A csodálatos gyermek

Egy gyermek születik nekünk, Fiú adatik nekünk ... És származik egy vesszőszál Isai törzsökéből és gyökereiből egy virágszál növekedik.
(Ézsaiás 9, 6; 11, 1)

Ézsaiás lélekben egy újszülött kisgyermeket lát. Általában ha gyermek születik a világra, kérdés, hogy mi lesz belőle később. Némelyikről elmondják: jobb lett volna. ha meg sem születik. Itt azonban hatalmas, jelentőségteljes eseményrol olvasunk. Maga Isten indult el az ember felé ezzel a születéssel. Megjelent az Ő jósága és üdvözítő kegyelme (Tit 3, 4). Megszületett Immánuel, akinek személye elválaszthatatlan Istentől. Ahol Ő van, ott Isten van velünk. Megszületett a második Ádám és vele elkezdődött az új emberiség, amely nem marad a bűnnek és a halálnak foglya. Az Ő születésében benne rejlik a mi újjászületésünk. „Gyermek született nekünk." Gyermek, akit az örökkévalóság Atyjának neveznek - micsoda ellentét! Az a gyermek a betlehemi jászolban Krisztus - az Úr. Nem egy az urak közül, hanem az Úr, aki mellett nincs más, csak alatta vannak. Ő az urak Ura és a királyok Királya. - Gyermek, akinek születésekor mennyei seregek ujjonganak.

Azután vesszőszálnak mondja Őt Ézsaiás, amely száraz gyökérből hajt ki. Dávid házának dicsősége megdőlt, mint a kidöntött fatörzs, de gyökeréből ágacska hajtott ki, gyenge és jelentéktelen ágacska, mégis rajta nyugszik majd az Úr Lelke a maga teljességében. Igazságos uralkodó lesz, aki felkarolja a szegényt és a lesújtottat. Ennek a királynak egyetlen szava elég arra, hogy minden ellenségét földre verje; ajkának lehellete megöli az istentelent, a „bűn emberét". Békebirodalmat alkot, ahol még az állatvilágból is kihal a ragadozás és ölés vágya. „Mert teljes lesz a föld az Úr ismeretével, mint a vizek a tengert beborítják" (Ézs 11, 1-9). A gyenge sarj népek zászlaja lesz. Nemcsak Izrael gyülekezik e zászló alá, hanem a pogány világ is odafordul és Őt keresi. „És az Ő nyugodalma dicsőség lesz" (Ézs 11, 10). Ahol Ő letelepszik, ahol Ő lakozást vesz, ott dicsőség van. - Csodálatos lehetőségek bontakoznak ki a sötét betlehemi istállóból. Isten kicsiben kezd.

„Szép rózsabimbó nyílt ki, hajdan egy zsenge tőn.
Mint ősi ének zengi, Jessének sarja ő.
Ó, drága szép virágunk, hints le ránk illatárt.
Fényes nap, égi lángunk, adj nekünk fénysugárt.
Ki Isten s ember vagy, bűnből, halálból ments ki,
vigasztalást te adj!"

A siker

El ne távozzék a törvénynek könyve a te szádtól, hanem gondolkodjál arról éjjel és nappal, hogy vigyázz és mindent úgy cselekedjél, amint írva van abban, mert akkor leszel… sikeres.

– Józsué 1:8[4]

 A siker egy életmód, amely akkor válik lehetővé, ha Isten Igéjére alapozva építjük fel magunkat. Akkor leszünk sikeresek, ha olyan sok időt töltünk az Igével, és olyannyira átitatja a gondolatainkat, hogy – azt is mondhatnánk – az a „második természetünkké” válik. A siker abból származik, hogy olyan állhatatosan hallgatjuk és követjük Isten Igéjét, hogy automatikusan az irányítja a cselekedeteinket.

Amikor elkezdtem repülőt vezetni, úgy képeztem ki magam, hogy újra és újra elolvastam az adott repülőgép kézikönyvét. Magam elé képzeltem mindent, ami előfordulhat a repülőgépen, és tanulmányoztam a szükséges tennivalókat.

Pontosan ezt kezdtem tenni Isten Igéjével is. Éjjel és nappal az Igén gondolkoztam. Nem telt el sok idő, és izgatottá váltam azzal kapcsolatban, amit olvastam.

Otthon ültem, és azon gondolkoztam, hogy miként alkalmaznám az Igét a különböző helyzetekben. Láttam magamat, ahogy imádkozom a betegekért, és azok meggyógyulnak. Az Ige a „második természetemmé” vált.

Gyakorold így az Igén való elmélkedést. Váljon a részeddé. Lásd magad, ahogy engedelmeskedsz az Igének minden elképzelhető helyzetben. Ily módon a siker garantált!

Igei olvasmány:  Zsoltárok 1

Az Ő dicsősége

    És az Ige hústestté lett. És felállította az Ő sátorát közöttünk. És mi néztük az Ő dicsőségét — dicsőséget… mely telve volt kegyelemmel és igazsággal.                          — János 1,14. (Rotherham)

Én szeretem a János 1,14-et Rotherham fordításában, mert olyan szép. Hajlamosak vagyunk ugyanis Krisztusnak a földre, emberként való eljövetelének csupán arra az oldalára gondolni, hogy Ő önzetlenül elhagyta a dicsőséget, illetve arra a szenvedésre tekinteni, amit a földön elszenvedett.
Én azonban azt hiszem, hogy ez öröm volt Krisztusnak, aki annyira szerette az embert, és annyira vágyott az ember közösségére, hogy „felállította az Ő sátorát közöttünk, hogy Ő adjon az elidegenedett embernek — aki máig nem ismerte meg a Teremtőjét — valóságos képet a mennyei Atyjáról.”
Nagy örömhír volt az, amit az angyal hirdetett a pásztoroknak — és minden embernek, mindenütt. Az ember, aki elkülönült Istentől négyezer éve, most megláthatta Isten dicsőségét, most megláthatta Istent, most megismerhette Istent, amilyen valójában, és újra egyesülhetett Vele.

És monda az angyal nékik: Ne féljetek, mert ímé hirdetek néktek nagy örömet, mely minden népnek öröme lészen: Mert ma született néktek az Üdvözítő, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában.             — Lukács 2,10. 11.

ELREJTETT ÉLET

"A ti életetek el van rejtve együtt a Krisztussal az Istenben" (Kol 3,3).

Pál apostol leveleiben Isten Szent Szelleme bizonyságot tesz arról, milyen egyszerűen, de mindenható biztonságban van elrejtve életünk a Krisztussal Istenben. Úgy beszélünk, mintha megszentelten élni a legbizonytalanabb dolog lenne. Pedig ez a legbiztosabb, mert Isten mindenható hatalma van benne és mögötte. A legbizonytalanabb az, ha megpróbálunk Isten nélkül élni. Ha felülről születtünk, a legkönnyebb Istennel igazi kapcsolatban élnünk és a legnehezebb letérnünk a helyes útról; csak figyeljünk Isten intéseire és járjunk világosságban.

Amikor elgondoljuk, hogy mit jelent szabadnak lenni a bűntől, megtelni Szent Szellemmel és a világosságban járni, egy nagy hegység csodálatos magas hegycsúcsát képzeljük magunk elé, akkor így szólunk: "Ó, én soha nem tudnék ott fent élni!" De amikor Isten kegyelméből odaérünk, úgy találjuk, hogy nem is hegycsúcs az, hanem fennsík, ahol tágas térség van az életre és növekedésre. "Kiszélesítetted lépésemet alattam" (Zsolt 18,37).

Amikor valóban meglátod Jézust, már nem tudsz kételkedni benne. Többé nem tud megzavarni semmi, ha látva Őt, hallod a hangját: "Ne nyugtalankodjék a ti szívetek!" (Jn 14,1). Amikor Ő jelen van, bensőleg lehetetlen kételkedned. Valahányszor Jézus személyesen megérint, szavai valósággá válnak előtted: "Békességemet adom neked!" Olyan békesség ez, mely az egész embert betölti tetőtől talpig, elfojthatatlan, boldog bizalom. "Életetek el van rejtve Krisztussal együtt Istenben" - Jézus Krisztus rendíthetetlen békességében részesülsz.

?Szeretem az Urat, mert meghallgatja esedezéseim szavát.?

(Zsolt. 116:1)

?Ha olyan befolyások környékeznek bennünket, amelyek el akarnak távolítani Istentől, akkor segítségért és erőért kell könyörögnünk fáradhatatlanul. Ha ezt nem tesszük, akkor sohasem leszünk képesek arra, hogy az önsajnálat és az önmagunknak kedvezés kísértéseit legyőzzük, melyek elvonnak bennünket az Üdvözítőtől...

Az ima a lélek lélekzete. A lelki erő titka. Az ima őrzi meg a lelki egészséget. Az ima közvetlenül összeköti a szívet az élet Forrásával... Csodálatos dolog, hogy imáink eredményesek, hogy az olyan méltatlan és tévelygő emberek, mint mi, felküldhetik könyörgéseiket Istenhez. Kívánhat-e halandó ember annál magasztosabbat, minthogy érintkezhet és összekapcsolódhat a végtelen Istennel? Gyenge, bűnös emberé az a kiváltság, hogy beszélgethet Teremtőjével. Az ajkunkon kiejtett szavak a mindenség Uralkodójának trónusa elé jutnak... Akár a nyilvános istentisztelet alkalmával, akár magányos imádságaink esetében kiváltságunk az, hogy az Úr előtt térdreborulva szóljunk őhozzá... Az ő végtelen nagyságának, valóságos jelenlétének tudata kelti fel az igaz tiszteletet. A láthatatlan Isten jelenléte hasson át, és ihlessen minden szívet az imádság idején. Könyörgésünk ideje és helye szent, mert Isten van jelen. Ha magatartásunk és viselkedésünk által kifejezésre juttatjuk tiszteletünket, akkor ez csak még jobban elmélyíti szívünkben az ihlet érzetét.?

(Üzenet az ifjúságnak, Az áhítatos élet c. fejezetből)