2011. február 27., vasárnap

2011. február 27. vasárnap

Az Ószövetségi áldozatokat az Atya aprólékos pontossággal előre meghatározta. De ezek Krisztus áldozatának csak az árnyékai voltak.
Jézus a kenyeret és a bort megtört teste és kiontott vére jelképének tekintette. Ezáltal létrehozta az Úrvacsorát minden hívő számára.

És vette a kenyeret, hálát adott, megtörte és e szavakkal adta nekik: "Ez az én testem, amely tiérettetek adatik: ezt cselekedjétek az én emlékezetemre."  Hasonlóképpen vette a poharat is, miután megvacsoráztak, és ezt mondta: "E pohár az új szövetség az én vérem által, amely tiérettetek ontatik ki.
Lukács 22: 19-20,


Csak vérrel lehet a bűnt lemosni és csak véráldozattal lehetett a megváltásunk is.

Mert lehetetlen, hogy bikák és bakok vére bűnöket töröljön el.
Zsidók 10:4

Megdöbbentő számomra, hogy van olyan felekezet ahol a megtért tagok amikor evangelizálnak akkor tanítványok, amikor pedig Úr vacsora osztás van, akkor ők nem veszik csak a vének. Olyan összevisszaságban tanítják az evangéliumot, hogy csak csodálkozik az ember.
Becsüljük meg ezt a hatalmas áldozatot ami értünk adatott. Nincs ember aki ezt meghozta volna értünk. Jézus teste és vére nélkül nincs bűntől való megváltás. Amikor isszuk a bort és esszük a kenyeret akkor erősödünk és megújítjuk a szövetséget vele. Fontos, hogy ezt tisztán tegyük, alázattal és bűnbánattal.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése