Csodálatosak, Jézus, a te irgalmasságod útjai, melyeken kegyelmesen szíveinkhez jutni, azokat magadhoz fűzni és szereteted adományaival gazdagítani s üdvözíteni akarod. Mennyei Atyád trónja előtt te vagy a mi leghatalmasabb közbenjárónk.


Csodás Urunk, ki megmentetted népedet
a tenger lágy hullámait oszlatva szét,
önként születve Szűztől, járható utat
készítettél a mennybe nékünk. Áldva légy,
ki egy vagy az Atyával s emberekkel is!

Megszentelt szűzi méh hordozta az Igét,
ennek jelképe volt az el nem hamvadó
csipkebokor. Közénk jött, ember lett az Úr,
az ujjongásnak méhét megnyitotta már,
s beteljesült, mit esdekeltek őskorok.

Fénylő csillag hirdette a bölcseknek őt,
a szent Igét, ki eljött emberek közé,
hogy értünk szenvedjen s bűnünket elvegye.
Szegény barlangban, pólyák közt feküdt,
s örülni látták őt, ki Isten s ember is!

(Damaszkuszi Szent János: Karácsonyi himnusz)


Előttem az élet - minden titkával és útvesztőjével. Vidáman indulok, fiatalos lelkesedéssel.
Krisztusom! Segíts megtalálni a helyes utat, s légy ezen az úton mindvégig útitársam, kalauzom, barátom!
Példákkal lelkesíts, szavaiddal igazíts, isteni mindenhatóságoddal erősíts!
Ragyogja be életutamat a te sugárzó melegséged és megszentelő világosságod!
Légy velem, vezess, hogy soha el ne tévedjek, el ne essem, hanem szívvel-lélekkel csak neked szolgáljak!


Harmatozzatok, óh egek onnan felül és a felhők közül szálljon le hozzánk a Megváltó. Így sóhajtoztak hozzád mennyei Atyánk a szent próféták a Messiás után, akit már első szüleinknek vigasztalására megígértél. S amint egykor Keresztelő Szent János figyelmeztette az embereket, hogy készítsék az Úr útját s egyengessétek ösvényeit, éppen úgy én is elő akarom készíteni szívemet Jézus születésének ünnepére. Alázatos és tiszta szívvel akarom imádni én is a jászolban fekvő Megváltót. Azért édes üdvözítő Jézusom, oly epedő szívvel várlak, mint ahogy vártak egykor a próféták. Siess szívembe szereteted kegyelmével. Te vagy a világnak megígért váltsága, imádva ismerem el isteni erődet s könyörögve sóhajtok hozzád. Áraszd reám kegyelmedet, oszlasd el elmém vakságát; segíts, hogy kegyelmed által segítve biztosan járjak a te utadon. Tisztítsd meg szívemet a bűntől, hogy méltó szállást találj szívemben, s kedves vendégként maradj velem mindörökké.


Hiszek benned Uram! De erősítsd hitemet,
Bízom benned, de erősítsd reményemet.
Szeretlek téged, de adj nekem izzóbb szeretetet.
Neked szentelem gondolataimat, hogy reád gondoljak;
Szavaimat, hogy rólad beszéljek,
Tetteimet, hogy azokat teszerinted végezzem,
Szenvedéseimet, hogy azokat az irántad való szeretetből viseljem,
Én azt akarom, amit te akarsz,
Azért, mert te akarod.
Úgy, ahogy te akarod. Addig, amíg te akarod!
(XI. Kelemen pápa)


Imádlak Atyisten, aki engem teremtettél.
Imádlak Fiúisten, aki megváltottál.
Imádlak Szentlélek Isten, aki megszenteltél és megszentelsz.
Úgy legyen, ahogy te akarod. Teljesen Gondviselésedre hagyatkozom.
Tégy velem akaratod szerint!
(Xavéri Szent Ferenc)


Immakuláta,
Egünk ragyogó hajnalcsillaga!
Jöttödre tűnt el
Szegény lelkünkről az örök éjszaka.
Fényedtől hullt le
Beteg szemünknek bús, öröklött fátyla,
Tévedő lábunknak
Lettél égi bérce, fölvezető fáklya.
földi reménynek
Te vagy az első, szent teljesülése.
Az adventi földnek
Gyászán fölcsillanó, első drága éke.
A Te fényed vakít,
Talán azért könnyes szemünk mosolygása
Hogyha Rád tekintünk
Égi fényben úszó, szép Immakuláta!
(Hevesi M. Angelika: Immakuláta, részlet)


Isten, ki az időnek határát kimérted
Örök bölcsességeddel sorsunkat intézed,
Elődbe most ez évnek estéjén imádva
Jő néped és egy szívvel s lélekkel kiáltja: Hála tenéked!

Mindenlátó, te láttad minden lépteinket,
Erős jobbod megőrzött a veszélytől minket.
Az élet, az egészség s malasztodnak árja,
Mind jóságos hatalmad kegyes adománya. Hála tenéked.