Jézus az egyetlen út
„Jöjjetek énhozzám… tanuljátok meg tőlem…” (Máté 11:28-29)
Képzeld el, hogy gyermek vagy, aki csillagászatot tanul. Elolvasod az első holdraszállás történetét, és elkezdesz mindenféléket kérdezni a tanárodtól az űrutazásról. „Milyen érzés a Holdon lenni?” A tanár erre így válaszol: „Nos… azt hiszem…” vagy: „Szerintem talán…” vagy: „Lehet, hogy olyan, mint…”. Hiszen ő még sohasem volt ott. De másnap Neil Armstrong asztronauta lép be az osztályterembe. „Most feltehetitek a kérdéseiteket” – mondja a tanár, és Armstrong biztosan válaszol mindegyikre. Ő ismeri a Holdat, már járt ott. Nincs feltételezés és bizonytalanság – ő meggyőződésből beszél. Így tett Jézus is: „…úgy tanította őket, mint akinek hatalma van…” (Máté 7:29). Jézus ismeri a Menny dimenzióit. Tudja annak az éneknek a szövegét, melyet az angyalok kórusa énekel. Vitathatatlan ismerete van Istenről – és meg akarja osztani tudását veled: „…senki sem ismeri igazán az Atyát, csak a Fiú, és azok, akiket a Fiú kiválaszt, hogy kijelentse nekik őt” (Máté 11:27 NLT). De figyeld csak, hogyan folytatja Jézus: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik fáradtak vagytok, és nehéz terheket hordoztok… Hadd tanítsalak titeket… és megnyugvást találtok lelketeknek” (Máté 11:28-29 NLT). Húzd alá ezeket a szavakat: „Hadd tanítsalak titeket”! „Hadd tanítsalak meg, hogyan kezeld a pénzedet, a házasságodat és a hangulatváltozásaidat. Hadd tanítsalak meg, hogyan élhetsz helyesen a földön, és hogyan juthatsz a mennybe, ha meghaltál.” Talán nincs szükséged tanulásra? Az információk kora a zavarodottság kora is: túl sok tudás a „hogyanról” de alig valami a „miértről”. Válaszokra van szükségünk. Olyan válaszokra, melyeket csak Jézus adhat meg. „De bízhatok-e Benne?” Csak egy mód van arra, hogy kiderítsd!
„Nincs itt, hanem feltámadt.” (Lukács 24:6)
Krisztus, a keresztyénség alapítója volt az egyetlen, aki képes volt arra, hogy halála előtt tett ígéretét halála után is betartsa. Jézus azt mondta tanítványainak: „… miután feltámadtam, előttetek megyek Galileába” (Máté 26:32), és ezt valóban meg is tette. Ha meglátogatod a világ nagy vallásalapítóinak sírját, ott fogod őket találni bennük. Ha azonban Jézus sírjához mész, azt üresen fogod találni, és hallani fogod, ahogy az angyalok szava ma is visszhangzik: „Nincs itt, hanem feltámadt.” (Lukács 24:6). Ezek a szavak minden keresztyén temetést ünneppé változtatnak. Jézus megígérte: „… mert én élek, ti is élni fogtok” (János 14:19 Károli). Végül te is meg fogsz halni valahogyan, a kérdés: hogyan lehet jól meghalni? Két helyes válasz létezik: 1) Előre felkészülve. Nagyon is emberi érzésekről árulkodik az a sírkő, melyre ezt vésték: „Számítottam erre, de még nem most.” Hogyan lehet felkészülni a halálra? „Ha tehát száddal Úrnak vallod Jézust, és szíveddel hiszed, hogy Isten feltámasztotta őt a halálból, akkor üdvözülsz” (Róma 10:9). 2) Elvégezve a megbízatást, amit életedre kaptál. Jézus azt mondta: „Én megdicsőítettelek téged a földön azzal, hogy elvégeztem azt a munkát, amelyet rám bíztál, hogy elvégezzem” (János 17:4). A végső elszámoláskor ott fogsz állni Isten előtt, és ő azt fogja kérdezni: „Mihez kezdtél az ajándékokkal, amiket tőlem kaptál? Elvégezted feladatodat, amit rád bíztam a földön?” Abban a pillanatban semmi sem lesz fontosabb annál, mint hogy mit válaszolsz erre a kérdésre.
Képzeld el, hogy gyermek vagy, aki csillagászatot tanul. Elolvasod az első holdraszállás történetét, és elkezdesz mindenféléket kérdezni a tanárodtól az űrutazásról. „Milyen érzés a Holdon lenni?” A tanár erre így válaszol: „Nos… azt hiszem…” vagy: „Szerintem talán…” vagy: „Lehet, hogy olyan, mint…”. Hiszen ő még sohasem volt ott. De másnap Neil Armstrong asztronauta lép be az osztályterembe. „Most feltehetitek a kérdéseiteket” – mondja a tanár, és Armstrong biztosan válaszol mindegyikre. Ő ismeri a Holdat, már járt ott. Nincs feltételezés és bizonytalanság – ő meggyőződésből beszél. Így tett Jézus is: „…úgy tanította őket, mint akinek hatalma van…” (Máté 7:29). Jézus ismeri a Menny dimenzióit. Tudja annak az éneknek a szövegét, melyet az angyalok kórusa énekel. Vitathatatlan ismerete van Istenről – és meg akarja osztani tudását veled: „…senki sem ismeri igazán az Atyát, csak a Fiú, és azok, akiket a Fiú kiválaszt, hogy kijelentse nekik őt” (Máté 11:27 NLT). De figyeld csak, hogyan folytatja Jézus: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik fáradtak vagytok, és nehéz terheket hordoztok… Hadd tanítsalak titeket… és megnyugvást találtok lelketeknek” (Máté 11:28-29 NLT). Húzd alá ezeket a szavakat: „Hadd tanítsalak titeket”! „Hadd tanítsalak meg, hogyan kezeld a pénzedet, a házasságodat és a hangulatváltozásaidat. Hadd tanítsalak meg, hogyan élhetsz helyesen a földön, és hogyan juthatsz a mennybe, ha meghaltál.” Talán nincs szükséged tanulásra? Az információk kora a zavarodottság kora is: túl sok tudás a „hogyanról” de alig valami a „miértről”. Válaszokra van szükségünk. Olyan válaszokra, melyeket csak Jézus adhat meg. „De bízhatok-e Benne?” Csak egy mód van arra, hogy kiderítsd!
Jó halál
„Nincs itt, hanem feltámadt.” (Lukács 24:6)
Krisztus, a keresztyénség alapítója volt az egyetlen, aki képes volt arra, hogy halála előtt tett ígéretét halála után is betartsa. Jézus azt mondta tanítványainak: „… miután feltámadtam, előttetek megyek Galileába” (Máté 26:32), és ezt valóban meg is tette. Ha meglátogatod a világ nagy vallásalapítóinak sírját, ott fogod őket találni bennük. Ha azonban Jézus sírjához mész, azt üresen fogod találni, és hallani fogod, ahogy az angyalok szava ma is visszhangzik: „Nincs itt, hanem feltámadt.” (Lukács 24:6). Ezek a szavak minden keresztyén temetést ünneppé változtatnak. Jézus megígérte: „… mert én élek, ti is élni fogtok” (János 14:19 Károli). Végül te is meg fogsz halni valahogyan, a kérdés: hogyan lehet jól meghalni? Két helyes válasz létezik: 1) Előre felkészülve. Nagyon is emberi érzésekről árulkodik az a sírkő, melyre ezt vésték: „Számítottam erre, de még nem most.” Hogyan lehet felkészülni a halálra? „Ha tehát száddal Úrnak vallod Jézust, és szíveddel hiszed, hogy Isten feltámasztotta őt a halálból, akkor üdvözülsz” (Róma 10:9). 2) Elvégezve a megbízatást, amit életedre kaptál. Jézus azt mondta: „Én megdicsőítettelek téged a földön azzal, hogy elvégeztem azt a munkát, amelyet rám bíztál, hogy elvégezzem” (János 17:4). A végső elszámoláskor ott fogsz állni Isten előtt, és ő azt fogja kérdezni: „Mihez kezdtél az ajándékokkal, amiket tőlem kaptál? Elvégezted feladatodat, amit rád bíztam a földön?” Abban a pillanatban semmi sem lesz fontosabb annál, mint hogy mit válaszolsz erre a kérdésre.
Támogasd a házastársadat!
„Ura szívből bízik benne…” (Példabeszédek 31:11)
Egy költő így fogalmazott: „A szeretet a szívedben nem azért van, hogy csak úgy ott legyen. A szeretet nem szeretet, amíg nem adod tovább.” El tudjuk viselni az elutasítást, akárhány embertől is ér, mindaddig, míg hazaérve találunk valakit, aki szeret. Időnként az élet földre dönt, ezért tedd otthonodat szentéllyé! Íme, egy történet, amely segíthet megmutatni, hogyan.
A férfi végül úgy döntött, hogy fizetésemelést kér. Mielőtt elindult munkába, elmondta ezt a feleségének. Az asszony egész nap nyugtalan volt. Végül, késő délután a férfi összeszedte bátorságát, hogy megkérdezze főnökét. Nagy örömére megkapta a kért fizetésemelést. Diadalittasan hazatérve gyönyörű terített asztal fogadta, a legjobb étkészletükkel és égő gyertyákkal. Megérezte a különleges étel finom illatát is. Azt gondolta, hogy valaki az irodából felhívta a feleségét, és szólt neki. Az asszonyt a konyhában találta, és rögtön elújságolta a jó hírt. Megölelték egymást, majd leültek elfogyasztani a finom ételt. A tányérja mellett egy kis kártyát talált, melyre ez volt írva: „Gratulálok! Tudtam, hogy meg fogod kapni az emelést. Ez a vacsora azért van, hogy megmutassa, mennyire szeretlek.” Később, amikor kiment a konyhába, hogy segítsen behozni a desszertet, egy másik kis kártyát talált, amely a felesége zsebéből esett ki. Felvette a földről, és ezt olvasta rajta: „Ne aggódj amiatt, hogy nem kaptad meg a fizetésemelést. Az biztos, hogy megérdemelnéd. Ez a vacsora azért van, hogy megmutassa, mennyire szeretlek.” Szeretet! Elfogadás! Ez a feleség a férje mellett állt, bármi is történjen – hogy tompítsa az ütéseket, begyógyítsa a sebeket, hogy higgyen benne. Ez a mai ige számodra is: támogasd a házastársadat!
Egy költő így fogalmazott: „A szeretet a szívedben nem azért van, hogy csak úgy ott legyen. A szeretet nem szeretet, amíg nem adod tovább.” El tudjuk viselni az elutasítást, akárhány embertől is ér, mindaddig, míg hazaérve találunk valakit, aki szeret. Időnként az élet földre dönt, ezért tedd otthonodat szentéllyé! Íme, egy történet, amely segíthet megmutatni, hogyan.
A férfi végül úgy döntött, hogy fizetésemelést kér. Mielőtt elindult munkába, elmondta ezt a feleségének. Az asszony egész nap nyugtalan volt. Végül, késő délután a férfi összeszedte bátorságát, hogy megkérdezze főnökét. Nagy örömére megkapta a kért fizetésemelést. Diadalittasan hazatérve gyönyörű terített asztal fogadta, a legjobb étkészletükkel és égő gyertyákkal. Megérezte a különleges étel finom illatát is. Azt gondolta, hogy valaki az irodából felhívta a feleségét, és szólt neki. Az asszonyt a konyhában találta, és rögtön elújságolta a jó hírt. Megölelték egymást, majd leültek elfogyasztani a finom ételt. A tányérja mellett egy kis kártyát talált, melyre ez volt írva: „Gratulálok! Tudtam, hogy meg fogod kapni az emelést. Ez a vacsora azért van, hogy megmutassa, mennyire szeretlek.” Később, amikor kiment a konyhába, hogy segítsen behozni a desszertet, egy másik kis kártyát talált, amely a felesége zsebéből esett ki. Felvette a földről, és ezt olvasta rajta: „Ne aggódj amiatt, hogy nem kaptad meg a fizetésemelést. Az biztos, hogy megérdemelnéd. Ez a vacsora azért van, hogy megmutassa, mennyire szeretlek.” Szeretet! Elfogadás! Ez a feleség a férje mellett állt, bármi is történjen – hogy tompítsa az ütéseket, begyógyítsa a sebeket, hogy higgyen benne. Ez a mai ige számodra is: támogasd a házastársadat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése