Milyen csodálatos szeretet
„Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet?” (Máté 27:46)
Képzeld el, hogy egy színpadon állsz, mögötted pedig levetítik életedben elkövetett összes bűnödet úgy, hogy az egész világ látja. Minden káros szenvedélyedet, önző indítékaidat, összes dühkitörésedet, kritikus megnyilvánulásodat, féltékeny szívedet. Hogy éreznéd magad? Nos, Jézus ennél sokkal-sokkal rosszabbat élt át. A Biblia azt mondja: „Bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy miután meghaltunk a bűnöknek, az igazságnak éljünk: az ő sebei által gyógyultatok meg” (1Péter 2:24). Éppen elég rossz meghalni olyan bűnért, amit nem is követtél el, de képzeld még hozzá, hogy Isten is elhagyott! Ezt a szót használja Pál, amikor arról ír: „…Démász elhagyott engem, mivel ehhez a világhoz ragaszkodott…” (2Timóteus 4:10). Pálnak szüksége lett volna Démászra, de nem tudta őt elérni. A kereszten Jézusnak is szüksége lett volna Atyjára, de elérhetetlen volt számára. Azt jelenti ez, hogy tévedett volna a zsoltáros, amikor azt írta: „… sosem láttam, hogy elhagyottá lett volna az igaz…” (Zsoltárok 37:25 NIV)? Nem, ugyanis abban a pillanatban Jézus egyáltalán nem volt igaz. Ha felnézel rá, ahogy a kereszten függ, ott pletykást, hazudozót, megcsalót, alkoholistát, pornófüggőt, gyermekbántalmazót, gyilkost fogsz látni. Zavar, hogy egy sorban említem a nevét ilyenekkel? Nos, Jézus ennél még többet is tett. Ő maga vállalta, hogy a helyükbe lép – sőt a te helyedbe is. Ez a lépés összetörte Isten szívét, de nekünk örök életet ajándékozott, mert ezzel egyetlen fiára zúdította igazságos ítéletét. Amikor tehát Jézus így kiáltott a kereszten: „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet?”, ezt azért tette, hogy neked soha ne kelljen így kiáltanod. Milyen csodálatos szeretet!
Milyen csodálatos szeretet 2014. április 18. „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet?” (Máté 27:46) Képzeld el, hogy egy színpadon állsz, mögötted pedig levetítik életedben elkövetett összes bűnödet úgy, hogy az egész világ látja. Minden káros szenvedélyedet, önző indítékaidat, összes dühkitörésedet, kritikus megnyilvánulásodat, féltékeny szívedet. Hogy éreznéd magad? Nos, Jézus ennél sokkal-sokkal rosszabbat élt át. A Biblia azt mondja: „Bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy miután meghaltunk a bűnöknek, az igazságnak éljünk: az ő sebei által gyógyultatok meg” (1Péter 2:24). Éppen elég rossz meghalni olyan bűnért, amit nem is követtél el, de képzeld még hozzá, hogy Isten is elhagyott! Ezt a szót használja Pál, amikor arról ír: „…Démász elhagyott engem, mivel ehhez a világhoz ragaszkodott…” (2Timóteus 4:10). Pálnak szüksége lett volna Démászra, de nem tudta őt elérni. A kereszten Jézusnak is szüksége lett volna Atyjára, de elérhetetlen volt számára. Azt jelenti ez, hogy tévedett volna a zsoltáros, amikor azt írta: „… sosem láttam, hogy elhagyottá lett volna az igaz…” (Zsoltárok 37:25 NIV)? Nem, ugyanis abban a pillanatban Jézus egyáltalán nem volt igaz. Ha felnézel rá, ahogy a kereszten függ, ott pletykást, hazudozót, megcsalót, alkoholistát, pornófüggőt, gyermekbántalmazót, gyilkost fogsz látni. Zavar, hogy egy sorban említem a nevét ilyenekkel? Nos, Jézus ennél még többet is tett. Ő maga vállalta, hogy a helyükbe lép – sőt a te helyedbe is. Ez a lépés összetörte Isten szívét, de nekünk örök életet ajándékozott, mert ezzel egyetlen fiára zúdította igazságos ítéletét. Amikor tehát Jézus így kiáltott a kereszten: „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet?”, ezt azért tette, hogy neked soha ne kelljen így kiáltanod. Milyen csodálatos szeretet!
Képzeld el, hogy egy színpadon állsz, mögötted pedig levetítik életedben elkövetett összes bűnödet úgy, hogy az egész világ látja. Minden káros szenvedélyedet, önző indítékaidat, összes dühkitörésedet, kritikus megnyilvánulásodat, féltékeny szívedet. Hogy éreznéd magad? Nos, Jézus ennél sokkal-sokkal rosszabbat élt át. A Biblia azt mondja: „Bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy miután meghaltunk a bűnöknek, az igazságnak éljünk: az ő sebei által gyógyultatok meg” (1Péter 2:24). Éppen elég rossz meghalni olyan bűnért, amit nem is követtél el, de képzeld még hozzá, hogy Isten is elhagyott! Ezt a szót használja Pál, amikor arról ír: „…Démász elhagyott engem, mivel ehhez a világhoz ragaszkodott…” (2Timóteus 4:10). Pálnak szüksége lett volna Démászra, de nem tudta őt elérni. A kereszten Jézusnak is szüksége lett volna Atyjára, de elérhetetlen volt számára. Azt jelenti ez, hogy tévedett volna a zsoltáros, amikor azt írta: „… sosem láttam, hogy elhagyottá lett volna az igaz…” (Zsoltárok 37:25 NIV)? Nem, ugyanis abban a pillanatban Jézus egyáltalán nem volt igaz. Ha felnézel rá, ahogy a kereszten függ, ott pletykást, hazudozót, megcsalót, alkoholistát, pornófüggőt, gyermekbántalmazót, gyilkost fogsz látni. Zavar, hogy egy sorban említem a nevét ilyenekkel? Nos, Jézus ennél még többet is tett. Ő maga vállalta, hogy a helyükbe lép – sőt a te helyedbe is. Ez a lépés összetörte Isten szívét, de nekünk örök életet ajándékozott, mert ezzel egyetlen fiára zúdította igazságos ítéletét. Amikor tehát Jézus így kiáltott a kereszten: „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet?”, ezt azért tette, hogy neked soha ne kelljen így kiáltanod. Milyen csodálatos szeretet!
Milyen csodálatos szeretet 2014. április 18. „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet?” (Máté 27:46) Képzeld el, hogy egy színpadon állsz, mögötted pedig levetítik életedben elkövetett összes bűnödet úgy, hogy az egész világ látja. Minden káros szenvedélyedet, önző indítékaidat, összes dühkitörésedet, kritikus megnyilvánulásodat, féltékeny szívedet. Hogy éreznéd magad? Nos, Jézus ennél sokkal-sokkal rosszabbat élt át. A Biblia azt mondja: „Bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy miután meghaltunk a bűnöknek, az igazságnak éljünk: az ő sebei által gyógyultatok meg” (1Péter 2:24). Éppen elég rossz meghalni olyan bűnért, amit nem is követtél el, de képzeld még hozzá, hogy Isten is elhagyott! Ezt a szót használja Pál, amikor arról ír: „…Démász elhagyott engem, mivel ehhez a világhoz ragaszkodott…” (2Timóteus 4:10). Pálnak szüksége lett volna Démászra, de nem tudta őt elérni. A kereszten Jézusnak is szüksége lett volna Atyjára, de elérhetetlen volt számára. Azt jelenti ez, hogy tévedett volna a zsoltáros, amikor azt írta: „… sosem láttam, hogy elhagyottá lett volna az igaz…” (Zsoltárok 37:25 NIV)? Nem, ugyanis abban a pillanatban Jézus egyáltalán nem volt igaz. Ha felnézel rá, ahogy a kereszten függ, ott pletykást, hazudozót, megcsalót, alkoholistát, pornófüggőt, gyermekbántalmazót, gyilkost fogsz látni. Zavar, hogy egy sorban említem a nevét ilyenekkel? Nos, Jézus ennél még többet is tett. Ő maga vállalta, hogy a helyükbe lép – sőt a te helyedbe is. Ez a lépés összetörte Isten szívét, de nekünk örök életet ajándékozott, mert ezzel egyetlen fiára zúdította igazságos ítéletét. Amikor tehát Jézus így kiáltott a kereszten: „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet?”, ezt azért tette, hogy neked soha ne kelljen így kiáltanod. Milyen csodálatos szeretet!
Segítséget kérni
„Miért tettél rám ekkora terhet?” (4Mózes 11:11 NKJV)
Vannak,
akik tudnak adni, de nem tudnak elfogadni. Ezért van az, hogy nem
tudunk felnőni ahhoz, amit Isten tervezett számunkra. Bizonyára vannak
olyan emberek a környezetedben, akik tudnak valamit, amit neked is
tudnod kell; valamit, amit soha nem fogsz tudni magadtól felfedezni.
Kerülj közel hozzájuk, és meríts a forrásukból. A büszkeségünk miatt
maradunk gyengék. A gyenge emberek nem kérnek segítséget másoktól, a
bölcs emberek igen. Mózes azt kérdezte Istentől: „Miért tettél
szolgáddal ilyen rosszat? Miért nem vagy jóindulattal hozzám, miért
raktad rám ennek az egész népnek a gondját?” (4Mózes 11:11). Isten így
válaszolt: „Nem én terheltem rád, te vetted magadra”. Aztán így
utasította Mózest: „Gyűjts össze hetven férfit Izráel vénei közül,
akikről tudod, hogy a nép vénei és elöljárói… Akkor… veszek abból a
lélekből, amely benned van, és nekik is adok, hogy veled együtt
hordozzák a nép terhét…” (4Mózes 11:16-17).
Egy újságcikk beszámol
egy nő esetéről, aki elaludt a volánnál, és autójával áttörte az út
biztonsági korlátját. Az autó ott himbálódzott bizonytalanul a levegőben
majd 20 méternyi magasságban. Arra járó motorosok megálltak, és
kötelekkel odakötötték magukat a nő autójának hátuljához, és tartották,
míg a mentőegység megérkezett. A műszaki mentősök alulról egy létrát
nyújtottak fel, hogy stabilizálják az autót, amíg a tűzoltók a járművet
vontatójukhoz láncolták. Ahányszor csak az autó megmoccant, a nő
sikoltott. Több mint két órába került, míg az arra járók, az autópálya
járőrök, műszaki mentők és tűzoltók – huszonöt ember – együttes
munkájukkal visszahúzták őt a biztonságba. A tűzoltóparancsnok később
így nyilatkozott: „Nagyon mulatságos volt. A nő folyton ezt sikoltozta:
»Majd én egyedül!«” Te is ilyen vagy? Ha élvezni akarod mindazt, amit
Isten neked tartogat, bátran fordulj másokhoz!
Siker a munkában
„Aki munkájában hanyag, az testvére annak, aki tönkretesz.” (Példabeszédek 18:9)
Istent érdekli az, hogy mit dolgozol; és az is érdekli, hogy hogyan végzed a munkád. Az igazság az, hogy a jövőbeni kilátásaidat a munkaerkölcsöd határozza meg. A következő néhány napban tehát nézzük meg, mit ír a Példabeszédek könyve a különböző típusú emberek munkavégzési szokásairól, annak érdekében, hogy elkerüld, vagy ha akarod, megszerezd Isten áldásait. Lustaság. „Elmentem a lusta ember földje mellett, és az esztelen ember szőlője mellett… egészen fölverte a gaz, színét elfedte a gyom, és kőkerítése összedőlt… ezt az okulást szereztem: Még egy kis alvás, egy kis szunnyadás, összetett kézzel fekvés: így tör rád a szegénység, mint az útonálló…” (Példabeszédek 24:30-34) A lustaság éppoly biztosan nélkülözést fog előidézni, mintha egy tolvaj kirabolna. A Biblia azt mondja, hogy a lusta emberek: a) halogatók. „Még egy kis alvás… összetett kézzel fekvés.” Azt mondják: „Majd holnap megcsinálom” – de a holnap sosem jön el. b) sokba kerülnek. „Aki munkájában hanyag, az testvére annak, aki tönkretesz.” Panaszkodnak, mindig könnyebb utakat keresnek, tönkreteszik az üzletet és sok nehézséget okoznak. c) feladják. Kiszállnak, mielőtt a munka be lenne fejezve. „A lusta a vadászzsákmányt sem süti meg…” (Példabeszédek 12:27) Lelövi a szarvast, de nem nyúzza meg. Befejezetlen tervekkel van tele az élete: félig megépített konyhaszekrény, félig kifestett szoba, félig kitakarított garázs. Ismerősen hangzik? d) a kifogások mesterei. „Ezt mondja a rest: »Oroszlán van odakinn!« vagy »Megölnek az utcán!«” (Példabeszédek 22:13 NIV). Amikor az elfogadható mentségekből kifogynak, egyre nevetségesebbeket találnak ki. „A hideg miatt nem szánt a rest…” (Példabeszédek 20.4 Károli). „Dolgozni menjek ilyen időben? Azt akarod, hogy megbetegedjek?” Vagy ha jó idő van: „Túl szép ahhoz, hogy ilyenkor dolgozzak!” Bármi is a munkád, végezd lelkiismeretesen! Ne engedd, hogy a lustaság elrabolja a sikeredet!
„Eredj a hangyához… figyeld, hogy mit tesz, és okulj!” (Példabeszédek 6:6)
Ha a munkaerkölcsről van szó: „Eredj a hangyához… figyeld, hogy mit tesz, és okulj!” A szorgalom apró óriásai értékes alapelveket tanítanak nekünk az életre. Figyelj meg három dolgot velük kapcsolatban: 1) A hangyának „nincs vezére, elöljárója vagy uralkodója” (Példabeszédek 6:7). Senkinek sem kell ébresztgetnie reggel vagy hízelegni neki ahhoz, hogy mozgásra bírja. Senki sem felügyeli a munkáját és senki sem erőltet rá minőségi elvárásokat. Senkinek sem kell ellenőriznie a munkaidejét vagy meggyőződni arról, hogy pontosan kezdett, mindent beleadott egész nap, vitte a terhet és nem lépett le korábban. A hangya ön-motiváló és a saját magas elvárásai vezetik, nem szabályok és irányelvek, vagy attól való félelem, hogy kirúgják. 2) A hangya „biztosítja a kenyerét nyáron, begyűjti eledelét aratáskor” (Példabeszédek 6:8). Amikor mindenki más a hőség miatt panaszkodik (az időjárás, a gazdaság, a politika stb. miatt), a keményen dolgozó hangya csak folytatja előkészületét a jövőre. Később, az aratás időszakában, mikor a hőmérséklet már csökken, folytatja a gyűjtést. A körülményeket figyelmen kívül hagyva dolgozik. Aztán, amikor mások a túlélésért küzdenek, ő munkája gyümölcséből lakomázik. „Figyelj és tanulj!” – ez Isten tanácsa. 3) A hangya nem bolyong vaktában, céltalanul össze-vissza valami tennivalót keresve. Pontosan tudja, hogy miért van ott, ahol, hogy hová kell mennie, hogy mit és hogyan kell csinálnia. A hangya célorientált, összpontosító, eltökélt és megállíthatatlan. Egy jó hangyának nem tudod útját állni! „Fontold meg… és okulj!” „De az én munkám zsákutca” – mondod. Amíg ebben a munkakörben vagy, végezd a munkád „jó lélekkel… mint az Úrnak…” (Kolossé 3:23). Bizonyulj jónak ott ahol vagy, és Isten majd előléptet jobb dolgokra.
„A bűnös hamis keresményt szerez…” (Példabeszédek 11:18)
Ha sikert akarsz elérni az életben, légy becsületes! Egy Paul Harvey által idézett közvélemény kutatás állítja, hogy a dolgozók 40% elismeri, hogy lop a munkahelyéről, és 20%-uk igazolva érzi magát! Az okfejtésük így hangzik: „Mindenki csinálja, én miért ne?” „A főnök kibírja, nem fog neki hiányozni.” „Ez csak kicsi dolog, nem számít semmit.” „Én a vállalat tulajdona vagyok, csak azt veszem el, ami az enyém.” „Megérdemlem, keményen dolgoztam és soha nem ismertek el.” Mit mond minderről Isten Igéje? „A bűnös hamis keresményt szerez.” Isten azt mondja, hogy ha kijátszod a munkáltatód, akár azzal, hogy az idejét lopod, akár azzal, hogy a dolgait, vagy ha rossz minőségű terméket adsz ki a kezed közül, az bűn. Ez keményen hangzik! A munkáltatóknak és ügyfeleknek minden ember közül Krisztus követőinek becsületességében kellene tudni megbízni, abban, hogy ők megdolgoznak a bérükért és a legmagasabb színvonalat nyújtják. Megjegyezném még: nem túl okos dolog lopni akkor sem, ha nem kapnak el. „Nem használnak a bűnnel szerzett kincsek…” (Példabeszédek 10:2) Elviheted, de semmi hasznát nem fogod venni. „Csalással szerzett vagyon elfogy…” (Példabeszédek 13:11 NAS). Nem lehet rosszat tenni és belőle jó eredményt kapni. Nemcsak bajba fogsz kerülni, bajt hozol azokra is, akik szeretnek, és akiknek legjobban szükségük van rád. „Aki törvénytelenül jut jövedelemhez, bajt okoz saját házának…” (Példabeszédek 15:27 NAS). A munkahely elvesztése, a becsületen esett csorba, a megaláztatás, a jogos költségek és következmények az a „számla”, amit az egész családnak fizetnie kell, és ez gyakran szégyenben és válásban végződik és több generációra is kihat. A házastársad becsületes párt érdemel. A gyermekeid olyan példaképet érdemelnek, akire fel tudnak nézni; ha megbízható az ösvény, amin jársz, akkor biztonságban követhetnek rajta.
„…a szorgalmas munka meggazdagít.” (Példabeszédek 10:4)
Ha sikert akarsz elérni a munkádban, íme egy jellemvonás, amit ki kell fejlesztened: a szorgalom. Amikor megkérdezik tőlük: „Mi a legnagyobb kihívás az ön számára?”, a munkáltatók általában ezt felelik: „Megtalálni és megtartani a jó embereket.” Ezen múlik minden üzlet. „Aki lustán dolgozik, elszegényedik, de a szorgalmas munka meggazdagít.” A szorgalom önfegyelmet, motivációt, állandó készültséget, megbízhatóságot kíván, és az is vele jár, hogy végigcsináljuk, amit elkezdtünk. A Biblia azt mondja: „drága kincs… a szorgalom” (Példabeszédek 12:27), mert annyira nehéz rátalálni. A szorgalmas dolgozók érnek annyit a munkaadónak, hogy jól fizesse őket: „A szorgalmas tervei hasznot hoznak…” (Példabeszédek 21:5). Isten rendjében a főnök profitál általad és te is profitálsz általa. A szorgalmas embereknek valóban az a tervük, hogy hasznos alkalmazottak legyenek. Akarod, hogy jól menjen a dolgod? Tegyél azért, hogy jól menjen a munkaadódnak! A szorgalmas dolgozók ezt örömnek tartják, a lusta alkalmazottak zokon veszik. A szorgalom, és nem a politika vagy a manipuláció fog előbbre juttatni. „A szorgalmasak uralkodni fognak, a lusta pedig robotolni fog” (Példabeszédek 12:24). Isten gazdaságában azt, hogy irányítasz vagy rabszolga vagy, az határozza meg, hogy kész vagy-e keményen dolgozni. A lusta alkalmazottak panaszkodnak az igazságtalan főnökre, az „átkozott rendszerre”, azokra, akik a főnököt várják és a főnökre, aki rájuk vár. Azt szeretnék, ha megkapnák azokat az előjogokat, mint mások, de nem hajlandók megdolgozni érte. „Vágyakozik a lusta lelke, de hiába…” (Példabeszédek 13:4), „…mert nem akar dolgozni kezével” (Példabeszédek 21:25). „…de a szorgalmas vágya beteljesedik” (Példabeszédek 13:4 NIV). Ők mindent megkapnak: a jól végzett munkával járó elégedettséget, a becsületesség jó hírnevét, mások bizalmát, azt hogy biztonságban tudhatják az állásukat, profitot, előléptetést, és ami a legfontosabb, hogy a Mester ezt fogja mondani nekik: „Jól van, jól csináltad”.
„…aki gondoskodik uráról, azt megbecsülik.” (Példabeszédek 27:18)
Egy másik bibliai jellemvonás ami a siker eléréséhez szükséges, a körültekintő törődés. Erre akkor is szükség van, ha tábornok vagy, és akkor is, ha csak egy egyszerű közlegény; ha te vagy a vállalat vezetője, vagy ha az éjszakás gondnok. A jellem nem függ az osztály-öntudattól. Nem várhatod el a tiszteletet, naponta ki kell érdemelned. Ha vezető pozícióban vagy, a Biblia azt mondja: „Ismerd meg juhaidat egyenként, törődj gondosan a nyájakkal” (Példabeszédek 27:23). A jó munkaadók és főnökök fontosnak tartják, hogy ismerjék alkalmazottaik szükségeit, erősségeit, gyengeségeit, a bennük rejlő lehetőségeket és azt, hogy mivel lehet ösztönözni őket. Ennek eredményeképpen az alkalmazottak kevesebbszer mennek táppénzre, a munkamorál javul, a minőség és a termelés magasra szárnyal. Nem mindig a fizetésemelés a legjobb motivátor. Néha a körültekintő törődés, a megértés, az érdeklődés és a figyelem sokkal hatékonyabb ösztönző erő. A régi „majd jól …-be rúgjuk őket” filozófia holtbiztos módszer arra, hogy sértődést és aknamunkát eredményezzen. A tisztelet és a törődés együttműködésre hív, szövetségesekké és nem ellenfelekké tesz, és mindenkiből a legjobbat hozza ki. Ha alkalmazott vagy, Isten ezt ígéri: „…aki gondoskodik uráról, azt megbecsülik”. Nem jó dolog a főnököt szidni, még akkor sem, ha a munkatársaid erre biztatnak. Végül a körülötted lévők nem fognak bízni benned, mert tudják, hogy egy bizonyos ponton velük is ugyanezt tennéd. Mondj jókat a főnöködről, tiszteld és rendeld alá magad a tekintélyének (Róma 13:1-7). Ha erre nem vagy képes, akkor ne mondj semmit és keress egy másik állást; különben azt fogják mondani, hogy áskálódsz ellenük. A tálentumokról szóló példázatban Jézus azt mondta, hogy azok, akik jól bántak a főnökük befektetésével, gazdag jutalmat kaptak. Igen, Isten meg fog jutalmazni azért, ha még egy nehéz természetű főnököt is tisztelsz.
„Ha látsz ügyesen dolgozó embert, az a királyok szolgálatába fog állani…” (Példabeszédek 22:29)
Semmi sem járul hozzá jobban a sikerhez, mint a szakértelem. A szakértő dolgozók kitűnnek a tanulásban, a gyakorlottságban és a kemény munkában. A második legjobb nekik nem elfogadható. Az ilyen emberek „mindig keresettek… nem szorulnak háttérbe” (Példabeszédek 22:29 TM). A szakértelem nem örökölhető, meg kell dolgoznod érte. Fent kell maradnod éjszaka, tágítanod kell a határaidat és elutasítani a „megállapodottságot”. Figyelj meg egy szakértő mesterembert; nagyrabecsülésed nőni fog, ahogy látod, hogy odafigyel a részletekre, nem csapja össze a dolgokat, türelmes, teljesen a munkának szenteli magát, és büszke alkotására. Az ügyes mester bizalmat és tiszteletet ébreszt. Nincs jobb mód arra, hogy az igazi kereszténységet gyakorlatban bemutassuk, mint az, ha hozzáértően végezzük a munkánkat. Ha egy hozzáértő ember beszél, az emberek odafigyelnek. Ha kételkedsz ebben, próbálj meg a hitedről beszélni azoknak, akik téged tisztességtelennek, selejtesnek és hanyagnak látnak. Jobb, ha csendben maradsz, míg ki nem érdemled annak a jogát, hogy meghallgassanak! Bármilyen munkakörben is dolgoztok „…mind az Úr Jézus nevében tegyétek, hálát adva az Atya Istennek őáltala” (Kolossé 3:17). Magasra kellene tennünk a lécet, mivel mi Krisztust képviseljük. A munkánk mércéjévé a kiválóságot kellene állítanunk. Így a munkáltatók és ügyfelek, akik tudják, hogy mi Krisztus követői vagyunk, biztosak lehetnek benne, hogy a legjobbat fogják kapni tőlünk. A hozzáértő dolgozó nem veszíthet, mert Isten megígéri, hogy munkájuk mindenképpen fel fogja kelteni azoknak az embereknek a figyelmét, akik előléptetik és megjutalmazzák őket. „Ha látsz ügyesen dolgozó embert, az a királyok szolgálatába fog állani…” (Példabeszédek 22:29). Lehet, hogy a létra legalján kezdik, de rendeltetésük egy sokkal magasabban lévő létrafok.
Istent érdekli az, hogy mit dolgozol; és az is érdekli, hogy hogyan végzed a munkád. Az igazság az, hogy a jövőbeni kilátásaidat a munkaerkölcsöd határozza meg. A következő néhány napban tehát nézzük meg, mit ír a Példabeszédek könyve a különböző típusú emberek munkavégzési szokásairól, annak érdekében, hogy elkerüld, vagy ha akarod, megszerezd Isten áldásait. Lustaság. „Elmentem a lusta ember földje mellett, és az esztelen ember szőlője mellett… egészen fölverte a gaz, színét elfedte a gyom, és kőkerítése összedőlt… ezt az okulást szereztem: Még egy kis alvás, egy kis szunnyadás, összetett kézzel fekvés: így tör rád a szegénység, mint az útonálló…” (Példabeszédek 24:30-34) A lustaság éppoly biztosan nélkülözést fog előidézni, mintha egy tolvaj kirabolna. A Biblia azt mondja, hogy a lusta emberek: a) halogatók. „Még egy kis alvás… összetett kézzel fekvés.” Azt mondják: „Majd holnap megcsinálom” – de a holnap sosem jön el. b) sokba kerülnek. „Aki munkájában hanyag, az testvére annak, aki tönkretesz.” Panaszkodnak, mindig könnyebb utakat keresnek, tönkreteszik az üzletet és sok nehézséget okoznak. c) feladják. Kiszállnak, mielőtt a munka be lenne fejezve. „A lusta a vadászzsákmányt sem süti meg…” (Példabeszédek 12:27) Lelövi a szarvast, de nem nyúzza meg. Befejezetlen tervekkel van tele az élete: félig megépített konyhaszekrény, félig kifestett szoba, félig kitakarított garázs. Ismerősen hangzik? d) a kifogások mesterei. „Ezt mondja a rest: »Oroszlán van odakinn!« vagy »Megölnek az utcán!«” (Példabeszédek 22:13 NIV). Amikor az elfogadható mentségekből kifogynak, egyre nevetségesebbeket találnak ki. „A hideg miatt nem szánt a rest…” (Példabeszédek 20.4 Károli). „Dolgozni menjek ilyen időben? Azt akarod, hogy megbetegedjek?” Vagy ha jó idő van: „Túl szép ahhoz, hogy ilyenkor dolgozzak!” Bármi is a munkád, végezd lelkiismeretesen! Ne engedd, hogy a lustaság elrabolja a sikeredet!
„Eredj a hangyához… figyeld, hogy mit tesz, és okulj!” (Példabeszédek 6:6)
Ha a munkaerkölcsről van szó: „Eredj a hangyához… figyeld, hogy mit tesz, és okulj!” A szorgalom apró óriásai értékes alapelveket tanítanak nekünk az életre. Figyelj meg három dolgot velük kapcsolatban: 1) A hangyának „nincs vezére, elöljárója vagy uralkodója” (Példabeszédek 6:7). Senkinek sem kell ébresztgetnie reggel vagy hízelegni neki ahhoz, hogy mozgásra bírja. Senki sem felügyeli a munkáját és senki sem erőltet rá minőségi elvárásokat. Senkinek sem kell ellenőriznie a munkaidejét vagy meggyőződni arról, hogy pontosan kezdett, mindent beleadott egész nap, vitte a terhet és nem lépett le korábban. A hangya ön-motiváló és a saját magas elvárásai vezetik, nem szabályok és irányelvek, vagy attól való félelem, hogy kirúgják. 2) A hangya „biztosítja a kenyerét nyáron, begyűjti eledelét aratáskor” (Példabeszédek 6:8). Amikor mindenki más a hőség miatt panaszkodik (az időjárás, a gazdaság, a politika stb. miatt), a keményen dolgozó hangya csak folytatja előkészületét a jövőre. Később, az aratás időszakában, mikor a hőmérséklet már csökken, folytatja a gyűjtést. A körülményeket figyelmen kívül hagyva dolgozik. Aztán, amikor mások a túlélésért küzdenek, ő munkája gyümölcséből lakomázik. „Figyelj és tanulj!” – ez Isten tanácsa. 3) A hangya nem bolyong vaktában, céltalanul össze-vissza valami tennivalót keresve. Pontosan tudja, hogy miért van ott, ahol, hogy hová kell mennie, hogy mit és hogyan kell csinálnia. A hangya célorientált, összpontosító, eltökélt és megállíthatatlan. Egy jó hangyának nem tudod útját állni! „Fontold meg… és okulj!” „De az én munkám zsákutca” – mondod. Amíg ebben a munkakörben vagy, végezd a munkád „jó lélekkel… mint az Úrnak…” (Kolossé 3:23). Bizonyulj jónak ott ahol vagy, és Isten majd előléptet jobb dolgokra.
„A bűnös hamis keresményt szerez…” (Példabeszédek 11:18)
Ha sikert akarsz elérni az életben, légy becsületes! Egy Paul Harvey által idézett közvélemény kutatás állítja, hogy a dolgozók 40% elismeri, hogy lop a munkahelyéről, és 20%-uk igazolva érzi magát! Az okfejtésük így hangzik: „Mindenki csinálja, én miért ne?” „A főnök kibírja, nem fog neki hiányozni.” „Ez csak kicsi dolog, nem számít semmit.” „Én a vállalat tulajdona vagyok, csak azt veszem el, ami az enyém.” „Megérdemlem, keményen dolgoztam és soha nem ismertek el.” Mit mond minderről Isten Igéje? „A bűnös hamis keresményt szerez.” Isten azt mondja, hogy ha kijátszod a munkáltatód, akár azzal, hogy az idejét lopod, akár azzal, hogy a dolgait, vagy ha rossz minőségű terméket adsz ki a kezed közül, az bűn. Ez keményen hangzik! A munkáltatóknak és ügyfeleknek minden ember közül Krisztus követőinek becsületességében kellene tudni megbízni, abban, hogy ők megdolgoznak a bérükért és a legmagasabb színvonalat nyújtják. Megjegyezném még: nem túl okos dolog lopni akkor sem, ha nem kapnak el. „Nem használnak a bűnnel szerzett kincsek…” (Példabeszédek 10:2) Elviheted, de semmi hasznát nem fogod venni. „Csalással szerzett vagyon elfogy…” (Példabeszédek 13:11 NAS). Nem lehet rosszat tenni és belőle jó eredményt kapni. Nemcsak bajba fogsz kerülni, bajt hozol azokra is, akik szeretnek, és akiknek legjobban szükségük van rád. „Aki törvénytelenül jut jövedelemhez, bajt okoz saját házának…” (Példabeszédek 15:27 NAS). A munkahely elvesztése, a becsületen esett csorba, a megaláztatás, a jogos költségek és következmények az a „számla”, amit az egész családnak fizetnie kell, és ez gyakran szégyenben és válásban végződik és több generációra is kihat. A házastársad becsületes párt érdemel. A gyermekeid olyan példaképet érdemelnek, akire fel tudnak nézni; ha megbízható az ösvény, amin jársz, akkor biztonságban követhetnek rajta.
„…a szorgalmas munka meggazdagít.” (Példabeszédek 10:4)
Ha sikert akarsz elérni a munkádban, íme egy jellemvonás, amit ki kell fejlesztened: a szorgalom. Amikor megkérdezik tőlük: „Mi a legnagyobb kihívás az ön számára?”, a munkáltatók általában ezt felelik: „Megtalálni és megtartani a jó embereket.” Ezen múlik minden üzlet. „Aki lustán dolgozik, elszegényedik, de a szorgalmas munka meggazdagít.” A szorgalom önfegyelmet, motivációt, állandó készültséget, megbízhatóságot kíván, és az is vele jár, hogy végigcsináljuk, amit elkezdtünk. A Biblia azt mondja: „drága kincs… a szorgalom” (Példabeszédek 12:27), mert annyira nehéz rátalálni. A szorgalmas dolgozók érnek annyit a munkaadónak, hogy jól fizesse őket: „A szorgalmas tervei hasznot hoznak…” (Példabeszédek 21:5). Isten rendjében a főnök profitál általad és te is profitálsz általa. A szorgalmas embereknek valóban az a tervük, hogy hasznos alkalmazottak legyenek. Akarod, hogy jól menjen a dolgod? Tegyél azért, hogy jól menjen a munkaadódnak! A szorgalmas dolgozók ezt örömnek tartják, a lusta alkalmazottak zokon veszik. A szorgalom, és nem a politika vagy a manipuláció fog előbbre juttatni. „A szorgalmasak uralkodni fognak, a lusta pedig robotolni fog” (Példabeszédek 12:24). Isten gazdaságában azt, hogy irányítasz vagy rabszolga vagy, az határozza meg, hogy kész vagy-e keményen dolgozni. A lusta alkalmazottak panaszkodnak az igazságtalan főnökre, az „átkozott rendszerre”, azokra, akik a főnököt várják és a főnökre, aki rájuk vár. Azt szeretnék, ha megkapnák azokat az előjogokat, mint mások, de nem hajlandók megdolgozni érte. „Vágyakozik a lusta lelke, de hiába…” (Példabeszédek 13:4), „…mert nem akar dolgozni kezével” (Példabeszédek 21:25). „…de a szorgalmas vágya beteljesedik” (Példabeszédek 13:4 NIV). Ők mindent megkapnak: a jól végzett munkával járó elégedettséget, a becsületesség jó hírnevét, mások bizalmát, azt hogy biztonságban tudhatják az állásukat, profitot, előléptetést, és ami a legfontosabb, hogy a Mester ezt fogja mondani nekik: „Jól van, jól csináltad”.
„…aki gondoskodik uráról, azt megbecsülik.” (Példabeszédek 27:18)
Egy másik bibliai jellemvonás ami a siker eléréséhez szükséges, a körültekintő törődés. Erre akkor is szükség van, ha tábornok vagy, és akkor is, ha csak egy egyszerű közlegény; ha te vagy a vállalat vezetője, vagy ha az éjszakás gondnok. A jellem nem függ az osztály-öntudattól. Nem várhatod el a tiszteletet, naponta ki kell érdemelned. Ha vezető pozícióban vagy, a Biblia azt mondja: „Ismerd meg juhaidat egyenként, törődj gondosan a nyájakkal” (Példabeszédek 27:23). A jó munkaadók és főnökök fontosnak tartják, hogy ismerjék alkalmazottaik szükségeit, erősségeit, gyengeségeit, a bennük rejlő lehetőségeket és azt, hogy mivel lehet ösztönözni őket. Ennek eredményeképpen az alkalmazottak kevesebbszer mennek táppénzre, a munkamorál javul, a minőség és a termelés magasra szárnyal. Nem mindig a fizetésemelés a legjobb motivátor. Néha a körültekintő törődés, a megértés, az érdeklődés és a figyelem sokkal hatékonyabb ösztönző erő. A régi „majd jól …-be rúgjuk őket” filozófia holtbiztos módszer arra, hogy sértődést és aknamunkát eredményezzen. A tisztelet és a törődés együttműködésre hív, szövetségesekké és nem ellenfelekké tesz, és mindenkiből a legjobbat hozza ki. Ha alkalmazott vagy, Isten ezt ígéri: „…aki gondoskodik uráról, azt megbecsülik”. Nem jó dolog a főnököt szidni, még akkor sem, ha a munkatársaid erre biztatnak. Végül a körülötted lévők nem fognak bízni benned, mert tudják, hogy egy bizonyos ponton velük is ugyanezt tennéd. Mondj jókat a főnöködről, tiszteld és rendeld alá magad a tekintélyének (Róma 13:1-7). Ha erre nem vagy képes, akkor ne mondj semmit és keress egy másik állást; különben azt fogják mondani, hogy áskálódsz ellenük. A tálentumokról szóló példázatban Jézus azt mondta, hogy azok, akik jól bántak a főnökük befektetésével, gazdag jutalmat kaptak. Igen, Isten meg fog jutalmazni azért, ha még egy nehéz természetű főnököt is tisztelsz.
„Ha látsz ügyesen dolgozó embert, az a királyok szolgálatába fog állani…” (Példabeszédek 22:29)
Semmi sem járul hozzá jobban a sikerhez, mint a szakértelem. A szakértő dolgozók kitűnnek a tanulásban, a gyakorlottságban és a kemény munkában. A második legjobb nekik nem elfogadható. Az ilyen emberek „mindig keresettek… nem szorulnak háttérbe” (Példabeszédek 22:29 TM). A szakértelem nem örökölhető, meg kell dolgoznod érte. Fent kell maradnod éjszaka, tágítanod kell a határaidat és elutasítani a „megállapodottságot”. Figyelj meg egy szakértő mesterembert; nagyrabecsülésed nőni fog, ahogy látod, hogy odafigyel a részletekre, nem csapja össze a dolgokat, türelmes, teljesen a munkának szenteli magát, és büszke alkotására. Az ügyes mester bizalmat és tiszteletet ébreszt. Nincs jobb mód arra, hogy az igazi kereszténységet gyakorlatban bemutassuk, mint az, ha hozzáértően végezzük a munkánkat. Ha egy hozzáértő ember beszél, az emberek odafigyelnek. Ha kételkedsz ebben, próbálj meg a hitedről beszélni azoknak, akik téged tisztességtelennek, selejtesnek és hanyagnak látnak. Jobb, ha csendben maradsz, míg ki nem érdemled annak a jogát, hogy meghallgassanak! Bármilyen munkakörben is dolgoztok „…mind az Úr Jézus nevében tegyétek, hálát adva az Atya Istennek őáltala” (Kolossé 3:17). Magasra kellene tennünk a lécet, mivel mi Krisztust képviseljük. A munkánk mércéjévé a kiválóságot kellene állítanunk. Így a munkáltatók és ügyfelek, akik tudják, hogy mi Krisztus követői vagyunk, biztosak lehetnek benne, hogy a legjobbat fogják kapni tőlünk. A hozzáértő dolgozó nem veszíthet, mert Isten megígéri, hogy munkájuk mindenképpen fel fogja kelteni azoknak az embereknek a figyelmét, akik előléptetik és megjutalmazzák őket. „Ha látsz ügyesen dolgozó embert, az a királyok szolgálatába fog állani…” (Példabeszédek 22:29). Lehet, hogy a létra legalján kezdik, de rendeltetésük egy sokkal magasabban lévő létrafok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése