A bölcs emberek tekintettel vannak mások érzéseire

„A felülről való bölcsesség először is tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedékeny, irgalommal és jó gyümölcsökkel teljes, pártatlan és őszinte.” (Jakab 3:17 – NIV)

A két legnagyobb hiba, amit vétünk a kapcsolatainkban, amikor azt reagáljuk le, amit az emberek mondanak, nem pedig amit éreznek, vagy mikor mások érzéseit érvénytelenné tesszük, mert mi másképpen érzünk.

Tudod, hogyan kerülheted el mindkettőt? Egyszerűen légy figyelmes!

Első hiba: Reagálunk anélkül, hogy megpróbálnánk megérteni a másikat

Túl sok figyelmet fordítunk mások szavaira, és túl keveset a szavak mögötti érzelmekre. Mikor az emberek dühösek, mondanak dolgokat, amit nem is úgy gondolnak. Olyan szavakat használnak, amiket nem szándékoztak mondani. Eltúlozzák a dolgokat. Neked azonban figyelemmel kell lenned a szavak mögötti érzésekre, mert az emberek nem mindig azt mondják, amit gondolnak, nem úgy mondják, ahogyan valójában értik, de mindig azt érzik, amit éreznek.

Ha tehát a kapcsolataidban bölcs vagy, többé ne arra összpontosíts, hogy mit mond a gyereked, barátod, férjed / feleséged vagy a főnököd, hogy éppen összeszidott, hanem kezdj el figyelmesnek lenni. Ez egyszerűen azt jelenti, hogy figyelembe veszed mások érzéseit. A barátságtalan embereknek van leginkább szükségük a kedvességedre. Mikor az emberek nyersek, gorombák, barátságtalanok, akkor ezzel épp azt kiáltják a világnak, hogy „Szenvedek!” A sérült emberek mindig megsebeznek másokat.

Második hiba: Érvénytelennek, jogtalannak állítunk minden olyan érzést, ami más, mint a mienk.

Ez az, amikor azt hiszed valamiről, hogy ostobaság, irracionális, logikátlan, mert nem az, amit te érzel, és elutasítod. Engedd meg, hogy megkérdezzem: Lehetséges-e, hogy az egyik ember fázzon, a másiknak pedig melege legyen egyazon helyen, egyazon időben? Igen. Akkor miért próbálnak az emberek vitatkozni arról, hogy mit éreznek?

Amikor elutasítjuk mások érzéseit csak azért, mert mi nem érezzük azt, lekicsinyeljük a másik személyt. Fiúk, ha a barátnőtök vagy a feleségetek azt mondja, „Csúnyának érzem magam”, ne utasítsátok el, és nem mondjátok, „Nem is vagy csúnya. Ez semmit nem segít. Azt kell kérdeznetek: „Miért érzel így? Mi mondatja ezt veled?”, mert a szavak mögé kell látnod, és meg kell értened azt, amit valójában közölni akart.

Az érzések se nem jók, se nem rosszak. Azok csak vannak. Nem kellene megtiltanod az érzéseit. Csak arra van szüksége, hogy azt mondd, „Meghallgatlak.” És ugyanez érvényes mindenkire, akár férfi, akár nő.

A Biblia azt mondja: „A felülről való bölcsesség először is tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedékeny, irgalommal és jó gyümölcsökkel teljes, pártatlan és őszinte.” (Jakab 3:17 –  NIV)

A mennyei, felülről jövő bölcsességgel abbahagyod mások érzéseinek lekicsinylését. Hagyod, hogy fáradtnak érezze magát, ha fáradt, és nem próbálod meg lebeszélni róla. Engeded, hogy levertnek érezze magát, ha levert és nem próbálod meg lebeszélni róla. A bölcs emberek tekintettel vannak mások érzéseire.

Beszéljetek róla

• Milyen hatást látsz az embereken, amikor sérült emberekhez kedves vagy?
• Milyen tulajdonságokat kell megváltoztatnod vagy magadévá tenned, hogy olyanná válj, aki tekintettel van nem csak az emberek szavaira, hanem az érzéseikre is?

Az legyen a munkád, ami a szívedből fakad

"Ha engedelmesen hallgattok parancsaimra, amelyeket ma parancsolok nektek, ha szeretni fogjátok Isteneteket, az URat, ha teljes szívvel és teljes lélekkel szolgáljátok őt, akkor esőt adok földetekre a maga idejében, korai és kései esőt, és betakaríthatod gabonádat, mustodat és olajodat." (5Mózes 11:13-14)

„Ne vesztegesd el az idődet olyan munkában, ami nem a szívedből fakad.”

A Bibliában többször elhangzik az, hogy „szolgáld az Urat teljes szívedből”. Isten azt akarja, hogy szenvedéllyel szolgáld őt, ne pedig kötelességtudatból. Az ember ritkán teljesíti kiemelkedően azokat a feladatokat, amelyeket nem élvezettel vagy szenvedéllyel végez. Isten azt szeretné, hogy a természetes érdeklődésedtől indíttatva szolgáld őt és a környezetedet.

Miből látszik ha Istent szívből szolgálod?

Az első nyilvánvaló jel a lelkesedés. Amikor olyasmit csinálsz, amit szeretsz, nem kell senkinek sem erre ösztönöznie, vagy felszólítania, esetleg ellenőrizgetnie. Pusztán azért teszed, mert élvezed. Nincs szükséged jutalomra, vagy tapsviharra, vagy, hogy megfizessenek, mert szeretsz ilyen módon szolgálni.

Az ellenkezője is igaz: Ha nem teljes szívvel teszed azt, amit teszel, könnyen elveszíted hozzá a kedved.

A hatékonyság egyik jellemzője a szívből fakadó szolgálatnak: mindannyiszor amikor azt teszed, amit Isten beléd programozott, hogy szívesen csináld, jól fog menni. A szenvedély vezérli a tökéletességet. Ha egy feladat nem érdekel, aligha végzed el kiválóan.

Máskülönben pedig, akik bármilyen területen jelentős eredményeket érnek el, azokat a szenvedély hajtja, nem a kötelesség vagy a nyereség.

Mindannyian hallottuk már, hogy valaki így vélekedik: „Elvállaltam egy olyan állást, amit utálok, azért, hogy sok pénzt keressek. Úgyhogy egyszer majd felmondhatok és csinálhatom azt, amit igazán szeretnék.” Óriási hiba. Ne vesztegesd el az idődet olyan munkával, ami nem azt fejezi ki, ami a szívedből jön.

Jusson eszedbe, az életben a legnagyobb dolgok nem maguk a dolgok. A pénznél sokkal fontosabb a tartalom. A világ leggazdagabb embere egyszer azt mondta, „Jobb a kevés az ÚR félelmével, mint a sok kincs, ha nyugtalanság jár vele” (Péld. 15:16).

Ne elégedj meg a „jó élet” elérésével, mert a jó élet nem az elég jó. Végeredményben nem tesz elégedetté. Lehet, hogy van sok mindened, amiből megélhetsz, viszont nincs semmid, amiért élhetnél. Inkább a „jobb életet” tűzd ki célul – szolgáld Istent teljes szíved szerint.

Gondold át, mi az, amit szeretsz csinálni – amit Isten a szívedbe ültetett – és tedd azt, az Ő dicsőségére!

Örömet okozol Istennek

"Előre el is határozta, hogy fiaivá fogad minket Jézus Krisztus által, akarata és tetszése szerint" (Efézus 1:5)


Mondd el a következőket imaként.

Hit által tudom hogy ez igaz:

Isten szeret engem, és örömet okoz neki ha rám gondol.

Jókedvében teremtett engem, és azért alkotott hogy szerethessen és hogy az ő dicsősége átragyoghasson rajtam. Ő választott engem "már a világ teremtése előtt, hogy szentek és feddhetetlenek legyünk előtte szeretetben.” (Efézus 1:4).

Az ő szeretetetében Isten határozott szándéka volt hogy a családjába fogadjon és már kész terve volt Jézus vére által megváltásomra, hogy lehetséges legyen “bűneink bocsánata is; kegyelme gazdagságából, amelyet kiárasztott ránk teljes bölcsességgel és értelemmel” (Efézus 1:7–8).

Az ő szeretete állandó felém, ezért magabiztosan örömmel mondhatom: “a végén is csak nálad vagyok” (Zsoltárok 139:18b).

Az ő Lelke által az Úrhoz méltó életet élhetek és képes vagyok "teljes mértékben az ő tetszésére, és teremjetek gyümölcsöt mindenfajta jó cselekedettel, és növekedjetek az Isten ismeretében.” (Kolossé 1:10).

Jézus tanítja hogy így bízzak Isten szeretetében, hogy ugyanaz az öröm legyen bennem mint őbenne és így az én örömöm teljes legyen (János 15:11).

Beszéljünk róla:

* Milyen érzés lehet Isten kegyelmével "túláradva" lenni?
* Milyen érzés tudni, hogy Isten örül annak hogy családjának tagja vagy?