A változás új gondolkozásmódot kíván
"Hallottatok tehát Jézusról és megtanultátok az igazságot, amely
tőle jön, vessétek le a régi bűnös természeteteket és a korábbi
életformátokat, amely megromlott a csalás és a kívánságok miatt.
Ehelyett engedjétek a Léleknek, hogy megújítsa gondolatotokat és
viselkedéseteket. Vegyétek fel az új embert, amelyet Isten valóságos
igazságban és szentségben teremtett." (Ef 4,21-24, NLT fordítás)
A változás új gondolkozásmódot kíván. A harc, amin keresztül az életed hibáit küszöbölöd ki, mindig szellemi harc. Az elmédben kezdődik, és itt is dől el.
Az Efézus 4,23 azt írja: "Engedd a Szentléleknek, hogy megújítsa a gondolkodásod és hozzáállásod." (NLT) Nem fogsz addig változni, amíg a gondolkodásod és a viselkedésed nem változik. Ezért olyan fontos a napi csendesség. Ez az idő, amit tudatosan Isten Igéjének tanulmányozására és imádkozásra fordítasz, az lesz az értelmed megújulásának ideje. Ha ezt nem teszed meg, nem lesz erőd a változáshoz.
Tudod, hogy mit jelent az a teológiai fogalom, hogy az "értelem megváltozása"? Itt a "bűnbánat" szó szerepel. Tehát a bűnbánat a szó szoros értelmében azt jelenti, hogy megváltozik az értelmed.
A bűnvallás szó tulajdonképpeni görög megfelelője a "metanoia". A "metanoia" azt jelenti, hogy megváltoztatod a gondolkodásod, hogy a halál felől az élethez fordulsz, a bűntől a megbocsátás felé, a bűntudattól a lelki békesség felé, a pokoltól a mennyország irányába, a saját útjaidtól Isten útjai felé. A legfontosabb változás az életedben az lesz, amikor megvallod bűnödet Istennek, és elfordulsz az sajnálkozástól a lélek békességéhez és a megbocsátáshoz.
Meg kell tanulnod másként gondolnod a hibáidra. A hibák gyakran olyan erősségek, amit helytelenül használunk. Ez egy új gondolkodásmód! Lehet, hogy soha nem gondoltál rá így, de ez a bűnbánat. Ez a gondolkodás megváltozása. A hibáid gyakran olyan erősségek, amelyeket Isten adott neked, és amelyeket rosszul használsz.
Meg kell változtasd a gondolkodásmódodat. A Filippi 2,5 azt mondja: "Az az indulat legyen bennetek, ami Krisztus Jézusban is megvolt..." (NIV)
Isten azt akarja, hogy tanulj meg úgy gondolkodni, ahogyan Jézus tette. Hogyan? Ismét mondom, ez választás kérdése. Választanod kell, majd ezt kérdezni: "Uram, hogy gondolkodna erről Jézus?" Minél inkább megtöltöd az elméd Isten Igéjével, ez annál könnyebb lesz.
Beszéljetek róla:
- Hogyan hátráltatják vagy segítik a hibáid megváltoztatását azok a gondolatok, amelyekkel megtöltöd az elmédet?
- Milyen változásokat tehetsz a mai napon a naptáradban, a kapcsolataidban, vagy a hozzáállásodban, ami befolyással lehet az elméd megújulására?
A változás új gondolkozásmódot kíván. A harc, amin keresztül az életed hibáit küszöbölöd ki, mindig szellemi harc. Az elmédben kezdődik, és itt is dől el.
Az Efézus 4,23 azt írja: "Engedd a Szentléleknek, hogy megújítsa a gondolkodásod és hozzáállásod." (NLT) Nem fogsz addig változni, amíg a gondolkodásod és a viselkedésed nem változik. Ezért olyan fontos a napi csendesség. Ez az idő, amit tudatosan Isten Igéjének tanulmányozására és imádkozásra fordítasz, az lesz az értelmed megújulásának ideje. Ha ezt nem teszed meg, nem lesz erőd a változáshoz.
Tudod, hogy mit jelent az a teológiai fogalom, hogy az "értelem megváltozása"? Itt a "bűnbánat" szó szerepel. Tehát a bűnbánat a szó szoros értelmében azt jelenti, hogy megváltozik az értelmed.
A bűnvallás szó tulajdonképpeni görög megfelelője a "metanoia". A "metanoia" azt jelenti, hogy megváltoztatod a gondolkodásod, hogy a halál felől az élethez fordulsz, a bűntől a megbocsátás felé, a bűntudattól a lelki békesség felé, a pokoltól a mennyország irányába, a saját útjaidtól Isten útjai felé. A legfontosabb változás az életedben az lesz, amikor megvallod bűnödet Istennek, és elfordulsz az sajnálkozástól a lélek békességéhez és a megbocsátáshoz.
Meg kell tanulnod másként gondolnod a hibáidra. A hibák gyakran olyan erősségek, amit helytelenül használunk. Ez egy új gondolkodásmód! Lehet, hogy soha nem gondoltál rá így, de ez a bűnbánat. Ez a gondolkodás megváltozása. A hibáid gyakran olyan erősségek, amelyeket Isten adott neked, és amelyeket rosszul használsz.
Meg kell változtasd a gondolkodásmódodat. A Filippi 2,5 azt mondja: "Az az indulat legyen bennetek, ami Krisztus Jézusban is megvolt..." (NIV)
Isten azt akarja, hogy tanulj meg úgy gondolkodni, ahogyan Jézus tette. Hogyan? Ismét mondom, ez választás kérdése. Választanod kell, majd ezt kérdezni: "Uram, hogy gondolkodna erről Jézus?" Minél inkább megtöltöd az elméd Isten Igéjével, ez annál könnyebb lesz.
Beszéljetek róla:
- Hogyan hátráltatják vagy segítik a hibáid megváltoztatását azok a gondolatok, amelyekkel megtöltöd az elmédet?
- Milyen változásokat tehetsz a mai napon a naptáradban, a kapcsolataidban, vagy a hozzáállásodban, ami befolyással lehet az elméd megújulására?
Az irigység megnyomorít
“ …a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel.” (1. Kor. 13:4b)
Játszottál
már valaha „Ki a király a hegyen” játékot? Biztosan ismered: csak
egyetlen egy embernek van hely a csúcson és ha eléred azt, te leszel a
Király a Hegyen! Irigykedünk arra az emberre, aki a csúcson van, de ha
mi érünk fel oda, akkor szeretünk másokat is iriggyé tenni emiatt.
Felnőttként, továbbra is játsszuk ezt a játékot, csak kicsivel finomabban. "Hé, ide nézzetek! Láttátok, milyen autót vezetek? Nézd, milyen ékszerem van! Az én gyerekeim okosabbak! Nézd csak az új hitelkártyám színét!"
Az igazság azonban az, hogy az irigység megnyomorít. Az irigység általában a bizonytalanság kifejezése. Alsóbbrendűnek érezzük magunkat, ezért irigykedünk.
Amikor ötödikes voltam, kaptam egy új biciklit Karácsonyra, aminek széles kormánya és banán alakú ülése volt. Azt gondoltam, hogy nagyon menő vagyok. Roppant büszke voltam erre a biciklire egészen addig, amíg egy barátomékhoz hajtva felfedeztem, hogy neki bizony menőbb van. Az örömöm azonnal elszállt. Irigy lettem, amikor összehasonlítottam az enyémet az övével.
Ahogy most visszagondolok, rájövök, hogy az igazi probléma az alacsony önbecsülésem volt. Amikor alacsony az önbecsülésünk, mindig fenyegetve fogjuk magunkat érezni azoktól az emberektől, akik szebbek, divatosabbak, esetleg jobbak a körülményeik, iskolázottabbak, erősebb a kisugárzásuk - vagy jobb biciklijük van!
Senki nem immunis az irigységre és valószínűleg tapasztalatból is tudod, hogy igazán meg tud nyomorítani. Az irigység olyan a lelkednek, mint a rák a testednek. Elevenen felfal, ha nem veszed észre.
Az irigység azt is okozhatja, hogy megszállottá válunk a körülményeink megváltoztatásával kapcsolatban. Azt hisszük, hogy a megoldás a több pénz, tehát elkezdünk felhalmozni minél több pénzt. A probléma az, hogy ha eljutsz erre a szintre, akkor jön a következő probléma. Ha az irigység motivál, akkor ki fogsz égni, mert mindig ott lesz egy következő szint.
Mivel az irigység egy rejtett bűn, ezért hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy nem olyan rossz, mint a látványos bűnök. Pedig az irigység rendkívül romboló.
Leértékel másokat. Tönkreteszi a kapcsolatokat. Az irigység miatt kihagyod az örömteli élményeket, amit a közös esküvők, születések, előléptetések nyújtanak. Ahelyett, hogy irigyek lennénk, Isten azt szeretné, hogy örüljünk, amikor Ő megáld másokat. Ha megtanulsz mások sikerének örülni, sokkal több örömet fogsz megtapasztalni.
Beszéljünk róla!
Milyen örömteli tapasztalatokat adott Isten számodra, amiket képtelen voltál megbecsülni az irigységed miatt?
Ma miért tudsz köszönetet mondani Istennek azok közül, amid már van?
Felnőttként, továbbra is játsszuk ezt a játékot, csak kicsivel finomabban. "Hé, ide nézzetek! Láttátok, milyen autót vezetek? Nézd, milyen ékszerem van! Az én gyerekeim okosabbak! Nézd csak az új hitelkártyám színét!"
Az igazság azonban az, hogy az irigység megnyomorít. Az irigység általában a bizonytalanság kifejezése. Alsóbbrendűnek érezzük magunkat, ezért irigykedünk.
Amikor ötödikes voltam, kaptam egy új biciklit Karácsonyra, aminek széles kormánya és banán alakú ülése volt. Azt gondoltam, hogy nagyon menő vagyok. Roppant büszke voltam erre a biciklire egészen addig, amíg egy barátomékhoz hajtva felfedeztem, hogy neki bizony menőbb van. Az örömöm azonnal elszállt. Irigy lettem, amikor összehasonlítottam az enyémet az övével.
Ahogy most visszagondolok, rájövök, hogy az igazi probléma az alacsony önbecsülésem volt. Amikor alacsony az önbecsülésünk, mindig fenyegetve fogjuk magunkat érezni azoktól az emberektől, akik szebbek, divatosabbak, esetleg jobbak a körülményeik, iskolázottabbak, erősebb a kisugárzásuk - vagy jobb biciklijük van!
Senki nem immunis az irigységre és valószínűleg tapasztalatból is tudod, hogy igazán meg tud nyomorítani. Az irigység olyan a lelkednek, mint a rák a testednek. Elevenen felfal, ha nem veszed észre.
Az irigység azt is okozhatja, hogy megszállottá válunk a körülményeink megváltoztatásával kapcsolatban. Azt hisszük, hogy a megoldás a több pénz, tehát elkezdünk felhalmozni minél több pénzt. A probléma az, hogy ha eljutsz erre a szintre, akkor jön a következő probléma. Ha az irigység motivál, akkor ki fogsz égni, mert mindig ott lesz egy következő szint.
Mivel az irigység egy rejtett bűn, ezért hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy nem olyan rossz, mint a látványos bűnök. Pedig az irigység rendkívül romboló.
Leértékel másokat. Tönkreteszi a kapcsolatokat. Az irigység miatt kihagyod az örömteli élményeket, amit a közös esküvők, születések, előléptetések nyújtanak. Ahelyett, hogy irigyek lennénk, Isten azt szeretné, hogy örüljünk, amikor Ő megáld másokat. Ha megtanulsz mások sikerének örülni, sokkal több örömet fogsz megtapasztalni.
Beszéljünk róla!
Milyen örömteli tapasztalatokat adott Isten számodra, amiket képtelen voltál megbecsülni az irigységed miatt?
Ma miért tudsz köszönetet mondani Istennek azok közül, amid már van?
Ki tudná ma hasznát venni a bátorításodnak?
„Azokra a dolgokra törekedjünk tehát, amelyek a békességet és egymás építését szolgálják.” (Róma 14:19.)
Ahogy Rick pásztor felkészített minket az előttünk álló céltudatos évtizedre, eszembe juttatta, hogy segítenünk kell azokat, akik szintén készülődnek.
Isten azt akarja, hogy egymás építését szolgáljuk. A segíteni szó jelentése szó szerint az, hogy növeljük a másik lehetőségeit. Ez magába foglalja annak a gondolatát, hogy erősítsük egymást, hogy képes legyen szembenézni az élet kihívásaival Krisztusban. „Hogy ugyanabban a küzdelemben álljatok” (Filippi 1:30.) Nem veszthetünk el senkit, hogy ez sikerüljön, Krisztus testének erejére van szükséged, ahogy nekik a te erődre.
Isten azt akarja, hogy egymás oldalán álljunk. „Bátorítsuk egymást; annyival is inkább, mivel látjátok, hogy közeledik az a nap.” (Zsidók 10:25.) Isten ezt értünk teszi. Ő az „aki megvigasztal minket minden nyomorúságunkban, hogy mi is megvigasztalhassunk másokat minden nyomorúságban, azzal a vigasztalással, amellyel az Isten vigasztal minket.” (2. Korinthus 1:4.) Arra lettünk teremtve, hogy egymás mellett legyünk.
Isten azt akarja, hogy türelmesek legyünk egymással. Amikor segítünk egymásnak, feltétel nélküli szeretetet kell közvetítünk. Még akkor is, amikor már olyan közel kerülünk a másikhoz, hogy megismerjük rigolyáit, idegesítő szokásait, akkor is egymás oldalán maradunk. „Teljes alázatossággal, szelídséggel és türelemmel; viseljétek el egymást szeretettel” (Efézus 4:2.)
Van valaki, aki ma hasznosítani tudná a bátorításodat? Ne várj vele! Bátorítsd őket most!
„Emiatt kell most elszenvednem a fogságot, de nem szégyellem, mert ismerem őt, akiben hiszek. Meg vagyok győződve, hogy meg tudja őrizni azt a kincset, amit rám bízott, amíg elérkezik az a Nap.” (II. Timóteus 1,12, EF)
Amikor van valamid, ami nagyon értékes számodra, akár egy ritka, drága dolog, akár egy családi örökség, és nem szeretnéd, hogy ellopják, eltörjön, vagy elégjen, elviszed a bankba és egy széf biztonságába helyezed.
A bankodban lévő lezárt fióknál sokkal nagyobb az a gondviselés, amit Isten végez azzal, amit rábízol. Számíthatsz rá! Istennek van gyakorlata benne. Más embereknek talán nincs referenciája abban, hogy megőriznek dolgokat a számodra. De bármint bízol Istenre, ő gondoskodni fog róla.
Tehát, mit kell ma Istenre bíznod? Megmondom mit – bármit, ami miatt aggódsz. Bármit, ami miatt aggódsz, azt Isten szeretetének széfjére kell bíznod.
Az aggódás gyakorlatilag ateizmus, mert ez olyan, mintha nem lenne egy Atyád a mennyben, aki szeret téged, és akiben meg lehet bízni, olyan, mintha szellemi árva lennél. Az aggódás a hit hiánya, mintha azt mondanád, hogy nem hiszel a 6000 ígéretben, amit Isten tett a Bibliában.
A legnehezebb akkor Isten széfjébe tenni valamit, amikor szenvedsz. Amikor fájdalmaid vannak, nem akarsz még Istenben sem bízni. Vissza akarod fojtani, és megtartani magadnak.
Pál tudta ezt, de azt is tudta, hogy amikor szenvedsz, akkor kell leginkább Istenben bíznod. Azt mondta: „Emiatt kell most elszenvednem a fogságot, de nem szégyellem, mert ismerem őt, akiben hiszek. Meg vagyok győződve, hogy meg tudja őrizni azt a kincset, amit rám bízott, amíg elérkezik az a Nap.” (II. Timóteus 1,12, EF)
Néha beszélek emberekkel, akik azt mondják: „Félek Jézus Krisztusnak adni az életem, mert félek, hogy nem leszek képes megtartani az elköteleződést.”
Hadd legyek veled őszinte: Te nem tudod megtartani az elköteleződést. El fogod rontani! Szerencsére az üdvösség nem arra alapozódik, hogy megtartod az elköteleződésedet. Ez Kritszus ígéretének betartásán alapszik, és ő megígérte, hogy gondoskodik a te elköteleződésedről.
Beszéljetek róla:
* Mit tesz az aggódás az életeddel?
* Mit gondolsz, miért könnyebb néha a fájdalmaidhoz ragaszkodni, mint Istennek átadni őket?
Ahogy Rick pásztor felkészített minket az előttünk álló céltudatos évtizedre, eszembe juttatta, hogy segítenünk kell azokat, akik szintén készülődnek.
Isten azt akarja, hogy egymás építését szolgáljuk. A segíteni szó jelentése szó szerint az, hogy növeljük a másik lehetőségeit. Ez magába foglalja annak a gondolatát, hogy erősítsük egymást, hogy képes legyen szembenézni az élet kihívásaival Krisztusban. „Hogy ugyanabban a küzdelemben álljatok” (Filippi 1:30.) Nem veszthetünk el senkit, hogy ez sikerüljön, Krisztus testének erejére van szükséged, ahogy nekik a te erődre.
Isten azt akarja, hogy egymás oldalán álljunk. „Bátorítsuk egymást; annyival is inkább, mivel látjátok, hogy közeledik az a nap.” (Zsidók 10:25.) Isten ezt értünk teszi. Ő az „aki megvigasztal minket minden nyomorúságunkban, hogy mi is megvigasztalhassunk másokat minden nyomorúságban, azzal a vigasztalással, amellyel az Isten vigasztal minket.” (2. Korinthus 1:4.) Arra lettünk teremtve, hogy egymás mellett legyünk.
Isten azt akarja, hogy türelmesek legyünk egymással. Amikor segítünk egymásnak, feltétel nélküli szeretetet kell közvetítünk. Még akkor is, amikor már olyan közel kerülünk a másikhoz, hogy megismerjük rigolyáit, idegesítő szokásait, akkor is egymás oldalán maradunk. „Teljes alázatossággal, szelídséggel és türelemmel; viseljétek el egymást szeretettel” (Efézus 4:2.)
Van valaki, aki ma hasznosítani tudná a bátorításodat? Ne várj vele! Bátorítsd őket most!
Miért bíznám Istenre a fájdalmam?
„Emiatt kell most elszenvednem a fogságot, de nem szégyellem, mert ismerem őt, akiben hiszek. Meg vagyok győződve, hogy meg tudja őrizni azt a kincset, amit rám bízott, amíg elérkezik az a Nap.” (II. Timóteus 1,12, EF)
Amikor van valamid, ami nagyon értékes számodra, akár egy ritka, drága dolog, akár egy családi örökség, és nem szeretnéd, hogy ellopják, eltörjön, vagy elégjen, elviszed a bankba és egy széf biztonságába helyezed.
A bankodban lévő lezárt fióknál sokkal nagyobb az a gondviselés, amit Isten végez azzal, amit rábízol. Számíthatsz rá! Istennek van gyakorlata benne. Más embereknek talán nincs referenciája abban, hogy megőriznek dolgokat a számodra. De bármint bízol Istenre, ő gondoskodni fog róla.
Tehát, mit kell ma Istenre bíznod? Megmondom mit – bármit, ami miatt aggódsz. Bármit, ami miatt aggódsz, azt Isten szeretetének széfjére kell bíznod.
Az aggódás gyakorlatilag ateizmus, mert ez olyan, mintha nem lenne egy Atyád a mennyben, aki szeret téged, és akiben meg lehet bízni, olyan, mintha szellemi árva lennél. Az aggódás a hit hiánya, mintha azt mondanád, hogy nem hiszel a 6000 ígéretben, amit Isten tett a Bibliában.
A legnehezebb akkor Isten széfjébe tenni valamit, amikor szenvedsz. Amikor fájdalmaid vannak, nem akarsz még Istenben sem bízni. Vissza akarod fojtani, és megtartani magadnak.
Pál tudta ezt, de azt is tudta, hogy amikor szenvedsz, akkor kell leginkább Istenben bíznod. Azt mondta: „Emiatt kell most elszenvednem a fogságot, de nem szégyellem, mert ismerem őt, akiben hiszek. Meg vagyok győződve, hogy meg tudja őrizni azt a kincset, amit rám bízott, amíg elérkezik az a Nap.” (II. Timóteus 1,12, EF)
Néha beszélek emberekkel, akik azt mondják: „Félek Jézus Krisztusnak adni az életem, mert félek, hogy nem leszek képes megtartani az elköteleződést.”
Hadd legyek veled őszinte: Te nem tudod megtartani az elköteleződést. El fogod rontani! Szerencsére az üdvösség nem arra alapozódik, hogy megtartod az elköteleződésedet. Ez Kritszus ígéretének betartásán alapszik, és ő megígérte, hogy gondoskodik a te elköteleződésedről.
Beszéljetek róla:
* Mit tesz az aggódás az életeddel?
* Mit gondolsz, miért könnyebb néha a fájdalmaidhoz ragaszkodni, mint Istennek átadni őket?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése