2017. június 11., vasárnap

Amikor megbántanak, dönts a megbocsátás mellett!


"Viseljétek el egymást, és bocsássatok meg egymásnak, ha valakinek panasza volna valaki ellen: ahogyan az Úr is megbocsátott nektek, úgy tegyetek ti is." (Kol 3.13)
(angol eredeti: "Tekintettel kell legyetek egymás hibáira és bocsássatok meg annak, aki megbánt. Ne felejtsétek, az Úr megbocsátott nektek, így nektek is meg kell bocsátanotok másoknak.")

Nem könnyű szembenézni azzal, ha mások megbántanak minket, különösen, ha azok a szeretteink, egyik gyerekünk, házastársunk vagy egy közeli barát. De a Biblia arra tanít, hogy meg kell bocsátanod nekik, hiszen Isten is megbocsátott neked.

A kulcsa annak, hogyan legyünk képesek megbocsátani valakinek, a mai igeszakaszban található. Az intés: 'Ne felejtsétek'. Ha nem felejted el, mit tett érted Jézus, akkor lesz erőd, hogy te is megbocsáss valaki másnak.

Ha dédelgeted magadban a fájdalmat, végül neked is fájdalmat fog okozni. Ha nem bocsátasz meg másoknak, az csak keserűséget és dühöt kelt benned. Megemészt belülről, kiszívja az energiádat, örökké fáradtnak érezve magad.

Valahányszor azon kapod magad, hogy keserűséget érzel valaki más iránt, jusson eszedbe Jézus a kereszten. Ő szeretett téged annyira, hogy életét adja, és bűneid megbocsáttassanak. Elutasították és bántalmazták ahogy ott függött a kereszten, de ő letekintett mindenkire és így imádkozott: "Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek." (Luk 23.34)

Tökéletes szelídséggel és alázattal, Jézus az életét adta, mert szeret téged. Nem gondolt magára; rád gondolt. Péter azt írja: "mikor gyalázták, nem viszonozta a gyalázást; amikor szenvedett, nem fenyegetőzött, hanem rábízta ezt arra, aki igazságosan ítél." (1Pt 2.23)
A megbocsátás definíciója e vers végén található: "rábízta ezt arra, aki igazságosan ítél". Te is bízd rá Istenre, hogy elrendezzen mindent. Megbocsátani nem azt jelenti, hogy újra bízol a másikban, vagy hogy elfelejtesz mindent, ami történt. Megbocsátani annyit tesz, mint rábízni magad Istenre, ahelyett, hogy bosszú után kutatnál, vagy ellenszenvet táplálnál.

Míg ezt olvasod, meglehet eszedbe is jut valaki, aki bántott. Ne késlekedj. Ragadd meg a pillanatot, s mondd el ezt az imát: "Istenem, átadom neked ezt a fájdalmat. Hagyom, hogy hozzád szálljon. Gondjaidra bízom magam. Tégy képessé, hogy megbocsássak annak, aki bántott."

Valószínűleg nem ez lesz az utolsó alkalom, hogy elmondod ezt az imát. Ha ez egy mély sérelem, talán naponta hetvenszer is el kell mondd, míg küzdesz a fájdalommal. De ne hagyd abba, s lehet jövő héten már csak harmincszor kell imádkoznod naponta, a rákövetkező héten csak tízszer, s végül eljön az idő, mikor ráébredsz, hogy már hónapok óta nem is gondoltál a bántásra. Így engeded, hogy elszálljon a sértés, így bízod magad Istenre.



Csak úgy növekedhetünk, ha tanulékonyak vagyunk


"Gyakorold ezeket. Ezekkel foglalkozz, hogy előrehaladásod nyilvánvaló legyen mindenki előtt." (1Tim 4:15)

Bár megtérésünk pillanatában teljesen új természetet kaptunk, még mindig vannak olyan régi szokásaink, magatartás formáink, amellyekkel fel kell hagynunk, amelyek változásra szorulnak.

Félünk attól, hogy alázatosan szembesüljünk igazi lényünkkel. Amint már rámutattam, az igazság felszabadít, de először gyakran elkeserít.

A tagadás fogságban tart minket, ha félünk attól, hogy mit fedezünk fel, ha bátran szembenézünk jellemhibáinkkal. Mégis, gyakran a hibáink köré építjük fel az identitásunkat. Azt mondjuk: "Ez olyan jellemző rám ..." és "Én pont ilyen vagyok". A tudatalattinkban ott az aggodalom: Ki leszek én, ha elhagyom a szokásomat, a fájdalmamat, vagy a függésemet? Ez a félelem kifejezetten le tudja lassítani a növekedésünket.

Csak amikor engedjük, hogy Isten felragyogtassa igazsága fényét hibáink, kudarcaink, függőségünk felett, akkor kezdhetünk el dolgozni ezeken. Ezért nem tudunk növekedni alázatos, tanulékony hozzáállás nélkül.

* Időbe telik az Isten szerint való szokások kialakítása. Ne felejtsük el, jellemünk a szokásaink összessége. Nem mondhatjuk, hogy kedvesek vagyunk, ha kedvességünk nem jellemünk része, tehát kedvességet sugárzunk anélkül, hogy gondolnánk rá. Nem állíthatjuk, hogy tisztességesek vagyunk, ha nem vált szokásunká a becsületesség. Az a férj, aki csak az idő nagy részében hűséges a feleségéhez, nem hűséges egyáltalán!
* A szokásaink határozzák meg a jellemünket. Csak egy módon lehet kialakítani a krisztusi karakter szokásait: gyakorolni kell - és ez időt vesz igénybe! Nincsenek azonnal kialakuló szokások. Pál arra ösztönözte Timóteust: "Gyakorold ezeket. Ezekkel foglalkozz, hogy előrehaladásod nyilvánvaló legyen mindenki előtt." (1Tim 4:15)

Ha állandóan gyakorolunk valamit, előbb-utóbb jók leszünk benne. Az ismétlés a tudás és a jellem anyja. Ezeket a karakterépítő szokásokat gyakran "lelki tanoknak" hívják. Olyan dolgok tartoznak ide, mint a meditáció, imádság, böjtölés, Biblia tanulmányozás, tiszta lelkűség, jó sáfárkodás, jótékony magány, engedelmesség, szolgálat és evangelizáció.
Isten az Ő Igéje által szabadít meg bennünket

Így szólt akkor Jézus azokhoz a zsidókhoz, akik hittek benne: "Ha ti megtartjátok az én igémet, valóban tanítványaim vagytok;megismeritek az igazságot, és az igazság megszabadít titeket." (Ján.8:31-32 MBT)


Az igazság az, hogy még csak meg sem tudod sejteni, mire vagy képes. Erre csak a Teremtőd tud választ adni. Csakis Isten, aki megformált téged, tud mindenről, amire képes vagy életedben. A szüleid, a házastársad, a barátaid vagy a főnököd - ők mind csak egy futó pillantást kaphatnak mindabból, amire képességet kaptál.

Csak Isten a tudója, mi az, amire valóban képes vagy.

Az agyadnak csak egy egészen kis töredékét használod. Nem még több észre van szükséged, hanem arra, hogy a már meglévő értelmed nagyobb hányadát is használni kezdd.

A legtöbb ember más emberek véleménye szerint éli az életét. Életük legnagyobb részét azzal töltik, hogy afelől aggodalmaskodnak, hogy mások mit gondolnak róluk. Az életed behatárolódik más emberek hazugságainak keretei közé. Lehet, hogy észre sem veszik, mégis hazugságokkal tömik a fejedet. Ők mondták neked azt is, hogy ezt vagy azt képtelen vagy megtenni, nem is érdemes próbálkoznod vele, mert amúgy sincs meg benned, ami ehhez kell.

Ezeket a mondatokat ismételgeted az elmédben időtlen idők óta. És ez mind hazugság. Azoknak az embereknek, akik ezeket az állításokat tették felőled, fogalmuk sincs a benned rejlő potenciálról. Ha az igazat akarod megtudni magadról, ebben a témában a Teremtődhöz kell fordulnod.

Egyedül Ő tudja, mit tud tenni rajtad keresztül. És egyedül Ő képes felszabadítani a benned rejlő lehetőséget.

Hogy hogyan?
Az Úr az Ő Igéje által szabadít fel bennünket. Jézus mondja ezt a János 8:31-32-ben:
Ha ti (engedelmesen) megmaradtok az én beszédemben, valóban az én tanítványaim vagytok. És meg fogjátok ismerni az igazságot, és az igazság szabadokká tesz majd titeket. (Csia)

Isten Igéje fogja felszínre hozni mindazt, amit meg kell tenned és amivé lenned kell. Rajta keresztül válsz képessé, hogy megtegyél dolgokat, amiről sohasem gondoltad volna, hogy képes vagy rá.
Hogyan?
1. Tanuld meg Isten Igéjét. Isten nem nyit ajtót addig, amíg te nem nyitod ki a Bibliát és nem kezded el tanulni az Igét. Az igazság nem fog bediffundálni a fejedbe csak úgy, magától. Neked kell elkezdened megtanulni, mit mond az Ige.
2. Fogadd be Isten Igéjét. A Biblia kell, hogy az első számú tekintéllyé váljon az életedben. Nem kell, hogy tetsszen, amit olvasol, de ha azt akarod, hogy Isten a legjobbat adja neked, el kell fogadnod, amit az Ige mond, mint legnagyobb tekintélyt arra nézve, hogy hogyan éld az életed.
3. Engedelmeskedj Isten Igéjének. Nem elég tanulni, és elfogadni Isten igazságát. Cselekedni is kell, amit a Biblia tanít nekünk. Nem abból az Igéből nyersz áldást, amit megtanultál, hanem amit meg is teszel.

Sokkal többre teremtettél, mint amit valaha is álmodtál. A Biblia azt mondja nekünk az 1Korintus 2:9-ben:

„Amit szem nem látott, és fül nem hallott, ami ember szívében fel nem ötlött, azt készítette Isten az őt szeretőknek.”

Nyisd hát ki Isten Igéjét, és légy készen arra, hogy megtedd azt, amit csak Isten tudott elképzelni


Beszéljünk róla:

* Voltál már olyan periódusban, amikor nehezedre esett kinyitni Isten Igéjét? Mit teszel ma ezért a területért?
* Az életed mely területein imádkozol Isten áldásáért? Ez egy olyan terület, amelyiken hűséges vagy?





Néha Isten azt mondja: "még nem"


"Legyetek kitartóak, hogy az Úr akaratát végezve, megkapjátok, amit ígért.Mert már nem sok idő, és Ő, aki eljövendő, jönni fog és nem késik."(Zsid.10:36-37. Angolból szabadon fordítva)

Ha elkedvetlenedtél amiatt, mert Isten késlekedik az imáidra érkező válasszal, értsd meg, hogy a késedelem, nem egyenlő a visszautasítással. Csak mert a válasz még nem érkezett meg, még nem jelenti, hogy Isten nem is fog válaszolni, vagy hogy elfelejtett téged, és nem is azt, hogy nem érdekled.

Egyszerűen annyit jelent, hogy "még nem".

A szellemi érettség elérésének egyik része, megtanulni a különbséget, a "nem" és a "még nem" között, a visszautasítás, vagy késés között. A Biblia azt mondja: "..Ő aki eljövendő, jönni fog, és nem késik. (Zsidók 10:37.)

Isten késlekedése lehet a türelmed próbája is. Bárki képes türelmes lenni egy alkalommal, a legtöbb ember kétszer is. Sokan közülünk képesek türelmesek lenni, akár háromszor is. Tehát Isten megpróbálhatja a türelmünket újra és újra és újra. Miért? Azért, hogy meglássa mennyire vagy türelmes? Nem! Azért teszi, hogy te magad megláthasd, mennyire vagy türelmes - tehát, hogy tudd mi van benned, és milyen szinten van az elkötelezettséged. Isten próbák elé állít, hogy tudd Ő hűséges, akkor is amikor a válaszok, amiket keresel késnek.

Ha elkedvetlenedett vagy, fordítsd azt az arra való emlékezésre, hogy Isten türelemre tanít téged a késedelem ideje alatt. Kérdd, hogy elkedvetlenedésed változtassa át türelemmé.

Beszéljünk róla!

* Az életed mely területei azok, melyeken keresztül úgy hiszed, hogy Isten türelemre akar tanítani?
* Tölts egy kis időt imádságban azok miatt a helyzetek miatt, amikor érzed, hogy Isten várat téged a kérdéseidre adott válaszaival. Kérj tőle türelmet, és bízz benne, mint mindenek felett való, szuverén Úrban.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése