Csak csináld!
„…aki kételkedik, az olyan, mint a tenger hulláma, amelyet a szél sodor és ide-oda hajt.” (Jakab 1:6)
A Biblia azt mondja: „…aki kételkedik, az olyan, mint a tenger hulláma, amelyet a szél sodor és ide-oda hajt. Ne gondolja tehát az ilyen, hogy bármit is kaphat az Úrtól, a kétlelkű és minden útján állhatatlan ember.” (Jakab 1:6-8). Ez az ige kifejezetten arra vonatkozik, amikor bölcsességet kérünk Istentől, aztán amikor megadja a választ, mégis megpróbálunk a saját eszünkre támaszkodni, és tétovázunk. Ugyanez az alapelv alkalmazható az élet minden területére. Láttál már valaha változékonyabb dolgot, mint a hullámok? A szél egyik nap erre hajtja őket, másnap pedig teljesen ellenkező irányba. „Hogyan vonatkozna ez rám?” – kérdezed.
1) Ha olyan családban nőttél fel, ahol mindig mások hoztak döntést helyetted; 2) ha olyan környezetben éltél, ahol az emberek könnyelműen, felelőtlenül döntöttek, és emiatt kialakult benned egy olyan érzés, hogy „túl könnyű elrontani és túl nehéz helyrehozni”; 3) ha a múltban hozott rossz döntéseid lerombolták az önbizalmadat – akkor a mai áhítat neked szól!
Jakab rámutat arra, hogy egyikünk sem tanul meg Istenre figyelni anélkül, hogy ne hibázna. Tehát ne légy túl szigorú magadhoz! Tanulj a hibáidból, hozd helyre, amit lehet, és légy továbbra is határozott, döntésképes! Ne ess vissza a tétovázás viselkedésmintájába csak azért, mert néhányszor rosszul döntöttél! Gyakran csak akkor jössz rá, hogy a helyes dolgot tetted – ha megteszed! Szánj elegendő időt arra, hogy Istenre figyelj, és ha szükséges, kérj tanácsot másoktól, de ne félj cselekedni! Hozz döntést, és vidd véghez, amit eldöntöttél! Más szavakkal: „Csak csináld!”
A Biblia azt mondja: „…aki kételkedik, az olyan, mint a tenger hulláma, amelyet a szél sodor és ide-oda hajt. Ne gondolja tehát az ilyen, hogy bármit is kaphat az Úrtól, a kétlelkű és minden útján állhatatlan ember.” (Jakab 1:6-8). Ez az ige kifejezetten arra vonatkozik, amikor bölcsességet kérünk Istentől, aztán amikor megadja a választ, mégis megpróbálunk a saját eszünkre támaszkodni, és tétovázunk. Ugyanez az alapelv alkalmazható az élet minden területére. Láttál már valaha változékonyabb dolgot, mint a hullámok? A szél egyik nap erre hajtja őket, másnap pedig teljesen ellenkező irányba. „Hogyan vonatkozna ez rám?” – kérdezed.
1) Ha olyan családban nőttél fel, ahol mindig mások hoztak döntést helyetted; 2) ha olyan környezetben éltél, ahol az emberek könnyelműen, felelőtlenül döntöttek, és emiatt kialakult benned egy olyan érzés, hogy „túl könnyű elrontani és túl nehéz helyrehozni”; 3) ha a múltban hozott rossz döntéseid lerombolták az önbizalmadat – akkor a mai áhítat neked szól!
Jakab rámutat arra, hogy egyikünk sem tanul meg Istenre figyelni anélkül, hogy ne hibázna. Tehát ne légy túl szigorú magadhoz! Tanulj a hibáidból, hozd helyre, amit lehet, és légy továbbra is határozott, döntésképes! Ne ess vissza a tétovázás viselkedésmintájába csak azért, mert néhányszor rosszul döntöttél! Gyakran csak akkor jössz rá, hogy a helyes dolgot tetted – ha megteszed! Szánj elegendő időt arra, hogy Istenre figyelj, és ha szükséges, kérj tanácsot másoktól, de ne félj cselekedni! Hozz döntést, és vidd véghez, amit eldöntöttél! Más szavakkal: „Csak csináld!”
Fejlessz ki hálás szívet!
„Áldom az Urat mindenkor, állandóan őt dicséri szám.” (Zsoltárok 34:2)
Dávid azt mondta: „Áldom az Urat mindenkor, állandóan őt dicséri szám”. A hálás szívnek életmódunkká kellene válnia. Tudtad-e, hogy megmentheti az életedet? Amikor Jónás nem engedelmeskedett Istennek, és végül egy nagy hal gyomrában végezte, ezt mondta Istennek: „…én hálaéneket zengve áldozok neked…” (Jónás 2:10). Amikor ezt tette, Isten parancsot adott a halnak, és az kiköpte Jónást a szárazföldre. Amikor gödörben vagy, és a pokol elszabadul körülötted, akkor kell felemelned a hangod dicsőítésre. Semmi sem mutatja úgy a bizalmadat, mint az, ha hálát adsz Istennek, amikor krízis nyomaszt. A hálás szív két dolgot munkál:
1) Építi a hitedet. Azért tudunk „hitben járni és nem látásban” (2Korinthus 5:7), mert tudjuk, hogy a körülményeinktől függetlenül Isten a javunkat munkálja (Róma 8:28). Dávid azt mondta: „… magasztaljátok velem az Urat…” (Zsoltárok 34:3). Magasztalni valamit azt jelenti, hogy nagyobbá tesszük azt. Ha a problémáid helyett Istenre összpontosítasz, akkor Isten nagyobb lesz, a probléma pedig kisebb. Továbbá „a hit hallásból van, a hallás pedig Isten igéje által” (Róma 10:17). Ha Isten ígéreteit hallod a saját szádból, az hitet ébreszt a szívedben. Tehát kezdj el beszélni!
2) Helyreállítja az életet. Lázár feltámasztása előtt Jézus felnézett az égre, és ezt mondta: „Atyám, hálát adok neked, hogy meghallgattál. Én tudtam, hogy mindig meghallgatsz…” (János 11:41-42). Valami csodálatos történik akkor, ha elkezdesz hálát adni Istennek azért, hogy megment, védelmez és gondoskodik rólad. A hited szárnyalni kezd. Önbizalmat nyersz ahhoz, hogy parancsolj azoknak a dolgoknak, amelyeket az életedben halottnak hittél, hogy életre keljenek. Fejlessz ki tehát magadban hálás szívet!
Dávid azt mondta: „Áldom az Urat mindenkor, állandóan őt dicséri szám”. A hálás szívnek életmódunkká kellene válnia. Tudtad-e, hogy megmentheti az életedet? Amikor Jónás nem engedelmeskedett Istennek, és végül egy nagy hal gyomrában végezte, ezt mondta Istennek: „…én hálaéneket zengve áldozok neked…” (Jónás 2:10). Amikor ezt tette, Isten parancsot adott a halnak, és az kiköpte Jónást a szárazföldre. Amikor gödörben vagy, és a pokol elszabadul körülötted, akkor kell felemelned a hangod dicsőítésre. Semmi sem mutatja úgy a bizalmadat, mint az, ha hálát adsz Istennek, amikor krízis nyomaszt. A hálás szív két dolgot munkál:
1) Építi a hitedet. Azért tudunk „hitben járni és nem látásban” (2Korinthus 5:7), mert tudjuk, hogy a körülményeinktől függetlenül Isten a javunkat munkálja (Róma 8:28). Dávid azt mondta: „… magasztaljátok velem az Urat…” (Zsoltárok 34:3). Magasztalni valamit azt jelenti, hogy nagyobbá tesszük azt. Ha a problémáid helyett Istenre összpontosítasz, akkor Isten nagyobb lesz, a probléma pedig kisebb. Továbbá „a hit hallásból van, a hallás pedig Isten igéje által” (Róma 10:17). Ha Isten ígéreteit hallod a saját szádból, az hitet ébreszt a szívedben. Tehát kezdj el beszélni!
2) Helyreállítja az életet. Lázár feltámasztása előtt Jézus felnézett az égre, és ezt mondta: „Atyám, hálát adok neked, hogy meghallgattál. Én tudtam, hogy mindig meghallgatsz…” (János 11:41-42). Valami csodálatos történik akkor, ha elkezdesz hálát adni Istennek azért, hogy megment, védelmez és gondoskodik rólad. A hited szárnyalni kezd. Önbizalmat nyersz ahhoz, hogy parancsolj azoknak a dolgoknak, amelyeket az életedben halottnak hittél, hogy életre keljenek. Fejlessz ki tehát magadban hálás szívet!
KÉT TÖRTÉNET A HÁZASSÁGRÓL
„A szeretet... nem rója fel a rosszat." (1Korinthus 13:4-5)
Első történet: Deborah K. Johnson írja: „Hétéves lányom szeretett volna hegedülni tanulni, ezért elvittem egy hangszerboltba, ahol kölcsönözni is lehetett hangszert. Reméltem, hogy meg fogja érteni a gyakorlás fontosságát, és elkötelezi magát rá, ezért elmagyaráztam, hogy az órák nagyon drágák. Hajlandó vagyok meghozni az anyagi áldozatot, ha ő is megígéri, hogy keményen fog dolgozni. »Lesznek idők, amikor szeretnéd feladni« - mondtam - »de azt szeretném, ha olyankor is kitartanál!« A lányom megértően bólogatott, majd nagyon komoly hangon megszólalt: »0lyan lesz, minta házasság, igaz, anya?«" Második történet: Egy férj megkérdezte feleségét: „Mondd csak, kedvesem, voltál valaha azelőtt is szerelmes?" A feleség egy pillanatig gondolkodott, majd így válaszolt: „Nem, szívem. Egyszer felnéztem egy férfira a ragyogó intelligenciájáért. Egy másikat csodáltam rendkívüli bátorságáért. Egyszer egészen elbűvölt egy másik vonzó külseje és kedvessége. De te? Nos, mi mással magyarázhatnám, mint a szerelemmel?" Volt már, hogy hibát találtál házastársadban, ahelyett, hogy azokra a tulajdonságaira emlékeztél volna, amelyek miatt annak idején vonzódni kezdtél hozzá? Az ilyen fajta hozzáállás olyan, mint a gyom: egyetlen éjszaka alatt kihajt, és ha nem bánsz el vele, elborítja az egész kertet. Ne hagyd, hogy ez megtörténjen! Ha legközelebb túl elfoglalt leszel ahhoz, hogy kimutasd szeretetedet, vagy ha valamire haraggal reagálsz, olvasd el ezeket a sorokat: „A szeretet türelmes, jóságos; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a rosszat. Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal. Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr"
Első történet: Deborah K. Johnson írja: „Hétéves lányom szeretett volna hegedülni tanulni, ezért elvittem egy hangszerboltba, ahol kölcsönözni is lehetett hangszert. Reméltem, hogy meg fogja érteni a gyakorlás fontosságát, és elkötelezi magát rá, ezért elmagyaráztam, hogy az órák nagyon drágák. Hajlandó vagyok meghozni az anyagi áldozatot, ha ő is megígéri, hogy keményen fog dolgozni. »Lesznek idők, amikor szeretnéd feladni« - mondtam - »de azt szeretném, ha olyankor is kitartanál!« A lányom megértően bólogatott, majd nagyon komoly hangon megszólalt: »0lyan lesz, minta házasság, igaz, anya?«" Második történet: Egy férj megkérdezte feleségét: „Mondd csak, kedvesem, voltál valaha azelőtt is szerelmes?" A feleség egy pillanatig gondolkodott, majd így válaszolt: „Nem, szívem. Egyszer felnéztem egy férfira a ragyogó intelligenciájáért. Egy másikat csodáltam rendkívüli bátorságáért. Egyszer egészen elbűvölt egy másik vonzó külseje és kedvessége. De te? Nos, mi mással magyarázhatnám, mint a szerelemmel?" Volt már, hogy hibát találtál házastársadban, ahelyett, hogy azokra a tulajdonságaira emlékeztél volna, amelyek miatt annak idején vonzódni kezdtél hozzá? Az ilyen fajta hozzáállás olyan, mint a gyom: egyetlen éjszaka alatt kihajt, és ha nem bánsz el vele, elborítja az egész kertet. Ne hagyd, hogy ez megtörténjen! Ha legközelebb túl elfoglalt leszel ahhoz, hogy kimutasd szeretetedet, vagy ha valamire haraggal reagálsz, olvasd el ezeket a sorokat: „A szeretet türelmes, jóságos; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a rosszat. Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal. Mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr"
MIÉRT VAN SZÜKSÉGED BÁTORSÁGRA?
„Légy erős és bátor…” (Józsué 1:6)
Miért
mondta Isten Józsuénak, hogy legyen erős és bátor? Négy okból. 1)
Józsué saját érdekében. Isten sokat fektetett Józsuéba; egy egész nép
jövője az ő vállán nyugodott. Isten beléd is sokat fektetett, ezért
hinned kell, hogy azt akarja, hogy sikert érj el. Ha olyan családban
vagy gyülekezetben nőttél fel, ahol érdemtelennek érezted magad Isten
kegyelmére, és úgy érezted, nincs jogod áldásaira, akkor át kell
programoznod a gondolkodásodat az Ige szerint! „Ne hagyd abba ennek a
törvénykönyvnek az olvasását, hanem tanulmányozd éjjelnappal, őrizd meg,
és tartsd meg mindazt, ami ebben meg van írva. Akkor sikerrel jársz
utadon, és boldogulsz” (Józsué 1:8). 2) Isten érdekében. Isten azt
mondta Józsuénak: „Ne félj, és ne rettegj, mert veled van Istened, az
Úr, mindenütt, amerre csak jársz” (Józsué 1:9). Itt Isten hírnevéről
volt szó! A kánaáni népek hallottak arról, hogyan szabadította ki Isten
az izraelitákat a rabszolgaságból, hogyan fullasztotta a Vörös-tengerbe
az egyiptomi hadsereget, és hogyan táplálta népét minden nap a
pusztában a mennyből jött mannával. Ha Józsué nem járt volna sikerrel az
Ígéret földjének elfoglalásában, ez Isten nevére hozott volna szégyent,
népét pedig nevetség és gúny tárgyává tette volna. Isten sokkal többet
kockáztatott Izráel sikere kapcsán, mint bárki más. A Messiás
eljövetelére vonatkozó terve múlt Izráel sikerén. Arra vágyott, hogy egy
csomó rabszolgából a világ legnagyszerűbb népe váljon – olyan néppé,
aki az egyedül élő és igaz Istent szolgálja. Józsuénak pedig fontos
szerep jutott ebben a tervben. Honnan kapta Józsué az erőt? Ebből az
ígéretből: „…veled van Istened, az Úr, mindenütt, amerre csak jársz”
(Józsué 1:9).
„Légy erős és bátor…” (Józsué 1:6)
Józsué története négy okot mutat meg, miért kell erősnek és bátornak lenned. Tegnap megvizsgáltuk az első kettőt, ma nézzük meg a következő kettőt: 3) Mások érdekében. Az emberek figyelnek. Tudni akarják, hogy bátran nézel-e szembe a helyzettel, vagy összeroskadsz a félelemtől. Ha te a nehézségek között is meg tudod mutatni a hitedet, az nekik is bátorságot fog adni. A harc nem csupán rólad szól, azokról is, akiket Isten általad akar megáldani. Lehet, hogy nincs pénzed, sem hírneved, mégis hatással tudsz lenni másokra. A hozzáállásod és a döntéseid hatással lesznek gyermekeidre és unokáidra. „De én félek” – mondod. Mindannyian félünk. A zsoltáríró azonban kijelentette: „Ha félek is, benned bízom!” (Zsoltárok 56:4). 4) Az ellenségeid érdekében. Dávid azt írta: „Asztalt terítesz nekem ellenségeim szeme láttára…” (Zsoltárok 23:5). Isten nemcsak harcol érted, hanem igazol is bírálóid szemében. Jó, ha vannak bírálóid és ellenfeleid. Néha egy ellenlábas harcra, és így győzelemre tud késztetni ott, ahol egy barát nem tudna. Ki hallott volna valaha is Dávidról és Góliát nélkül? Ki ismerte volna Mózest, ha nem lett volna a fáraó, aki elnyomta Isten népét? Tudnánk, ki volt Eszter, ha Hámán nem tervezte volna el a zsidók kitartását? Mi a te Álmod? Ott áll az ellenség közted és álmod megvalósulása között? Végy bátorságot szembeszállni vele, és akkor Isten eszközévé válhat, ami rendeltetésed betöltésére segít.
„Légy erős, légy bátor és cselekedj!” (1Krónikák 28:20)
1955-ben Rosa Parks-t letartóztatták Alabama államban, mert nem volt hajlandó átadni ülőhelyét a buszon egy fehér embernek. Ezt az eseményt bojkottok és vérfürdők követték, amíg az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága ki nem mondta, hogy a faji megkülönböztetés alkotmányellenes. Rosa később ezt írta: „Ha tudod, mit kell tenni, az elveszi a félelmet. Amikor aznap felszálltam arra a buszra, fogalmam sem volt arról, hogy történelmet írok, csak arra gondoltam, hogy hazajussak. De aztán meggondoltam magam. Annyi évi áldozatszerep után… nem adtam át a helyem, és bármivel is kellett szembenéznem. Eljött az ideje, hogy valaki kiálljon valamiért – vagy az én esetemben, hogy üljön.” A bátorság váratlan pillanatokban mutatkozik meg; amit ilyenkor teszel, megváltoztat téged, sőt a körülötted lévőket is. Egy történetben egy kémet halálra ítélt a perzsa hadsereg tábornoka. A tábornoknak volt egy különös szokása, hogy a halálraítélteknek választási lehetőséget adott a kivégzőosztag és a „nagy ajtó” között. Amikor a tábornok megkérdezte a kémet, hogy melyik legyen, ő a kivégzőosztagot választotta. A tábornok a szárnysegédhez fordulva ezt mondta: „Az ismeretlen helyett mindig az ismertet választják, bár mi megadjuk nekik a választási lehetőséget.” A szárnysegéd megkérdezte: A nagy ajtó mögött mi van? „ „Szabadság” – felelte a tábornok. Majd hozzátette: „Kevesen vannak, akik elég bátrak ahhoz, hogy azt az ajtót válasszák.” A középszerűség és a siker közötti határvonal a bátorság. Ezért mondta Dávid fiának, Salamonnak, trónra lépése előtt: „Légy erős, légy bátor és cselekedj!”
„…parancsot kaptunk…, hogy szeressük egymást…” (2János 1:4-5)
Minden reggel imádkozz így: „Uram, akár tudok mást is tenni, akár nem, segíts, hogy a napomat szeretetben töltsem, szeretve téged és az embereket, mert Igéd azt mondja, hogy ez az élet lényege.” Ha ezt megteszed, kedvesebben tudsz majd bánni a körülötted élőkkel. Ezt pedig észre fogják venni. Ekkor elkezdesz győzni olyan területeken, ahol korábban vesztes voltál. Minél több időt adsz valakinek, annál jobban megmutatod, hogy fontosnak tartod őt. Nem elég elmondani nekik, hogy fontosak, bizonyítanod is kell ezt azzal, hogy befektetsz az életükbe. A szeretetnek egyik legfontosabb megnyilvánulása az idő. A szeretet nem az, hogy mit gondolsz másokról, vagy mit érzel mások iránt; a szeretet az, hogy mennyit adsz magadból nekik. A férfiak számára ez különösen nehéz. Azt mondják: „Nem értem a feleségemet és a gyerekeimet. Mindent megadok nekik, amire csak szükségük van. Mit akarnak még?” Téged akarnak! A figyelmedet kérik. A szeretet annyira figyel a másikra, hogy saját magáról elfeledkezik. Az ilyen figyelem ezt mondja: „Annyira értékes vagy számomra, hogy neked adom, ami számomra a legdrágább: az időmet.” Miért a MOST a legmegfelelőbb pillanat szeretetünk kimutatására? Mert nem tudhatod, meddig lesz még lehetőséged rá! A körülmények változnak, az emberek meghalnak, a gyerekek felnőnek. Soha nincs garancia a holnapra. Ha ki akarod mutatni szeretetedet, akkor jobb, ha azt most rögtön teszed! Kivel kell tehát több időt tölteneted? Milyen elfoglaltságtól kell megszabadulnod, hogy ezt megtehesd? Az élet felhasználásának legjobb módja a szeretet, a szeretet legjobb kifejezőeszköze az idő odaszánása, és a legmegfelelőbb pillanat rá a most!
„Légy erős és bátor…” (Józsué 1:6)
Józsué története négy okot mutat meg, miért kell erősnek és bátornak lenned. Tegnap megvizsgáltuk az első kettőt, ma nézzük meg a következő kettőt: 3) Mások érdekében. Az emberek figyelnek. Tudni akarják, hogy bátran nézel-e szembe a helyzettel, vagy összeroskadsz a félelemtől. Ha te a nehézségek között is meg tudod mutatni a hitedet, az nekik is bátorságot fog adni. A harc nem csupán rólad szól, azokról is, akiket Isten általad akar megáldani. Lehet, hogy nincs pénzed, sem hírneved, mégis hatással tudsz lenni másokra. A hozzáállásod és a döntéseid hatással lesznek gyermekeidre és unokáidra. „De én félek” – mondod. Mindannyian félünk. A zsoltáríró azonban kijelentette: „Ha félek is, benned bízom!” (Zsoltárok 56:4). 4) Az ellenségeid érdekében. Dávid azt írta: „Asztalt terítesz nekem ellenségeim szeme láttára…” (Zsoltárok 23:5). Isten nemcsak harcol érted, hanem igazol is bírálóid szemében. Jó, ha vannak bírálóid és ellenfeleid. Néha egy ellenlábas harcra, és így győzelemre tud késztetni ott, ahol egy barát nem tudna. Ki hallott volna valaha is Dávidról és Góliát nélkül? Ki ismerte volna Mózest, ha nem lett volna a fáraó, aki elnyomta Isten népét? Tudnánk, ki volt Eszter, ha Hámán nem tervezte volna el a zsidók kitartását? Mi a te Álmod? Ott áll az ellenség közted és álmod megvalósulása között? Végy bátorságot szembeszállni vele, és akkor Isten eszközévé válhat, ami rendeltetésed betöltésére segít.
„Légy erős, légy bátor és cselekedj!” (1Krónikák 28:20)
1955-ben Rosa Parks-t letartóztatták Alabama államban, mert nem volt hajlandó átadni ülőhelyét a buszon egy fehér embernek. Ezt az eseményt bojkottok és vérfürdők követték, amíg az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága ki nem mondta, hogy a faji megkülönböztetés alkotmányellenes. Rosa később ezt írta: „Ha tudod, mit kell tenni, az elveszi a félelmet. Amikor aznap felszálltam arra a buszra, fogalmam sem volt arról, hogy történelmet írok, csak arra gondoltam, hogy hazajussak. De aztán meggondoltam magam. Annyi évi áldozatszerep után… nem adtam át a helyem, és bármivel is kellett szembenéznem. Eljött az ideje, hogy valaki kiálljon valamiért – vagy az én esetemben, hogy üljön.” A bátorság váratlan pillanatokban mutatkozik meg; amit ilyenkor teszel, megváltoztat téged, sőt a körülötted lévőket is. Egy történetben egy kémet halálra ítélt a perzsa hadsereg tábornoka. A tábornoknak volt egy különös szokása, hogy a halálraítélteknek választási lehetőséget adott a kivégzőosztag és a „nagy ajtó” között. Amikor a tábornok megkérdezte a kémet, hogy melyik legyen, ő a kivégzőosztagot választotta. A tábornok a szárnysegédhez fordulva ezt mondta: „Az ismeretlen helyett mindig az ismertet választják, bár mi megadjuk nekik a választási lehetőséget.” A szárnysegéd megkérdezte: A nagy ajtó mögött mi van? „ „Szabadság” – felelte a tábornok. Majd hozzátette: „Kevesen vannak, akik elég bátrak ahhoz, hogy azt az ajtót válasszák.” A középszerűség és a siker közötti határvonal a bátorság. Ezért mondta Dávid fiának, Salamonnak, trónra lépése előtt: „Légy erős, légy bátor és cselekedj!”
Mutasd ki szeretetedet most!
„…parancsot kaptunk…, hogy szeressük egymást…” (2János 1:4-5)
Minden reggel imádkozz így: „Uram, akár tudok mást is tenni, akár nem, segíts, hogy a napomat szeretetben töltsem, szeretve téged és az embereket, mert Igéd azt mondja, hogy ez az élet lényege.” Ha ezt megteszed, kedvesebben tudsz majd bánni a körülötted élőkkel. Ezt pedig észre fogják venni. Ekkor elkezdesz győzni olyan területeken, ahol korábban vesztes voltál. Minél több időt adsz valakinek, annál jobban megmutatod, hogy fontosnak tartod őt. Nem elég elmondani nekik, hogy fontosak, bizonyítanod is kell ezt azzal, hogy befektetsz az életükbe. A szeretetnek egyik legfontosabb megnyilvánulása az idő. A szeretet nem az, hogy mit gondolsz másokról, vagy mit érzel mások iránt; a szeretet az, hogy mennyit adsz magadból nekik. A férfiak számára ez különösen nehéz. Azt mondják: „Nem értem a feleségemet és a gyerekeimet. Mindent megadok nekik, amire csak szükségük van. Mit akarnak még?” Téged akarnak! A figyelmedet kérik. A szeretet annyira figyel a másikra, hogy saját magáról elfeledkezik. Az ilyen figyelem ezt mondja: „Annyira értékes vagy számomra, hogy neked adom, ami számomra a legdrágább: az időmet.” Miért a MOST a legmegfelelőbb pillanat szeretetünk kimutatására? Mert nem tudhatod, meddig lesz még lehetőséged rá! A körülmények változnak, az emberek meghalnak, a gyerekek felnőnek. Soha nincs garancia a holnapra. Ha ki akarod mutatni szeretetedet, akkor jobb, ha azt most rögtön teszed! Kivel kell tehát több időt tölteneted? Milyen elfoglaltságtól kell megszabadulnod, hogy ezt megtehesd? Az élet felhasználásának legjobb módja a szeretet, a szeretet legjobb kifejezőeszköze az idő odaszánása, és a legmegfelelőbb pillanat rá a most!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése