A megerősítés elve: Töltsd meg szeretettel az életed!

A szeretet ne legyen képmutató.
Iszonyodjatok a gonosztól, ragaszkodjatok a jóhoz,
a testvérszeretetben legyetek egymás iránt gyengédek,
a tiszteletadásban egymást megelőzők. (Róma 12:9-10)

Ha folyamatos változást szeretnél az életedben, meg kell töltened szeretettel az életedet. Miért? Mert semmi sem erősíti meg, nem éleszti újra, nem újítja meg, nem frissíti fel jobban az életed, mint a szeretet. Ez ad erőt neked, segít, hogy végigmenj a hosszú, nehéz úton, és megóv attól, hogy feladd félúton.

Nem csak arról beszélek, hogy a másoktól kapott szeretet segít neked a változásban. Arról is beszélek, hogy te adj szeretetet másoknak, és segítsd őket abban a változásban, amit ők szeretnének. Ha felvállalod mások gondjait, akkor viszonzásul Isten megoldja a te problémáidat.

Nézzétek Jób életének példáját. Elvesztett mindent, a családját, az egészségét, a gazdagságát. Végül Isten visszaadott mindent, amit Jób elvesztett, sőt meg is kétszerezte azt. Miért? Nem azért, mert Jób magáért imádkozott, hanem azért, mert Jób a barátaiért imádkozott, azokért a barátokért, akik kritizálták őt. Amikor Jób imádkozott értük, Istennek gondja volt Jóbra.

Ez az, amiért szükséges tartoznod egy kiscsoporthoz. Nem csak azért, mert betöltik a szükségeidet, hanem mert ott te betöltheted más emberek szükségeit. Amint pedig az ő megsegítésükre összpontosítasz, Istennek gondja lesz rád!

Az elhívás üdvösséged része

"De Isten, kegyelme szerint, kiválasztott engem még mielőtt megszülettem, és elhívott, hogy szolgáljam őt." (Gal 1,15 TEV fordítás)

Rick lelkipásztor arról tanított, hogy Isten milyen módon hív el minket, és az hogy illeszkedik az életünkről szóló terveibe.

Az elhívatás ajándék Istentől. Nem csak pár kiválasztott szent embert hív, hogy szolgálják Őt. "Mert ő szabadított meg minket, és ő hívott el szent hívással, nem a mi cselekedeteink alapján, hanem saját végzése és kegyelme szerint, amelyet még az idők kezdete előtt Krisztus Jézusban adott nekünk." (2Tim 1,9)

Mindez azt jelenti, hogy az átlagos emberek, akik gyereket nevelnek, dolgoznak, lakáshitelt fizetnek, és igen-igen tele van a határidőnaplójuk - más szóval, olyan emberek mint te vagy én - is elhívást kapnak, hogy Istent szolgálják.

A Biblia azt tanítja, hogy minden keresztény:

* Szolgálatra teremtetett (Ef 2,10)
* Szolgálatra megszabadíttatott (2Tim 1,9)
* Szolgálatra kiválasztatott (1Pt 2,9-10)
* Szolgálatra való lelki ajándékot kapott (1Pt 4,10)
* Szolgálatra felhatalmazott (Mt 28,18-20)
* Szolgálatra parancsot kapott (Mt 20, 26-28)
* Szolgálatra felkészített (Ef 4,11-12)
* Szolgálatára szükség van ( 1Kor 12,28)
* Elszámoltatható és megjutalmazható szolgálata szerint (Kol 3,23-24)

Ti is "választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet vagytok, Isten tulajdonba vett népe, hogy hirdessétek nagy tetteit annak, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket." (1Pt 2,9)

Beszéljetek róla:

* Isten szolgálatra formált. A mindenség Ura egyedi módon formált téged, hogy hozzájárulj valamivel a világhoz, és az eljövendő világhoz.
* Isten segíteni fog a szolgálatodban. Semmiképpen nem lehet sikertelen küldetésed, hacsak nem mulasztod el, hogy elfogadd a hívást.
* Isten választ ad a kérdéseidre. Kérdezd meg Istent, hogyan szeretné, hogy hozzájárulj a feladathoz. Kérdezd meg, hogyan akar használni téged, miként teremtettél egyedivé. Kérdezd meg Istentől: Milyen örökséget hagyjak magam után a Te nevedben, Uram?

Az összpontosított élet ereje

„A jó tervezés és a szorgalom hasznot hoz, de az elsietett munka csak a szegénységbe vezet.” (Péld 21,5 NLT fordítás)

Ha szeretnéd, hogy Isten nagy dolgokban használjon téged 2014-ben, összpontosítanod kell. Minél jobban összpontosítasz ebben az évben, annál hatékonyabb leszel és annál többet fog használni Isten.

Csodálatos erő van az összpontosított életben. Minél inkább szétszóródik a fény, annál gyengébb a hatása, de ha a sugarakat összegyűjtjük – mint a Napfényt egy nagyítón – képes leszel azzal még egy papírt is meggyújtani. Ha még jobban sikerül az adott pontra irányítani, lézerként is használhatod. A lézer átvágja az acélt és elpusztítja a rákot.

Ugyanez vonatkozik az életedre is. Ha céltalanul vágsz neki az évnek és csak átrohansz rajta, képtelen leszel hatni a környezetedre. De ha egy pár kulcsfontosságú célra összpontosítasz, akkor Isten segítségével hatalmas befolyással lehetsz a világra.

A Biblia ezt mondja: „A jó tervezés és a szorgalom hasznot hoz, de az elsietett munka csak a szegénységbe vezet.” (Péld 21,5 NLT fordítás)

A Biblia egyik rendkívüli története az összpontosításról az 1Mózes 24-ben van megírva. Ábrahám már idős ember volt, de a fia még mindig nőtlen volt. Isten megígérte Ábrahámnak, hogy a családját egy nagy nemzetté fogja tenni, amit aztán be is teljesített. De Ábrahám fiának, Izsáknak, nem voltak még gyermekei, sőt még meg sem nősült. Így Ábrahám kiadta a szolgájának, hogy találjon egy feleséget a fiának. Ábrahám azt mondta a szolgának, hogy ne a kánaániak leányai közül hozzon feleséget, akik között lakott, hanem menjen el hazájába, a rokonságához, és onnan hozzon feleséget a fiának, Izsáknak.

Mint minden jó cél esetében, a szolga előtt világos volt a teendő. Tudta, hogy feleséget kell találnia Izsáknak, és azt is pontosan tudta, hogy milyen feleséget kell keresnie. Ábrahám szülőhazájából kellett feleséget hozzon. Egy határozatlan célt soha nem fogsz elérni, mert nem fogod tudni, hogy egyáltalán elérted-e. A szolgának ez nem okozott gondot.

Ha például az a célod 2014-re, hogy jobb szülő legyél, akkor ez egy határozatlan célkitűzés. Még ha el is éred, hogy több időt tölts a gyermekeddel ebben az évben, nem fogod tudni, hogy elérted-e a célodat. De ha elkötelezed magad, hogy minden kedden este egy órát a gyermekeddel fogsz tölteni, az már konkrét cél és tudni fogod, hogy sikerült-e megvalósítani vagy sem. Az ilyen célkitűzések képesek megváltoztatni az egész életedet.

Tehát mire fogsz igazán törekedni 2014-ben?

Beszéljünk róla:

* Hogyan adnak erőt a konkrét célok, hogy megvalósítsd őket?
* Milyen konkrét célokat fogsz magad elé állítani idén?
* Kivel tudnád megosztani ezeket a célokat, aki majd támogat és felelősségre is von?

Ne csak olvasd, fogadd is be Isten Igéjét!

Vessetek el azért magatoktól minden piszkot és mind-mind a sok gonoszságot és fogadjátok be szelídséggel a belétek plántált igét, amelynek van ereje arra, hogy lelketeket üdvözítse. (Jak.1.21 Budai)


Befogadni Isten Igéjét annyit tesz, hogy amikor hallgatjuk, akkor azt nyitott szívvel tegyük és fogadjuk el igazságait. A magvető példázata mutatja meg nekünk leginkább, hogy a fogékonyságunk milyen alapvetően határozza meg, hogy Isten Igéje gyökeret ereszt e, és gyümölcstermővé válik e életünkben, vagy sem.
Jézus először három alapvető elutasító magatartásformát leplez le előttünk :

1. bezárt szív – ez az útfélre hullott mag esete,
2. felületes szív – ez a sziklás talaj,
3. nyugtalan, zavarodott szív – pedig a tövisek közé hullott mag jellemzője,

majd így int bennünket:


Vigyázzatok tehát, hogyan hallgatjátok! (Luk 8:18 MBT)

Valahányszor azon kapod magad, hogy semmit nem tanultál az istentisztelet alatt vagy a bibliaórán, vizsgáld meg a hozzáállásodat különösen büszkeség tekintetében, mert Isten szólhat hozzád még a legunalmasabb tanítón keresztül is, ha a szíved alázatos és befogadó. Jakab tanácsa, az hogy

szelídséggel fogadjátok be a veletek összenövő igét, melynek hatalma van arra, hogy lelketeket megmentse. (Csia)


Gondolatébresztő témák:


* Gondolkodj el azon, hogy a büszkeséged mostanában hogyan befolyásolta hozzáállásodat az Igéhez vagy az igehirdető személyéhez? Kérd Istentől, hogy adjon még alázatosabb szívet az igehirdetők felé.
* Melyek azok a zavaró tényezők, amelyek távol tartanak attól, hogy befogadd az Isten Igéjét?

A család és a barátok ellenére

„…ezért küldettem.” (lukács 4:43)

Miután hazatérve hűvös fogadtatás várta, Jézus így szólt tanítványaihoz: „Nem vetik meg a prófétát másutt, csak a hazájában, a rokonai között és a saját házában” (Márk 6:4). Más helyeken hősnek tartották, de itt nem. „…hozzátartozói… azt mondták: magán kívül van” (Márk 3:21). Mégis, hogyan kezelte Jézus a családját?

Nem próbálta meg befolyásolni a viselkedésüket, de azt sem engedte, hogy az ő viselkedésük irányítsa őt. Szerette őket, de nem várta el, hogy mindig egyetértsenek vele. Nem duzzogott miatta és nem torolta meg, ha megsértették. És nem azt tartotta élete küldetésének, hogy megpróbáljon a kedvükre tenni. Ha a családod megnehezíti számodra, hogy az Urat szolgáld, figyelj meg három dolgot Jézus életében:

1) Felismerte, hogy lelki családja biztosítani tudja számára mindazt, amit testi családja nem tudott nyújtani. Ezért van szükségünk arra a támogatásra és stabilitásra, amit a helyi gyülekezet közössége tud adni.

2) Nem engedte, hogy a családja nehézkes hozzáállása háttérbe szorítsa Istentől kapott elhívatását. Lehet, hogy a családod nem ért meg, vagy nem ért veled egyet, de nem engedheted, hogy ez visszatartson attól, amire Isten elhívott, hogy tedd.

3) Nem hagyta, hogy a tömeg véleménye irányítsa döntéseit. Kapernaum egész lakossága „…megkereste őt, odamentek hozzá, és tartóztatták, hogy ne menjen el tőlük” (Lukács 4:42), de Jézus ellenállt a tömeg hullámverésének azáltal, hogy élete céljának sziklájához horgonyozta magát – hogy Isten országát építse, és ne a magáét. Képzeld el, milyen az, amikor egy egész város azt akarja, hogy maradj, de te elmész. Lehetséges, hogy ennyi ember mind tévedjen? Igen. Jézus Isten akaratát követte, és neked is ezt kell tenned!

A fájdalmad nyereséggé lesz

„Naomi ott maradt két fia és férje nélkül.” (Ruth 1:5 NIV)

Amikor férjeik meghaltak, Naomi, Ruth és Orpá között semmihez sem hasonlítható kötődés alakult ki. Ha te magad nem mentél át ilyesmin, nehéz megértened. Ez egy olyan közösség, amit nem a kor, a faj, a neveltetés vagy a státusz hoz létre, és ráadásul a legfurcsább embereket hozza össze. Ha fájdalom ér, ne várj megértést vagy támogatást olyanoktól, akik még nem voltak ilyen helyzetben. Az emberek nem adhatják meg neked azt, ami nekik sincs meg. Gyakran csak valami közhelyes tanácsra futja, ami hamar bosszantóvá válik. Ráadásul, amíg meg nem találod fájdalmad értelmét, és meg nem látod benne a nagyobb jót, áldozatnak érezheted magad. De mihelyst meglátod Isten kegyelmének munkáját, és az Ő kezét mindebben, el tudsz kezdeni előre haladni: újra megházasodni, újabb gyermeket szülni, új állást vállalni, új álmot álmodni, újra élni.

Charles Spurgeon írta: „Ahogy az öreg katonák egymást túllicitálva mesélik történeteiket és sorolják sérüléseiket, mi is, amikor megérkezünk mennyei otthonunkba, Isten hűségéről fogunk beszélni, amely átvitt minket mindezeken. Nem szeretném, ha úgy mutatnának rám, mint aki sohasem élt át fájdalmat, vagy idegennek érezni magam abban a szent közösségben. Ezért örüljünk, ha részt vehetünk a csatában, mert hamarosan koronát fogunk viselni.”

Amikor az élet hirtelen megváltozik, és az is nagy küzdelembe kerül, hogy egy újabb napot túlélj, emlékeztesd magad arra, hogy az ellenség nem ragadta ki a kormányt Isten kezéből! Nem, Isten pontosan tudja, hogy min mész keresztül, és még mindig van terve az életeddel. Bátorodj fel! A fájdalmad nyereséggé lesz. A győzelem küzdelemből születik. Kapaszkodj Isten kezébe – Ő át fog vinni ezen!
velem veletek, hogy rendelkezéseim szerint éljetek, törvényeimet megtartsátok és teljesítsétek.” (Ezékiel 36:26-27)
A „Milliomos szomszéd” egy nagy példányszámban elkelt könyv, amely két olyan emberről szól, akik egy utcában laknak, majdnem egyforma házban, és hasonló munkakörben dolgoznak. Ám ötvenéves korukra egyikük anyagi biztonságban él, míg a másik adósságban úszik. A gondja nem a pénz hiánya miatt adódik, hanem amiatt, hogy nem tud várni vágyai kielégítésével. Amit akarunk, azonnal akarjuk! Sokszor a boldogságot a költekezéssel azonosítjuk, ezért ha rossz a hangulatunk, vásárolni megyünk.
Gondold csak végig: amikor legutóbb jutalmat vagy adó-visszatérítést kaptál, mi volt az első gondolatod? „Mit vehetek rajta?” Légy őszinte! Pál azt mondta: „…ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával…” (Róma 12:2). Ha a pénzről van szó, arra kell kérned Istent, hogy adjon „helyes vágyakat”. Robert Orben mondta: „Minden reggel elolvasom a Forbes magazinban a leggazdagabb amerikaiak listáját, és ha nincs rajta a nevem, felkelek, és dolgozni megyek!” A Biblia azt mondja: „Ne vesd meg a kicsiny kezdetet…” (Zakariás 4:10 NLT). A nagy dolgok kis dolgok összeadódásából keletkeznek. Tehát: add oda Istennek bevételed első tizedét, tégy félre másik tíz százalékot, és a maradékot fordítsd megélhetésedre (ld. Példabeszédek 3:9). Ha növekszik jövedelmed, akkor a növekmény felét fektesd be egy, az anyagi biztonságod megteremtését célzó számlára. Ha felhagysz azzal, hogy bevételedet az utolsó fillérig elköltsd, és elkezdesz félretenni, érdekes erő kezd működni. Ha takarékosságra fegyelmezed magad – legyen szó bármilyen kis összegről –, anyagilag, lelkileg és érzelmileg is erősödni fogsz. Egy teológus azt mondta: „A fegyelem gyökere az önbecsülés. Ha képes vagy nemet mondani magadnak, egyre jobban fogod tisztelni önmagadat.” Azon túl, hogy anyagi biztonságra segít, az önfegyelem életed minden területét gazdagítja.

MENNYEI TESTED

„... hogyan támadnak fel a halottak? Milyen testben jelennek meg?" (1Korinthus 15:35)

Gondolkodtál valaha azon, hogy milyen lesz mennyei tested? A Biblia három választ ad erre a kérdésre: „hogyan támadnak fel a halottak? Milyen testben jelennek meg?" Először az anatómiáról beszél: „Nem minden test egyforma, hanem más az embereké, más az állatoké, más a madaraké, és más a halaké" (1Korinthus 15:39). A halakat arra tervezte Isten, hogy kibírják a nyomást az óceán vizében, a madarakat arra, hogy repüljenek, a te mennyei testedet pedig az örökkévalóságra formatervezte. (Képzeld el, milyen nem csupán a fény sebességével, de a gondolat sebességével repülni!) Azután csillagászati fogalmakat használ: „Más a nap fényessége, más a hold fényessége, és más a csillagok fényessége: mert egyik csillag fényességben különbözik a másik csil­lagtól, így van a halottak feltámadása is..." (1Korinthus 15:41-42). Fokozatai lesznek a dicsőségnek, és különbségek a megjutalmaztatásban, amikor a mennybe jutunk. Mostani szolgálatod határozza meg pozíciódat akkor, amikor Isten „mindenkinek cse­lekedetei szerint fog megfizetni" (Róma 2:6). Végül mezőgazdasági képet idéz: „elvet­tetik gyalázatban, feltámasztatik dicsőségben; elvettetik erőtlenségben, feltámasztatik erőben" (IKorinthus 15:43). A régi angolszász nyelvben a temető neve azt jelentette: „Isten földje" [a magyarban is vannak pl. ilyen régi településnevek, mint: lstenmezeje= Isten mezője]. Milyen csodálatos: a keresztyéneket nem eltemetik, hanem elültetik!

A Mayo Klinikán van egy hirdetőtábla, melyen ez olvasható: „A ráknak korlátai vannak: nem tudja megbénítani a szeretetet, nem tudja összezúzni a reményt, nem tudja elpusz­títani a hitet, nem tudja felemészteni a békességet, nem tudja lerombolni a bizalmat, nem tudja megölni a barátságot, nem tudja kizárni az emlékeket, nem tudja elnémítani a bátorságot, nem tudja megtámadni a lelket, nem tudja megrövidíteni az örök életet, nem tudja elfojtani a szellemet, és nem tudja csökkenteni a feltámadás erejét."

Alkohol...

A mai nap imádsága:
URam! Szabadságot adtál, s mi szabadossággá változtattuk. Lehetőséget adtál, s mi visszaéltünk vele. Egészséget adtál, s mi beteggé tettük magunkat... URunk! Kegyelmezz nekünk, hogy el ne vesszünk - örökre! Ámen
   

Nóé elkezdte a földet művelni, és szőlőt ültetett. Egyszer bort ivott, megrészegedett, és mezítelenre vetkőzött a sátrában.
1 Móz 9,20-21

Ősrégi történet - ősrégi probléma... Amióta ember az ember, azóta kísérletezik bódító szerekkel is. Gyaníthatóan nem a kísérletező kedve, sokkal inkább az elveszített paradicsomi harmónia, annak olykor kínzó hiánya motiválja ebbéli tevékenységét. Sokféle olvasata van ennek a történetnek... Van, aki azt az üzenetet véli kihallanai belőle, lám Noé is csak ember volt, s nincs ebben semmi kivetni való, hogy egy kicsit többet ivott a kelleténél. Van, aki mélységesen elítéli, hogy Noé nemcsak levetkőzött a sátrában - gyaníthatóan nagy meleg volt, no meg a bor is fűtötte belülről -, de ki is vetkőzött magából. Gyaníthatóan emiatt mentek be hozzá a fiak: Sém, Chám és Jáfet. Sém és Jáfet elfedezik apjuk bűnét, a legkisebbik Chám viszont ütközik a nyomorúsággal, hogy nemző apja önmaga paródiája. Amikor Noé kijózanodik, akkor Chámot megátkozza - ne szépítsük a dolgot, ez tipikusan alkoholista magatartás: a másikban keresni, s megtalálni a hibát...

A zsidók a kóser bort Noéig, a kóser pálinkát Salamonig vezetik vissza. Tény, hogy az alholos italok, a különféle erjesztések és párlatok a gasztronómiai kultúra részévé váltak -, ha nem is mindenütt, hiszen köztudottan a muszlimoknál vallási okokból tilos az alkoholfogyasztás.

A szeszesital fogyasztásra vonatkozó adatok ellenére azonban komoly aggodalomra ad okot, hogy 1995-re a 0-64 éves férfiak körében 1970-hez képest kilencszeresére, az ugyanezen korosztályba tartozó nők körében nyolcszorosára növekedett a krónikus májbetegség és májzsugor okozta halálozás. Az egy főre jutó elfogyasztott tiszta alkohol mennyisége az ezredfordulóig csökkent, majd beállt valamivel 11 liter fölé. Jelenleg 11,2 literes fogyasztásunkkal az élvonalba tartozunk (az élen Luxemburg áll tizenöt liter feletti eredményéve).

Az etilalkohol fogyasztása először "jó bulinak" tűnik: megemelkedik a dopamin-, és a szerotoninszint, vagyis jókedvünk lesz, a szervezetben található gamma-amino-vajsav nyugtató hatása növekszik, ezenkívül az alkohol gátolja a memóriáért felelős NMDA-receptorokat, hogy az egészre másnap ne nagyon emlékezzünk. Mindezt nagyjából az egy ezrelékes véralkoholszintig élvezhetjük, ami utána jön, az már egyáltalán nem kellemes: hányás, egyensúlyzavar, később tudatzavar alakul ki, akár fél liter vodkától pedig meg is lehet halni. Volt már rá példa.

A WHO globális megoldást sürget az alkoholizmus visszaszorítására, hiszen nem csak a halálozási statisztikákat lehetne kozmetikázni egy határozott fellépéssel: Európában a gyilkosságok és az erőszakos cselekedetek 40 százalékában áll alkoholos befolyásoltság a háttérben. Rengeteg autós gázolás történik ittas vezetők miatt, de a szempontok között meg kell említeni a nem várt terhességek, ezáltal az abortuszok magas számát, és a helytelen gyermeknevelés következményeit: az európai gyermekek 5-9 százaléka él az alkoholfüggőség miatt hátrányos helyzetű családban. A legjobb stratégia, ha a nők 55, férfiak 35 éves korukig absztinens életmódot választanak, ez előtt ugyanis az alkoholnak több a káros, mint az előnyös hatása: az alkohol védelmet jelent a szívkoszorúér-megbetegedésekkel szemben, ezek pedig inkább idős korban jelentenek veszélyt.

Míg az alkohol egyénre gyakorolt hatása viszonylag jól kiszámítható: az egyik elálmosodik, a másik vigyorog, a harmadik kötekedik, eladdig a drogok, a szer hatása meglehetősen rapszódikus. De ez egy másik, igen nagy, még az alkolizmusnál is nagyobb probléma. A pszichoaktív szerek fogyasztását sokféleképpen igyekeznek megmagyarázni, egyet azonban fontos megjegyezni: ezek fogyasztása nem genetika vagy betegség, hanem emberség kérdése. A kérdések kérdése tehát nem az, hogy iszom-e vagy sem, hanem az, hogy ember akarok-e maradni vagy sem? A keresztény ember megtalálta rá a választ, s tudja, hogy a válaszok és megoldások nem a pohár alján, hanem a JóIstennél vannak, az istenképűség szeretetben való megélésében...

Életút...

A mai nap imádsága:
Uram! Oly sok gond és baj van ezzel a világgal, s olyan egyedül érzem magam benne... Segíts, hogy magam is segítségére lehessek másoknak! Ámen


Hallották mindezt a farizeusok is, akik pénzsóvárak voltak, és kigúnyolták őt. Ő pedig ezt mondta nekik: "Ti igazaknak tartjátok magatokat az emberek előtt, de Isten ismeri a szíveteket. Mert ami az emberek előtt magasztos, Isten előtt utálatos."
... Aki elbocsátja feleségét, és mást vesz el, házasságtörő, és aki férjétől elbocsátott asszonyt vesz el, szintén házasságtörő."
Lk 16,14-15 és 18

A radikális eszméket hirdető názáreti vándorprédikátor a zsidó farizeusok szemében igencsak "szálkává vált"... Jézus nemcsak erősen kritizálja pénzhez való viszonyukat, de képmutatásnak tartja vallásoskodó törekvésüket a törvény betartását illetően, ráadásul most még az élet olyan területén is ítélkezni merészel, amihez - szerintük - semmi köze... Ha jól megnézzük, tulajdonképpen nagyon "modernül" gondolkodnak ezek a farizeusok! Korunk közfelfogása szerint is a párkapcsolati élet: magánügy - márcsak az intimitásának okán is. Egyedül a lelkiismeret az, ami határokat szabhat benne, s külső szemlélőként eleve lelkiismeretlennek tartani a másikat - információhiányos vádaskodás.

Talán soha nem volt annyi válás a zsidó-keresztény világban, mint az elmúlt száz évben. A világháborúk borzalmai teljesen szétzúzták az erkölcsöket, s a megtébolyult lélek különféle izmusokba kapaszkodva kereste nyugalmát - többnyire hasztalan. Tény, hogy felnövekedett egy-két generáció, akik személyes tapasztalatuk révén különösen hitelesen tudnak tudósítani a válás keserű következményeiről - úgy mint (volt) férj és feleség vagy mint gyermek. Sőt, nemegyszer a szülők/nagyszülők is "belebetegedtek" gyermekük/unokájuk válásába, hiszen a válás nemcsak érzelmi, de financiális katasztrófát is szült...

A válások magas számának - s ez alól a protestáns lelkészek sem kivételek(!), örülhetünk, hogy honi lelkészi karunknak még "csak" egyötöde elvált, hiszen ez a szám nyugaton több mint a duplája(!) - vajon mi lehet az oka? Számtalan válasz született már okos emberek tollából... Szociológiai, pszichológiai, társadalom-elméleti megközelítések mind mind bírnak igazságtartalommal, de a leglényegesebbet ezekből a tudományos okfejtésekből valahogyan mindig "kifelejtették": a házasság szerzőjét, magát az Istent...

Az élet legnagyobb célja a világ és önmagunk, s ezen keresztül Isten megismerése. Ebben a folyamatban sok titokkal és csodával találkozhatunk, melyek mindegyike a Teremtő Isten egy-egy számunkra elejtett lélek-tiszta "kegyelmi kövecskéje" - ... adok neki fehér kövecskét is, és a kövecskére írva új nevet, amelyet senki sem tud, csak az, aki kapja. Jel 2,17b -, hogy végül visszataláljunk Őhozzá. Ez a folyamat élethossziglan tartó tanulással egybekötött, melyben szükségünk van egy társra, akiben megláthatjuk valódi önmagunkat. Nagy dolog, ha van lelki vezetőnk, barátunk-barátnőnk, olyan ember, aki tanácsaival mellettünk áll, de az igazán nagy kiváltság, ha olyan ember/n'émber (némber=istenrendelte társ - Károli-fordítás) kerül mellénk, aki egy egész életúton szövetségesünk, nemkülönben tanulótársunk...

"Isten élet-iskoláját kerülni" komoly hiba... aki itt megbukik, az örökre elbukhat. Ezért fontos a legelején tudatosítani, hogy mit is akarnak együtt, férfi és nő... "Hja, azt csak az Isten tudja!" ...Akkor talán nem ártana - imádságban is - kérdezgetni Tőle.

Gondviselés

A mai nap imádsága:
URam! Naponként megújuló kegyelmedet köszönöm. Add, hogy mindig tisztelni tudjam az életet, s úgy lehessek részese, hogy a Te akaratodat teljesítsem benne! Ámen


"De egyetlen hajszál sem vész el a fejetekről."
Lk 21,18

Hajhullás... Olyan szó ez, ami mindenki lelkébe-érzéseibe "belekarcol", s bizonyára nincs egyetlen nő se, aki ne venné kihívásnak ezt a problémát. Minden ember több mint százezer aktívan termelő hajhagymával rendelkezik a feje búbján. A napi hajhullás teljesen szokásos "eljárás" a hajszálak felfrissítésére, s ha napi száz hajszálat veszítünk, az még teljesen belefér ebbe a folyamatba. Tulajdonképpen a napi hajhullás ezen mennyisége teljesen átlagos, sőt elvárt. Teljesen természetes, ha ilyen módon hajszálakat veszítünk. Tény, hogy vannak olyan emberek, akik úgy érzik a napi hajhullással jóval több szálat vesztenek. Bizonyos esetekben, különösen, ha a szervezet stressznek van kitéve vagy gyógyszeres kezelést kap, tapasztalhat a normál mennyiségnél nagyobb hajhullást. Ezzel szemben ugyanúgy előfordulhat az ellenkezője is, amikor kisebb mértékben fordul elő a hajvesztés - a szőrtüszők ciklusának különböző fázisai okozzák ezt a tevékenységet.

Jézus Urunk azonban nem ilyen összefüggésben beszél a hajszálak elvesztéséről. Ő az ÚRIten gondviselésével kapcsolatban említi... Csodálatos magyar nyelvünk azonban még szebben kifejezi az Isten előrelátásának (pro-videálásának; Providentia Dei=Isten gondviselése) jelenvalóságát, amikor azt mondjuk: "Hajatok szála sem görbül!"

Isten naponként megújuló kegyelméért ad hálát a hívő ember, mert érezni tudja minden szívdobbanásában, a szél simogatásában, a napfényben vagy a testvéri, szép, bátorító szóban: nincs egyedül, vele van URa, Teremtője. Sokan teljesen természetesnek veszik, hogy reggel felébrednek, hogy este nyugovóra térhetnek, hogy a veszélyes utakon nem történt velük semmi baj, hogy gyermekeik egészségesen fejlődnek, gyarapodnak, hogy az élet velük, és általuk "történik". Pedig ez a csodás folyamat, hogy élünk-mozgunk, születünk, s persze egyszer meg is halunk - Isten akaratából van, s az Ő gondviselésének köszönhetően van úgy, ahogy van!

Ha valamit számonkér majd rajtunk az Isten - mindenek előtt -, az nem a hitünk milyensége lesz - mit hittünk el a Bibliából, s mit nem -, hanem az, hogy mennyire tiszteltük az ÉLET-et! Nemcsak a felebarátét, a magunkét, hanem a teremtettség egészét! Aki ugyanis az élet ellen vét, az nem bocsánatos bűn, hanem az Isten akarata elleni legnagyobb bűn! Ja, hogy még ma is acsarkodik egyik állam a másiknak a természeti kincseire, hogy ma is virágzik a fegyver-üzlet, s szerte a világon nyomort és fájdalmat hozó háborúk dúlnak - ez egyesek számára "természetes"... Isten igazságának az órája egyszer azonban ütni fog. Bizonyára akkor, amikor azt senki nem várja, s mindenki nagyon meg fog rettenni: mert a számonkérés olybá tűnhet, hogy késik, de el nem múlik... Akkor, akik most pöffeszkedve elsőnek hiszik magukat utolsók lesznek, s nem csak öröm lesz - hogy végre vége minden szenvedésnek -, de "lészen ott sírás és fogaknak csikorgatása" is...

Hit -cselekedet...

A mai nap imádsága:
Uram! Adj nekem őszinte, tiszta hitet, hogy örömmel éljek szolgáló életet! Ámen
   

Aki azt mondja: ismerem őt, de nem tartja meg parancsolatait,
az hazug, és abban nincs meg az igazság.
1 Jn 2,4

Ha valaki számba tudná venni, hogy valójában mennyire sokszínű az élet a Földön, találna elgendő okot arra, hogy higgyen Isten létezésében... Sok természettudós vált így hívővé vagy mélyült el hitében - bár ezt a személyes meggyőződéseket ritkán emlegetik a tudományos méltatások. Nyilvánvaló, hogy a vallások többnyire "statikus-dogmatikus" istenfelfogásai nem mindenkinek felelnek meg, sőt, a gondolkodó embert gyakran irritáják is a túlságosan emberszerű elgondolások a világmindenség Teremtőjéről. Albert Einstein mondogatta: "Én egy hitetlen hívő vagyok!" - s amikor egy templom előtt haladt el, a kalapját mindig megbiccentette... "Hitvallás" volt ez is - a maga módján. Merthogy a lélek mélyén mindenki csak a maga módján tud hinni. S ha ez a legbensőségesebb, legintimebb meggyőződésünk generál-, vagy egyen-hit-szagú/uniformális - az már gyanús... azaz nagy valószínűséggel élettelem, de legalábbis természetellnes. Hitünk ugyanis folyamatosan változó, dinamikus, "egyszer fent-egyszer lent" - ezt nevezzük a hit harcának... Sokszor "megkaptam" már: "Te pap létedre ilyeneket mondasz?" "Igen! ...Mert hívő ember vagyok, de nem hiszékeny, s inkább bízom az Istenben, minthogy emberekben reménykedjek."

Aki Istent ismeri, az nem lehet élet-tagadó, a természet isteni örök rendjével ellentétes beállítottságú. Nemegyszer panaszkodnak magukat hívőnek tartó emberek, hogy a hitük miatt szenvednek el megkülönböztetést. Az ilyen hitet érdemes lenne nagyító alá venni! Ha valaki hisz a szeretet Istenében, annak hitére legfeljebb egészséges irigységgel/vágyakozással tekintenek a világ fiai, az igazság az, hogy a hívő ember a megszólást is kiváltó "furcsaságai" visszavezethetők személyes önzésre, indulatokra - ami összeegyeztethetetlen a valódi istenismerettel.

Hitünk miatt tehát nem ítéltetünk meg itt a földi létünkben, de a cselekedeteink miatt igen. Odát, az URIsten, azonban nem az érdemeinkre lesz tekintettel, hanem a hitünkre: mennyire volt őszinte, mennyire volt "istenes"...

Örömeink...

A mai nap imádsága:

Uram, Istenem! Nem könnyű nekem Veled, s tudom, Neked se velem... Életem minden napja nyitott könyv előtted, nem titkolhatok el előtted semmit - minek tenném, nem is akarom. Látod mindennapi küzdelmeimet, s azt is, hányszor megbicsaklom a kísértések között. Kérlek, Lelked által költözz lelkembe, hogy békességet nyerjek, s megértsem akaratodat! Tedd széppé a napjaimat, amiket nekem ajándékoztál, s engedd, hogy magam is ajándékká tudjak válni mások számára! Vedd el önző gondolataimat és szabadítsd meg az elégedetlenség kínzó érzésétől. Adj nekem tartalmas, szép pillanatokat ma is, hogy a holnapi és holnaputáni feladatok szorításai között erőt tudjak meríteni a Tőled kapott istenes emlékeimből! Ámen

A Lélek pedig világosan megmondja, hogy az utolsó időkben némelyek elszakadnak a hittől, mert megtévesztő lelkekre és ördögi tanításokra hallgatnak; és olyanokra, akik képmutató módon hazugságot hirdetnek, akik meg vannak bélyegezve saját lelkiismeretükben. Ezek tiltják a házasságot és bizonyos ételek élvezetét, amelyeket az Isten azért teremtett, hogy hálaadással éljenek velük a hívők és az igazság ismerői. Mert az Isten minden teremtménye jó, és semmi sem elvetendő, ha hálaadással élnek vele, mert megszentelődik az Isten igéje és a könyörgés által.

1 Kor 12,6

Tartalmas, szép élet... Ennek megvalósulását kívánjuk gyermekeink életében, erre neveljük őket, s közvetetten egymást is. Az Istenben való hit, a munka alkotó öröme, egymás megbecsülése elengedhetetlen feltételei a tartalmas, szép életnek. Akik elszakadnak a hittől - paradox módon - a valóságtól szakadnak el, s ez okozza életük sikertelenségét, boldogtalanságát. A legnagyobb hazugság - nevezhetjük irodalmian szépen "ördögi tanításnak" is -, hogy nincs szükségünk Istenre. Márpedig Teremtőnkre és az Ő rendjére nemhogy szükségünk van, de nélküle tartalmatlanná, sőt céltalanná válnak napjaink. Örömünket, megelégedettségünket ugyanis egyedül a hálaadás alapozza meg.

Nehéz történelmi helyzetekeben - s mikor nem voltak? - hajlamos az ember a szélsőségekre. Az extremitás csalóka magabiztossága azonban csak látszólag helyettesíti az Istent. Aki hisz, az gondolkodik, s ezért folyamatosan kérdései vannak Istennel, önmagával, s a teremtett világgal kapcsolatban. Aki elszakad a hittől, az már nem gondolkodik, nincsenek kérdései, biztos önmagában és világlátásában, ezért is cselekszik reflex-, s ösztönszerűen.

A hittől elfordulók Isten helyett mindig emberi okoskodásokra figyelnek, s azokat teszik meg "istenüknek", azaz legfőbb vezérlő elvnek. Tény: az aszkétikus életforma - mint lehetőség - igen kevesek kiváltsága. Azaz nem tanulható, sem nem tanítható, főleg nem elvárható - hiszen az elhívás kegyelmi ajándékáról van szó. Hálaadás nélkül azonban mindig megszűnik a kontroll afölött, amit Isten a mi boldogulásunkra teremtett. S amit nekünk kellene kézben tartanunk, ellenőriznünk, rövid időn belül az kezd el uralkodni fölöttünk.

A teremtett világ nem elítélendően "bűnös", sőt nem is "siralomvölgy", hanem Isten csodálatos gondoskodó szeretetének megfogható, tapintható, "élvezhető" jele, amiben észre kell(ene) vennünk az Ő teremtői akaratát. Ha alázatosak vagyunk, hamar beláthatjuk, mi Isten jó rendje, s aszerint élhetünk. Ha rátartiak, s büszkék vagyunk, akkor foglyává válunk az anyagnak, s a materiális másodlagos határozza meg a viszonyunkat az Elsődlegeshez.

Találkozás...

URam! Titkaidat kutatom, s olykor elfelejtem, hogy Te magad vagy a Titok... Istenem! Téríts vissza Magdhoz, hogy békességem legyen, s boldogan szolgálhassak Neked életem minden dolgával! Ámen


Isten ekkor azt mondta: Ne jöjj közelebb! Oldd le sarudat a lábadról, mert szent föld az a hely, ahol állasz!
2 Móz 3,5

A "vízből-húztam-ki" - ezt jelenti a Mózes név -, találkozik a Tüzek Tüzével, a Végső Abszurditással - lángol a csipkebokor, de nem ég el(!)... Drámai találkozás ez, mint mindegyik, amikor Isten titokzatossága megérinti az embert. Az Isten érintése nem csak kikutathatatlanul "bűvös/csodás", mélységesen intim és bensőséges, de térdrekényszerítő is, hiszen ha lábunkat átjárja a "szent remegés" - Isten félelme (féltő szeretete) és tisztelete -, akkor az egyetlen teremtményi reakció csakis a Teremtő előtti alázat lehet. Mivel Isten Örökkévaló, Végtelen és Mindenható Isten, ezért az ilyen találkozások - nem sok van belőlük -, soha nem megsemmisítőek, hanem mindig kiteljesítőek, s emelőek.

Isten mindenkit hív Magához, de itt még is ezt olvashatjuk: "Ne jöjj közelebb!" Távolságtartó a szerető Isten? Nem. Sokkal inkább arról van szó, hogy Isten megismerhetőségének határai vannak, s ezeket nem lehet átlépni! Asztronómusok mostanság, hogy készítik az univerzum háromdimenziós térképét, a beláthat/tapasztalható univerzumról beszélnek. Ez pontosan 13,7 milliárd fényévnyi átmérőjű fény-gömb... A megdöbbentő, hogy amit látunk az égbolton, az nem azonos a valós világgal, hanem annak csak a fény-lenyomata(!)... Van, amit valós helyen és időben látunk: Ilyen pl. a Hold, de a Nap fénye már nyolcperces késéssel érkezik el hozzánk, de a legközelebbi másik Nap/csillag a Proxima Centauri, amely 4,2 fényévre található, tehát a fény 4,2 év alatt ér ide onnan. Ha az egyik leggyorsabb vonattal, a francia TGV-vel utazhatnánk annak 574,8 km/h nagyságú rekordsebességével, akkor majdnem 8 millió évig tartana az odaút. Ez a távolság egyébként tipikusnak mondható a galaxisunkban... Ez azt jelenti tehát, hogy fénysebesség végességének köszönhetően (ez ugye 300ezer km/másodperc!!!) az égbolton, ezen a csodálatos, folyamatosan változó képeskönyvön át láthatjuk a néhány perce történteket, a közelmúltat, de láthatjuk azt is, mi történt majd 14 milliárd évvel ezelőtt.

"Szent hely az, ahol állasz!"... Ahol Isten megszólít - ez pedig az ÉLET/életünk(!) - az "szent hely"... aki ennek a szentségét nem érzi át, az nem érthet meg sok-sok minden mást sem! A fű selymességét bakancsban nem érezhetjük meg soha, ahogyan a tengervíz simogatásából sem fogunk fel semmit, ha gumicsizmában sétálunk a tengerpart fövenyén... Az Élet Istenének megtapasztalása csak finom érintésekben lehetséges, ez pedig mindig csak dolgok istenadta természetességében lehetséges.

Isten elhívta Mózest, hogy nagy dolgokat vigyen végbe. Mózes nem volt egy diplomatikus ember - "kapásból" agyonüti az egyiptomit(!) -, s tényleg nem a szavak embere, de a szíve tiszta, s ezért nem tudja elviselni az igazságtalanságot. Isten ma is elhív embereket, s ha nem is olyan látványos feladatokkal bízza meg őket, hogy útmutató botjuk alatt kettényíljon a tenger... de a vezetésre manapság különösen is nagy szükség van, hiszen sokszor úgy élünk, mintha pásztor-nélküli nyáj lennénk! Pedig van Pásztorunk, s ez evangélium, s aki befogadja a jó hírt, annak ez a szívében örömhírré formálódik...