A megértés hallgatással kezdődik

"Örüljetek az örülőkkel és sírjatok a sírókkal." Róma 15:12

Annak érdekében, hogy szeressük felebarátainkat, meg kell értenünk a fájdalmukat. A Biblia ezt mondja: "Egy úton lévő samaritánus pedig , amikor odaért hozzá és meglátta, megszánta." Lukács 10:33

Ha az érzékenység a szemeiddel kezdődik, ahogy tegnap erről szó volt, akkor az odafigyelés a füleiddel. Az őszinte együttérzés titka: megtanulni meghallgatni. Minél jobb hallgatóvá válsz, annál együttérzőbb leszel.

A Biblia ezt mondja: " Örüljetek az örülőkkel és sírjatok a sírókkal." Róma 15:12 Más szóval, lépjünk be az érzelmi világukba és érezzük, amit ők éreznek. Hogyan tegyük ezt?

Kezdd az odafigyeléssel. Nem úgy értem, hogy adj tanácsokat és próbálj meg megoldásokat ajánlani. Egyszerűen csak hallgasd meg. A figyelmes hallgatás két alapvető szükségletünkből áll:szükségünk van arra, hogy megértsenek és arra, hogy az érzéseink megerősítést nyerjenek.

A Biblia ezt így fogalmazza meg: "Egymás terhét hordozzátok: és így töltsétek be a Krisztus törvényét." Galata 6:2. Mi Krisztus törvénye? Ezt hívjuk a Nagy Parancsolatnak: "Szeresd Istent teljes szívedből és szeresd felebarátodat, mint önmagadat."

Szereted, ha megértenek? Persze, hogy szereted. Szereted, ha az emberek együtt éreznek veled, amikor érzelmi vagy fizikai fájdalmad van? Persze, hogy igen. Jézus azt mondja, hogy tégy ugyanígy másokkal is.

Adj, és élj hálával teli szívvel!

"Így mindenben meggazdagodtok a teljes tisztaszívűségre, amely hálaadást (nagylelkűséget, bőkezű adakozást -szerk.) szül az Isten iránt általunk. (II. Kor. 9:11)

Micsoda ígéret! Isten meggazdagít mindenben, azért, hogy mi is nagylelkűek lehessünk, ami pedig Isten iránti hálaadást vált ki másokban is.

Isten nem azért áld meg gazdagon, hogy kapzsi és mohó módon viselkedj; Isten azért áld meg, hogy nagylelkűen és bőkezűen adj az Ő áldásaiból másoknak. Amikor te másoknak adsz, Isten visszaadja azt számodra, hogy aztán még többet adhass. Isten tehát egyre többet és többet ad, hogy te is egyre többet és többed adhass. Isten nem felhalmozás céljából adja az áldásait. Amikor kiengeded a kezedből, amid éppen van, akkor szabad lesz a kezed, hogy nagyobb áldásokat fogadhass el Tőle.

Ahogy korábban is említettem, a te hozzáállásodtól függ, hogy Isten mit és mennyit ad neked. Éppen ezért fontos, hogy hálával teli szívvel élj. A Biblia azt mondja: "Mert ennek a szolgálatnak az ellátása nemcsak a szentek szükségleteit elégíti ki, hanem sokakat hálaadásra is indít az Isten iránt." (II. Kor 9:12.)

Amikor adsz, szolgálsz. Szolgálni és adni valójában ugyanazt jelenti, csak különböző megnyilvánulásai a szeretetnek. Nem szerethetsz anélkül, hogy ne adnál vagy ne szolgálnál. A legjobb mindeközben pedig az, hogy a szolgálatod Istennek szóló hálaadáshoz vezet.


Csendesedj el egy percre, és imában fejezd ki Istennek a háládat!

Válaszol Isten a konkrét imákra?

"Minden szem Rád néz, és Te megadod nekik eledelüket a megfelelő időben. Kinyitod kezedet, és beteljesíted minden élőlény vágyát." (Zsoltárok 15: 15-16 HCSB ford.)

Az, hogy megkülönböztessük a véletlent és azt, amit Isten cselekszik az életünkben, nagyon fontos, mert így leszünk képesek hálát adni azért a sok dologért, amit Isten ad számunkra. Ha inkább a véletlennek tulajdonítasz dolgokat és nem Isten munkájának, akkor nem érted meg azt az igazságot, hogy minden szükségedet az Úr tölti be.

Hadd mondjak el egy példát arra, ahogyan Isten a hitemet mélyítette ezen a területen. Mivel mániás depresszió betegségem van és egyedül élek, az orvosom arra biztatott, hogy vegyek egy kutyát. Egy kutya etetése, sétáltatása rendszert hozhat a mindennapjaimba. De akkor az életem egy olyan szakaszában voltam, amikor nem voltam biztos benne, hogy megengedhetek magamnak egy kutyát, főleg az oltásokat és a kötelező állatorvosi viziteket.

De azért nem adtam fel, hanem arra kértem Istent, hogy adjon nekem egy kutyát. Szeretem a kutyákat, korábban is volt már jó néhány, ezért konkretizáltam az imámat:

* ha lehet, akkor ne váltson ki allergiát, mert én allergiás vagyok olyan kutyákra, amik hullajtják a szőrüket; és leginkább egy cockapoo-t szeretnék, ami a cocker spániel és az uszkár keveréke;
* ha lehet, akkor legyen kicsit idősebb és már be legyen tanítva;
* ha lehet, akkor lánykutya legyen, mert a múltkori egy igencsak területvédő kankutya volt;
* ha lehet, akkor körülbelül 15 kg körül legyen a súlya;
* és anyagilag meg tudjam engedni magamnak.

Találtam egy menhelyi kutyát egy saroknyira a házamtól, ami megfelelt a kritériumaimnak. De amikor elvittem sétálni, akkor nem igazán találtuk meg a közös hangot. Amikor visszavittem a kutyát a menhelyre, akkor a recepciós hölgy megkérdezte: "Mit keres pontosan?"

"Azt reméltem, hogy találok egy cockapoo-t"-válaszoltam. Azt mondta a hölgy, hogy mostanában telefonált valaki egy cockapoo-val kapcsolatban. Adott egy névjegykártyát, és ezt mondta: "Hívja fel a hölgyet, és kérdezze meg tőle."

Felhívtam Laura West-et, aki elmondta, hogy van egy Pumpkin nevű 4 éves szuka cockapoo-ja, aki minden oltást megkapott már és körülbelül 15 kg súlyú.

"És mennyibe kerülne Pumpkin?"- kérdeztem.

"És csak azt szeretném, hogy jó otthona legyen."-válaszolta ő.

Elmeséltem Laurának milyen részletekbe menően imádkoztam ezért a kutyáért. Csak véletlen lett volna, hogy pont besétáltam a menhelyre egy kutyát keresve, amikor Laura, aki szintén hívő, felhívta a menhelyet Pumpkin miatt?

Azt gondolom, hogy Pumpkin az én Istentől kapott kutyám, és teljes bizonyossággal mondhatom, hogy Isten munkálkodik azon, hogy a te szükségedet is betöltse. Hála legyen az Úrnak, aki minden áldásunk forrása!

Beszéljünk róla:

* Hogyan bizonyított Isten feléd ebben az évben?
* Melyek azok a dolgok, amelyekért hálásnak kell lenned?