőgösöknek ellenáll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ad."
1 Pt 5,5

Egy olyan társadalomban, ahol semmi sem sikeresebb a sikernél, az "alázatosság" nem a kedvelt csengésű szavak közé tartozik. A modern gondolkodásban az alázatosság az alávetettséget jelenti, márpedig az ember nem szolgaságra, hanem szabadságra született. Az igazi szabadságba persze beletartozik a szabadságról való önkéntes lemondás is, de ez viszont csak magasabb rendű etika által lehetséges - ami pedig Isten nélkül nehezen megvalósítható.

A gőgös ember abban bízik, ami nem az övé, amit csak kölcsönbe kapott: az erejében, az ügyességében. Az ilyen ember még nem látja (be), hogy minden emberi erő, egészség idővel megfogyatkozik, hogy az élet, aminek pezsgését oly jó élvezni - elmúlik... A gőgös ember azért nem lát, mert a fény, a siker csillogása elvakítja. Az ilyen ember tekintete nem azt fürkészi, ami lent, elrejtve van, hanem mindig azt keresgéli, ami fönt ragyog. A gőgösség egyik alaptulajdonsága, hogy az árnyékot is a felhők között keresi...

Márpedig a megoldás nem fönt van, hanem lent, itt a földi létben. Isten határozott célja, hogy emberként létezzünk, hogy néhány évtizeden át megtapasztaljuk végességünket, s az Őreá hagyatkozás kegyelmét. Aki képes lehajolni a kicsihez, a szerényen megbújó kis virágban is meglátja Teremtője óriási hatalmát, tökéletes rendjét, s a lét egyetemes, felülmúlhatatlan szépségét.

Lelkiismeret...

A mai nap imádsága:

URam! Utaidat mutasd meg nekem, s add, hogy igéd legyen ösvényem világossága! Ámen

Dávid nagy haragra gyulladt az ellen az ember ellen, és ezt mondta Nátánnak: Az élő ÚRra mondom, hogy halál fia az az ember, aki ezt tette! A bárányért négyszer annyit kell fizetnie, mivel ezt tette, és mivel könyörtelen volt. Akkor ezt mondta Nátán Dávidnak: Te vagy az az ember!

2 Sám 12,5-7a

Jézus URunk arra tanít, hogy másnak is olyan mértekkel mérjünk, mint amilyen mértékkel magunknak is mérünk. Jóllehet e tanítás igazságát nem kérdőjelezték meg Jézus korában sem - tudták, hogy az azonos mérce a társadalmi béke, az összetartozás garanciája -, mégis kettős mércével élték mindennapjaikat. (Más szemében a szálkát, sajátjukban a gerendát sem - klasszikus esete!) Nem kell messzire tekintgetnünk, hogy nyilvánvalóvá váljék: a kettős erkölcsiség ma is jelenvaló, alapvető(?) emberi tulajdonságunk/gyarlóságunk. Amit magunknak, mieinknek megbocsájtóan elnézünk, ugyanazt másoknál látva/tapasztalva rögtön felszisszenünk, sőt, esetleg még fel is háborodunk.

Az egyik kiemelkedően fontos területe az életnek, ahol különösen is kísért a kettős erkölcsiség: a szexualitás. Könnyű lenne csak a különböző biológiai kódokra--parancsokra, a hormonális programozottságunkra vagy éppen az eltérő életritmusra fogni a kapcsolatzúzó hűtlenséget, jóllehet a "félrelépés" - milyen megértő megfogalmazás ez.. érdekes(!) a német ezt "Seitensprungnak" azaz "(másik)oldalra ugrásnak" nevezi, s ebből kiérezhetjük, hogy egy szövetségi hely feladásáról van szó... - szóval ez a különböző kultúrákban, különböző intenzitással előforduló "eset", ez nem élettani, hanem elsősorban etikai(emberségi!) kérdés. Ha valakinek "belefér" a világlátásába, hogy más asszonyát elcsábítsa - ahogyan ezt a "nagy Dávid" király is tette eléggé gyalázatos körülmények közepette, testőrparancsnokának, Úriásnak a feleségével, Betsabéval -, akkor bizony Dávidnak nem a tesztoszteron-szintjével volt a probléma, hanem az emberségével! (Ezért ennyire felháborító és fájdalmas - ókorban és csúcstechnológiás modern világunkban egyaránt - a hűtlenségben megmutatkozó embertelenség.)

Érdekes adalék. Amikor Bill Clintont megkérdezték regnálásának idején Monica Lewinsky fehérházi jogász-gyakornokkal folytatott, csúnyán elhíresült "szexuál-afférja" kapcsán - s most nem Bill védelmében, csak tényként említsük meg: melyik elnöknek, királynak, nagyhatalmú prominensnek nem voltak hűtlenkedési ügyei? -, megkérdezték: "Elnök úr, miért...?" Clinton röviden, de annál többet mondóan csak ennyit válaszolt: "Mert megtehettem..."

A hatalom mindig deformál, nincs menekvés(!) - az ember már csak ilyen, uralkodni akar: férj a feleség felett, tanár a diák felett, politikus a vezetettjei felett, olykor még a pap is a gyülekezete felett! Belénk-kódolt uralkodni-vágyásunkat csak az változtathatja meg, ha elismerjük: felettünk van még Valaki, Aki mindennek az URa! Aki Istenre figyel, az nem veszíti el józanságát, annak élete erőtől duzzad, nem retteg, nem csügged el, mert tudja, mennyei URa szeretete által képes egyedül az önzetlen szeretetre... Ez nem ítélet, ez evangélium!

Megbékélés...

A mai nap imádsága:

Uram! Békíts ki önmagammal, hogy felfedezzelek! Ámen

Példázat ez nekünk a mostani időre, hogy ott olyan ajándékokat és áldozatokat mutatnak be, amelyek nem tudják lelkiismeretében tökéletessé tenni a szolgálattevőt. Ezek a külső rendelkezések, amelyek ételekre, italokra és különböző mosakodásokra vonatkoznak, csak az új rendelkezés idejéig kötelezők.
Zsid 9,9-10

Pál apostolt nem véletlenül tartják vallásos zseninek, "második Mózesnek"... Rabbinikus éleslátásával - s persze a JóIsten kegyelme révén - felismerte, Jézus tanítása nem Jáhve- Isten ellen buzdít, hanem pontosan arra, amit célként tűz ki minden igazhitű ábrahámita, de minden jószándékú vállakozás ellenére sem sikerült elérni az ó-szövetség népeként: teljességgel betölteni a törvényt. Aki mégis azt gondolta, hogy ezt már elérte, az tévhitben él, s bizony farizeus! Bár sokan a 'farizeus-lelkületet' zsidó magatartásnak vélik - még az újszövetségi történetek is együtt emlegetik őket az 'írástudókkal, főpapokkal" -, valójában örök emberi, negatív viselkedés-mintáról van szó. Mást mutatni, mint 'ami van' - egyáltalán nem zsidó találmány, hanem örök emberi őstulajdonságunk! Ahogyan igaznak, erkölcsi értelemben véve tisztának lenni ugyanígy örök emberi vágyunk. Ha nincs meg bennünk ennek a tisztaságnak az érzése, akkor békességünk sincs: Kínoz minket a hiány, a jónak a hiánya.

Az eldöntendő kérdés mindig a "Na de hogyan?"... Az ókor maroknyi népe - Ábrahám-Izsák-Jákób"-megjelöléssel - úgy gondolta, ahogyan az általános elképzelés is volt a régmúltban, hogy az Istent csakis a legszentebbel lehetséges kiengesztelni: ez pedig a vér. A vér, ami az élet egyetemes szimbóluma. (Ha elfolyik a vér, visszafordíthatatlanul beáll a halál. A vér ezért különös tisztelettel övezett a zsidóság gondolatvilágában.) Az Istennel kötött új szövetség lényege az az emberi felismerés, hogy Istent semmivel nem lehet 'kiengesztelni', hiszen ha ez kivitelezhető lenne, akkor utat vágna a véges teremtményi ember a Végtelen Isten felé - ez pedig teológiai ellentmondás. Egy út van csak, Őt pedig Isten maga küldi el a véges emberhez - ez az egyetlen mentségünk, s ennek a jóhíre amit evangéliumként hirdetünk!

Amit a törvény szorításában élő zsidók értettek, az a hellén-műveltségű ember számára érthetetlennek tűnt. A zsidók nagyon jól tudták, mit jelent az engesztelő áldozat, ezt gyakorolták hosszú évszázadokon keresztül, ezért nem okozott gondot nekik, hogy az Istent ki kell békíteni, de a görögök számára ez teljességgel érthetetlen... Pál apostoli zsenialitása éppen abban rejlik, hogy megfordítja a dolgokat - hiszen számára az a lényeges, hogy közelebb vigye az embereket az Istenhez -, s ezért azt mondja: "Isten titeket békített ki önmagával, Krisztusban."

S valóban, mi haragszunk Istenre, s nem Ő mireánk, mi perlekedünk Ővele, Ő pedig 'csak' szeret... Ennek felismerése új távlatba helyezi egész életünket...