Január 21.

Akarom! Tisztulj meg!
Lukács 5,13

Uram! Ez a nyomorult bélpoklos ember nyitott ajtón zörgetett. Ha nem akartad volna a betegek gyógyulását, bűnfekélytől szenvedők tisztulását, akkor nem jöttél volna közénk. A mennyei Atya megváltó szeretetét hoztad el és magadra vállaltad ennek az akaratnak minden következményét. És jöttél azzal a hatalommal, amelynek természeti elemi erők, betegségek, bűn és halál szótlanul engedelmeskedtek. Nem kísérlem meg képzeletben kiszínezni ennek a szerencsétlen embernek az elfolyt éveit. Felelősségét sem kutatom. Egyet viszont teljes bizonyossággal föltételezhetek: ez az ember keresett olyan embereket, akik segíthetnének rajta. Olyat bizonyosan talált is, aki akart rajta segíteni. Csak olyat nem, aki tudott is. Ezért nem szabadult bajától. Célját akkor érte el, amikor veled találkozott.

Uram! Minden színezgetés nélkül nyers valóság: minden embertársammal együtt rajtam van a bűn lelki poklossága. Részint olyan okból, amiről nem tehetek. De tagadhatatlan a saját felelősségem is. Bajomból nincsen más szabadulásom, csak ha Te megtisztítasz. Ezt is jól tudom. Te meg is tudsz tisztítani és meg is akarsz. Csak egy a szükséges: hozzád kell találnom.