DIADAL KRISZTUS ÁLTAL

  "Mivel tehát a gyermekek testből és vérből valók, ő is hasonlatosképpen részese lett azoknak, hogy a halál által megsemmisítse azt, akinek hatalma van a halálon, tudniillik az ördögöt, és megszabadítsa azokat, a kik a haláltól való félelem miatt teljes életökben rabok valának." (Zsid 2:14-15)
 
  Az ember bukása az egész mennyet szomorúsággal töltötte el, és Jézus szíve az elveszett világ, a megromlott emberiség iránti gyöngéd együttérzésre indult. Látta az embert a bűnbe és a nyomorba merülni, és tudta, hogy emberi erejük nem elegendő a mindig éber ellenség legyőzésére. Isteni szeretettel és szánalommal jött le a földre, hogy megnyerje a csatát számunkra, mert egyedül Ő képes legyőzni az ellenfelet. Azért jött, hogy egyesítse az emberit az istenivel, hogy a megtérő embert isteni erőben részesítse; hogy a jászoltól a Golgotáig egy ösvényt készítsen az ember számára. Minden lépésével tökéletes példát mutatott arra, hogy mit kell az embernek tennie; s jellemével bemutatta, mivé lehet az ember, ha egyesül az istenséggel.
  Sokan mondják, hogy Jézus nem olyan volt, mint mi, nem úgy volt Ő a világban, ahogyan mi vagyunk; Ő Isten volt, ezért mi nem is győzhetünk úgy, ahogyan Ő győzött. De ez nem igaz, mert "nem angyalok természetét vette magára, hanem Ábrahám magváét vette magára". (Zsid 2:16 - King James ford.) "Mert amennyiben szenvedett, ő maga is megkísértetvén, segíthet azokon, a kik megkísértetnek." (Zsid 2:18) Krisztus ismeri az ember megpróbáltatásait, ismeri a kísértéseket. A mi természetünket vette magára; és megkísértetett mindenben, hozzánk hasonlóan. Jézus sírt, ő volt a fájdalmak férfia és a betegség ismerője.
  Emberként élt e földön, emberként ment fel a mennybe és emberként képviseli az emberiséget. Emberként élt, hogy közbenjárhasson értünk. Emberként fog újra eljönni, de királyi hatalommal és dicsőséggel, hogy magához vegye azokat, akik szeretik Őt, s akiknek most készíti a helyet. Örvendeznünk kellene és hálát adni az Úrnak, hogy "rendelt egy napot, melyen megítéli majd a föld kerekségét igazságban egy férfiú által, kit arra rendelt". (ApCsel 17:31) (Bible Echo, 1892. november 1.)

Eljött - és újra el fog jönni

?Ez a Jézus, aki felvitetett tőletek a mennybe, úgy jön el, ahogyan láttátok őt felmenni a mennybe" (Csel 1,11).

   Sokan ünneplik ma az Úr első eljövetelének feltételezett napját: fordítsuk most figyelmünket második eljövetelére. Ez éppen olyan biztos, mint amilyen az első eljövetele volt és hogy először eljött, az nagyban alátámasztja második eljövetele bizonyosságát. Jézus Krisztus, aki eljött szolgálni mint egyszerű ember, egészen biztosan eljön újra, hogy elvegye szolgálatának jutalmát. Ő, aki eljött, hogy szenvedjen, minden bizonnyal eljön újra, hogy uralkodjék.

   Ez a mi boldog reménységünk, mert egykor majd osztozni fogunk Urunk örömében. Most megaláztatás és irigylésre nem méltó élet az osztályrészünk, mint az Övé is az volt itt a földön, de ha majd visszajön, nyilvánvaló lesz dicsősége, és megdicsőít minket is. A meghalt szentek is feltámadnak megjelenésekor. A megrágalmazottak és megvetettek tündökölnek majd Atyjuk királyi uralmában. Királyok és papok lesznek, és a gyász napjai véget érnek számukra. Az örökkévalóság mérhetetlen békéje és ragyogása bőséges jutalom lesz a bizonyságtétel és küzdelem éveiért.
   Ó, bárcsak hamarosan jönne az Úr! Mert eljön! Már úton van és gyorsan közeledik. Közeledtének jelei töltsék el örömmel a szívünket. Zúgjatok hát, reménységünk karácsonyi harangjai!

KARÁCSONYI KAPUNYITÁS

"És az Ige testté lett és lakozott mi közöttünk, és láttuk az ő dicsőségét." János 1,14a

Karácsony az az ünnep, amikor a mennyei világ betört ebbe a látható világba. Isten meg tudja tenni, hogy az ember egy pillanat alatt lát. Amikor az ember az Édenben megvakult, Isten hagyott egy nyitott kaput. Látni már nem látták Istent, de hallották. Isten kegyelmesen a bűn állapotában is hagyott egy kaput, ezért tudunk megtérni. Karácsonyi üzenet, hogy az Ige emberré lett, láthatóvá lett. A szemén keresztül láthatja az ember a láthatatlan Isten képét. Bár örülnél most a karácsonyi kapunyitásnak! A kicsi gyermekben láthatóvá lett Jézus a szem számára. A tanítványok és János arról tesz bizonyságot: mi láttuk! Mindenki látta? Nem! Csak azok, akik mondják. Mit látott a világ karácsonykor? Egy fáradt, nyomorult aszszonyt, aki szülni készült, és nem volt hol. Egy agyonhajszolt férfit, és egy gyermeket, akinek nem volt helye. Látta a világ az ő dicsőségét? Nem! A pásztorok látták, a bölcsek látták. Amikor szülei felvitték Jézust a templomba, Simeon és Anna is látta. A világ Jézusban egy vándortanítót látott, akiről azt mondták, hogy törvénytaposó. Nem tartja meg a szombatot. Istent Atyjának meri mondani. Hát kicsoda ez? - kérdezi a világ. Miért feszítik meg? Istenkáromlásért. Páran mégis elmondják: mi láttuk! Lévi látta, és követte őt. Látták az ötezer megvendégelésénél. A tanítványok látták a viharban. Kérdezik is: "Kicsoda ez?" Szeretném kérdezni: és te láttad?! Mi láttuk! - mondja János. Benne vagy ebben a miben? Volt-e már olyan az életedben, amikor egy pillanat alatt tudtad, mondtad, hogy ez az Isten volt?

 Megtartónk született!

     
     Az ige testté lett.
     János 1, 14.
    

     Krisztus születése tiszta volt, bűnnélküli és szent.  Az ember születése pedig tisztátalan, bűnös és átokvert. Ezért nem lehet rajta segíteni, - csupán a Krisztus tiszta születésével. Mivel Krisztus születését testileg nem lehet kiosztani, - aminthogy ez nem is használna -, azért Isten lelkileg osztja szét mindenkinek az igében. Ha valaki szilárdan hiszi, hogy ezt ő is megkapja, annak Krisztus tiszta születése javára lesz.
     Ez az útja-módja annak, hogy kitisztuljunk nyomorult Ádám-származásunkból. Krisztusnak azért kellett emberré születni, hogy benne újjászülessünk. Magára veszi a mi származásunkat, belemeríti a magáéba s nekünk ajándékozza a sajátját, hogy benne megtisztulva megújuljunk, mintha az volna a sajátunk; hogy Krisztus e születésének minden keresztyén éppen úgy örülhessen s benne éppen úgy dicsekedhessék, mintha Krisztushoz hasonlóan testileg is Máriától született volna. Aki ezt nem hiszi,vagy kétli, -nem keresztyén az! Íme ez az a nagy öröm, amiről az angyal beszél. Nemde vígasztalás és mérhetetlen kegyelem az Istentől, mikor az ember, ha hisz, azzal a kinccsel dicsekedhetik, hogy Mária az ő valódi anyja, Krisztus a testvére, Isten az Atyja?! Mert mindez igaz és valósággal megtörtént, ha hisszük.

     Rajta légy, hogy vele cserélve, születését sajátoddá tedd. A magadétól szabadulj meg s az Övét vedd át. Ami meg is történik, ha így hiszed. Akkor máris bizonnyal Szűz Mária ölében ülsz, mint tulajdon, édes gyermeke. Ebben s hitben gyakorold magadat, ezért könyörögj, valameddig élsz, hiszen soha sem teheted azt elég erőssé!

    

          Jézus Krisztus dicsértessél,
          Hogy érettünk megszülettél,
          Az ember és angyalsereg,
          Ma ennek mind örvendenek.


Szeretnék hírvivőd lenni, Uram!

Énekeljetek az Úrnak új éneket,
mert csodákat tett!

Szabadulást szerzett jobbja,
az ő szent karja.
Megmutatta szabadító erejét az Úr,
a népek előtt nyilvánvalóvá tette igazságát.
Hűséggel és szeretettel gondolt Izráel házára,
és látták a földön mindenütt Istenünk szabadítását.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak
és a Szentléleknek,
miképpen volt kezdetben, most és mindenkor,
és mindörökkön örökké. Ámen.

Énekeljetek az Úrnak új éneket, mert csodákat tett! (Zsolt 98)

    Amikor a pásztorok meglátták, elmondták azt az üzenetet, amelyet erről a kisgyermekről kaptak. (Lk 2,17)

Sokszor kapok továbbított e-maileket, amelyek egy-egy tanulságos történetet vagy figyelmeztetések sorozatát tartalmazzák. Az utolsó mondat ezekben a levelekben általában így szól: Küldd el legalább tíz embernek, és akkor a következő napokban valami jó dolog történik veled; ha viszont megtartod, és nem küldöd el, akkor nagy szerencsétlenség ér. Egyszer azonban egy olyan üzenetet továbbítottak számomra, amelyben a kedves, biztató gondolatok után ez állt: Küldd el ezt a leveled barátaidnak és szeretteidnek, hogy örömöt szerezz nekik; ha mégsem nem teszed, akkor sem történik veled semmi rossz, csupán elmulasztasz egy lehetőséget, hogy boldog perceket szerezz másoknak!

A mezőn tanyázó pásztorok angyali üzenetet kaptak a Megváltó megszületéséről; és elindultak, hogy megkeressék a betlehemi jászolban fekvő kisdedet. Az angyalsereg nem fenyegette meg őket semmilyen szerencsétlenséggel, hanem az Istent dicsőítette és békességet hirdetett a jóakaratú embereknek, a pásztorok mégis belülrol jövő késztetés alapján indultak el. Örömhírt kaptak, amit nem tartottak maguknál, és amikor meglátták a szent családot, elmondták az üzenetet, amelyet kaptak.
Az evangélium hangzik és örömüzenete hozzánk is megérkezett. Vigyük hát tovább, és tanúskodjunk hűségesen Krisztusunk jelenlétéről és szabadító munkájáról, hogy másoknak is boldog, megszabadított életük legyen! És mindezek alapjaként napi elcsendesedésünkben mondjuk el Urunknak, amit róla és tőle megtapasztaltunk!

  Inkább nélkülözhetjük a Nap fényét, mint a tiszta evangélium hirdetését. (Spurgeon)

    Szívem, őrizd meg hitedben ezt az égi csodát. Legyen az isteni mű e csodája mindig erősítője a te gyenge hitednek.
    Szívem mélyén szándékosan meg akarlak őrizni. Neked akarok élni. Neked akarok meghalni. Veled akarok lenni teljes örömben idotlen idokig, ott a másik életben.
    Legyetek boldogok, hiszen Üdvötök, az Isten emberként megszületett. Ő, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában, egyedül kiválasztott. (J. S. Bach: Karácsonyi oratórium, 31; 33; 35 tétel)

Uram, szívem csordultig van örömmel, hogy emberi testbe öltöztél a mi megváltásunkra! Add, hogy hírvivőd legyek, és hitelesen tudjak rólad bizonyságot tenni! Ámen.

Úgy szerette Isten e világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.

János 3,16

Uram!

Dióhéjban adod egész evangéliumodat. Az idők folyamán egyesek, vagy közösségek megsejtettek valamit Istenből. Mondották: Istentől függ az ember sorsa. Ajánlatos jóindulatát áldozatokkal megnyerni. Isten szent. Kockázatos vele találkozni. Isten haragszik a bűnösre. Ki kell engesztelni. És sok más egyebet is tanítottak Istenről. Ezért a vallást tehernek érezték az emberek, és szívesen kerestek kibúvót kötelezései alól. Istent - az Atyát - egyedül Te ismered. És Te mást mondtál róla, mint a földi vallásalapítók. Ezt mondtad, amit ma a szívemre helyezel: Isten szeret! Találkozás Isten és énközöttem nem azért lehetséges, mert én odaküzdöm magamat a színe elé. Csak azért találkozunk, mert - Benned - Ő jön hozzám. Szeretetét hozod.

Uram!

Ezt értesd meg velem teljes mélységében. Mert ha ezt el tudja fogadni a hitem, akkor vallásom nem roskasztó teher. Akkor Istenhez, embertársaimhoz, élethez, halálhoz való viszonyom nem úgy áll előttem, mint követelés, hanem csak mint következmény, mely Isten szeretetéből folyik és amelyet vállalni nem teher, hanem boldogság.