Egy napon Jézus, amikor este lett, így szólt tanítványaihoz: ?Keljünk át a
túlsó partra.? Erre azok elbocsátották a tömeget, és Jézust magukkal vitték
úgy, ahogy ott volt a bárkában. Más csónakok is voltak velük. Nagy szélvihar
támadt, a hullámok a bárkába csaptak, úgyhogy az már-már megtelt. Ő a bárka
végében egy vánkoson aludt. Felkeltették és megkérdezték: ?Mester, nem
törődsz azzal, hogy elveszünk?? Erre fölkelt, ráparancsolt a szélre, és ezt
mondta a tengernek: ?Hallgass el, nyugodj meg!? A szél elállt, és nagy
csendesség lett. Ekkor hozzájuk fordult: ?Miért féltek? Még mindig nincs
bennetek hit?? Nagy félelem fogta el ugyanis őket. Egymást kérdezgették: ?Ki
lehet ez, hogy még a szél és a tenger is engedelmeskedik neki??
Mk 4,35-40
Elmélkedés:
Amikor világunkban a tengeri szökőárak vagy más természeti csapások
pusztításait látjuk, akkor sokszor gondolunk arra, hogy mennyire jó volna,
ha az isteni szó napjainkban is megmutatkozna, és megszelídítené az emberi
erőt messze meghaladó erőket. Talán azt érezzük, hogy miközben mi aggódunk
és félünk, nem szól az Isten, hanem mintha némán pihenne, ahogyan Jézus is
nyugodtan aludt, miközben az apostolok attól rettegtek, hogy elvesztik
életüket.
Amikor pedig Jézushoz fordulnak segítségért, az Úr azonnal csodát tesz,
mégpedig olyat, mire talán nem is számítanak. Az Isteni Gondviselés akkor is
törődik velünk, ha mi ezt nem is vesszük észre. Jézus mindig velünk van.
Gondjaink, aggodalmaink és félelmeink csónakjában is velünk utazik. Kérjük
bátran és csodát tesz velünk is!
? Horváth István Sándor
Imádság:
Szent Atyánk, az élet és a szeretet kiapadhatatlan forrása, aki az élő
emberben kinyilatkoztatod dicsőséged ragyogását, és szívébe helyezed hívásod
csíráját, ne engedd, hogy a mi hanyagságunk miatt megtörténhessen, hogy
valaki nem veszi észre vagy elveszíti ezt az ajándékot, hanem járjon
mindenki teljes önzetlenséggel azon az úton, amelyen a Te szereteted
megvalósul.
II. János Pál pápa
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése