2017. június 9., péntek



Hogyan hagyj tartós örökséget?

„Az okosok fényleni fognak, mint a fénylő égbolt, és akik sokakat igazságra vezettek, mint a csillagok, mindörökké.” (Dániel 12:3)
Egy kellemetlen alak halálakor a lelkész, aki sohasem találkozott vele, a temetésen az egekig magasztalta az elhunytat. Azt remélve, hogy ezzel vigasztalást nyújthat a családnak, a tiszteletes egészen elragadtatta magát, úgy írva le az eltávozottat, mint gondoskodó fiú, áldozatos apa és szerető férj. A szertartás után az özvegy megbökte a fiát és így szólt: „Menj oda a koporsóhoz, és nézd meg, tényleg az apád-e az, akiről beszélt!” Komolyra fordítva a szót, ha az életed értékét nem az időtartamával, hanem az adakozásod mértékével mérnék, hogyan emlékeznének rád az emberek? D. James Kennedy írta: „Gondolj csak a Gizai piramisokra, a világ egyik legmasszívabb építményei. Valaki azért építtette őket, hogy emlékezzenek rá… Hufu fáraó – nem túl ismerős név! Sahdzsahán császár a Taj Mahalt felesége tiszteletére építtette, de ő is hiába építkezett – végül is ki ismeri Mumtaz nevét? Míg ezek az emberek mind feledésbe merültek, mi maradandó nyomot hagyhatunk a világban. Isten helyezte a szívünkbe a jelentősségre és tartósságra való vágyakozást, mert az örök élet felé vagyunk útban. Nos, hogyan tehetjük nevünket örökre emlékezetessé? Azzal, ha másokat Krisztushoz vezetünk! Ismersz valakit, akinek szüksége van az üdvösségre? Örökké hálásak lesznek a rájuk fordított időért és fáradságért, amivel bemutattad nekik Jézust.” A Biblia azt mondja, hogy ha az embereket Istenhez vezeted, akkor ragyogni fogsz „mint a csillagok, mindörökké”.



LÉGY MEGÉRTŐBB!

„a testvérszeretetben legyetek egymás iránt gyengédek…” (Róma 12:10)
A kapcsolatok gyakran nem az eltérő vélemények miatt szakadnak meg, hanem a megértés hiánya miatt. Miért nem vagyunk megértőbbek? Három ok miatt: 1) Önzés. Valaki megjegyezte: „Minden kérdésnek két oldala van – legalábbis amíg nem engem érint.” Pál azt írja: „a testvérszeretetben legyetek egymás iránt gyengédek, a tiszteletadásban egymást megelőzőek”. 2) Félelem. Az előítélet gyakran nem más, mint félelem attól, amit meg sem próbálunk megérteni. Amikor új ötletekről van szó, két lehetőséged van: nyitottan fogadod és növekedsz, vagy elutasítod és kicsi maradsz. hajlamosak vagyunk arra, hogy amit nem ismerünk, azt ahhoz hasonlítjuk, amiről azt hisszük, ismerjük – mint azok, akik azt mondták Kolumbusznak, hogy a föld lapos Amikor kapcsolatot akarsz építeni, hajlandónak kell lenni olyasmire, amit eddig nem csináltál. 3) Különbségek. A szivárvány nem csupán egyetlen színből áll, és egyetlen muzsikus még nem zenekar. Ha hajlandó vagy rászánni az időt és értékelni az emberek különbözőségét, rájössz, hogy mindannyiunknak ugyanazok a reményei és a félelmei. Harry Truman mondta: „Ha megértjük a másik nézőpontját, és azt, hogy mit is akar tenni, tízből kilencszer kiderül, hogy jót akart.” Alapjában véve ugyanazokkal a félelmekkel küzdünk, és ugyanazokban a dolgokban reménykedünk. A két legnagyobb problémánk az ajándék miatti irigység és az ajándék másokra vetítése. Az egyik akkor történik, amikor talentumainkat másokéhoz hasonlítjuk, és kisebbrendűnek érezzük magunkat. A másik akkor történik, amikor elvárjuk másoktól, hogy ugyanaz a dolog érdekelje őket, és ugyanolyan mértékben, mint minket. A Biblia azt mondja: „Különbségek vannak a szolgálatokban… de az Úr ugyanaz” (1Korinthus 12:5)





Mi az álmod?

„Egy másik álmot is álmodott…” (1Mózes 37:9)

Az álmokkal kapcsolatban József két fontos alapelvet tanít nekünk: 1) Tartsd életben az álmod! A történet szerint volt egy házaspár, akik szerették a gombát, és vettek pár kilónyit egy út menti árustól. Készítettek maguknak gombás tojásrántottát, gombasalátát, gombalevest, sőt még valamilyen gombából készült desszertet is kitaláltak. A macskájuk pedig befalta a maradékokat. Később a hölgy kiment a konyhába, és ott találta a macskát a padlón fekve, alig szuszogva. Rögtön felhívta az állatorvost, aki azt mondta, hogy nyilván valamilyen mérges gombát ettek, és azt tanácsolta, hogy ők is menjenek gyorsan kórházba. A gyomormosás után hazatérve a pár arra számított, hogy egy elpusztult macskát fognak találni a padlón. Ehelyett a macska a sarokban kuporgott néhány aprócska kiscicával. Amit haldoklásnak hittek, azok szülési fájdalmak voltak! Ha úgy tűnik, hogy álmod már az utolsókat leheli, csak bízz tovább az Úrban, közelebb vagy világra jöttéhez, mint eddig bármikor! 2) Álmodj újra, de most valami nagyobbat! József második álmot is álmodott, és az nagyobb volt az elsőnél! „…leborult előttem a nap, a hold és tizenegy csillag…” (1Mózes 37:9). Ha feladtad az álmodat azért, mert elcsüggedtél, kelj fel, és követeld vissza! Ha már beteljesedett, kérj Istentől egy nagyobbat! Azt mondod: „De ez a kihívás túl nagynak tűnik számomra”. Nem túl nagy Isten számára – sosem fogsz tudni nagyobbat álmodni, mint Isten. Igéjében ezt kérdezi: „Van-e valami lehetetlen az Úr számára?...” (1Mózes 18:14).
Lehet, hogy úgy fogsz meghalni, hogy az álmod még a tervezőasztalon van, vagy éppen épülőben, vagy másra marad az, hogy befejezze, de Istent kell keresned, és újra álmodnod kell!



„…álmot álmodtak…az egyiptomi király pohárnoka és sütőmestere…” (1Mózes 40:5)
Ha van egy álmod: 1) kapcsolatot kell tartanod más álmodókkal. Mivel értelmezni tudta a pohárnok és a pék álmát, József bemutatást nyerhetett a fáraónál, aki szintén álmodott; egy olyan álmot, ami megváltoztatta József életét. Tehát építs ki kapcsolatokat olyan emberekkel, akiknek szintén van álmuk, akik erősítik hitedet, és a megfelelő személlyé formálnak téged. „Vassal formálják a vasat, és egyik ember formálja a másikat” (Példabeszédek 27:17). 2) Felejtened kell, és gyümölcsözőnek kell lenned. Ha hajlandó vagy megbocsátani és felejteni, az szabaddá tesz a múltadtól, és ha hajlandó vagy megpróbálni valami újat, az megnyitja az ajtót a jövőbe. „…ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé” (Filippi 3:13). A „felejtés” és a „nekifeszülés” csak ebben a sorrendben működik: először felejteni, aztán elindulni valami felé! Amin nem vagy hajlandó túltenni magad, az mindig le fog nyomni. Amit nem vagy hajlandó elfelejteni, azt egész életedben magaddal vonszolod, mint egy lábadhoz láncolt vasgolyót. „Megpróbáltam elfelejteni, de nem megy.” Isten segíteni fog! „Elsőszülöttjét Manassénak nevezte el József, mert ezt mondta: Elfeledtette velem Isten minden gyötrelmemet és atyámnak egész házát. A másodikat pedig Efraimnak nevezte el, mert ezt mondta: Megszaporított [gyümölcsözővé tett] engem Isten nyomorúságom földjén.” (1Mózes 41:51-52).
Figyeld meg, Isten a cselekvő (elfeledtette, megszaporított)! Isten segíteni tud neked is, hogy túltedd magad rajta, és továbblépj. „Ez azt jelenti, hogy többé már nem is fogok tudni visszaemlékezni rá?” Nem, azt amnéziának hívják. Ez azt jelenti, hogy nem akarsz majd visszaemlékezni rá. Isten képessé tesz arra, hogy újraértelmezd, bölcsességet szerezz belőle, és sikereket érj el miatta.
ÜZENET EGYEDÜLÁLLÓ SZÜLŐKNEK

„… a szeretet sok bűnt elfedez.” (1Péter 4:8)

Egyedül küszködsz a gyermeknevelés feladataival? Ha igen, tanítsd meg gyermekeidnek a következő három alapelvet. Miközben nekik tanítod, benned is megerősödnek. Meglepődnél, ha tudnád, milyen sok tanár tanul, miközben tanít. Tehát: 1) Tanítsd meg nekik, hogyan szeressék a nem tökéletes embereket. Add tudtukra, hogy szeretni ugyan kockázatos, de megéri. Ha ezt hallják tőled, az segít nekik abban, hogy felnövekedve ne váljanak cinikussá amiatt, amit át kellett élniük. Magyarázd meg nekik, hogy amikor szeretünk valakit, akkor szeretnünk kell benne,a mi jó, és el kell fogadnunk azt, ami még fejlesztés alatt áll. Sok fájdalomtól kíméled meg őket azzal, ha azt is megtanítod, hogy néha csalódást okozunk egymásnak, és erre Isten gyógymódja az, hogy: „a szeretet sok bűnt elfedez.” 2) Mondd el nekik, hogy a jövő jobb lehet, mint a múlt volt. Életünket a múlt táplálja üzemanyaggal, de az üzemanyag csak akkor válik hajtóerővé, ha elégve átalakul. Engedd hát, hogy a múlt fájdalma feltöltse jövődet együttérzéssel, bölcsséggel és reménnyel. Sok olyan ember, akit csodálunk, átélt már kudarcot. Az idei győztes tavaly második helyezett volt. Tanulj tehát hibáidból és ragadd meg az új nap nyújtotta lehetőségeket! Ha ezt teszed, látni fogod, hogy „… istennél minden lehetséges” (Máté 19:26). 3) Mutasd meg nekik, hogyan lehet alkalmazkodni a változásokhoz. ha a múltban ragadsz, annak mindig a jövőd lesz az ára. Amint a kezdeti sokk elmúlt, és haragod lecsillapult, kezdj el terveket készíteni! Kerülj közelebb Istenhez, és határozd el, hogy újra élni fogsz! Ne ragadj le egy olyan lépcsőfoknál, ami csak a folyamat egyik része! Ez is el fog múlni – engedd hát, hogy elmúljon!
Bátor szavakért...




A mai nap imádsága:
Uram! Te látod hányszor bátortalanodok el, mert saját életemben sem merem következetesen megvalósítani akaratodat. Kérlek segíts meg a mindennapok szavas és cselekedetes vallástételei között, hogy a Benned megtalált harmóniát másokra is sugározhassam! Ámen


Van nekünk Istenünk, akit mi tisztelünk: Ő ki tud minket szabadítani az izzó tüzes kemencéből! De ha nem tenné is, tudd meg, ó király, hogy mi a te isteneidet nem tiszteljük, és nem hódolunk az aranyszobor előtt.
Dániel 3,17-18

Sidrák, Misák és Abednégó hitvallása olyan erejű, hogy az a nem hívő emberben is tiszteletteljes csodálatot vált ki... Megvallani, hogy Isten van, "úgy általában van", ahogyan az emberek többsége ezt felületes beszélgetésekben teszi: "Hát igen, valaminek, valakinek lennie kell" - nos ez még nem hitvallás, hanem elkötelezettség nélküli vélemény-szerűség. Ez a három ifjú tudja, Kinek hisznek, ismerik kit tisztelnek. Nem akarnak mást imádni, csakis azt az Istent, aki teremtője az egész világnak, vagyis az Egy-et. Ezt a Hatalmat ők megismerték elhívó és megtartó Erőnek, s Őbenne reménykednek, hogy megszabadítsa őket a földi és a mennyei, a testi és a lelki, a térhez és időhöz kötött, s a lélek világához tartozó időtlen szenvedésektől is.

Nagy vígasztalás, ha tudjuk, kinek hiszünk. Hinni az Istenben a legnehezebb feladat. A könnyebb ellenállás felé irányulva az emberek inkább egymásban reménykednek. Mindkettőnek megvan a jutalma: A Mindenhatóban bízó ember csodákat átélve teljes életet él, az emberi szavakban reménykedőket keserű csalódások érik. Ez nem az Isten büntetése, hanem egyszerű törvény: ilyen az ember! Szemrebbenés nélkül hazudik, eltáncikálja a maga igazságát, átgázolva családi- és nagyközösségi érdekeken. Teheti ezt márkás öltönyben, aranykarórával a kezén, mosolyogva, s teheti hónapos mocsokban, soha ki nem józanodó alkohol-vigyoros mámorban, az eredmény ugyanaz: Isten teremtettségbeli emberképét mocskolja be. Dániel társainak hitvallása a legszebb, mert ugyan reménykednek a szabadításban, de ha azt nem is tapasztalhatják meg, (fel)vállalják a megsemmisülést, a kemence tüzét. Tudják ugyanis, hogy a Halál az nem a testen, hanem a lelken akar uralkodni, s az igazi halál a lélek halála: az Isten-nélküliség. Ők ha meghalnak is, az ÚRIstennek halnak meg, ha élnek, akkor is az EgyIstennek élnek. Ezért választásuk egyértelmű és következetes: "Nem hódolunk az aranyszobor előtt!"

Amit Isten elleni bűnnek ismertünk meg - mert rombolja a lelket, pusztítja a testet -, azt jó lélekkel mi is megtagadhatjuk, s lelkünk békességet nyer. Korunk aktuális aranyszobrai előtt hajlongók is idővel belefáradnak sikermámoros imádatukba, hiszen semmi véges nem pótolhatja a Végtelent, semmi nem elégítheti meg az ember létszomjúságát, csakis az Isten szeretete.




Bizalom...


A mai nap imádsága:
Uram! Bizalmatlan világban élek, s fáraszt, hogy mindent ellenőriznem kell... Add Uram, hogy ne csak keressem, de meg is találjam jószándékú felebarátaimat e világban! Ámen   

Bízzatok vezetőitekben, és hallgassatok rájuk, mert ők vigyáznak lelketekre úgy, mint akik erről számot is adnak. Hadd tegyék ezt örömmel és ne sóhajtozva, mert ez nem válnék javatokra.
Zsid 13,17


'Legkisebb' gyermekem is lassan megszerzi a jogosítványát. Ügyesen és örömmel veszi az akadályokat, egy fárasztó forgalmi tanóra után mégis sóhajtva közölte: "Annyi mindenre kell itt egyszerre odafigyelni!" Nos, igen... a vezetés márcsak ilyen, nemhiába mondja a KRESZ: "A gépjármű vezetése veszélyes üzem."...hiszen kezünk, lábunk, agyunk egyszerre kell hogy uralja a járművet. Sovány vígasz a küszködő kezdőnek: mindenfajta vezetés telve van nehézségekkel...

Az elmúlt száz esztendő sikeres média-hazudozásai elérték eredményüket. Ünnepelt hős a csaló, s a hatalom gazemberei nyájasan mosolyognak ötezerdolláros öltönyeikben a kamerák előtt, szemrebbenés nélkül a képünkbe hazudva, mintha az igazságot mondanák: "Nem lesz gázáremelés!", az "Állam szavatolja a kamatokat!" - tulajdonképpen igen, csak nem az adósnak -, "Mostantól másképpen lesz!"... Aztán megtapasztalja a kisember újra, amit eddig is tudott: minden marad a régiben! Csoda-e, ha elveszítették az emberek az alapvető bizalmukat egymás iránt?

Meddig még Uram? Nem raboltunk, gyilkoltunk eleget, amióta jogosan kizavartál minket a paradicsomból? Nem öltünk meg még elég magzatot, nem tettük tönkre eléggé teremtett világodat, nem ordítottunk eleget fájdalmunkban? Uram Isten, nyugtass meg minket! Ugye nem mi emberek vagyunk teremtettséged "csúcsa"? Teremtő Isten! Ugye vannak kiválóbb teremtményeid is, ha nem itt a Földön, hát akkor Univerzumod másik sarkában vagy ha ott sem, akkor legalább láthatatlan mennyei világodban?

Mai igénk mindenekelőtt arra buzdít, hogy egyházi vezetőinkben bízzunk... No de bízunk-e bennük? Mert ha jól körülnézünk, akkkor kiderül: Bizony nem mindegyik egyházi ember érdemli meg a bizalmat... Lehetne önkritikusan kiírni, hogy 'evangélikus', de minek? Ahogyan egy baráti beszélgetésben az egyik testvéregyház képviselője mondta: "Ne panaszkodj már! A tietek tündérkert a mienkhez képest!" Persze a sérelem, a hiba, az oktalanság, a jónak elmulasztása, egyszóval a bűn, ami velünk/nálunk történik - az mindig nagyobbnak tűnik, mert jobban fáj.

Tény: bizalom nélkül nincs előbbrelépés! Sem egyházban, sem a világban. A bizalmatlanság mindig bizalmatlanságot szül! Minél szigorúbbak a kényszerítő törvények, annál nagyobb a kísértés azok kijátszására. A jó törvényt is nehéz batartani, hát még azt, ami nem az Életet, hanem az érdeket szolgálja! Régi keresztény alapelv: "Istennek kell elsősorban engedelmeskedni, mintsem embernek", mert az Ő törvényei soha nem élet-, és közösség-ellenesek! Kérdés, hogy megvan-e a szívekben a szeretet józansága? Ha igen, akkor bármit tehetünk, mert minden döntésünket megelőzi/ellenőrzi a szeretet. Ez a szeretet, azonban nem a múlandó, hanem az elmúlhatatlan, a titokzatosan bennünk lakozó isteni agapé, azaz az önfeláldozásra kész szolgáló szeretet...



Harmónia...

A mai nap imádsága:
Istenem! Bölcsességet keresek... add, hogy szeretni tudjak! Ámen.



Ne tartsd bölcsnek önmagadat, féljed az URat, és kerüld a rosszat!
Példabeszédek 3,7

Bölcsnek lenni... az ember örök vágya ez. Kevesek számára beteljesült valóság. De mit jelent az, ha valaki bölcs? Csak annyit, hogy mértéktartó távolságtartással lát személyét is érintő dolgokat? Elviseli azt, ami másnak elviselhetetlen? Ha csak ez lenne a hozadéka a bölcsességnek, akkor nem vágyakoznánk rá ennyire! A bölcsesség többet rejt magában.

Manapság, teljesítmény-orientált világunkban, amikor a felgyülemlett problémákra - s őszintén meg is vallják - még a tudósok sem ismerik a tökéletes választ, a bölcsesség olyan ismeretet jelez, amely a perfekt megoldást birtokolná. A bölcsesség nem egyszerűen információk begyűjtésének, s életes tapasztalásoknak hosszú sora, melyből aztán adódik egy végső konklúzió. Ha így lenne, akkor a bölcsességet oktatni lehetne... A bölcsesség nem tudás, hanem készség. A mindent-tudás ígérete legfeljebb a szektákban motívációs eszköz, a felfoghatatlanok befogadásának megtapasztalhatósága pedig a kábítószerélvezők mindennapos "célja" - de bölcsességhez semmi köze. Az eltorzult szer-élménynek semmi köze nincs a valósághoz, "bölcsülni" tehát nem lehet általa, bármennyire is igyekeznek a kábítószerek "jótékony" tudattágító hatását reklámozni - még a gyógyítás oldaláról is. Nem hiszem, sőt tudom, hogy mindazoknak (350 millió!), akik rendszeresen antidepresszánsokat szednek, az egyedül "üdvözítő" gyógyulási lehetősége csakis a tabletta lenne... A tabletta ugyan megszünteti a kitört tüneteket, de a kiváltó okot nem. (Az okot megszüntetni - ez a modern orvostudomány igazi kihívása.)

Az igazi bölcsesség a harmóniába beletagozódás készsége. A dallamot nem az ember komponálja, az Isten adja. Éppen ezért az Isten nélkül harmóniát találni - kérdéses vállalkozás. Megtalálni a helyünket a világban - akkor is, ha az árnyékos oldalán állunk is pillanatnyilag - a hívő ember napi nemes harca, ami által bölcsül, azaz közelebb és közelebb kerül Teremtőjéhez...



Küldetés...


A mai nap imádsága:
Istenem! Vonzásodnak engedelmeskedtem, olykor mégis kétségeim támadnak. Uram! Siess segítségemre, amikor elbizonytalanodom, vezess vissza, amikor eltávolodom Tőled! Ámen


Menjetek el! Íme, elküldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé.
Lk 10,3

Milyen édes kis képecske! Mint a mesében... Az élet azonban nem mese! Hány apa - csupa jószándékkal - próbálja felkészíteni gyermekét a jövő megpróbáltatásaira, amikor ilyen "delegációs" mondatokat ismételget: "Édes fiam, édes lányom, az élet nem habostorta!" (Egyébként tényleg nem az, de ha értelmes munkát végezhetünk, melynek eredményét nem mások, hanem mi magunk, s "mieink" élvezhetik akkor a puha kenyérnek, a kalácsnak és a bornak áldásosan édes az íze...)

"Menjetek!" - nemcsak a Mester felszólítása ez. Abban a pillanatban, hogy megfogantunk, elindultunk a lét buktatókkal teli útján - a Cél felé. A cél pedig nem az "Egónk" mindenáron való kiteljesítése, ez csak eszköz, hogy odaérjünk Ahhoz, Aki elindított minket vándorutunkon. Aki nem engedelmeskedik folyamatosan ennek a "Menjetek/haladjatok!"-parancsnak, az nem jut el a Célba! Földi vándorutunkon számtalan mélységes völgy és egekig érő hegy állja utunkat. Még jó hogy egyszer lent, s egyszer fent vagyunk, mert így legalább rálátásunk van másokra is, akik éppen előttünk vagy mögöttünk járnak-kelnek. Ilyenkor kiderül: ők sem kerülhették ki a nehézségeket, azaz: nincs ember, akinek könnyű lenne a sorsa földi vándorútján.

Az élet farkas-törvényei sokszor elkeserítenek minket, nemegyszer feladnánk a reménytelennek tűnő küzdelmet, ha nem tudnánk, hogy van nekünk Pásztorunk, Aki gondot visel ránk. A Pásztorral jobb! 70-80 esztendőnyi életünket magányos farkasként végigküzdeni ugyan lehet, de az egyik legnagyobb fájdalom. Az ÚRIsten ugyanis mindannyiunkat közösségbe (nyájba) teremtett, s a (kis)közösség biztonságában élni megintcsak jó dolog... Ha mindig mi magunknak kell hogy őrködnünk életünk felett, akkor idővel el-, s kifáradunk, hiszen nem vagyunk acélból, törékeny emberek vagyunk! Szükségünk van pihenésre, szükségünk van arra, hogy életünknek nyugalma legyen a Pásztor vezetése alatt...

Jézus a bojtárait kiküldi a világba, pedig jól tudja, hogy számtalan veszély leselkedik az övéire. Aki a békesség követeként járja a világot, annak fel kell készülnie arra, hogy békétlenségben is lesz része bőven, mert ami egyik oldalról nézve az igazság, az a másik oldalról nézve valaki számára elmarasztalás. Akadnak bőven, akik nagy örömmel indultak el minden keresztények (krisztuskövetők)útján, aztán idővel mégis meg-, s félreálltak. Nemcsak kiugrott papok, félresiklott-életű lelkészek, kificamodott életű prédikátorok jelzik jobbról-balról a vándorutat... Igen sokan vannak - úgy a háromnegyedrész! -, akik hallották, megismerték az evangéliumot, de gyümölcsöt mégsem termett az életünk. Létük meddő volt, pedig az Isten őket sem arra teremtette és hívta el, hogy életük fája csak nagy árnyékot vessen, hanem hogy gyümölcsöt teremjen: harmincszorosat, hatvanszorosat, szászszorosat.

Többszörözni erőnket mi magunk nem tudjuk - ez a keresztények tapasztalati tudása. Isten az, Aki véghezviszi a csodát, s a bennünk lévő gyönge akarást életet szolgáló erővé növeli - ha ezt imádságos lelkülettel kérjük. Mert Isten a szelídség Istene is, talán éppen ezért kívánja, hogy ne akcióhős-farkasok, hanem békességben dícséretet bégető bárányok legyünk...



Szomjúság..

A mai nap imádsága:
URam! Nem vízre szomjazom, hanem szeretetre... Olykor gyötör, hogy nem szeretnek, de igazán az kínoz, ha nem szerethetek. Adj nekem életformáló bátorságot a mában, reménységgel teli jövőképet az ismeretlen holnapban, s derűvel nyugtázott napokat, lelkem üdvére, embertársaim hasznára! Ámen

    

"Aki ebből a vízből iszik, ismét megszomjazik, de aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha többé meg nem szomjazik, mert örök életre buzgó víz forrásává lesz benne."
Jn 4,14

A víz nemcsak szimbolizálja az életet, a víz maga az élet! Nincs kultúra, ahol valamilyen szakrális szerepet ne kapott volna a víz, hiszen élelem nélkül még csak-csak bírjuk egy darabig, de víz nélkül pár óra után súlyos állapotba kerülhetünk. Ezért kell odafigyelnünk a folyadékháztartásunkra, s ezért kellene tiszta vizet inni. Manapság a legnagyobb üzlet a vízzel való kereskedés, nem véletlenül "privatizálták" a világ ivóvízellátását. Elgondolkodtató, hogy ami ingyen járna - hiszen a madárkák sem fizetnek azért, mert kortyintottak a forrásvízből -, azért komoly összegeket kell fizetni. Ráadásul a "minősége" bőven hagy kívánnivalót maga után - ez is tény... Esővizet kellene inni, hiszen amióta ember az ember, azóta mindig felszíni vizeket ivott, de sajnos manapság minden van benne, ami nem tartozik bele: az ipari portól kezdődően, a fukusimai atom-sugárzáson át a civilizáció belerondította mérgekig. Mi tehetünk? Ez a kérdés nemcsak az egyes ember kilátástalanságát jelző kérdés, nemsokára civilizációs gondot jelent a tiszta ivóvíz kérdése. A tiszta víz tehát - mondjuk az ipari forradalom előtti időkben(!) -, "felülről" jött. Manapság föld alatti vizeket iszunk - ásványvizek(!) -, ennek minden következményével.

Ihatunk ásványvizet, csapvizet vagy forrásvizet, mágneskezelt csodavizet vagy éppen sarkvidéki jégből olvasztottat - végérvényesen egyik sem oltja szomjunkat. Újra és újra innunk kell, ahogyan ennünk és aludnunk is kell, ha élni akarunk - a levegővételt pedig már ne is említsük. Végességünk, időbe- és anyagba-teremtettségünk okán szükségünk van ezekre, akarjuk vagy sem, de Istentől rendelt ritmusa van az életünknek... Csak amikor kiesünk ebből a mennyei taktusból - többnyire valamilyen betegség okán -, akkor tudatosul bennünk, hogy mekkora kincs a tiszta víz, a tiszta élelmiszer... (A kereszténység tanulhatna egy keveset a zsidó kóserságból - maga a szó alkalmast jelent - vagy a muzulmán halal-ságból!)

Van azonban olyan éhség és szomjúság is, mely nem testi, hanem lelki. Ez többnyire nem látható, éppen ezért jobban is kínoz minket. Nem szívesen beszélünk róla, ha igen, akkor csak bizalmas barátnak, barátnőnek, hiszen az ember, hogy el tudja viselni a gyötrő hiányt, lelki-önvédelmi trükköket alkalmaz: túlkompenzál, pótcselekvéssel hessegeti el a kellemetlen gondolatokat, érzéseket. Bármennyire is igyekszik az ember kitérni az Isten vonzása elől - nem tud. Az ember attól ember, hogy szüksége van Istenre, Aki nélkül nincs kiteljesedése, harmóniája. A gyermeknek szüksége van édesanyára és édesapára, ahogyan a teremtménynek is szüksége van a Teremtőjére. Sok ember büszkén hirdeti ateizmusát, jóllehet "istentagadása" csak a dogmatikus isten-elképzeléseket utasítja el - valljuk meg: joggal! Mert micsoda is a halandó ember, hogy véges elképzeléseit a "Kimondhatatlan/Megfoghatatlan Erőről" isteni rangra emeli?

A Mester nem az élet vizét, hanem magát az Életet kínálja fel azoknak, akik szomjúhoznak rá. Akinek van füle hallja, s aki szomjúhozik igyék! A megelégíttetés csak egyféleképpen lehetséges: Istent be kell engednünk a szívünkbe, hogy mi is Őbenne lehessünk - a szeretet által...

A harag ragályos


Ne tarts barátságot a haragos természetűvel, és ne járj együtt a heveskedővel, mert megszokod ösvényeit, és magadnak állítasz csapdát! (Példabeszédek 22:24-25)



Ne tarts kapcsolatot haragos emberekkel, ne tartozz a forrófejűek társaságába. A haragos természet ragályos – nehogy megfertőződj.” (Példabeszédek 22:24-25 MSG fordítás)

A harag ragályos? Igen. Megfertőződhetsz másvalaki haragjától? Egész biztosan. Voltál már olyan helyzetben, mikor valaki más kiabálni kezdett, aztán te is azt tetted? Mi történik? Energia-átvitel. Ez ragályos.

Ha a nem helyénvaló harag megszokott életformáddá vált, és ebből komolyan változni akarsz, akkor kezdj el időt tölteni olyanokkal, akik tudják, hogyan kezeljék a haragjukat. A gyülekezetnek ez az egyik előnye. Ezért meg vagyok győződve, hogy fontos egy gyülekezeti családhoz kapcsolódni és beépülni egy kiscsoportba. Pozitív értékeket veszel át.

Azok a módok, ahogyan a haragunkat kifejezzük, tanult dolgok. Mivel ezeket tanultuk, meg is változtathatjuk őket. Szülők, minden alkalommal, mikor elvesztitek higgadtságotokat, és „lángra lobbantok”, a helytelen haragot modellezitek gyermekeitek számára. Ti tanítjátok, gyermekeitek pedig tanulják a haragot.

Szeretnéd elmondani ezt az imát ma?

„Drága Istenem, elhatározom, hogy kezelem a haragom. Ma, a Te segítségeddel uralkodni fogok a természetemen. A múltban elestem, de ma újra elkötelezem magam. Segíts felismernem a haragom következményét, amely vitákat és hibákat okoz, amely azt eredményezi, hogy ostobaságokat cselekszem, és mindenféle nyomorúságba jutok.
Atyám, adj nekem megfontolást, mielőtt reagálnék, hogy legyen bölcsességem megkérdezni magamtól, «Miért is vagyok dühös? Valójában mit is akarok? Hogyan érhetem el?» Segíts meglátnom a haragom okát. Segíts nekem, hogy a megfelelő módon el tudjam engedni a haragom, hogy ezután ne legyek erőszakos, ne kiabáljak, ne duzzogjak, ne morgolódjak. Segíts elismernem és megvallanom neked, másoknak és magamnak. Ámen.”

Beszéljünk róla

* A rossz emberekkel való kapcsolataid milyen hatással vannak rád abban, ahogy a haragodat kezeled?
* Miközben felnőttél, hogyan tanultad meg a harag kifejezését? Ugyanezt a módszert adod tovább a gyermekeidnek?




Amikor bántanak, dönts az imádkozás mellett!


"Imádkozzatok azokért, akik bántalmaznak titeket." Lk 6,28



Amikor megbántanak bennünket, Jézus valami olyat mond a Máté 5-ben, amitől igencsak elkezdjük vakargatni a fejünket: "Aki arcul üt jobb felől, tartsd oda másik arcodat is." (Mt 5,39). Hűha?

Ahhoz, hogy megértsük ezt a szakaszt, először meg kell értenünk az adott kor kultúráját. A bibliai időkben egy pofon nem egy agresszív cselekedet volt. Egy pofon visszakézből, a sérelmet jelezte. Amikor arcon ütöttek valakit, akkor megsértették azt a személyt. Sokszor az illető visszaütött ugyancsak megsértődve.

Az emberek azért bántanak meg, hogy irányítást nyerjenek. Ha elérik azt, hogy visszaüss, felülkerekednek és az ő kezükbe kerül az irányítás.

Amit Jézus a Máté 5-ben mondott, az az, hogy tudj elengedni. Ne játszd a játékukat. Add át a helyzetet Istennek.

Nagyon nagy erőt követel, hogy ne bántással válaszolj a bántásra. De hogyan éred ezt el?

Emlékezz, Isten mit mondott rólad. Nem számít, milyen negatív dolgot mondott rólad az a személy, emlékezz, Isten szeret téged. Isten alkotott, és van egy terve és célja az életedre. Isten véleménye sokkal fontosabb, mint bármelyik személy véleménye.

Ahelyett, hogy megtorolnád a sérelmet, Isten azt szeretné, hogy másképp törd meg a kört. "Ne fizessetek a gonoszért gonosszal, vagy a gyalázkodásért gyalázkodással, hanem ellenkezőleg: mondjatok áldást, hiszen arra hívattatok el, hogy áldást örököljetek."(1Pt 3,9)

Hogyan viszonzol egy sértést áldással? Imádkozz! "Imádkozzatok azokért, akik bántalmaznak titeket." (Lk 6,28)

Hogyan imádkozol valakiért, aki megbántott téged? Dávid király, az Isten szíve szerint való férfi, imádkozott azokért, akik megbántották és elutasították őt. Nagyon sok ilyen imát találsz a Zsoltárok könyvében. Amit különösen kedvelek ezekben az imákban, hogy legtöbbjük azzal kezdődik, hogy Dávid őszintén feltárja érzéseit Isten előtt azok iránt az emberek iránt, akik megbántották.

Így kellene kezdődnie a mi imáinknak is. Nem kell jámbornak színlelnünk magunkat, Isten amúgy is tudja, mit gondolunk. Mondd el Istennek, hogy őszintén hogyan érzed magad. Ismerd el, hogy küzdelem egy másik személyért imádkozni, de kérd Istent, hogy áldja meg őt. Az őszinte és alázatos imáknak hatalmas erejük van változást hozni ebbe a világba.






Az igazi érettséghez idő kell


Az életünk fokozatosan egyre élénkebbé, tisztábbá és szebbé válik, ahogy Isten belép az életünkbe, s mi olyanok leszünk, mint Ő. (2Kor 3:18b)

A tanítványság egy folyamat, amelyen keresztül egyre inkább hasonlítani kezdünk Krisztusra. A Biblia azt mondja: ...Eljutunk az igaz érettségre, arra a fejlettségre, amely a Krisztus teljessége. (Ef 4.13)

Végső soron a célunk nem más, mint, hogy hasonlatosak legyünk Krisztushoz. Azonban ez egy élethosszig tartó folyamat. Ezen az úton szükség van a hitre (imádat által), együvé tartozásra (közösség által) és változásra (a tanítványság által).
Isten azt szeretné, hogy napról napra egyre jobban hasonlíts Rá: "...felöltöztétek az új embert, aki Teremtőjének képmására állandóan megújul, hogy egyre jobban megismerje őt."Kolossé 3.10

Manapság az emberek az idő és a gyorsaság megszállottjai, de Istent sokkal jobban érdekli az állhatatosság és a stabilitás, mint az idő. Mi mindent gyorsan akarunk elintézni, legrövidebb úton akarunk menni, mindig azonnali megoldást akarunk találni. Egy prédikációra,tanításra, vagy egy élményre vágyunk, amely azonnal megoldaná minden gondunkat, megszüntetne minden kísértést, és megszabadítana az egyre növekvő fájdalmainktól.

De az igazi érettség sosem egy egyszeri élmény eredménye, nem számít milyen erőteljes vagy mennyire indít meg bennünket egy-egy történés. A növekedés egy fokozatos dolog. A Biblia azt mondja: "Az életünk fokozatosan egyre élénkebbé és szebbé válik, ahogy Isten belép az életünkbe, s mi olyanok leszünk, mint Ő." (2kor 3:18b)

(A magyar Biblia fordítások az eredetiben használt angol Message, Phillips és NCV Bible alapján a fordító által készültek.)
Igényt tartasz az örökségedre?

„Most pedig az Istennek és kegyelme igéjének ajánllak titeket, aki felépíthet benneteket, és örökséget adhat nektek a szentek között.” (ApCsel 20:32)

Van egy örökséged, ami el fog érkezni hozzád. Ha olvasod Isten Igéjét, a Biblia ígér neked egy örökséget.

ApCsel 20:32-ben azt mondja a Biblia: „Most pedig az Istennek és kegyelme igéjének ajánllak titeket, aki felépíthet benneteket, és örökséget adhat nektek a szentek között.”

Az örökség, amit egy család tagjaként kapsz, jogosan a tied.

Tegyük fel, hogy Warren Buffet (Most 82 éves amerikai üzletember, befektető és jótékonykodó személy. Széles körben úgy tekintenek rá, mint a XX.század legsikeresebb befektetőjére, vagyonát jelenleg mintegy 53 milliárd USD-ra becsülik - WikipediA) az édesapád, és meghal. Ha sosem szánnál időt rá, hogy elolvasd a végrendeletét, akkor bolond lennél. Nem kapnád meg azt, ami jogosan a tied. Nem lenne hasznod abból, ami Warren Buffet gyermekeként téged illet.

Mikor Jézus követője lettél, nem csak hívővé váltál, hanem hozzátartozóvá is. Része lettél Isten családjának. A családi kiváltságok együtt járnak a döntéseddel. Szellemi örökséged van.

Ha leélted egész életedet, és nem tudtad, hogy Isten gyermekeként milyen előnyök voltak elérhetők a számodra, ez szomorú dolog lenne – sőt bolondság. Isten azt akarja, hogy növekedj, és ismerd meg, mit érhetsz el, mit nyerhetsz meg tőle. Ehhez a Bibliát kell olvasnod.

2.Timótheus 3:16-17-ben azt mondja a Biblia: „A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre [angolban: az igazság gyakoroltatására]; hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített.”

A Biblia célja, hogy segítsen megélned Istennek életedre vonatkozó célját. Ez az örökséged Istentől, ez illet meg téged. Isten azt akarja, hogy tökéletesen felkészített légy arra, amire teremtve lettél. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, Ő négy dolgot tesz a Biblián keresztül:

* Tanít téged. Isten megmutatja az utat, melyen járnod kell.
* Fedd, int. Isten megmutatja, amikor letértél az útról.
* Helyreigazít. Isten megmutatja, hogyan térhetsz vissza a helyes útra.
* Kiképez, gyakorlatoztat. Isten megmutatja, hogyan maradhatsz az úton.


Isten Igéje így segít, hogy növekedj és elnyerd az örökséged, melyet Isten készített számodra.

Beszéljetek róla:

* Hogyan változna az életed, ha visszatükrözné azt az igazságot, hogy örökséged van a Királyok Királyától?
* Milyen javak vannak még az örökségedből, amit nem vettél át?
* A Biblia hasznos eszköz számodra minden nap? Kihasználod-e minden lehetőségét az útmutatásainak?

Maradj szoros kapcsolatban Isten Igéjével!

„Ragaszkodjatok szilárdan az Élet Igéjéhez.” (Filippi 2:16a)
Isten sok csodálatos jutalmat ígért az életedben, ha az Ő Igéjén elmélkedsz, majd megcselekszed azt.
Meglepő módon, ha tudod, hogyan kell aggódni, akkor már azt is tudod, hogyan kell elmélkedni Isten Igéjén. Az aggodalom azt jelenti, hogy negatív gondolatod van és ezen gondolkodsz folyamatosan. Amikor elolvasol egy szakaszt a Szentírásból és elkezdesz gondolkodni rajta újra meg újra, ezt hívják elmélkedésnek.
Hat lehetőség van, ahogyan Isten Igéjét megértheted:
• Hogyha hallgatod
• Hogyha olvasod
• Hogyha tanulsz róla
• Hogyha megjegyzed
• Hogyha elmélkedsz rajta és
• Hogyha megcselekszed azt.
De hogyha csak akkor hallod Isten Igéjét, amikor templomba mész, akkor nem lesz szoros kapcsolatod Isten Igéjével és nagyon könnyen elfelejtheted.
A Biblia a Filippi 2:16-ban azt mondja: „Ragaszkodjatok szilárdan az Élet Igéjéhez”. Nem lehet szoros kapcsolatod a Bibliával ha ezt a hat szokást nem építed be az életedbe: hallgatni, olvasni, tanulni, megjegyezni, elmélkedni és alkalmazni.
A Zsoltárok könyve 119:16 azt mondja: „Gyönyörködöm rendelkezéseidben, igédről nem feledkezem meg.”
Szeretnél boldog lenni? Isten törvényei boldoggá tesznek és úgy fogsz emlékezni ezekre a törvényekre, hogyha megjegyzed őket, elmélkedsz rajtuk és alkalmazod őket.
A Zsoltárok könyve 119:35 azt mondja: „Vezess parancsolataid útján, mert abban gyönyörködöm.” Rendszerint rossz helyeken keressük a boldogságot. Isten azt mondja, hogy a boldogság a parancsolatai útján található meg.
Beszéljünk róla:
  • Milyen zavaró tényezők tartanak távol attól, hogy Isten Igéjén elmélkedj?
  • Ki segíthet a Szentírás szavainak megjegyzésében? Hogyan segíthetitek egymást ebben?
  • Mit mond neked Istenről az, amikor boldogságunkat lelhetjük abban, hogy megtartjuk az ő parancsolatait és törvényeit?