Amikor Jézusra tekintünk, mint az újszövetségi közbenjárónkra, felfedezhetjük, hogy szolgálata túlhalad minden ószövetségi közbenjárót.
Egy bűntelen, és isteni-emberi közbenjáró.
Mert minden főpap, akit emberek közül választanak, az emberekért rendeltetett Isten szolgálatára, hogy ajándékokat mutasson be a bűnökért. Együtt tud érezni a tudatlanokkal és a tévelygőkkel, mivel ő maga is körül van véve erőtlenséggel. Így nemcsak a népért, de önmagáért is köteles bűnért való áldozatot bemutatni. Senki sem szerezheti meg azonban önmagának ezt a tisztséget, csak az, akit az Isten hív el, mint Áront is. Ugyanúgy a Krisztus sem maga dicsőítette meg magát azzal, hogy főpap lett, hanem az, aki így szólt hozzá: " Az én fiam vagy, ma nemzettelek téged."Ahogyan másutt is mondja: "Pap vagy te örökké, Melkisédek rendje szerint."
Zsidók 5:1-6,
Jézus ismerte az emberek nehézségeit, irgalmas és hű főpap volt. Emberi természete is meg tudott indulni és kegyelmes tudott lenni az emberekhez.
Ezért mindenben hasonlóvá kellett lennie a testvéreihez, hogy irgalmas és hű főpap legyen az Isten előtti szolgálatban, hogy engesztelést szerezzen a nép bűneiért. Mivel maga is kísértést szenvedett, segíteni tud azokon, akik kísértésbe esnek.
Zsidók 2:17-18,
Számomra az a szó, hogy "testvéreihez" sokat mondó, mert a testvéreinek tart minket a mi megváltó Urunk.
Az ószövetségi közbenjáró szolgálatban más volt az áldozat és más az áldozó.
Krisztusban, mint Isten - Emberben a kettő eggyé lett, így tökéletesen be tudta tölteni a törvényt.
Krisztus a felajánló és a felajánlott, az áldozó és az áldozat, a pap és az ajándék.
Egy bűntelen, és isteni-emberi közbenjáró.
Mert minden főpap, akit emberek közül választanak, az emberekért rendeltetett Isten szolgálatára, hogy ajándékokat mutasson be a bűnökért. Együtt tud érezni a tudatlanokkal és a tévelygőkkel, mivel ő maga is körül van véve erőtlenséggel. Így nemcsak a népért, de önmagáért is köteles bűnért való áldozatot bemutatni. Senki sem szerezheti meg azonban önmagának ezt a tisztséget, csak az, akit az Isten hív el, mint Áront is. Ugyanúgy a Krisztus sem maga dicsőítette meg magát azzal, hogy főpap lett, hanem az, aki így szólt hozzá: " Az én fiam vagy, ma nemzettelek téged."Ahogyan másutt is mondja: "Pap vagy te örökké, Melkisédek rendje szerint."
Zsidók 5:1-6,
Jézus ismerte az emberek nehézségeit, irgalmas és hű főpap volt. Emberi természete is meg tudott indulni és kegyelmes tudott lenni az emberekhez.
Ezért mindenben hasonlóvá kellett lennie a testvéreihez, hogy irgalmas és hű főpap legyen az Isten előtti szolgálatban, hogy engesztelést szerezzen a nép bűneiért. Mivel maga is kísértést szenvedett, segíteni tud azokon, akik kísértésbe esnek.
Zsidók 2:17-18,
Számomra az a szó, hogy "testvéreihez" sokat mondó, mert a testvéreinek tart minket a mi megváltó Urunk.
Az ószövetségi közbenjáró szolgálatban más volt az áldozat és más az áldozó.
Krisztusban, mint Isten - Emberben a kettő eggyé lett, így tökéletesen be tudta tölteni a törvényt.
Krisztus a felajánló és a felajánlott, az áldozó és az áldozat, a pap és az ajándék.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése