Isten saját családjának tagja vagy
„Az Ő akarata szült minket az igazság igéje által, hogy mintegy első zsengéje legyünk teremtményeinek.” (Jakab 1:18)
Amikor hitünket Krisztusba helyeztük, Isten az Apánk lett, mi pedig gyermekeivé váltunk, így lett a többi hívő testvérünk, a gyülekezet pedig lelki családunk. „Erre kinyújtotta kezét tanítványai felé, és így szólt: „Íme, az én anyám és az én testvéreim! Mert aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát, az az én fivérem, nővérem és az én anyám.” (Máté 12:49-50)
Az Ő családjába tartozik minden hívő a múltban, a jelenben, és mindazok, akik hinni fognak a jövőben: „Mert nem a szolgaság lelkét kaptátok, hogy ismét féljetek, hanem a fiúság Lelkét kaptátok, aki által kiáltjuk: Abbá, Atya! Maga a Lélek tesz bizonyságot a mi lelkünkkel együtt arról, hogy valóban Isten gyermekei vagyunk.” (Róma 8:15-16)
Minden embert Isten teremtett, de nem mindenki az Ő gyermeke. Az egyetlen mód, hogy bekerüljünk családjába az, ha újjá születünk Őbenne. Egy emberi család részese lettél az első születésed alkalmával, de Isten családjának is részesévé válhatsz a második születéseddel. „Áldott a mi Urunk Jézus Krisztus Istene és Atyja, aki nagy irgalmából újjá szült minket Jézus Krisztusnak a halottak közül való feltámadása által élő reménységre.” (1Péter 1:3)(- Living Bible szabad fordítás: "Az Ő határtalan kegyelme által megkaptuk az újjászületés kiváltságát, így most Isten saját családjának tagjai vagyunk.")
A meghívás Isten családjába mindenkinek szól, de van egy feltétele: a Jézusban való hit.
„Mert mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által.” (Galata 3:26)
Nem csak a hit által születünk újjá Isten családjába, hanem a Biblia azt mondja, Isten is „örökbe fogad” minket. Nem érdemeljük meg, hogy gyermekei legyünk, de Ő kiválasztott minket erre a kiváltságra, mert szeret.
Amikor hitünket Krisztusba helyeztük, Isten az Apánk lett, mi pedig gyermekeivé váltunk, így lett a többi hívő testvérünk, a gyülekezet pedig lelki családunk. „Erre kinyújtotta kezét tanítványai felé, és így szólt: „Íme, az én anyám és az én testvéreim! Mert aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát, az az én fivérem, nővérem és az én anyám.” (Máté 12:49-50)
Az Ő családjába tartozik minden hívő a múltban, a jelenben, és mindazok, akik hinni fognak a jövőben: „Mert nem a szolgaság lelkét kaptátok, hogy ismét féljetek, hanem a fiúság Lelkét kaptátok, aki által kiáltjuk: Abbá, Atya! Maga a Lélek tesz bizonyságot a mi lelkünkkel együtt arról, hogy valóban Isten gyermekei vagyunk.” (Róma 8:15-16)
Minden embert Isten teremtett, de nem mindenki az Ő gyermeke. Az egyetlen mód, hogy bekerüljünk családjába az, ha újjá születünk Őbenne. Egy emberi család részese lettél az első születésed alkalmával, de Isten családjának is részesévé válhatsz a második születéseddel. „Áldott a mi Urunk Jézus Krisztus Istene és Atyja, aki nagy irgalmából újjá szült minket Jézus Krisztusnak a halottak közül való feltámadása által élő reménységre.” (1Péter 1:3)(- Living Bible szabad fordítás: "Az Ő határtalan kegyelme által megkaptuk az újjászületés kiváltságát, így most Isten saját családjának tagjai vagyunk.")
A meghívás Isten családjába mindenkinek szól, de van egy feltétele: a Jézusban való hit.
„Mert mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által.” (Galata 3:26)
Nem csak a hit által születünk újjá Isten családjába, hanem a Biblia azt mondja, Isten is „örökbe fogad” minket. Nem érdemeljük meg, hogy gyermekei legyünk, de Ő kiválasztott minket erre a kiváltságra, mert szeret.
Isten számodra is közvetlenül elérhető
"Ti magatok is mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá, szent papsággá..." (1 Péter 2:5)
Isten azt mondja, hogy pap vagy. A hátteredtől függően, ez vagy félelmetesnek hangzik, vagy összezavar. Péter azt mondja, hogy papnak lenni két előnnyel jár, és ez ma már mindenki számára elérhető, aki hívő.
Az Ószövetségben a papok két dolgot tettek:
1. Megvolt a joguk, a kiváltságuk és felelősségük, hogy közvetlenül Istenhez mehessenek. Lehetőségük volt imádkozni és Istenhez beszélni, magasztalni Őt, és közösségben lenni vele. Mindenki másnak egy papon keresztül kellett kapcsolatot teremteni Istennel.
2. A papé volt a kiváltság és az ezzel járó felelősség, hogy bemutassák Istent az embereknek, és szolgáljanak nekik szükségeiknek megfelelően.
Pontosan ez az a két dolog igaz rád is, amikor hívővé válsz.
Már közvetlenül mehetsz Istenhez. Nem kell máson keresztül imádkoznod. Nem kell máson keresztül megvallanod a bűneidet. Nem kell, hogy máson keresztül legyen közösséged Istennel. Olvasd a Bibliád, beszélj az Úrral, és legyen vele közvetlen kapcsolatod.
A Biblia azt mondja, hogy amikor Jézus meghalt a kereszten, egy kárpit volt a templomban, ami elválasztotta a Szentek Szentjét, ahol az Isten Szelleme volt, attól a helytől, ahol az emberek voltak. Csak a papok mehettek be a kárpit mögé évente egyszer. Amikor Jézus meghalt a kereszten, Isten kettéhasította ezt a - több, mint 20 méter magas - kárpitot a tetejétől az aljáig, azt jelképezve ezzel, hogy nincs többé korlát (Isten és ember között).
Emellett megadta Isten azt is, hogy szolgálj mások felé. Minden keresztény szolgál - nem feltétlenül lelkipászorként, de szolgál. Amikor arra használod a tálentumaidat és ajándékaidat, hogy másoknak segíts, akkor te is szolgálsz.
"Mert ő szabadított meg minket, és ő hívott el szent hívással, nem a mi cselekedeteink alapján, hanem saját végzése és kegyelme szerint, amelyet még az idők kezdete előtt Krisztus Jézusban adott nekünk." (2 Timóteus 1:9) Miért mentett meg Isten? Hogy szolgáld őt. Egy nem szolgáló keresztény ellentmondás.
Honnan tudod, hogy mi a te szolgálati területed? Nézd meg a talentumaidat, ajándékaidat, képességeidet. Amikor arra használod ezeket a talentumokat és ajándékokat, hogy más embereken segíts, azt hívjuk szolgálatnak - semmi különleges vagy félelmetes nincs benne. Egyszerűen csak segítünk másoknak. Lehetsz pap üzletemberként? Természetesen, lehetsz! Lehetsz pap könyvelőként? Persze, hogy lehetsz! Fuvarosként? De még mennyire!. Amikor más embereken segítesz Isten nevében, akkor szolgálatot végzel.
Beszéljünk róla:
* Hogyan használod az ajándékaidat és képességeidet, hogy Istent és másokat szolgálj?
* Hogyan használod ki a lehető legjobban azt a lehetőséget, hogy közvetlen kapcsolatod lehet Istennel?
Isten azt mondja, hogy pap vagy. A hátteredtől függően, ez vagy félelmetesnek hangzik, vagy összezavar. Péter azt mondja, hogy papnak lenni két előnnyel jár, és ez ma már mindenki számára elérhető, aki hívő.
Az Ószövetségben a papok két dolgot tettek:
1. Megvolt a joguk, a kiváltságuk és felelősségük, hogy közvetlenül Istenhez mehessenek. Lehetőségük volt imádkozni és Istenhez beszélni, magasztalni Őt, és közösségben lenni vele. Mindenki másnak egy papon keresztül kellett kapcsolatot teremteni Istennel.
2. A papé volt a kiváltság és az ezzel járó felelősség, hogy bemutassák Istent az embereknek, és szolgáljanak nekik szükségeiknek megfelelően.
Pontosan ez az a két dolog igaz rád is, amikor hívővé válsz.
Már közvetlenül mehetsz Istenhez. Nem kell máson keresztül imádkoznod. Nem kell máson keresztül megvallanod a bűneidet. Nem kell, hogy máson keresztül legyen közösséged Istennel. Olvasd a Bibliád, beszélj az Úrral, és legyen vele közvetlen kapcsolatod.
A Biblia azt mondja, hogy amikor Jézus meghalt a kereszten, egy kárpit volt a templomban, ami elválasztotta a Szentek Szentjét, ahol az Isten Szelleme volt, attól a helytől, ahol az emberek voltak. Csak a papok mehettek be a kárpit mögé évente egyszer. Amikor Jézus meghalt a kereszten, Isten kettéhasította ezt a - több, mint 20 méter magas - kárpitot a tetejétől az aljáig, azt jelképezve ezzel, hogy nincs többé korlát (Isten és ember között).
Emellett megadta Isten azt is, hogy szolgálj mások felé. Minden keresztény szolgál - nem feltétlenül lelkipászorként, de szolgál. Amikor arra használod a tálentumaidat és ajándékaidat, hogy másoknak segíts, akkor te is szolgálsz.
"Mert ő szabadított meg minket, és ő hívott el szent hívással, nem a mi cselekedeteink alapján, hanem saját végzése és kegyelme szerint, amelyet még az idők kezdete előtt Krisztus Jézusban adott nekünk." (2 Timóteus 1:9) Miért mentett meg Isten? Hogy szolgáld őt. Egy nem szolgáló keresztény ellentmondás.
Honnan tudod, hogy mi a te szolgálati területed? Nézd meg a talentumaidat, ajándékaidat, képességeidet. Amikor arra használod ezeket a talentumokat és ajándékokat, hogy más embereken segíts, azt hívjuk szolgálatnak - semmi különleges vagy félelmetes nincs benne. Egyszerűen csak segítünk másoknak. Lehetsz pap üzletemberként? Természetesen, lehetsz! Lehetsz pap könyvelőként? Persze, hogy lehetsz! Fuvarosként? De még mennyire!. Amikor más embereken segítesz Isten nevében, akkor szolgálatot végzel.
Beszéljünk róla:
* Hogyan használod az ajándékaidat és képességeidet, hogy Istent és másokat szolgálj?
* Hogyan használod ki a lehető legjobban azt a lehetőséget, hogy közvetlen kapcsolatod lehet Istennel?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése