HANGOLD ÚJRA A HÁZASSÁGODAT!
„... legyetek egymáshoz jóságosak, irgalmasak, bocsássatok meg egymásnak..." (Efezus 4:32)
Közel maradni egymáshoz a házasságban nem a sziporkázó beszélgetéseken, a közös érdeklődési körön vagya hihetetlenül jó szexen múlik. Bármennyirejókisezeka dolgok, a titok nyitja az egyszerű, hétköznapi, régi, de jól bevált udvariasság és kedvesség gyakorlása. Ez az, amit már kis korunkban megtanulunk, de elfeledkezünk róla, amikor túl elfoglaltak vagyunk: mint például a tisztelet, az érzékenység, a figyelmesség és a törődés. Ha a házasságodra már ráférne egy újrahangolás, kezdd ezzel a négy dologgal! Először gyakorold az „ölelés terápiát"! Amikor nézeteltéréseitek vannak, emlékezz erre: „A szívek akkor is egyetérthetnek, amikor a fejek nem". Egy ölelés csodákat tud művelni. Amikor szeretettel és gondoskodóan érintjük meg egymást, a testünk olyan kémiai anyagokat termel, amelyek lenyugtatják indulatainkat, és erősítik a fizikai kötődést. Isten tervezett minket ilyennek. Másodszor: ne feledkezz el a kis dolgokról! Ha mindennapi apró figyelmességeket építesz be a házasságodba, ezek később nagy erőforrássá válnak; olyan ez, mint egy betétszámla, amiből később ki tudsz venni. Tehát gondolj olyan kedvességekre, aminek párod örülne, például segíts leszedni az asztalt evés után, vesd meg az ágyat, sétáltasd meg a kutyát vagy vidd ki a szemetet. Harmadszor: figyelj a modorodra! Az, hogy már házas vagy, nem jelenti azt, hogy az alapvető udvariasságnak háttérbe kell szorulnia. A Biblia azt mondja: „legyetek egymáshoz jóságosak". Ez azt jelenti, hogy figyelmesen meghallgatod a másikat, és nem szakítod félbe, valamint gyakorolod az alapvető szókincset, mint: „Kérem", „Köszönöm" és „Bocsánat". Ez nem olyan bonyolult, mintáz atomfizika vagy az űrkutatás, de működik! Végül: dicsérjétek meg egymást! A házastársad nem gondolatolvasó. Ha valami jót gondolsz róla, mondd meg neki! Hideg, versengő világban élünk; ha valakitől, akinek a véleménye számít, azt halljuk, hogy szeret, hogy okosnak, vonzónak, szórakoztatónak tart, az valóban mindent jelent.
Közel maradni egymáshoz a házasságban nem a sziporkázó beszélgetéseken, a közös érdeklődési körön vagya hihetetlenül jó szexen múlik. Bármennyirejókisezeka dolgok, a titok nyitja az egyszerű, hétköznapi, régi, de jól bevált udvariasság és kedvesség gyakorlása. Ez az, amit már kis korunkban megtanulunk, de elfeledkezünk róla, amikor túl elfoglaltak vagyunk: mint például a tisztelet, az érzékenység, a figyelmesség és a törődés. Ha a házasságodra már ráférne egy újrahangolás, kezdd ezzel a négy dologgal! Először gyakorold az „ölelés terápiát"! Amikor nézeteltéréseitek vannak, emlékezz erre: „A szívek akkor is egyetérthetnek, amikor a fejek nem". Egy ölelés csodákat tud művelni. Amikor szeretettel és gondoskodóan érintjük meg egymást, a testünk olyan kémiai anyagokat termel, amelyek lenyugtatják indulatainkat, és erősítik a fizikai kötődést. Isten tervezett minket ilyennek. Másodszor: ne feledkezz el a kis dolgokról! Ha mindennapi apró figyelmességeket építesz be a házasságodba, ezek később nagy erőforrássá válnak; olyan ez, mint egy betétszámla, amiből később ki tudsz venni. Tehát gondolj olyan kedvességekre, aminek párod örülne, például segíts leszedni az asztalt evés után, vesd meg az ágyat, sétáltasd meg a kutyát vagy vidd ki a szemetet. Harmadszor: figyelj a modorodra! Az, hogy már házas vagy, nem jelenti azt, hogy az alapvető udvariasságnak háttérbe kell szorulnia. A Biblia azt mondja: „legyetek egymáshoz jóságosak". Ez azt jelenti, hogy figyelmesen meghallgatod a másikat, és nem szakítod félbe, valamint gyakorolod az alapvető szókincset, mint: „Kérem", „Köszönöm" és „Bocsánat". Ez nem olyan bonyolult, mintáz atomfizika vagy az űrkutatás, de működik! Végül: dicsérjétek meg egymást! A házastársad nem gondolatolvasó. Ha valami jót gondolsz róla, mondd meg neki! Hideg, versengő világban élünk; ha valakitől, akinek a véleménye számít, azt halljuk, hogy szeret, hogy okosnak, vonzónak, szórakoztatónak tart, az valóban mindent jelent.
HASZNÁLD A TALENTUMODAT ISTEN DICSŐSÉGÉRE!
„Mind kaptatok Istentől ajándékokat." (1Péter 4:10 NLT)
A
munkád fontos Isten számára. A heted 40 óráját kitölti, ezért Istenre
kellene mutatnia. „Mind kaptatok Istentől ajándékot... úgy
használjátok... hogy Isten dicsőíttessék!" (1Péter 4:10 NLT). Mind azért
kaptunk valamilyen talentumot, hogy Isten dicsőségét szolgálhassuk
ebben a világban. A fel nem fedezett, a nem fejlesztett ajándékok nem Őt
dicsőítik, mint ahogy a rosszul használtak sem. Isten úgy ajándékozott
meg, hogy képes legyél valamire oly módon, ahogy senki más nem képes. Ha
megnyitod a különleges képességed adta lehetőséget, és Isten országának
építésére használod, akkor töltőd be igazán az Ő akaratát. Pál azt
mondja: „...tőle... van minden... azért, hogy övé legyen a dicsőség..."
(Róma 11:36 NLT). A levegő, amit belélegzünk, az ereinkben áramló vér, a
fejünkben lévő szürkeállomány, mind Isten befektetései bennünk;
természetes, hogy elvárja, hogy mindez megtérüljön. Max Lucado írja:
„Azért élünk, hogy megmutassuk Istent másoknak, hogy kinyilvánítsuk az Ő
dicsőségét. Vászonként szolgálunk az ecsetvonásaihoz, papírként a
tollához, termőföldként a magvaihoz, pillantásnyi mozaikok vagyunk
arcképéből... Ő teszi különlegessé a megszokottat, azzal, hogy a konyhai
mosogatót szentéllyé, a büfét gyülekezeti házzá, és a 8-tól 4-ig tartó
munkanapot lelki kalanddá teszi... Amikor erősségeiddel Teremtődet
dicsőíted... ez hirtelen megédesíti a napodat." Tehát légy olyanná, mint
amilyen a nagy New England-i prédikátor, Jonathan Edwards volt, aki két
elhatározás alapján élt: „Elszántam magam először is arra, hogy minden
ember Isten dicsőségére éljen. Másodszor arra, hogy bárhogy is élnek a
többiek, én Isten dicsőségére fogok."
Kis cédrusok
„Libanon dicsősége adatik neki.” (Ézsaiás 35:2 NKJV)
Salamon
libanoni cédrusokat használt a templom építéséhez. Amikor a templom
elkészült, betöltötte Isten dicsősége. Nézzük meg azt a négyféle
cédrust, melyet Isten ma is használ arra, hogy egyházát építse. Kis
cédrusok. Juhaklok kerítésoszlopainak használták őket. Egy idegenvezető
mesélte, hogy egyszer látott egy teherautót, amely kátyúkkal, gödrökkel
és kanyarokkal teli úton szállított kis cédrusokat. Bár a rakomány nem
volt rögzítve, mégsem esett le egyetlen fa sem. Micsoda szemléletes képe
az állhatatosságnak és ragaszkodásnak! Ezekben az emberekben megvan
mindaz, ami ahhoz kell, hogy túléljék a gödröket és az élet kanyarjait.
Azt mondják, hogy az emberek nem határozzák meg a jövőjüket; a
szokásaikat határozzák meg, és azok határozzák meg a jövőjüket. A kis
cédrusoknak olyan szokásai vannak, mint: a) Imádság. Beszélnek Istennel –
aztán időt fordítanak arra, hogy figyeljenek: „Minden reggel fölébreszt
engem, hogy hallgassam tanítványként” (Ézsaiás 50:4). b) Bibliaolvasás.
„Ezsdrás szívből törekedett arra, hogy kutassa és teljesítse az Úr
törvényét” (Ezsdrás 7:10). Te vajon felkészült szívvel és
engedelmességre készen közelítesz-e Isten Igéjéhez? c) Tanúság. „Ti
vagytok a tanúim” (Ézsaiás 43:10). A bíróságon a tanú szavahihetősége
dönt arról, hogy melyik fél győz. Mennyire hiteles a bizonyságtételed?
d) Tizedadás. „Tiszteld az Urat vagyonodból és egész jövedelmed
legjavából, akkor bőségesen megtelnek csűreid, és must árad sajtóidból”
(Példabeszédek 3:9-10). Azt mondod: „De miután befizettem a számlákat,
már nem marad szinte semmim.” Isten az első helyen akar állni
pénzügyeidben, nem az utolsón. Ha őt teszed az első helyre, áldásai ki
fognak áradni életed minden területére.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése