AKIKNEK MEGJELENIK
"Megjelenjék azoknak, akik a sötétségben és a halál- nak árnyékában ülnek." Lukács 1,79a
A világban élő ember sötétségben ül, és a halál árnyékában. Egy kis történetet szeretnék röviden elmondani olyan valakiről, aki Finnországnak egyik legveszélyesebb rablógyilkosa volt. Wrede Matild volt a foglyok angyala, akit Isten húszéves korában a börtönökbe küldött. Celláról cellára járva sok-sok foglyot az Úrhoz segített. Bement egy fogoly cellájába, aki azt kérdezte - hogy mert ide bejönni? Nem tudja, hogy a legnagyobb gonosztevő vagyok? Nyakán és karján hatalmas vasak voltak. Egy óriás emelkedett fel a húszéves lány mellett. A fogoly megkérdezte: Maga is olyan Krisztus-követő, aki ott nyitja ki a Bibliát, és ott magyarázza, ahol akarja? Aztán rábökött a Biblia első lapjára, ahol ez állt: "Kezdetben teremté Isten az eget és földet... az Isten Lelke lebeg a vizek felett... és monda Isten: legyen világosság: és lett világosság" - Erről prédikáljon! Matild elmondta, hogy Isten nem csak a külső, hanem a belső földünket is teremtette, amiben mélységek és szakadékok és sötétség van. De a sötétség fölött Isten Lelke lebeg. Mindketten érezték, hogy valóban ott lebeg. Ha Isten kimondja egy ember fölött: "legyen világosság", akkor lesz. A fogoly leesett a földre, ahol életének sok-sok fájdalmát, bűnét kizokogta. Amikor felkelt, azt mondta - felszabadultam! A benne lévő sötétség még a kegyelem idejében találkozott azzal a csodálatos világossággal, aki Jézus. Így találkozott Pál apostol is, aki a maga igazának a nagy sötétségében üldözte a keresztyéneket, és aki - amikor leesett a földre - azt kérdezte: "Kicsoda vagy Uram?" "Én vagyok Jézus!" Jézus megjelent a sötétégben ülőknek.
?Az Úr erőt ad népének, az Úr megáldja népét békességgel"
(Zsolt 29,11).
Dávid megénekli, mint hallotta az Úr hangját a mennydörgésben és látta erejét a szélviharban. A vihar utáni csendben, miután megtapasztalta Isten eget-földet megrázó erejét, boldogan hirdeti, hogy az Úr erőt fog adni népének. Ő, aki biztosan röpíti a villámcsapásokat, sasszárnyon hordozza megváltottait. Ő, aki hangja erejével megrázza a földet, megrettenti hívő gyermekei minden ellenségét, és békességet ad az övéinek. Miért vagyunk gyöngék, amikor Isten erejéhez menekülhetünk? Miért vagyunk nyugtalanok, amikor az Úr békessége a miénk? Jézus Krisztus, a hatalmas Isten a mi erőnk: öltözzük fel Őt, és így induljunk a szolgálatba. Az Úr Krisztus a mibékességünk: csendesedjünk el és találjuk meg benne nyugalmunkat, és legyen vége félelmünknek. Milyen nagy áldás, hogy Ő lehet a mi erőnk és békességünk most és mindörökké!
Az az Isten, aki szelek szárnyán repül a viharban, uralkodik nyomorúságaink viharai felett is és hamarosan békés napokat küld. Megerősít életünk viharaiban, és örömteli dalt ad a szép időkben. Kezdjük máris énekkel magasztalni Istenünket, aki erőnk és békességünk. Félre a sötét gondolatokkal! Higgyünk és reménykedjünk!
Mindaz, aki kér, kap, aki keres, talál, és aki zörget, annak megnyittatik. (Lk 11,10)
Tettek. Olyan tettek, amelyeket meg kell cselekednünk, hogy valóra váljon, amit szeretnénk. Kérni kell, keresni kell, zörgetni kell. Mert Jézus így bátorít bennünket, amikor imádkozni tanít.
Sokszor olyan dolgot kérünk, olyan dolgot keresünk, ami nem reális, ami nem megvalósítható. Legalábbis azt hisszük. Hiszen az embernek nem minden lehetséges.
Mert nem tud saját erejéből bármit megtenni. Nem mindenható, nincs mindenre ereje, képessége. Mindenre csak egy valaki képes, és az pedig Isten. Hiszen aki megteremtette a világot, fenntartja és gondozza, annak minden lehetséges. Mert meg tud tenni bármit. Mindenható, és van mindenre ereje, képessége. Ő képes bennünket minden helyzetben segíteni. A nyomorultakat ő karolja fel. A betegeket ő támogatja. A gyászolókat ő vigasztalja. De nem csak segítségünkre jön, hanem együtt is örül velünk. Minden helyzetben. Amikor elismernek bennünket a munkahelyünkön. Amikor új jövevény születik a családban. Amikor életünk sínen van, és boldogok vagyunk. Hiszen ma is így bátorít bennünket, a sok jó és rossz dolog közepette is: Mindaz, aki kér, kap, aki keres, talál, és aki zörget, annak megnyittatik.
Jó hatalmaktól csodásan elrejtve vigasztalva várjuk azt, ami jöhet, Isten velünk van este és reggel, és egészen biztosan minden új napon. (Bonhoeffer)
NEM SAJÁT AKARATOM SZERINT
"Megjelenjék azoknak, akik a sötétségben és a halál- nak árnyékában ülnek." Lukács 1,79a
A világban élő ember sötétségben ül, és a halál árnyékában. Egy kis történetet szeretnék röviden elmondani olyan valakiről, aki Finnországnak egyik legveszélyesebb rablógyilkosa volt. Wrede Matild volt a foglyok angyala, akit Isten húszéves korában a börtönökbe küldött. Celláról cellára járva sok-sok foglyot az Úrhoz segített. Bement egy fogoly cellájába, aki azt kérdezte - hogy mert ide bejönni? Nem tudja, hogy a legnagyobb gonosztevő vagyok? Nyakán és karján hatalmas vasak voltak. Egy óriás emelkedett fel a húszéves lány mellett. A fogoly megkérdezte: Maga is olyan Krisztus-követő, aki ott nyitja ki a Bibliát, és ott magyarázza, ahol akarja? Aztán rábökött a Biblia első lapjára, ahol ez állt: "Kezdetben teremté Isten az eget és földet... az Isten Lelke lebeg a vizek felett... és monda Isten: legyen világosság: és lett világosság" - Erről prédikáljon! Matild elmondta, hogy Isten nem csak a külső, hanem a belső földünket is teremtette, amiben mélységek és szakadékok és sötétség van. De a sötétség fölött Isten Lelke lebeg. Mindketten érezték, hogy valóban ott lebeg. Ha Isten kimondja egy ember fölött: "legyen világosság", akkor lesz. A fogoly leesett a földre, ahol életének sok-sok fájdalmát, bűnét kizokogta. Amikor felkelt, azt mondta - felszabadultam! A benne lévő sötétség még a kegyelem idejében találkozott azzal a csodálatos világossággal, aki Jézus. Így találkozott Pál apostol is, aki a maga igazának a nagy sötétségében üldözte a keresztyéneket, és aki - amikor leesett a földre - azt kérdezte: "Kicsoda vagy Uram?" "Én vagyok Jézus!" Jézus megjelent a sötétégben ülőknek.
Ereje és békessége a miénk lehet
?Az Úr erőt ad népének, az Úr megáldja népét békességgel"
(Zsolt 29,11).
Dávid megénekli, mint hallotta az Úr hangját a mennydörgésben és látta erejét a szélviharban. A vihar utáni csendben, miután megtapasztalta Isten eget-földet megrázó erejét, boldogan hirdeti, hogy az Úr erőt fog adni népének. Ő, aki biztosan röpíti a villámcsapásokat, sasszárnyon hordozza megváltottait. Ő, aki hangja erejével megrázza a földet, megrettenti hívő gyermekei minden ellenségét, és békességet ad az övéinek. Miért vagyunk gyöngék, amikor Isten erejéhez menekülhetünk? Miért vagyunk nyugtalanok, amikor az Úr békessége a miénk? Jézus Krisztus, a hatalmas Isten a mi erőnk: öltözzük fel Őt, és így induljunk a szolgálatba. Az Úr Krisztus a mibékességünk: csendesedjünk el és találjuk meg benne nyugalmunkat, és legyen vége félelmünknek. Milyen nagy áldás, hogy Ő lehet a mi erőnk és békességünk most és mindörökké!
Az az Isten, aki szelek szárnyán repül a viharban, uralkodik nyomorúságaink viharai felett is és hamarosan békés napokat küld. Megerősít életünk viharaiban, és örömteli dalt ad a szép időkben. Kezdjük máris énekkel magasztalni Istenünket, aki erőnk és békességünk. Félre a sötét gondolatokkal! Higgyünk és reménykedjünk!
Istenem! Köszönöm, hogy te minden nap gondot viselsz
rólam, és a mai nap is a te oltalmadban élhetek!
Mindaz, aki kér, kap, aki keres, talál, és aki zörget, annak megnyittatik. (Lk 11,10)
Tettek. Olyan tettek, amelyeket meg kell cselekednünk, hogy valóra váljon, amit szeretnénk. Kérni kell, keresni kell, zörgetni kell. Mert Jézus így bátorít bennünket, amikor imádkozni tanít.
Sokszor olyan dolgot kérünk, olyan dolgot keresünk, ami nem reális, ami nem megvalósítható. Legalábbis azt hisszük. Hiszen az embernek nem minden lehetséges.
Mert nem tud saját erejéből bármit megtenni. Nem mindenható, nincs mindenre ereje, képessége. Mindenre csak egy valaki képes, és az pedig Isten. Hiszen aki megteremtette a világot, fenntartja és gondozza, annak minden lehetséges. Mert meg tud tenni bármit. Mindenható, és van mindenre ereje, képessége. Ő képes bennünket minden helyzetben segíteni. A nyomorultakat ő karolja fel. A betegeket ő támogatja. A gyászolókat ő vigasztalja. De nem csak segítségünkre jön, hanem együtt is örül velünk. Minden helyzetben. Amikor elismernek bennünket a munkahelyünkön. Amikor új jövevény születik a családban. Amikor életünk sínen van, és boldogok vagyunk. Hiszen ma is így bátorít bennünket, a sok jó és rossz dolog közepette is: Mindaz, aki kér, kap, aki keres, talál, és aki zörget, annak megnyittatik.
Jó hatalmaktól csodásan elrejtve vigasztalva várjuk azt, ami jöhet, Isten velünk van este és reggel, és egészen biztosan minden új napon. (Bonhoeffer)
Istenem! Köszönöm, hogy te ma is megszólítottál engem. Kérlek, add, hogy elhiggyem bátorításodat, és hogy hozzád tudjak fordulni minden nehézségemben, hiszen tudom, te mindenkor itt vagy velem és támogatsz az élet legnehezebb helyzeteiben is. Adj erőt, hitet, és küldd el Szentlelkedet, hogy mindig alázattal és méltóképpen lépjek színed elé. Ámen.
Nem láttok engem, mígnem eljő az idő, amikor ezt mondják: "Áldott, aki jő az Úrnak nevében!"Lukács 13,35
Uram!
Uram!
Nem láttok engem, mígnem eljő az idő, amikor ezt mondják: "Áldott, aki jő az Úrnak nevében!"Lukács 13,35
Uram!
Ünneplő tömeg kiáltozta ezt feléd, amikor Jeruzsálembe bevonultál. Egy pillanatra elragadta a hangulat. Aztán vezetői szavára hallgatott, és kevéssel később irtóztató formában adta tudomásodra: nem kellesz neki! Rá gondolok most, kétezer év történelmére. Megbízottaid evangéliumodat vitték el a világ különböző népeihez. Több nép elzárkózott előled, vagy azonban befogadtak, ott érkezésed áldást jelentett. Mert minden nemzet történelmének legáldottabb korszakai azok, amelyekben a Te evangéliumod irányítása alatt él. Az új egyházi év reggelén ma élő híveid a gyülekezetekben nem hangos kiáltással, hanem a szív mélységéből fakadó meleg hanggal mondják el feléd ezt a zarándok-köszöntést. Megjelensz mindenütt az egybegyülekezettek között igéddel, vigasztalásoddal, éltető erőddel.
Uram!
Boldog szívvel köszöntelek én is. Kérlek: áldd meg életemen ennek az egyházi évnek ünnepeit és munkára rendelt napjait. Hadd lehessek egykor azok között, akik utolsó eljöveteledkor is éneklik a régi zsoltárt: "Áldott, aki jő az Úrnak nevében!"
NEM SAJÁT AKARATOM SZERINT
"Mert nem kaptatok szolgaság lelkét ismét a félelemre, hanem a fiúságnak Lelkét kaptátok, aki által kiáltjuk: Abbá, Atyám!" (Róm 8:15)
A megszentelődés munkája a szívben kezdődik. Oly szoros kapcsolatba kell kerülnünk Istennel, hogy Jézus ránk helyezhesse igáját. Meg kell üresítenünk magunkat az önzéstől, hogy helyet készítsünk Jézus számára. Milyen sokan vannak, akiknek szívük annyira telve van bálványokkal, hogy semmi hely sincs a világ Megváltója számára. A világ rabságban tartja az emberek szívét. Gondolataikat és érzelmeiket a saját üzleteikre, társadalmi helyzetükre, családjukra összpontosítják. Ragaszkodnak véleményükhöz és útjaikhoz, és bálványként dédelgetik ezeket lelkükben. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy az én szolgálatára adjuk át magunkat, ragaszkodva saját véleményünkhöz és útjainkhoz, hogy ekképpen kizárja lelkünk Isten igazságát.
Meg kell üresítenünk magunkat az önzéstől. Ez azonban nem minden, amit tennünk kell, mert amikor a bálványoktól megszabadultunk, az űrt be is kell töltenünk. Ha a szívünk üresen maradna, és az űrt nem töltenénk be, akkor ahhoz az emberhez lennénk hasonlóak, akinek háza "üresen, kisöpörve és felékesítve" állt (Mt 12:44), anélkül hogy vendéget fogadott volna be. A gonosz lélek más hét gonosz társat vett maga mellé, nála gonoszabbakat, bementek és ott tanyáztak, és ennek az embernek a későbbi állapota rosszabb lett az előzőnél....
Meg kell üresítenünk magunkat az önzéstől. Ez azonban nem minden, amit tennünk kell, mert amikor a bálványoktól megszabadultunk, az űrt be is kell töltenünk. Ha a szívünk üresen maradna, és az űrt nem töltenénk be, akkor ahhoz az emberhez lennénk hasonlóak, akinek háza "üresen, kisöpörve és felékesítve" állt (Mt 12:44), anélkül hogy vendéget fogadott volna be. A gonosz lélek más hét gonosz társat vett maga mellé, nála gonoszabbakat, bementek és ott tanyáztak, és ennek az embernek a későbbi állapota rosszabb lett az előzőnél....
Úgy érzed, hogy nem vagy képes elérni a menny jóváhagyását. Lehet, hogy azt mondod: "E gonoszság iránti természetes hajlandósággal születtem, és nem tudom legyőzni a kísértést." Minden szükséges dologról gondoskodott a mi mennyei Atyánk, hogy képes légy leküzdeni minden szentségtelen hajlamot. Győzni fogsz a kísértés felett, ahogy Krisztus is győzött a te érdekedben. Ő azt mondja: "Aki győz, megadom annak, hogy az én királyiszékembe üljön velem, amint én is győztem és ültem az én Atyámmal az ő királyiszékében." (Jel 3:21) A bűn volt az, ami veszélyeztette az emberi családot; és még mielőtt ember lett volna arra az esetre, ha az ember a próba során elbukna. Jézus lesz az áldozat és kezes, s a belé vetett hit által az ember megbékül Istennel, mert Krisztus volt a bárány, "a ki megöletett, e világ alapítása óta". (Jel 13:8) Krisztus meghalt a Golgotán, hogy az embernek legyen ereje győzni a természetes bűn iránti hajlamán.
Valaki ezt kérdezi: "Nekem nem lehet saját utam, hogy azon járjak?" Nem, neked nem lehet saját utadat járnod, és így is bemenned a mennyeknek országába. Oda nem visz "az én utam". Emberi utak nem lesznek a mennyországban. A mi utainknak el kell veszniük Isten útjaiban. (Review and Herald, 1892. február 23.)
Valaki ezt kérdezi: "Nekem nem lehet saját utam, hogy azon járjak?" Nem, neked nem lehet saját utadat járnod, és így is bemenned a mennyeknek országába. Oda nem visz "az én utam". Emberi utak nem lesznek a mennyországban. A mi utainknak el kell veszniük Isten útjaiban. (Review and Herald, 1892. február 23.)
Vigyázzatok
De vigyázzatok magatokra, hogy valamikor meg ne nehezedjék a ti szívetek dobzódásnak, részegségnek és az élet gondjainak miatta, és váratlanul reátok ne jöjjön az a nap.
Lukács 21, 34.
Az irgalmas Isten nem akarta, hogy az ítéletnap hirtelenséggel lepjen meg bennünket: Ezért kegyelmével megtisztelve híven figyelmeztet. Hirdetteti igéjét, megtérésre hív; a Krisztusban minden bűnünk bocsánatát kínálja. Ígéri, hogy gyötrelmes bűntartozásunkat felfüggeszti, ha szent Fiában hiszünk. Buzdít, hogy hivatásunkra ügyelve rendelt tisztünket jól végezzük. Ha mindezt megtesszük, akkor ugyan nem sajnálja, ha eszünk, iszunk s jódolgunkban örvendezünk. Mert ennünk-innunk kell, máskép nem élhetünk, csak Istenről s az eljövendő életről meg ne feledkezzünk. Hát nem jóságos és kegyes Isten az, aki ily hűséges atyai szívvel van hozzánk? Úgy beszél velünk, mint atya gyermekével: Édes gyermekeim! térjetek meg, higyjetek Fiamban, kit nektek küldtem, legyetek kegyesek s engedelmesek, végezzétek rendelt tiszteteket, azután ám egyetek-igyatok s éljetek a tőlem kapott földi javakkal. Csak egyre legyen gondotok: e világ múló javait úgy használjátok, mint akik az utolsó harsonaszót várják, hogy mikor felhangzik s a végső villámlás föltetszik, szent élettel és istenfélő állapotban készek s alkalmasak legyetek. Ha ezt cselekszitek, nincs mitől félnetek!
Lukács 21, 34.
Az irgalmas Isten nem akarta, hogy az ítéletnap hirtelenséggel lepjen meg bennünket: Ezért kegyelmével megtisztelve híven figyelmeztet. Hirdetteti igéjét, megtérésre hív; a Krisztusban minden bűnünk bocsánatát kínálja. Ígéri, hogy gyötrelmes bűntartozásunkat felfüggeszti, ha szent Fiában hiszünk. Buzdít, hogy hivatásunkra ügyelve rendelt tisztünket jól végezzük. Ha mindezt megtesszük, akkor ugyan nem sajnálja, ha eszünk, iszunk s jódolgunkban örvendezünk. Mert ennünk-innunk kell, máskép nem élhetünk, csak Istenről s az eljövendő életről meg ne feledkezzünk. Hát nem jóságos és kegyes Isten az, aki ily hűséges atyai szívvel van hozzánk? Úgy beszél velünk, mint atya gyermekével: Édes gyermekeim! térjetek meg, higyjetek Fiamban, kit nektek küldtem, legyetek kegyesek s engedelmesek, végezzétek rendelt tiszteteket, azután ám egyetek-igyatok s éljetek a tőlem kapott földi javakkal. Csak egyre legyen gondotok: e világ múló javait úgy használjátok, mint akik az utolsó harsonaszót várják, hogy mikor felhangzik s a végső villámlás föltetszik, szent élettel és istenfélő állapotban készek s alkalmasak legyetek. Ha ezt cselekszitek, nincs mitől félnetek!
Add, Uram hát megfontolnom
Földi sorsom
És eszembe hadd veszem:
Mily rövid e földi élet
S az ítélet
Mily váratlan itt leszen.
Földi sorsom
És eszembe hadd veszem:
Mily rövid e földi élet
S az ítélet
Mily váratlan itt leszen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése