Abban az időben: Jézus magához hívta a tizenkettőt, és kettesével elküldte
őket, hatalmat adva nekik a tisztátalan lelkek felett. Megparancsolta nekik,
hogy az útra ne vigyenek semmit, csak vándorbotot: sem kenyeret, sem
tarisznyát, sem pénzt az övükben. Sarut kössenek, de két ruhadarabot ne
vegyenek magukra.
Azután így folytatta: ?Ha valahol betértek egy házba, maradjatok ott addig,
amíg utatokat nem folytatjátok. Ha valamely helységben nem fogadnak be és
nem hallgatnak meg titeket, menjetek el onnét, s még a port is rázzátok le
lábatokról, tanúbizonyságul ellenük.? Azok elmentek, s hirdették
mindenkinek, hogy térjenek meg. Sok ördögöt kiűztek, és olajjal megkenve sok
beteget meggyógyítottak.
Mk 6,7-13
Elmélkedés:
Azt követően, hogy Jézus látogatást tett Názáretben, missziós útra küldi
apostolait. A történet első eleme azt az üzenetet hordozza minden Krisztus
követő számára, hogy a tanítvány mindig az Úr küldetésében jár. Nem saját
elhatározásából indul útnak, nem a maga igazságát hirdeti, hanem Krisztus
követeként tesz tanúságot arról, aki őt küldte.
Jézus ezután gyakorlati tanácsokat ad a missziós útra induló apostoloknak.
Olyan tanácsok ezek, amelyeket szívesen értelmeznénk úgy, hogy nem kell őket
komolyan venni manapság. Amikor az evangélium hirdetésére napjainkban
vállalkozunk, akkor nyilvánvalóan nem az a lényeg, hogy van-e nálunk
tarisznya vagy hátizsák, hanem hogy felvállaljuk-e az eszköztelenséget és
rá merjük-e magunkat bízni Istenre? A történet ugyanis éppen e tanulság
irányába vezet minket. Jézus életformáját követve és önmagunkat teljesen
Istenre bízva érdemes hirdetnünk az örömhírt.
? Horváth István Sándor
Imádság:
Imádkozzunk, hogy a Szentlélek lépjen be életünkbe, bárhol legyünk is, és
tanítson bennünket, hogy Jézushoz hasonlóvá válva lefelé lépkedjünk a
létrán, s fölfedezzük a Megváltót a szegények szívében, hogy megkaphassák
méltó helyüket a társadalomban és az egyházban.
Jean Vanier
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése