Január 29.

Kicsinyhitű! Miért kételkedél?
Máté 14,32

Uram! Emberi gondolkozás szerint Péter a lehetetlenre vállalkozott, amikor a tenger vizén akart járni. Kísérletének szükségszerűen kudarcba kellett fulladnia. Csak egy dolog hökkent meg. Az emberi gondolkozásnak megfelelően Péternek azonnal - az első lépésnél - csúfságba kellett volna jutnia. De nem ez történt. Bibliám ezt mondja: "Péter kiszállván a hajóból, járt a vízeken". Valaminek tehát közben is történnie kellett. Látom is. Péter levette rólad a szemét, és a halálveszélyt ordító hullámokat nézte. A viharnál Te erősebb voltál. Mégis Péter a vihar riasztására meredt. Péter - az örök ember.

Uram! Háborgó vizek fölött is, elfojtással fenyegető ingoványok között is lehet járni. Ezt a beléd vetett hit földi története számtalan esetben bizonyítja. A magam élete is bizonyít. De csak addig lehet járni, amíg téged néz és lát a szem. Ha az elemi erők dühöngése elvonja rólad a tekintetet, vagy a kételkedés köde eltakarja alakodat, akkor lehetetlen a vizeken megállni. A benned való hitet ilyenféleképpen is meg lehetne határozni: a hit - a reád néző szem.