Áll a szikla mindörökké,
Melyet Isten épített.
Fáradt szívem menhelyévé
Zúgó hullámok felett.

Ó, én szirtem, sziklaváram!
Otthonom, mely oltalom!
Menhelyem a pusztaságban,
Én Megváltó Jézusom!


Állíts meg Uram, hogy szerethesselek Téged, s embertársaimat! Ámen


„Ama szép hon felé száll az én óhajom, ahová mihamar bemegyek.
Ott fogad engemet Mesterem, Jézusom, hogy vele örökké ottlegyek.
Kapok-e csillagos, ragyogó koronát, ama szép honba' fenn odaát,
Amikor lelkem a mennybe száll, kapok-e ragyogó csillagos koronát?
Most tehát munka vár szüntelen énreám, amihez Mesterem ad erőt.
Azután megkapom csillagos koronám angyalok és a sok szent előtt.
Vár reám csillagos, ragyogó koronám, ama szép honba' fenn, odaát!
Amikor lelkem a mennybe száll, vár reám ragyogó, csillagos koronám!"


Amikor úgy érzem minden hiába már,
Elfogy a szó, s csend költözik hajlékomba.
Dal halkul, kéz fárad, roskad a térd,
Akkor Hozzá futok irgalomért!

Amikor nem tudok hinni a holnapnak,
Akkor szenvedés tüzében égnék porrá.
Nem segíthetne részegség se bor,
Csak Hű és Drága Megváltóm, az Úr.

Amikor kín gyötör és nagy a fájdalom,
Csordulnak könnyeim, s letűnik a mosoly.
Homályban járok, mert kétség mardos,
De jő Jézus, Ő a legjobb orvos.

Az egyetlen barátom, kiben bízhatok,
Uramnak mindent elmondhatok, megvallhatok.
Ha fáj, vagy gyűlölnek, s bántanak,
Enyhülést ad, hogy meggyógyulhassak.

Bekötöz sebeket, mit adtam és kaptam,
Segít, hogy szívemet mindig tisztán tarthassam.
Nékem adja öröm friss olaját,
számba adja a dicséret dalát.

Amikor lábam meginog, Ő felemel,
Magaslatokra helyez, s sziklára állít.
Letörli rólam a gyalázatot,
S ajkamra rajzolja a mosolyt.

Amikor hitem kicsiny: megrendül, elapad,
Ő akkor is velem: segít, megbocsát nekem.
Ó Jézusom hálás az én szívem,
Hogy megtartod törékeny életem.
(Baksa Livia)


ATYA-FIÚ-SZENTLÉLEK ISTEN! Csodálva, imádva tekintünk Rád s gondolunk szereteted felfoghatatlan valóságára. Hogyan köszönjük meg, hogy barátaidnak nevezel bennünket is JÉZUS KRISZTUS által, hogy kijelented magad nekünk és ránk árasztod áldásaidat?! Ha nem is tudjuk méltóképpen, szeretnénk megköszönni ezt a nagy-nagy kitüntetést hálás élettel, hűséges szolgálattal barátságod méltatlan részeseiként. Ámen.


Atyám! A bűnre szeretnék nemet, Rád pedig igent mondani. Ez az egyetlen helyes ösvény. Nemcsak advent idején, hanem máskor is. Vezess engem oly módon, hogy többször döntsek melletted, mint a bűn mellett! Ámen


Atyám! Engedd meglátnom, hogy nélküled árva vagyok!


Atyám, fogadj el mindent, amim csak van! Ámen