Máté 5,3
Uram! Azt kínálod az embernek, amire legjobban éhezik: a boldogságot. Mégis egész tömeg emberrel együtt magam is legtöbbször boldogtalanság miatt sóhajtozom. Az oka? Mostani szavad fölvilágosít felőle. Gazdagságomban kéjelgek. Megvan a magam útja, melyről azt hiszem, a legbölcsebben választottam meg. Büszke vagyok műveltségemre, mellyel magamat embertársaim fölé emelem. Van napi, havi, évi, vagy egész életre szóló tervem, amelynek megvalósítása érdekében minden erőmet mozgósítom. Vannak elveim - értük kiállni életem értelmének vélem. Egyszóval: gazdagnak tudom magamat. S eközben úgy járok, mint a gyermek: két kezében színes kavicsokat szorongat, és ezért porba ejti a pirosarcú, ízes almát.
Uram! Mutasd meg nekem boldogságom útját. Most, amikor imádkozó szívvel figyelek szavadra. Te azt mondod: szegénynek kell lennem, ha a menny boldogságát már e földön ízlelni akarom. Taníts meg: megüresített kézzel - persze, még inkább: megüresített szívvel - Istentől várnom, amit Ő kínál nekem kegyelméből ma is. Segíts arra az útra, amelyet Ő nyit meg előttem. Indíts arra a szolgálatra, amelyet az Ő akarata parancsol nekem. Szegénységemben taníts meg mindent tőle kérnem a mai napra és egész földi életemre, és tőle várnom a menny boldogságát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése