2011. február 27., vasárnap

2011. február 21. hétfő

Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy látván a ti jó cselekedeteiteket, dicsőítsék érte a ti mennyei Atyátokat! (Mt 5:16)


Isten szabadítása elkötelez bennünket. Ezért egyre többet igyekszünk olvasni a Szentírást, hallgatni az Igét, s rájövünk: Ő tanít meg beosztani az időnket, segít, hogy különbséget tudjunk tenni jó és rossz között, fontos és nem fontos dolgok között. Nem aszerint mérlegelünk: tegyünk-e valamit embertársainkért, hogy mennyi pénzt kapunk érte, mennyi a hasznunk belőle, vagy épp mekkora elismertségre tehetünk szert. Isten Igéjével tanít bennünket úton járásunkban, életvezetésünkben naponta. S aki erre figyel, az boldog, hogy már nem a megkötözöttség, szűk látókörűség állapotában van, nem kell attól szenvednie, hogy rossz szokása, vagy épp a környezete diktálta szemlélet, korszokás lehúzzák a mélybe, hanem lélekben boldogan fel tud emelkedni, hálás Istennek, hogy őt megszabadította mindettől, s ezért minden energiájával, felszabadult idejével és erejével teheti a jót embertársai és a társadalom javára. Élete minden napján és annak minden percében. Nem mérlegel, nem vár hálát, köszönő szót, dicséretet, hiszen szeretné a Krisztus világosságát továbbsugározni, az Ő jó illatát árasztani. Komolyan veszi a tanítást: Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy látván a ti jó cselekedeteiteket, dicsőítsék érte a ti mennyei Atyátokat!

/P. Tóthné Szakács Zita/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése