INDULJ!

„Miért kiáltasz énhozzám? Szólj Izráel fiaihoz, hogy induljanak útnak!” (2Mózes 14:15)
Képzeld el, hogy elvállalsz egy fontos megbízást. A dolgok jól mennek, és Isten megáldja erőfeszítéseidet. Aztán a körülmények megváltoznak, nehézségekkel kell szembenézned, csüggedés vesz erőt rajtad, akikre számítottál, hibáztatni kezdenek, és most azt kívánod, bárcsak sohasem kezdtél volna bele ebbe a munkába. Üdvözöllek Mózes világában (ld. 2Mózes 14:10-20)! Isten azt mondta neki, hogy vezesse ki Izráel népét az egyiptomi rabszolgaságból arra a földre, amit négyszáz ével korábban már nekik ígért. A hit helyét azonban átvette a félelem, amikor a Vörös-tenger és az őket üldöző egyiptomi hadsereg közé szorultak. Ekkor elkezdték Mózest hibáztatni, és vissza akartak térni Egyiptomba. Hogyan reagált Mózes? Bármit is érzett, még mindig hitte, amit Isten megígért. Ezért lecsendesítette a népet, és ezt mondta nekik: „Ne féljetek! Álljatok helyt, és meglátjátok, hogyan szabadít meg ma az Úr benneteket!” (13. vers). Ez jó tanács – de Istennek még más mondanivalója is volt. „Szólj Izráel fiaihoz, hogy induljanak útnak!” Ahelyett, hogy engedte volna őket pihenni, Isten átirányította energiájukat, és cselekvésre hívta őket. Aki Istentől kapott megbízatást akar teljesíteni, mind találkozni fog hasonló kihívásokkal. Mit kell tehát tenned? Istentől kérj útmutatást, ne az aggodalmaktól hajszolt emberektől! Lehet, hogy te is csak álltál, és vártad, hogy a körülmények megváltozzanak, amikor Isten azt akarta, hogy indulj? Indulj hát! Amíg te mész, Isten cselekedni fog! Ártalmatlanná teszi a külső ellenséget, sőt az „ötödik hadoszlopot”, a belső ellenséget is. Ne engedj a depressziónak, ne térj el, ne fuss mellékvágányra! A Vörös-tenger ketté fog válni, az ellenség vereséget szenved, te pedig új éneket fogsz énekelni egy új földön.

LÉGY ALÁZATOS

„... a küldött nem nagyobb annál, aki elküldte." (János 13:16)

Egyik oka annak, hogy Isten Bemerítő Jánost választotta Jézus útkészítőjéül az volt, hogy ő alázatos volt. Egyszerűen úgy mutatkozott be: „kiáltó hangja a pusztában" (Márk 1:3 NKJV), nincs fellengzős bevezetés, nincsenek hangzatos címek. Sok figyelem­reméltó szent élt már János előtt is, Jézus mégis ezt mondta: „... asszonytól születettek között nem támadt nagyobb Jánosnál..." (Máté 11:11 RSV). Jánosnak nem volt titkos terve vagy felfuvalkodott énje; üzenete ez volt: „Neki növekednie kell, nekem pedig kiseb­bé lennem" (János 3:30). John Barnett mondja: „A büszkeség az Istennel való versengés bűne... ez önhitté, önteltté, önámítóvá, magabízóvá, elfogulttá, beképzeltté, önelégültté, énközpontúvá, önmagad körül forgóvá és öncélúvá tesz. Emiatt nem lehet rád számíta­ni, mivel senki sem mondhatja meg neked, mit tegyél... szeretetlen leszel, hiszen nem fogsz áldozatot hozni másokért... taníthatatlan leszel, mert téged senki sem javíthat ki... versengő leszel, mert mindig megpróbálsz túltenni másokon. Az alázat azt jelenti, hogy nem mindig téged kell, hogy megkérdezzenek, nem mindig rád kell emlékeznie minden­kinek, és nem mindig fontos, hogy észrevegyenek... hanem te keresed, hogyan tudnál má­soknak szolgálni." Valaki megkérdezte Hudson Taylort: „Tudatában van annak, hogy Isten milyen nagyban támogatta önt a kínai misszióban? Nem hiszem, hogy lenne más ember, akit nagyobb megtiszteltetés ért." Taylor így válaszolt: „Én nem így látom. Azt hiszem, Isten olyan valakit keresett, aki elég kicsi és elég gyenge ahhoz, hogy ha őt használja, akkor a dicsőség egyedül az Övé legyen... és engem talált." A lényeg: „Isten a gőgösöknek ellenáll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ad" (1Péter 5:5). Tehát légy alázatos!

Magadra találni

„…Bóáz szántóföldjén találta magát…” (Ruth 2:3 NIV)

Ruth élete dugóhúzóba került. A férje meghalt. Elhagyta régi otthonát, Móáb földjét, és nem fogadták el új otthonában, Betlehemben. Egyszerűen túl akarta élni az egészet, megpróbálva a legjobbat kihozni egy rossz helyzetből úgy, hogy éppen csak annyit szedegetett, amennyi a túléléshez elegendő volt. Aztán Isten a feje tetejére állította a dolgokat. Az aratók elkezdték szándékosan marékszámra elhullajtani az árpát számára. Ruth elkezdett meg nem érdemelt áldásokat felszedegetni. Miért? Mert Bóáz látta, hogy Ruth gyűjtöget, és azt mondta a munkásainak: „…hagyjátok ott, hadd szedje föl…” (Ruth 2:16). Bár Bóáz soha nem beszélt közvetlenül Ruthtal, ő mégis megkapta az áldást. Van ebben egy fontos tanulság: nem tudod, mit mondott Isten az életed felől, de hirtelen minden megváltozik! Ajtók nyílnak meg, lehetőségek adódnak, olyan emberek, akikről azt gondoltad, hogy észre sem vesznek, és még csak nem is kedvelnek, elkezdenek szívességeket tenni neked. Mi történik? Az Úr irányítja a lépteidet (Zsoltárok 37:23). Amikor az izráeliek az Ígéret Földjére érkeztek, Isten azt mondta nekik: „…az Úr … ad neked… szőlőket… amelyeket nem te ültettél…” (5Mózes 6:11). Isten megteheti, hogy olyan helyzetet teremt, ahol mások végzik a munkát, és tiéd lesz a haszon. És még csak aggódnod sem kell, vagy féltékenynek lenned amiatt, hogy valaki más szerzi meg azt, ami a tiéd, mert senki más nem szedegetheti fel, csak te.

Ruth elindult egy cél felé, és máshol „találta magát”. Amikor Bóáz néven szólította őt, előjött a háttérből az előtérbe, az áldások helyére. Többé nem dolgozott a szántóföld egyik sarkában, hanem ő lett a szántóföld tulajdonosa. Amikor Isten mozdul, ez ilyen gyorsan bekövetkezhet. Tehát állj készen!

Tanuljunk imádkozni!

„…maga a Lélek esedezik értünk…” (Róma 8:26)

Az imádság nem természetes számunkra, mert természetes hajlamunk az, hogy önmagunkra számítsunk. Vannak, akik nem tanulták meg, hogyan imádkozzanak. Mások nem imádkoznak eleget ahhoz, hogy jó legyen számukra. Aztán vannak olyanok is, akik nem értik igazán Isten Igéjét, nem tudják, hogyan kell biblikus módon imádkozni és imameghallgatást nyerni. Bármilyen helyzetben vagyunk is, nincs mentségünk arra, ha nem imádkozunk. A bennünk élő Szentlélek meg tudja tisztítani, ki tudja javítani és meg tudja változtatni imáinkat, hogy mire eljutnak Istenhez, megfelelőek legyenek. A Biblia azt mondja: „Ugyanígy segít a Lélek is a mi erőtlenségünkön. Mert amiért imádkoznunk kell, nem tudjuk úgy kérni, ahogyan kell, de maga a Lélek esedezik értünk kimondhatatlan fohászkodásokkal. Aki pedig a szíveket vizsgálja, tudja, mi a Lélek gondolata, mert Isten szerint jár közben a megszenteltekért. Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál, azoknak, akiket elhatározása szerint elhívott” (Róma 8:26-28). Kinek az érdekében, kinek a javára működik közre minden? Bárkinek, aki hisz? Nem, csak azoknak, akik szeretik Istent. Ami pedig ennél is fontosabb, azoknak, akik megtanulták, hogyan engedjék, hogy a Szentlélek imádkozzék bennük, mert amit Ő kér, az mindig összhangban lesz Isten akaratával.

Az imádkozást megtanulni olyan, mint egy idegen nyelvet. A legjobb módja a tanulásnak, ha olyan környezetben vagyunk, ahol ezt a nyelvet beszélik. Tehát, ha meg akarsz tanulni imádkozni, akkor a következőket kell tenned: a) időt kell fordítanod rá; b) időt kell töltened olyanok között, akik tudnak imádkozni; c) engedned kell, hogy a Szentlélek vezessen és irányítson.