Péntek van, Jézus Krisztus szenvedésének és halálának napja, bűnbánati nap. Elsőpéntek is, amelyen Jézus Szívét tiszteljük, és amely napon megerősítjük a rendszeres Istenkapcsolatunkat. Keresztelő János vértanúsága Jézus szenvedésére emlékeztet bennünket, és megerősít elkötelezettségünkben.
Egy IV. századi lelki író szentbeszédéből:
Teljetek be Krisztus egész teljességével!
Akik méltók voltak arra, hogy Isten gyermekei legyenek, s a Szentlélekből újjászülessenek, és akik szívében Krisztus világossága és új életet adó ereje lakik, azokat igen különböző és változatos módon vezeti a Szentlélek, és szívük mélyén a kegyelem láthatatlanul irányítja őket lelki béke kíséretében.
Néha sírnak és jajveszékelnek az emberi nem miatt, és iránta érzett szívbeli szeretettel imádkoznak könnyezve és sírva minden emberért.
Máskor viszont olyan heves ujjongásra és szeretetre gyújtja őket a Szentlélek, hogy ha tehetnék, hát az egész emberiséget a szívükbe zárnák, tekintet nélkül arra, hogy jók-e vagy rosszak.
Ismét máskor lelkük alázatosságában úgy érzik, hogy ők a legutolsó emberek, és a legmegvetendőbbnek és legalávalóbbnak tartják magukat.
Van úgy is, hogy a Szentlélek kimondhatatlan öröme tartja fogva a lelküket.
Máskor olyanok, mint a hős, aki teljes királyi fegyverzetben harcba indulva bátran megküzd az ellenséggel, és győz! Ugyanezt teszi a lelki ember is, felövezve a Szentlélek égi fegyvereivel megrohanja az ellenséget, és közelharcba bocsátkozva lába alá tiporja.
Időnként a legmélyebb csendben és zavartalan békében megnyugszik a lélek, mert telítve van lelki gyönyörűséggel és kimondhatatlan nyugalommal, és ragyogó lelkiség állapotában tündöklik.
Megtörténik vele, hogy a Szentlélek kegyelme kimondhatatlan bölcsességgel s tudással tölti el értelmét olyan dolgokra vonatkozólag is, amelyet sem nyelv, sem emberi ajak nem képes elmondani.
Máskor viszont az az érzése, hogy ő is olyan, mint a többi halandó.
Ilyen sokirányú a kegyelem működése, és ennyire különféle utakon vezeti a lelket, megújítja Isten akarata szerint, és különbözőképpen formálja, hogy hiba nélkül, feddhetetlenül és tisztán álljon a mennyei Atya elé.
Kérjük hát mi is Istenünket, kérjük szeretettel és töretlen reménnyel, hogy adja meg nekünk is a Szentlélek ajándékának égi kegyelmét, hogy minket is maga a Lélek kormányozzon és vezessen Isten akaratának beteljesítésére, és bennünket is üdítsen fel a lelki békesség különféle ajándékaival, hogy a kegyelemnek és lelki vezetésnek e kormányzása és irányítása révén méltók legyünk eljutni a krisztusi nagykorúság tökéletességére, amit az Apostol így fejez ki: Beteltek Krisztus egész teljességével (Ef 3, 19).
Zsid 13,1-8
A testvéri szeretet maradjon meg bennetek! Ne feledkezzetek meg a vendégszeretetről, mert általa egyesek tudtukon kívül angyalokat fogadtak be szállásra. Emlékezzetek meg a foglyokról, mintha ti is velük együtt foglyok volnátok, és azokról, akiket nyomorgatnak, mint akik magatok is testben vagytok. Tisztességes legyen a házasság mindenben, és szeplőtlen a házaságy; mert a paráznákat és a házasságtörőket megítéli Isten. Legyen viselkedésetek fösvénység nélkül való, elégedjetek meg azzal, amitek van; mert ő mondta: ,,Nem hagylak el, s nem távozom el tőled'' [MTörv 31,6.8], ezért bizalommal mondhatjuk: ,,Az Úr az én segítőm, nem félek, ember mit is tehetne ellenem?'' [Zsolt 118,6G] Emlékezzetek meg elöljáróitokról, akik nektek Isten igéjét hirdették, nézzétek életük végét, és kövessétek hitüket! Jézus Krisztus ugyanaz tegnap, és ma, és mindörökké.
Mk 6,14-29
Heródes király is hallott róla, mert a neve ismert volt már. Azt mondták: ,,Keresztelő János támadt fel halottaiból, azért működnek benne a csodatévő erők.'' Mások pedig így szóltak: ,,Illés ő.'' Ismét mások azt mondták: ,,Próféta ez; mintha egy lenne a próféták közül.'' Ezeket hallva Heródes így szólt: ,,János, akinek a fejét vetettem, az támadt fel a halálból.'' Heródes ugyanis parancsot adott és elfogatta Jánost. Megkötöztette őt a börtönben Heródiás miatt, aki a testvérének, Fülöpnek volt a felesége, de ő feleségül vette. János ekkor azt mondta Heródesnek: ,,Nem szabad a testvéred feleségét elvenned.'' Ezért aztán Heródiás ármánykodott ellene, és meg akarta őt ölni, de nem tudta. Heródes ugyanis tartott Jánostól. Tudta róla, hogy igaz és szent férfiú, figyelt szavaira, sok dologban hallgatott rá, és szívesen hallgatta őt. Egyszer azonban, amikor Heródes a születésnapján lakomát rendezett országa nagyjainak, ezredeseinek és Galilea előkelőségeinek, bement Heródiás lánya és táncolt nekik. Ez nagyon tetszett Heródesnek és az asztaltársaságnak. A király erre azt mondta a lánynak: ,,Kérj tőlem, amit csak akarsz, és megadom neked.'' Meg is esküdött neki, hogy: ,,Bármit kérsz, megadom neked, akár az országom felét is!'' [Eszt 5,3]. Az kiment és megkérdezte anyjától: ,,Mit kérjek?'' Az így szólt: ,,Keresztelő János fejét.'' Erre nagy sietve bement a királyhoz és előadta kérelmét: ,,Azt akarom, hogy rögtön add nekem egy tálon Keresztelő János fejét.'' A király elszomorodott, de az esküje és az asztaltársak miatt nem akarta kedvét szegni. Rögtön elküldte a hóhért, megparancsolta, hogy hozzák el a fejét egy tálon. Az lefejezte a tömlöcben, elhozta a fejét egy tálon, és átadta a lánynak, a lány pedig odaadta anyjának. Amikor a tanítványai megtudták ezt, eljöttek, elvitték a testét és sírba helyezték.
Egy IV. századi lelki író szentbeszédéből:
Teljetek be Krisztus egész teljességével!
Akik méltók voltak arra, hogy Isten gyermekei legyenek, s a Szentlélekből újjászülessenek, és akik szívében Krisztus világossága és új életet adó ereje lakik, azokat igen különböző és változatos módon vezeti a Szentlélek, és szívük mélyén a kegyelem láthatatlanul irányítja őket lelki béke kíséretében.
Néha sírnak és jajveszékelnek az emberi nem miatt, és iránta érzett szívbeli szeretettel imádkoznak könnyezve és sírva minden emberért.
Máskor viszont olyan heves ujjongásra és szeretetre gyújtja őket a Szentlélek, hogy ha tehetnék, hát az egész emberiséget a szívükbe zárnák, tekintet nélkül arra, hogy jók-e vagy rosszak.
Ismét máskor lelkük alázatosságában úgy érzik, hogy ők a legutolsó emberek, és a legmegvetendőbbnek és legalávalóbbnak tartják magukat.
Van úgy is, hogy a Szentlélek kimondhatatlan öröme tartja fogva a lelküket.
Máskor olyanok, mint a hős, aki teljes királyi fegyverzetben harcba indulva bátran megküzd az ellenséggel, és győz! Ugyanezt teszi a lelki ember is, felövezve a Szentlélek égi fegyvereivel megrohanja az ellenséget, és közelharcba bocsátkozva lába alá tiporja.
Időnként a legmélyebb csendben és zavartalan békében megnyugszik a lélek, mert telítve van lelki gyönyörűséggel és kimondhatatlan nyugalommal, és ragyogó lelkiség állapotában tündöklik.
Megtörténik vele, hogy a Szentlélek kegyelme kimondhatatlan bölcsességgel s tudással tölti el értelmét olyan dolgokra vonatkozólag is, amelyet sem nyelv, sem emberi ajak nem képes elmondani.
Máskor viszont az az érzése, hogy ő is olyan, mint a többi halandó.
Ilyen sokirányú a kegyelem működése, és ennyire különféle utakon vezeti a lelket, megújítja Isten akarata szerint, és különbözőképpen formálja, hogy hiba nélkül, feddhetetlenül és tisztán álljon a mennyei Atya elé.
Kérjük hát mi is Istenünket, kérjük szeretettel és töretlen reménnyel, hogy adja meg nekünk is a Szentlélek ajándékának égi kegyelmét, hogy minket is maga a Lélek kormányozzon és vezessen Isten akaratának beteljesítésére, és bennünket is üdítsen fel a lelki békesség különféle ajándékaival, hogy a kegyelemnek és lelki vezetésnek e kormányzása és irányítása révén méltók legyünk eljutni a krisztusi nagykorúság tökéletességére, amit az Apostol így fejez ki: Beteltek Krisztus egész teljességével (Ef 3, 19).
Zsid 13,1-8
A testvéri szeretet maradjon meg bennetek! Ne feledkezzetek meg a vendégszeretetről, mert általa egyesek tudtukon kívül angyalokat fogadtak be szállásra. Emlékezzetek meg a foglyokról, mintha ti is velük együtt foglyok volnátok, és azokról, akiket nyomorgatnak, mint akik magatok is testben vagytok. Tisztességes legyen a házasság mindenben, és szeplőtlen a házaságy; mert a paráznákat és a házasságtörőket megítéli Isten. Legyen viselkedésetek fösvénység nélkül való, elégedjetek meg azzal, amitek van; mert ő mondta: ,,Nem hagylak el, s nem távozom el tőled'' [MTörv 31,6.8], ezért bizalommal mondhatjuk: ,,Az Úr az én segítőm, nem félek, ember mit is tehetne ellenem?'' [Zsolt 118,6G] Emlékezzetek meg elöljáróitokról, akik nektek Isten igéjét hirdették, nézzétek életük végét, és kövessétek hitüket! Jézus Krisztus ugyanaz tegnap, és ma, és mindörökké.
Mk 6,14-29
Heródes király is hallott róla, mert a neve ismert volt már. Azt mondták: ,,Keresztelő János támadt fel halottaiból, azért működnek benne a csodatévő erők.'' Mások pedig így szóltak: ,,Illés ő.'' Ismét mások azt mondták: ,,Próféta ez; mintha egy lenne a próféták közül.'' Ezeket hallva Heródes így szólt: ,,János, akinek a fejét vetettem, az támadt fel a halálból.'' Heródes ugyanis parancsot adott és elfogatta Jánost. Megkötöztette őt a börtönben Heródiás miatt, aki a testvérének, Fülöpnek volt a felesége, de ő feleségül vette. János ekkor azt mondta Heródesnek: ,,Nem szabad a testvéred feleségét elvenned.'' Ezért aztán Heródiás ármánykodott ellene, és meg akarta őt ölni, de nem tudta. Heródes ugyanis tartott Jánostól. Tudta róla, hogy igaz és szent férfiú, figyelt szavaira, sok dologban hallgatott rá, és szívesen hallgatta őt. Egyszer azonban, amikor Heródes a születésnapján lakomát rendezett országa nagyjainak, ezredeseinek és Galilea előkelőségeinek, bement Heródiás lánya és táncolt nekik. Ez nagyon tetszett Heródesnek és az asztaltársaságnak. A király erre azt mondta a lánynak: ,,Kérj tőlem, amit csak akarsz, és megadom neked.'' Meg is esküdött neki, hogy: ,,Bármit kérsz, megadom neked, akár az országom felét is!'' [Eszt 5,3]. Az kiment és megkérdezte anyjától: ,,Mit kérjek?'' Az így szólt: ,,Keresztelő János fejét.'' Erre nagy sietve bement a királyhoz és előadta kérelmét: ,,Azt akarom, hogy rögtön add nekem egy tálon Keresztelő János fejét.'' A király elszomorodott, de az esküje és az asztaltársak miatt nem akarta kedvét szegni. Rögtön elküldte a hóhért, megparancsolta, hogy hozzák el a fejét egy tálon. Az lefejezte a tömlöcben, elhozta a fejét egy tálon, és átadta a lánynak, a lány pedig odaadta anyjának. Amikor a tanítványai megtudták ezt, eljöttek, elvitték a testét és sírba helyezték.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése