A MEGFELELŐ FÓKUSZ
„Akinek szilárd a jelleme, azt megőrzöd teljes békében, mert benned bízik." (Ézsaiás 26:3)
Az életed olyan, mint egy fényképezőgép vagy egy kamera; ahhoz, hogy megfelelő eredményt kapj, jól kell beállítanod a fókuszt. Ha a megfelelő dolgokra összpontosítasz, az négy eredményt hoz. Először is: leegyszerűsíti a dolgokat. Amikor nem vagy tisztában a céloddal, túl sok dologgal próbálkozol - ez feszültséget, belső harcot és zavarodottságot okoz. Csak arra van elegendő időd és energiád, hogy Isten akaratát végezd. Ha úgy érzed, hogy semminek sem tudsz a végére érni, ez lehet, hogy azt jelzi, többet vállaltál, mint amennyit Isten rád akart bízni. A megfelelő fókusz egyszerűbb élethez és józanabb időbeosztáshoz vezet. Csak akkor tudod megőrizni a békességedet, ha megőrzöd a fókuszt. „Uram, te tökéletes békességet adsz annak, akiknek szilárd a célja" (Ézsaiás 26:3 GNT). Másodszor: irányt ad. Ha azt akarod, hogy az életednek hatása legyen, kérj tanácsot Istentől, és aztán tedd azt, amit Ő mond. Ne téveszd össze az aktivitást a termékenységgel. A szórt fénynek korlátozott a hatása, de az összpontosított fény olyan, mint a lézer, az acélt is átvágja. Harmadszor: energiával tölt fel. Nem a sok munka fáraszt ki, hanem az értelmetlen munka. George Bemard Shaw írta: „Az élet igazi öröme ez: ha olyan célra használnak, amit magad is nagyszerűnek ismersz el; ha a természet ereje vagy ahelyett, hogy nyomorúságaid és sérelmeid önző kis gombóca lennél, panaszkodva, hogy a világ nem tesz meg mindent a boldogságodért". Végül: meghatározza a küldetésedet. Amikor az embereknek eszébe jut a neved, mire fognak gondolni? „Többet ér a jó hírnév a nagy gazdagságnál, a nagyrabecsülés az ezüstnél és az aranynál" (Példabeszédek 22:1 NIV). Legvégül pedig nem az fog számítani, hogy mások mit mondanak rólad, hanem az, hogy mit mond Isten. Koncentrálj tehát a végjátékra!
Az életed olyan, mint egy fényképezőgép vagy egy kamera; ahhoz, hogy megfelelő eredményt kapj, jól kell beállítanod a fókuszt. Ha a megfelelő dolgokra összpontosítasz, az négy eredményt hoz. Először is: leegyszerűsíti a dolgokat. Amikor nem vagy tisztában a céloddal, túl sok dologgal próbálkozol - ez feszültséget, belső harcot és zavarodottságot okoz. Csak arra van elegendő időd és energiád, hogy Isten akaratát végezd. Ha úgy érzed, hogy semminek sem tudsz a végére érni, ez lehet, hogy azt jelzi, többet vállaltál, mint amennyit Isten rád akart bízni. A megfelelő fókusz egyszerűbb élethez és józanabb időbeosztáshoz vezet. Csak akkor tudod megőrizni a békességedet, ha megőrzöd a fókuszt. „Uram, te tökéletes békességet adsz annak, akiknek szilárd a célja" (Ézsaiás 26:3 GNT). Másodszor: irányt ad. Ha azt akarod, hogy az életednek hatása legyen, kérj tanácsot Istentől, és aztán tedd azt, amit Ő mond. Ne téveszd össze az aktivitást a termékenységgel. A szórt fénynek korlátozott a hatása, de az összpontosított fény olyan, mint a lézer, az acélt is átvágja. Harmadszor: energiával tölt fel. Nem a sok munka fáraszt ki, hanem az értelmetlen munka. George Bemard Shaw írta: „Az élet igazi öröme ez: ha olyan célra használnak, amit magad is nagyszerűnek ismersz el; ha a természet ereje vagy ahelyett, hogy nyomorúságaid és sérelmeid önző kis gombóca lennél, panaszkodva, hogy a világ nem tesz meg mindent a boldogságodért". Végül: meghatározza a küldetésedet. Amikor az embereknek eszébe jut a neved, mire fognak gondolni? „Többet ér a jó hírnév a nagy gazdagságnál, a nagyrabecsülés az ezüstnél és az aranynál" (Példabeszédek 22:1 NIV). Legvégül pedig nem az fog számítani, hogy mások mit mondanak rólad, hanem az, hogy mit mond Isten. Koncentrálj tehát a végjátékra!
ENGEDJ MEG MAGADNAK EGY KIS LAZÍTÁST!
„...nem
gondolom magamról, hogy már elértem, de egyet teszek: ami mögöttem van,
azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok…”
(Filippi 3:13)
Egy kisfiú nyakig sáros ruhában jött haza, ezért az édesanyja leküldte a mosókonyhába, hogy tegye a ruháit a mosógépbe. Később felfigyelt arra, hogy túl nagy a csend, lekiáltott: „Fiatalember, remélem, nem rohangálsz odalenn egy szál alsóneműben!" Képzelhetjük zavarát, amikor egy idegen hangot hallott válaszolni: „Nem, asszonyom, én a fűtést szerelem idelent". Jakab azt mondja: „...sokat vetkezünk mindnyájan..." (Jakab 3:2). A lényeg, hogy megtanuljunk megbocsátani magunknak. Legtöbbször azzal vétkezünk, hogy jó szándékból rossz dolgot teszünk. Emlékszel a híres pisai ferde toronyra Olaszországban, ahol az építész az 54,5 m magas toronynak mindössze 3 méter mély alapot tervezett? Hogy mutatna ilyen az önéletrajzodban? Pál apostol azt mondta: „Nem... még mindig nem tartok ott, ahol kellene, de arra figyelek... hogy elfelejtsem a múltat, és előre nézzek..." (Filippi 3:13 NLT). Chuck Swindoll írja: „Mutasd meg nekem azt a fickót, aki a perfekcionizmus szabályait írta, és garantálom, hogy folyton a körmét rágja, állandóan idegrángása van... a felesége pedig retteg attól, hogy találkoznia kell vele, amikor hazaér". Isten azt mondja: „Én, én vagyok az, aki eltörlöm álnokságodat önmagamért, és vétkeidre többé nem emlékezem" (Ézsaiás 43:25). Nos, ha Isten hajlandó megbocsátani vétkeinket, és eltemeti őket, akkor nem gondolod, hogy végre itt lenne az ideje, hogy felhagyj önmagád ostorozásával, elfogadd kegyelmét, és továbblépj?
Egy kisfiú nyakig sáros ruhában jött haza, ezért az édesanyja leküldte a mosókonyhába, hogy tegye a ruháit a mosógépbe. Később felfigyelt arra, hogy túl nagy a csend, lekiáltott: „Fiatalember, remélem, nem rohangálsz odalenn egy szál alsóneműben!" Képzelhetjük zavarát, amikor egy idegen hangot hallott válaszolni: „Nem, asszonyom, én a fűtést szerelem idelent". Jakab azt mondja: „...sokat vetkezünk mindnyájan..." (Jakab 3:2). A lényeg, hogy megtanuljunk megbocsátani magunknak. Legtöbbször azzal vétkezünk, hogy jó szándékból rossz dolgot teszünk. Emlékszel a híres pisai ferde toronyra Olaszországban, ahol az építész az 54,5 m magas toronynak mindössze 3 méter mély alapot tervezett? Hogy mutatna ilyen az önéletrajzodban? Pál apostol azt mondta: „Nem... még mindig nem tartok ott, ahol kellene, de arra figyelek... hogy elfelejtsem a múltat, és előre nézzek..." (Filippi 3:13 NLT). Chuck Swindoll írja: „Mutasd meg nekem azt a fickót, aki a perfekcionizmus szabályait írta, és garantálom, hogy folyton a körmét rágja, állandóan idegrángása van... a felesége pedig retteg attól, hogy találkoznia kell vele, amikor hazaér". Isten azt mondja: „Én, én vagyok az, aki eltörlöm álnokságodat önmagamért, és vétkeidre többé nem emlékezem" (Ézsaiás 43:25). Nos, ha Isten hajlandó megbocsátani vétkeinket, és eltemeti őket, akkor nem gondolod, hogy végre itt lenne az ideje, hogy felhagyj önmagád ostorozásával, elfogadd kegyelmét, és továbblépj?
Találkozások Istennel
„Útra keltek tehát, és jártak faluról falura, hirdették az evangéliumot…” (Lukács 9:6)
Egyik este egy ember éppen úton volt a gyülekezetbe, amikor meglátott négy fiút, akik az utcasarkon lógtak, ezért meghívta őket, hogy tartsanak vele. Elmentek vele, és a következő vasárnap ismét. Sőt ez a négy fiú lett a magja annak a vasárnapi iskolának, melyet az illető férfi indított. Évekkel később a férfi néhány barátja megkereste a fiúkat, hogy megtudják, mi történt velük, és megkérték őket, hogy írjanak köszöntő levelet meglepetésként régi tanáruk születésnapjára. A fiúk levelei igazi meglepetést tartogattak. Az egyik fiú misszionárius lett Kínában, egy másik az USA központi jegybankjának elnöke lett, egyikük Herbert Hoover elnök magántitkára volt, és a negyedik – maga Hoover elnök. Néha kis találkozásaid Istennel való találkozások is egyben, és olyankor történnek, amikor tulajdonképpen mással vagy elfoglalva, vagy úton vagy valahova máshova. Ha nem vagy rá felkészülve, akkor igazi áldást mulasztasz el, esélyt a növekedésre és lehetőséget arra, hogy Isten érdekeit a magad érdekei elé helyezd. Jézus elhagyta a Menny kényelmét, hogy az emberi szükségek útját járja. Figyeld meg, Ő nem állított fel minden városban egy trónt, és nem mondta: „Ez az én helyem, ha találkozni akarsz velem, gyere ide!” Nem, ő elment a piactérre. Beült a halászok csónakjába. Elment az átlagemberek otthonába. A Biblia azt mondja, hogy Jézus és tanítványai „faluról falura jártak, és hirdették az evangéliumot”. Tehát amikor felébred az együttérzésed, állj meg! Ami egy jelentéktelen találkozásnak tűnik, valaki számára Istennel való találkozás lehet, és olyan eredménnyel járhat, amilyenről soha nem is álmodtál.
Egyik este egy ember éppen úton volt a gyülekezetbe, amikor meglátott négy fiút, akik az utcasarkon lógtak, ezért meghívta őket, hogy tartsanak vele. Elmentek vele, és a következő vasárnap ismét. Sőt ez a négy fiú lett a magja annak a vasárnapi iskolának, melyet az illető férfi indított. Évekkel később a férfi néhány barátja megkereste a fiúkat, hogy megtudják, mi történt velük, és megkérték őket, hogy írjanak köszöntő levelet meglepetésként régi tanáruk születésnapjára. A fiúk levelei igazi meglepetést tartogattak. Az egyik fiú misszionárius lett Kínában, egy másik az USA központi jegybankjának elnöke lett, egyikük Herbert Hoover elnök magántitkára volt, és a negyedik – maga Hoover elnök. Néha kis találkozásaid Istennel való találkozások is egyben, és olyankor történnek, amikor tulajdonképpen mással vagy elfoglalva, vagy úton vagy valahova máshova. Ha nem vagy rá felkészülve, akkor igazi áldást mulasztasz el, esélyt a növekedésre és lehetőséget arra, hogy Isten érdekeit a magad érdekei elé helyezd. Jézus elhagyta a Menny kényelmét, hogy az emberi szükségek útját járja. Figyeld meg, Ő nem állított fel minden városban egy trónt, és nem mondta: „Ez az én helyem, ha találkozni akarsz velem, gyere ide!” Nem, ő elment a piactérre. Beült a halászok csónakjába. Elment az átlagemberek otthonába. A Biblia azt mondja, hogy Jézus és tanítványai „faluról falura jártak, és hirdették az evangéliumot”. Tehát amikor felébred az együttérzésed, állj meg! Ami egy jelentéktelen találkozásnak tűnik, valaki számára Istennel való találkozás lehet, és olyan eredménnyel járhat, amilyenről soha nem is álmodtál.
Találkozni „az emberrel”
„Jöjjetek, lássátok azt az embert!” (János 4:29)
Amikor a kútnál Jézus összetalálkozott az asszonnyal, a valós szükségleteit igyekezett betölteni, szemben azokkal a férfiakkal, akikkel a nő eddig találkozott. Azt mondta: „Menj… hívd ide a férjedet!” „Nincs férjem” felelte a nő. Jézus erre azt mondta: „öt férjed volt… és akivel most élsz, nem a házastársad” (János 4:16-18). Gyengék vagyunk, ezért újra és újra olyan helyzetekbe keveredünk, amelyek megsebeznek. Ráadásul ezek a sebek nem gyógyulnak be attól, hogy egyik kapcsolatból a másikba menekülünk. A Jézussal való találkozás után ez a nő elrohant, hogy mindenkinek elmondja: „Gyertek… találkoztam egy emberrel, aki megmondott nekem mindent”. Számára a válasz nem egy újabb férfi volt; azt már próbálta! A válasz az volt, hogy találkozott a férfival, és megkérte, hogy töltse be az űrt az életében.
A Biblia így beszél erről: „és felöltöztétek az új embert, aki Teremtőjének képmására állandóan megújul” (Kolossé 3:10). Ha eleged van abból, ahogy eddig éltél, és változtatni akarsz, emlékezz rá, hogy az az asszony a kútnál nem tudta „levetni a régi embert”, amíg nem találkozott az Újjal. Ha kötődsz bizonyos szokásokhoz és kapcsolatokhoz, nehéz saját erődből kitörni. Csak akkor leszel képes megszabadulni, ha Jézust elismered életed Urának. Csak akkor lesz erőd búcsút inteni a réginek, ha megragadod az újat. Mit jelent tehát mindez számodra? Azt jelenti, hogy gyere Krisztushoz úgy, ahogy vagy, kérd, hogy mentsen meg, és lépj vele kapcsolatba. Jakab azt mondja: „Adjátok meg magatokat Istennek… álljatok ellen az ördögnek, és elfut tőletek” (Jakab 4:7 CEV). Ha ezt teszed, Isten meg fogja neked adni az erőt ahhoz, hogy elhagyd azokat a régi mintákat, és új életet kezdj!
Amikor a kútnál Jézus összetalálkozott az asszonnyal, a valós szükségleteit igyekezett betölteni, szemben azokkal a férfiakkal, akikkel a nő eddig találkozott. Azt mondta: „Menj… hívd ide a férjedet!” „Nincs férjem” felelte a nő. Jézus erre azt mondta: „öt férjed volt… és akivel most élsz, nem a házastársad” (János 4:16-18). Gyengék vagyunk, ezért újra és újra olyan helyzetekbe keveredünk, amelyek megsebeznek. Ráadásul ezek a sebek nem gyógyulnak be attól, hogy egyik kapcsolatból a másikba menekülünk. A Jézussal való találkozás után ez a nő elrohant, hogy mindenkinek elmondja: „Gyertek… találkoztam egy emberrel, aki megmondott nekem mindent”. Számára a válasz nem egy újabb férfi volt; azt már próbálta! A válasz az volt, hogy találkozott a férfival, és megkérte, hogy töltse be az űrt az életében.
A Biblia így beszél erről: „és felöltöztétek az új embert, aki Teremtőjének képmására állandóan megújul” (Kolossé 3:10). Ha eleged van abból, ahogy eddig éltél, és változtatni akarsz, emlékezz rá, hogy az az asszony a kútnál nem tudta „levetni a régi embert”, amíg nem találkozott az Újjal. Ha kötődsz bizonyos szokásokhoz és kapcsolatokhoz, nehéz saját erődből kitörni. Csak akkor leszel képes megszabadulni, ha Jézust elismered életed Urának. Csak akkor lesz erőd búcsút inteni a réginek, ha megragadod az újat. Mit jelent tehát mindez számodra? Azt jelenti, hogy gyere Krisztushoz úgy, ahogy vagy, kérd, hogy mentsen meg, és lépj vele kapcsolatba. Jakab azt mondja: „Adjátok meg magatokat Istennek… álljatok ellen az ördögnek, és elfut tőletek” (Jakab 4:7 CEV). Ha ezt teszed, Isten meg fogja neked adni az erőt ahhoz, hogy elhagyd azokat a régi mintákat, és új életet kezdj!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése