2011. február 25., péntek

2011. február 25. ? Péntek

Egy alkalommal Jézus útra kelt Kafarnaumból, és Júdea határába ment, a
   Jordán túlsó partjára. Ott ismét nagy tömeg sereglett köréje, o pedig
   szokása szerint tanította őket. Akkor a farizeusok odamentek Jézushoz
   és megkérdezték: ?Szabad-e a férjnek elbocsátania a feleségét?? Próbára
   akarták ugyanis tenni. Ő azonban kérdéssel válaszolt: ?Mit parancsolt
   nektek Mózes?? Azt felelték: ?Mózes megengedte, hogy válólevelet írjunk
   és elváljunk.?
   Jézus folytatta: ?A ti szívetek keménysége miatt írta nektek ezt a
   parancsot. Isten azonban a teremtés kezdetén férfit és nőt alkotott. Az
   ember ezért elhagyja apját, anyját, a feleségéhez csatlakozik, és
   ketten egy test lesznek. Ettől kezdve többé már nem két test, hanem
   csak egy. Amit tehát Isten egybekötött, azt ember ne válassza szét.?
   Otthon tanítványai ismét megkérdezték ot ezzel kapcsolatban. Ezt
   válaszolta: ?Aki elbocsátja feleségét, és mást vesz el, házasságtörést
   követ el ellene. Ha pedig a feleség hagyja el férjét, és máshoz megy,
   házasságtörést követ el.?
   Mk 10,1-12


   Elmélkedés:
   Farizeusok fordultak Jézushoz a válással kapcsolatban: ?Szabad-e a
   férjnek elbocsátania a feleségét?? Majd pedig az ószövetségi idők
   legnagyobb tekintélyének számító Mózesre hivatkoznak, akinek a
   törvénykönyvében az található, hogy válólevéllel elbocsátható a
   feleség. Kérdésükből az tűnik ki, hogy saját álláspontjukat akarják
   védelmezni a válás megengedését illetően.
   Jézus a Teremtés könyvét idézi számukra, amelyben az található, hogy
   Isten egymás számára, egymás boldogítására alkotta meg a férfit és a
   nőt. Kettejük kapcsolata, amelyet házasságnak nevezünk, egész életre
   szóló szeretetközösséget jelent. Ha megbomlik vagy végső esetben
   felbomlik ez a szeretetközösség, annak az ember az oka.
   ? Horváth István Sándor


   Imádság:
   Szenvedő Jézusom, Tehozzád fordulok, gyógyíts meg engem, mert nagyon
   beteg vagyok. Bűnbánó szíveknek fájó keservében, Jézus, kereszted
   tövében. Hullnak könnyeim, imát rebeg ajkam, szenvedő Jézusom,
   könyörülj rajtam! Vérző keresztfádat szívemhez szorítom, sebzett
   lábaidat, könnyemmel áztatom.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése