Amikor megvalljuk bűneinket, akkor kezdünk el gyógyulni
"Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok." (Jakab 5:16, LB fordítás)
Az első lépés a megbocsátáshoz vezető úton, hogy beismered a bűnösségedet. Ezután pedig fel kell vállalnod a felelősséget a bűneidért.
Mi a legbiztosabb módja annak, hogy megmutasd: elfogadod, hogy valóban bűnös vagy és vállalod a felelősséget?
Nem fog tetszeni a válasz, de akkor is elmondom. A legjobb, ha elmondod egy olyan személynek,
aki szeret téged, feltétel nélkül végighallgat és nem ítél el.
Fontos tudnunk: nem kell ahhoz megvallani a bűneinket egy másik embernek, hogy azok meg legyenek bocsátva. Csupán annyit kell tennünk, hogy beismerjük őket Istennek, és Ő meg fog nekünk bocsátani. Sokaknak már megbocsátott, ennek ellenére még mindig bűnösnek érzik magukat. Ha azt akarod, hogy megbocsássanak neked, el kell mondanod a bűnödet Istennek! Ha érezni is szeretnéd, hogy megbocsátottak neked, akkor mondd el egy másik embernek is! Úgy alkotott meg minket Isten, hogy így működjenek a kapcsolataink. Úgy kezdünk el gyógyulni, hogy felfedjük érzéseinket egy másik embernek. Csak közösségben gyógyulhatunk meg! Nem kell sokaknak elmondanod, elég csak egyvalakinek! Ha egy másik emberrel szemben vétkeztél, akkor hozzá menj oda!
Jakab 5:16 verse ezt mondja: "Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok." Nem ezt mondja: "azért, hogy Isten megbocsásson nektek", hanem azért, hogy meggyógyuljatok. Isten megbocsát. A kapcsolatainkban pedig szükséges a gyógyulás.
Miért van szükség arra, hogy egy másik embert is beavass a bűneidbe?
Mert a problémáink gyökere egy tőből fakad: Nem vagyunk tisztességesek egymással szemben. Játékokat játszunk egymással. Mindig álarc mögé bújunk. Nem mutatjuk meg az igazi arcunkat. Úgy teszünk, mintha mindannyian egy közösséghez tartoznánk, miközben mindenki tudja, hogy ez nem így van. Mindannyian sebzettek vagyunk.
Két fajta ember van a világban: az a sebzett és bűnös, aki mindezt beismeri, és az, aki ezt nem ismeri be. Amikor visszautasítjuk azt, hogy egymással valódi kapcsolatba kerüljünk, az kialakít az életünkben egyfajta félelmet és elszigeteltséget egymástól. Ez akadályt állít közénk, bizonytalanságot eredményez és meggátolja, hogy bizalom jöjjön létre közöttünk.
Isten úgy alkotott meg minket, hogy szükségünk legyen egymásra. Szükséged van egy olyan barátra, aki fenntartás nélkül szeret téged, és nem gondol kevesebbet rólad, amikor elmondod neki a bűnödet. Ha nem vagy tagja egy közösségnek, akkor talán nem is ismersz senkit, aki olyan, mint te. Ha része vagy egy kicsiny csoportnak, akkor meg kell, hogy találd azt az embert, akinek ki tudod tárni a szívedet.
Beszéljetek róla:
* Mit gondolsz, miért olyan nehéz beismerni a vétkeinket, és azt, hogy bűnösök vagyunk?
* Mi változik meg az életedben egy másik embernek tett vallomás által?
* Írd le, milyen az az ember, akiben a leginkább megbíznál, és akivel hajlandó lennél megosztani bűneidet! Te vagy valakinek ilyen barátja?
Jézus, a mi örömünk példaképe
"Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok." (Jakab 5:16, LB fordítás)
Az első lépés a megbocsátáshoz vezető úton, hogy beismered a bűnösségedet. Ezután pedig fel kell vállalnod a felelősséget a bűneidért.
Mi a legbiztosabb módja annak, hogy megmutasd: elfogadod, hogy valóban bűnös vagy és vállalod a felelősséget?
Nem fog tetszeni a válasz, de akkor is elmondom. A legjobb, ha elmondod egy olyan személynek,
aki szeret téged, feltétel nélkül végighallgat és nem ítél el.
Fontos tudnunk: nem kell ahhoz megvallani a bűneinket egy másik embernek, hogy azok meg legyenek bocsátva. Csupán annyit kell tennünk, hogy beismerjük őket Istennek, és Ő meg fog nekünk bocsátani. Sokaknak már megbocsátott, ennek ellenére még mindig bűnösnek érzik magukat. Ha azt akarod, hogy megbocsássanak neked, el kell mondanod a bűnödet Istennek! Ha érezni is szeretnéd, hogy megbocsátottak neked, akkor mondd el egy másik embernek is! Úgy alkotott meg minket Isten, hogy így működjenek a kapcsolataink. Úgy kezdünk el gyógyulni, hogy felfedjük érzéseinket egy másik embernek. Csak közösségben gyógyulhatunk meg! Nem kell sokaknak elmondanod, elég csak egyvalakinek! Ha egy másik emberrel szemben vétkeztél, akkor hozzá menj oda!
Jakab 5:16 verse ezt mondja: "Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok." Nem ezt mondja: "azért, hogy Isten megbocsásson nektek", hanem azért, hogy meggyógyuljatok. Isten megbocsát. A kapcsolatainkban pedig szükséges a gyógyulás.
Miért van szükség arra, hogy egy másik embert is beavass a bűneidbe?
Mert a problémáink gyökere egy tőből fakad: Nem vagyunk tisztességesek egymással szemben. Játékokat játszunk egymással. Mindig álarc mögé bújunk. Nem mutatjuk meg az igazi arcunkat. Úgy teszünk, mintha mindannyian egy közösséghez tartoznánk, miközben mindenki tudja, hogy ez nem így van. Mindannyian sebzettek vagyunk.
Két fajta ember van a világban: az a sebzett és bűnös, aki mindezt beismeri, és az, aki ezt nem ismeri be. Amikor visszautasítjuk azt, hogy egymással valódi kapcsolatba kerüljünk, az kialakít az életünkben egyfajta félelmet és elszigeteltséget egymástól. Ez akadályt állít közénk, bizonytalanságot eredményez és meggátolja, hogy bizalom jöjjön létre közöttünk.
Isten úgy alkotott meg minket, hogy szükségünk legyen egymásra. Szükséged van egy olyan barátra, aki fenntartás nélkül szeret téged, és nem gondol kevesebbet rólad, amikor elmondod neki a bűnödet. Ha nem vagy tagja egy közösségnek, akkor talán nem is ismersz senkit, aki olyan, mint te. Ha része vagy egy kicsiny csoportnak, akkor meg kell, hogy találd azt az embert, akinek ki tudod tárni a szívedet.
Beszéljetek róla:
* Mit gondolsz, miért olyan nehéz beismerni a vétkeinket, és azt, hogy bűnösök vagyunk?
* Mi változik meg az életedben egy másik embernek tett vallomás által?
* Írd le, milyen az az ember, akiben a leginkább megbíznál, és akivel hajlandó lennél megosztani bűneidet! Te vagy valakinek ilyen barátja?
Jézus, a mi örömünk példaképe
"Meghívták Jézust és tanítványait is a menyegzőre." (János 2:2)
A mai áhítat Kay Warren új könyve alapján készült, melynek címe: Válaszd az örömet - mert a boldogság nem elég.
A tegnapi áhítatunkban a legnagyobb akadályokról beszéltünk, amelyeket le kell győznünk ahhoz, hogy megtapasztalhassuk azt az örömet, amiről a Biblia tanít bennünket Istennel és Jézussal kapcsolatos látásunkról. Remélem, tudtatok egy kicsit gondolkodni arról, hogyan látjátok Jézust - vajon Ő számotokra a Fájdalom Férfia, vagy az Öröm Férfia.
Fura Jézusra úgy gondolni, mint aki nevet, mosolyog, a földön hempereg a gyerekekkel vagy viccet mesél a tanítványainak. Hajlamosak vagyunk korlátozottnak látni Őt, mint aki minimális emberséggel rendelkezik.
Pedig tudjuk róla, hogy kedves ember volt. Örömteli viselkedése vonzotta az embereket. Meghívták különböző ünnepségekre. Unalmas, egyhangú emberek általában nem kapnak sok meghívást. A kisgyermekek nagyon szerették! Ők általában nagyon jól meg tudják ítélni, ki köré érdemes tömörülni.
Az emberek szerettek Jézus körül lenni. Jézus tudott tréfás lenni. Gyakran nem értjük a humorát, mert nem vagyunk első századi zsidók.
Jézus azért jött a földre, hogy meghaljon. Szerepe és küldetése nem kétséges. Ebben a szerepben elhordozta fájdalmunkat és ő szenvedett miatta. De ő nemcsak ezért jött, hanem azért is, hogy visszatükrözze Isten, az Atya örömét, kedvességét, türelmét és szépségét. És ebben az értelemben Ő volt az Öröm Férfia.
Ez a kép Jézusról nagyon tetszik nekem. Tudok vele azonosulni. Tudta, hogy milyen érzés megtapasztalni a fájdalmat, az árulást és a mérhetetlen szenvedést, de Ő olyan valaki volt, aki tudott nevetni, játszani és aki teljesen részt vett az életben, annak minden összetörtségével együtt.
Az Ő élete megengedi nekem azt, hogy keressem az örömteli életet.
Beszéljetek róla
* Jézus, az Öröm Férfi képe hogyan segít megértened Isten személyiségét?
* Kérd Istent, hogy a fájdalom embere helyett tegyen téged az öröm emberévé.
Négy mód, ahogyan imádkozhatsz barátaidért és a családodért
…Álljatok szilárdan egy Lélekben, egy emberként küzdve az evangélium hitéért. (Filippi 1:27 – fordítás, NIV)
Íme négy mód, ahogyan imádkozhatsz barátaidért és a családodért:
1. Imádkozz lehetőségért, hogy beszélhess nekik Jézusról!
Imádkozzatok… hogy Isten nyissa meg előttünk az ige ajtaját, hogy szólhassuk a Krisztus titkát (Kolossé 4:3)
Kérd Istent, hogy adjon számodra lehetőséget, hogy beszélhess másoknak Krisztusról, és meghívhasd őket a házicsoportodba. Isten komolyan vesz téged, és válaszolni fog az imádságodra.
2. Imádkozz, hogy Isten készítse fel a szíveket!
Rick pásztor gyakran kérdezi: „Tudod hogyan puhítja meg Isten a szíveket? Esőt küld!” Amikor azt látod, hogy valaki az élet viharain megy keresztül, tudhatod, hogy Isten lágyítja a szívét.
3. Imádkozz, hogy Isten tegye érzékennyé a te szívedet!
Kérd Istent, hogy terhelje rád. Ez egy ódivatú kifejezés, azt jelenti, hogy a szíved érzékennyé válik egy bizonyos személy vagy embercsoport felé.
4. Imádkozz, hogy Jézus szava egyszerűen szárnyaljon!
Imádkozzatok azért, hogy az Úr üzenete mindenhol gyorsan és akadálytalanul terjedjen és győzzön! (2.Thess.3:1 – TBL Egyszerű fordítás) épp úgy, ahogy az első keresztyének között történt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése