Egyszerre csak egy nap

„Ne aggódjatok tehát a holnapért!” (Máté 6:34)

Max Lucado azt mondja: „Az aggodalom olyan az örömnek, mint a porszívó a piszoknak; ennyi erővel azt is megteheted, hogy egy öröm-elszívóhoz csatlakoztatod a szíved, és megnyomod a gombot”. Jézus azt mondta: „Ne aggódjatok tehát a holnapért… Isten segít majd boldogulni, amikor eljön az ideje, bármilyen nehézség támad is” (Máté 6:34 TM). Amikor úgy néz ki, hogy sok minden darabjaira esik szét, Pál emlékeztet bennünket: „életünk minden részletéből… valami jó bontakozik ki” (Róma 8:28 TM). Amikor úgy tűnik, hogy az egész világ megőrült, ne felejtsd el, hogy Isten „előbb volt mindennél, és minden őbenne áll fenn” (Kolossé 1:17). Amikor az aggodalom azt suttogja: „Isten nem tudja, hogy mire van szükséged”, emlékezz rá, hogy Isten megígérte: „be fogja tölteni minden szükségeteket” (Filippi 4:19).

Jézus így tanított minket imádkozni: „mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma”. Nem fogod megkapni a bölcsességet vagy az anyagi forrásokat a holnapi problémák kezeléséhez, amíg nincs szükséged rájuk. Ha „bizalommal járulunk a kegyelem trónusához… kegyelmet fogunk találni, amely a megfelelő időben lesz a segítségünkre” (Zsidók 4:16 GWT).

Több mint egy évszázaddal ezelőtt Charles Spurgeon azt mondta: „A mára elegendő az, amit élvezni tudunk. Nem ehetünk, ihatunk vagy viselhetünk többet, mint a mai napra szóló élelem- és ruha-ellátmány. A fölösleg mindig a raktározás gondjával jár, és azzal az aggodalommal, hogy ellophatják. Egy bot segítség a vándornak, de egy kötegnyi bot súlyos teher. Az „elég” jóformán lakoma, és nagyobb élvezetet nyújt, mint a falánk dúskálás. Az „eleget” kellene elvárnunk, a többre áhítozás hálátlanság. Amikor Atyánk nem ad többet, elégedj meg a napi adaggal!”

Okkal kaptad az áldást!

„…hogy mindenütt mindenkor minden szükségessel rendelkezzetek…” (2Korinthus 9:8)
Ha az a vágyad, hogy Isten országát építsd, Isten megtanít arra, hogyan légy eredményes (ld. Ézsaiás 48:17). Pál azt írja: „Tudjuk pedig, hogy aki szűken vet, szűken is arat, és aki bőven vet, bőven is arat. Mindenki úgy adjon, ahogyan előre eldöntötte szívében, ne kedvetlenül vagy kényszerűségből, mert »a jókedvű adakozót szereti az Isten«. Az Istennek pedig van hatalma arra, hogy minden kegyelmét kiárassza rátok, hogy mindenütt mindenkor minden szükségessel rendelkezzetek, és bőségben éljetek minden jó cselekedetre.” (2Korinthus 9:6-8). Vigyázz azokkal, akik saját érdekükben akarják kihasználni adakozásodat! De vigyázz azokkal is, akik megbénítják hitedet, és elérik, hogy azon töprengj, egyáltalán érdemes-e adakozni, és várni Isten áldását. A Biblia azt mondja: „Tiszteld az Urat vagyonodból és egész jövedelmed legjavából, akkor bőségesen megtelnek csűreid, és must árad sajtóidból” (Példabeszédek 3:9-10). Helyettesítsd be a csűrök helyére a megtakarításokat, és a sajtók helyére a befektetéseket! Íme, a nagy kérdés: teher akarsz lenni, vagy teherhordozó? Isten azt akarja, hogy elegendővel rendelkezz ahhoz, hogy betölthesd életedre vonatkozó terveit, és még maradjon arra is, hogy segíteni tudj másokon. Azt szeretnéd, hogy csak annyid legyen, amiből vacsorát tudsz adni a családodnak, vagy annyid, amiből éhező gyermekeket tudsz élelmezni, Bibliát tudsz nyomtatni, és segíteni tudsz gyülekezetednek, hogy Istentől kapott terveit véghezvigye? Pál kihangsúlyozza az anyagi gyarapodásunk mögötti szándékot: „Bőkezűen osztott a szegényeknek…” (2Korinthus 9:9). Legyen ez az imádságod: „Uram, áldj meg, hogy áldássá lehessek országod számára!”

Titkok

„Te pedig szívben levő igazságod ismered…” (Zsoltárok 51:8)

Lisa Whittle írja: „A pornográfia… a mértéktelen vásárlás… a táplálkozási zavarok mind elszigeteltségben alakulnak ki. Hogy mit nézünk… gondolunk… hogyan töltjük szabadidőnket, ezek olyan „titkos helyek”, amiket a Sátán kihasznál. Nem arról van szó, hogy nem szeretnénk őszinték lenni… de attól való félelmünk, hogy mindez kiderül, csapdában tart minket… ha a Sátán rá tud venni, hogy eltemessük titkainkat… használhatatlanok leszünk Isten számára… titkos bűneink felemésztenek, és ettől csalónak és méltatlannak érezzük magunkat… Az igazság az, hogy mi nem szeretjük magunkat, nem pedig Istent!” Ő „napvilágra hozza, ami rejtve van” (Jób 28:11), mert azt kutatja, hogy mi rejlik valójában a szíved mélyén. Gyakorold tehát az őszinteséget! Ha azon kapod magad, hogy hazudsz, állj meg, ismerd el, és kérj bocsánatot! Ez kínos és megalázó, de így legközelebb kétszer is meggondolod, hogy mit mondj! Erősítsd hitedet! A szavahihetőség legyen az első helyen az értékrendedben! Mélyítsd el Istennel járásodat mindennapi imával és bibliaolvasással! Gondold végig, hogy mi motivál! Ne csak azért akarj elérni dolgokat az életben, hogy jó benyomást tegyél másokra! Becsüld meg Istentől kapott tulajdonságaidat! Írj róluk egy listát, és ha bármikor kevesebbnek érzed magad másoknál, állj meg, és nézd meg ezt a listát. Értékeld saját véleményedet! Vedd fontolóra mindazt, amit elértél, és minden múltban hozott jó döntésedet! Dr. Edwin Locke mondja: „Legyenek önálló gondolataid… gondold át jól, hogy mi illik hozzád, bármit is mond körülötted az egész világ!” Ne próbálj mindenáron tökéletes vagy szuper szellemi lenni! A nyíltság azt jelenti, hogy színlelés nélkül élsz, és másoknak is engeded, hogy nyíltak legyenek. Ne feledd, még az önmagukban látszólag biztos embereknek is vannak bizonytalan pillanatai, és a szétesésre néha azért van szükség, hogy újra összeszedegethesd a szétesett darabokat. Élj olyan őszintén, hogy mások is követni akarják példádat! Az őszinteség megkönnyíti az őszinteséget. Az emberek megérzik, ha hiteles vagy.