Az Urat keresd, ne dolgokat!

„…az Úr bezárta a méhét.” (1Sámuel 1:5)
Néha előfordul, hogy az ajtó csak akkor nyílik meg, amikor megérted, hogy miért is volt zárva. Gondolkodj el Anna történetén! Ő egy fiút szeretett volna, Isten pedig egy prófétát. Amikor az asszony így imádkozott: „…ha fiút adsz nekem, akkor visszaadom neked egész életére…” (1Sámuel 1:11 NCV), Isten nem csupán Sámuelt adta neki, hanem még hat további gyermeket is (1Sámuel 2:5). Ha aratásért imádkozol, Isten arra fog kérni, hogy vesd el a magot. Ez a mag talán olyasvalami, amit szeretsz, és amihez ragaszkodni akarsz, de ne tedd – inkább add át Istennek! Anna megértette, hogy nem elégedhet meg kevesebbel, mint Isten akaratával. Elkánának két felesége volt, de Annát jobban szerette, és minden tulajdonából dupla részt adott neki (ld. 1Sámuel 1:5 Károli). Ám, ha nem azt teszed, amiről tudod, hogy valójában Isten erre hívott el, akkor az emberi szeretet és anyagi dolgok nem fognak kielégíteni. Nem csak a szószékeken lévő emberek „felszenteltek”. Annát Isten anyaságra szentelte. Te talán titkárnőnek vagy szentelve, kertésznek, vagy tanárnak. Fedezd fel, mire hívott el Isten, és tedd azt! Végül Anna kétségbeesése elvezette őt rendeltetéséhez: „…az Úr bezárta a méhét”. Miért? Hogy felhívja Anna figyelmét, hogy közelebb vonja magához. A nehéz idők arra jók, hogy újra megvizsgáljuk életünket, és elkezdjük keresni Istent, mint addig még soha. Ekkor a hangsúly megváltozik. „Uram, én ezt akarom” helyett: „Uram, te mit akarsz?” Ekkor adja Isten áldását, „…mert ő… megjutalmazza azokat, akik őt keresik” (Zsidók 11:6).