A jellem az, aki vagy, nem pedig az, amivel foglalkozol

"Őbenne lettünk örököseivé is, mivel eleve elrendeltettünk erre annak kijelentett végzése szerint, aki mindent saját akarata és elhatározása szerint cselekszik." (Efézus 1:11)

A gyermekeinknek tudniuk kell, hogy sokkal fontosabb az, hogy kivé válnak, mint az, hogy mit dolgoznak. Miért? Mert a karrierüket nem viszik majd magukkal a mennybe, de a személyiségüket igen.


A szülők egyik legnagyobb felelőssége, hogy hogyan segítenek a gyermekeinek a jellemük formálódásában. Amit mondunk és teszünk, ahogy az életünket éljük, ez mind példaként szolgál a gyermekek számára. És még ennél is fontosabb, hogy leüljünk együtt, és beszélgessünk velük a jellemükről.

A gyermekeinknek tudniuk kell, hogy sokkal fontosabb az, hogy kivé válnak, mint az, hogy mit dolgoznak. Rengeteg évet töltünk azzal, hogy felkészítsük őket a jövőbeli karrierükre, pedig valójában a jellemüket kellene formálnunk. Miért? Mert a karrierüket nem viszik majd magukkal a mennybe, de a személyiségüket igen.

A filippiekhez írt levél ezt mondja nekünk: "Az az indulat legyen bennetek, ami Krisztus Jézusban is megvolt" (Filippi 2:5). Amikor így teszünk, felkészítjük a személyiségünket a mennyei örökkévalóságra.

Meg kell tanítanunk a gyermekeinknek, hogy ez az élet valójában felkészülés az utána következőre. Ez a "főpróba az előadás előtt". A földön töltött időnk - minden szép és nehéz időszakkal együtt - arra szolgál, hogy megtanuljuk azokat a leckéket, amelyek által a jellemünk egyre inkább hasonlóvá válik Krisztuséhoz. A földi életünk tesz minket szellemileg éretté, hogy a mennybe érve ne legyünk lelki csecsemők.

Beszélgetnünk kell a gyermekeinkkel, hogy megértsék: az élet nem mindig könnyű, és számíthatnak a próbákra is. Meg kell felelniük majd az iskolai követelményeknek. Próbákat kell kiállniuk, amikor kilépnek az iskolapadból, a karrierjükben, a házasságukban, sőt saját gyermekeik nevelésében is. Minden jó vagy rossz helyzet, amellyel az életük során találkoznak, a jellem-fejlesztési lehetőség lesz a számukra.

"Éppen ezért minden igyekezetetekkel törekedjetek arra, hogy a hitetekben mutassátok meg az igaz emberséget, az igaz emberségben ismeretet, az ismeretben önuralmat, az önuralomban állhatatosságot, az állhatatosságban kegyességet, a kegyességben testvéri szeretetet, a testvéri szeretetben pedig minden ember iránti szeretetet." (2 Péter 1:5-7)

Ezek a tulajdonságok alkotják az Isten szerinti jellemet. Segíts a gyermekeidnek, hogy fejből megtanulják ezeket az igeverseket, és így el tudjanak kezdeni munkálkodni ezeken a területeken az egész életük során. Ha így tesznek, a Biblia szerint egyre inkább hasonlóvá válnak Jézushoz.

Bízz Isten szeretető gondoskodásában

"Ne aggódjatok semmiért; ehelyett mindennel kapcsolatban imádkozzatok; mondjátok el Istennek a szükségeiteket, és ne felejtsétek el megköszönni, amikor válaszol. Ha ezt teszitek, meg fogjátok tapasztalni Isten békességét, ami messze csodálatosabb annál, mint amit emberi elme képes megérteni." (Filippi 4:6-7, LB fordítás)

Nem létezik problémák nélküli élet. Ezért meg kell tanulnod békességben élni a problémák közepette is, máskülönben soha nem lesz békességed - ez biztos. Jön egy probléma, megbirkózol vele, de egyből egy másik jön a helyére.

De miért követi egyik probléma a másikat az életünkben?

Ennek három oka van:

Első, hogy Ádám is beleharapott az almába, és ezzel nagyon elrontotta a dolgokat. Ő és Éva engedtek a kísértésnek, beengedték a bűnt a világba, és mi mindannyian ennek a következményeit viseljük. Egy bukott világban élünk.

Második, hogy van egy ellenségünk, akinek a neve Sátán. Tönkre akarja tenni az elménket, a családunkat, az egészségünket, az anyagi helyzetünket - főleg, ha Krisztus követői vagyunk, és helyesen próbálunk cselekedni.

Mindezek tetejében, elkövetjük a saját hibáinkat is. A problémák és a fájdalmak többsége az életünkben a rossz döntéseinkből fakadnak. A rossz döntésekért meg kell fizetni a büntetést.

Néha viszont az életünkben lévő fájdalmakért senkit nem lehet okolni. Néha azért van egy bizonyos probléma, hogy Isten munkája láthatóvá váljon az életünkben. Tekintet nélkül arra, hogy miért vannak - akár a bukott világ, akár Sátán, akár mi magunk miatt - megoldatlan, megváltoztathatatlan, megmagyarázhatatlan és általunk nem befolyásolható problémáink, mindig ugyanaz kell, hogy legyen a válasz: bízzunk Isten szeretetteljes gondoskodásában.

A Filippi 4:6-7 ezt mondja: "Ne aggódjatok semmiért; ehelyett mindennel kapcsolatban imádkozzatok; mondjátok el Istennek a szükségeiteket, és ne felejtsétek el megköszönni, amikor válaszol. Ha ezt teszitek, meg fogjátok tapasztalni Isten békességét, ami messze csodálatosabb annál, mint amit emberi elme képes megérteni." (NLT fordítás)

Ez az út vezet a békességhez. Bármilyen helyzetben is vagy, bízz Isten szeretető gondoskodásában.

Beszéljünk róla:
- Milyen példát tudnál mondani az életedből arra, hogy Isten a küzdelmeidet arra használta fel, hogy másokat saját magához vigyen közelebb?
- Hogy reagálnak mások, amikor látják, hogy nehéz körülmények között is meg tudod őrizni a békességedet?

Halálfélelem

"Csak így tudta megszabadítani mindazokat, akik a halálfélelem miatt egész életükben rabok voltak." (Zsidók 2:15, NLT)




Mindannyian tudjuk, hogy a magabiztosság az egyik legfontosabb tulajdonság, amivel rendelkezhetünk. A munkáltatók ezt keresik. Romantikus társaink odavannak érte. A munkatársak is nagyra értékelik.

Ha a magabiztosság ennyire fontos ahhoz, hogy sikeresek legyünk az életben, miért van az, hogy gyakran nem rendelkezünk vele? Az utóbbi néhány áhítatban megosztottam veletek a magabiztosság néhány úttorlaszát, amelyek úrrá lettek a tanítványokon a keresztrefeszítés után. Bajban voltak. Az első két úttorlasz, amit az életükben láttunk a fáradság és a kudarc volt. A harmadik - egyben legkritikusabb - a félelem.

A Biblia azt mondja a Jn. 20:19-ben: "Aznap este, a hét első napján, a tanítványok együtt voltak. De bezárták az ajtókat, mivel féltek a zsidó vezetőktől." Az első tanítványok látták, hogy mi történt Jézussal és attól féltek, hogy ők lesznek a következők a sorban.

Elkezdték játszani a "Mi lesz, ha" játékot. Előfordult már veled is? "Mi van, ha nem sikerül? Mi lesz, ha sosem házasodok meg? Mi lesz, ha rákos leszek?"

Mi miatt aggódunk a legjobban? A halál miatt! Az emberek nem akarnak beszélni a halálról. Ez a legnagyobb tabu. Hívj meg néhány embert az otthonodba az istentisztelet után, majd egy közös kávézás közben mondd ezt: "Most akkor beszéljünk a halálról." És figyeld, hogy mi fog történni.

Amikor néhány gyermeket megkértek arra, hogy írjanak néhány mondatot arról, hogy mit gondolnak a halálról, ők ezt mondták:

* "Amikor meghalsz, beletesznek egy dobozba és eltemetnek a föld alá, mert már nem nézel ki jól." (Gilda, 8 éves)
* "Az orvosok mindent megtesznek, hogy ne halj meg addig, amíg nem fizeted meg a számláikat." (Stephanie, 9 éves)
* "Ha meghalsz, a Mennyben már nem kell házi feladatokat írnod, hacsak nem lesz ott a tanárod is." (Marsha, 9 éves)
* "Egy jó orvos tud segíteni, úgy, hogy ne haljunk meg. A rossz orvosok a Mennybe küldenek." (Raymond, 10 éves)

A legfontosabb üzenete a Bibliának azonban az, hogy a halállal nincs véged. Nem kell félned, mert Jézus legyőzte a halált. Mivel Jézus meghalt érted a kereszten és feltámadt, hogy győzedelmeskedjen a halál fölött, te már biztosan tudhatod, hogy az örökkkévalóságot a Mennyben fogod tölteni. Zsidók 2:15-ben ezt olvassuk: "Csak így tudta megszabadítani mindazokat, akik a halálfélelem miatt egész életükben rabok voltak."

Nem félek attól, hogy meg fogok halni, mert tudom, hová megyek utána.

Beszéljetek róla

* Félsz a haláltól? Ha igen, mi az alapja ennek a félelmednek?
* Hogyan változna meg az életed, ha a halált sötét és bizonytalan valami helyett hazatérésként, ünneplésként tudnád befogadni?