2011. február 16., szerda

2011. február 14. Szt. Cirill szerzetes és Szt. Metód püspök, egyházszervezők, Európa védőszentjei A nap liturgikus színe: fehér

A szláv népek nagy apostolai, akik hitre, tudásra, szép életre, jóra nevelték a népeket. Közbenjárásukkal mi is szeretnénk egyre jobban tanúságot tenni Istenszeretetéről.

A testvérpár Tesszalonikában született 827 körül. Korán Konstantinápolyba kerültek, ahol Cirill pap lett, Metód pedig a közigazgatásban tevékenykedett. Cirill később a kazárok közé ment, Metód pedig szerzetbe lépett. III. Mihály császár kérésére 864-ben mindketten Morvaországba mentek. Cirill elkezdte lefordítani szláv nyelvre a Szentírást, és erre külön írásmódot talált ki, a glagolit (vagy cirill betűs) írást. A szertartások nyelvéül is a szlávot tették. 868-ban Rómába mentek, és ott II. Adorján pápa jóváhagyta munkásságukat. Cirill ott halt meg Rómában 869-ben, Metódot pedig püspökké szentelték, és nagy pápai kiváltságokkal ment vissza a szlávok közé. 885-ben Morvaországban halt meg.
Az apostoli testvérpárról méltán mondja a szentmise Kezdőéneke:

Ezek a szent férfiak, akik Isten barátai lettek,
és Isten igazságának hirdetése által
szereztek dicsőséget maguknak.
           
ApCsel 13,46-49

Erre Pál és Barnabás egész bátran kijelentették: ,,Először nektek kellett hirdetnünk Isten igéjét, mivel azonban ti visszautasítjátok azt, s nem tartjátok magatokat méltóknak az örök életre, íme, a pogányokhoz fordulunk, mert így parancsolta nekünk az Úr: ,,A pogányok világosságává tettelek téged, hogy szolgáld az üdvösséget a föld végső határáig'''' [Iz 49,6]. Mikor a pogányok meghallották ezt, megörültek, és magasztalták az Úr igéjét. Hittek is mindnyájan, akik az örök életre voltak rendelve. Az Úr igéje pedig elterjedt az egész tartományban.
Lk 10,1-9

Ezek után az Úr kiválasztott más hetvenkettőt, és elküldte őket kettesével maga előtt minden városba és helységbe, ahova menni készült. Azt mondta nekik: ,,Az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérjétek azért az aratás Urát, küldjön munkásokat az aratásába. Menjetek! Íme, úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé. Ne vigyetek erszényt, se tarisznyát, se sarut, és az úton senkit se köszöntsetek. Ha valamelyik házba bementek, először ezt mondjátok: ,,Békesség e háznak!'' Ha a békesség fia lakik ott, rászáll a ti békességtek; ha pedig nem, visszaszáll rátok. Maradjatok ugyanabban a házban, egyétek és igyátok, amijük van, mert méltó a munkás a maga bérére. Ne járjatok házról-házra. Ha valamelyik városba betértek, és ott befogadnak titeket, egyétek, amit elétek tesznek. Gyógyítsátok meg az ott lévő betegeket, és mondjátok nekik: ,,Elközelgett hozzátok az Isten országa.''

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése