2017. július 21., péntek

A személyes változás alapelvei:


Igazság


"...ha valóban úgy hallottatok róla, és kaptatok felőle tanítást, ahogyan az megvalósult Jézusban.Vessétek le a régi élet szerint való óembert, aki csalárd és gonosz kívánságok miatt megromlott;újuljatok meg lelketekben és elmétekben,öltsétek fel az új embert, aki Isten tetszése szerint valóságos igazságban és szentségben teremtetett.Ezért tehát vessétek le a hazugságot, és mondjatok igazat, mindenki a felebarátjának, mivelhogy tagjai vagyunk egymásnak.Ha haragusztok is, ne vétkezzetek": a nap ne menjen le a ti haragotokkal,helyet se adjatok az ördögnek." (Ef 4,21-27)



"...ha valóban úgy hallottatok róla, és kaptatok felőle tanítást, ahogyan az megvalósult Jézusban."(Ef 4,21)


A személyes változás titka nem az akaraterőben áll. A titok, megismerni és szembenézni az igazsággal. Meg kell ismernünk, és szembe kell néznünk az igazsággal magunkat, a kapcsolatainkat és a saját természetünket illetőleg.

Semmi sem fog megváltozni az életedben addig, amíg nem ismered meg, és nem nézel szembe az igazsággal a gyengeségeiddel, kapcsolataiddal, sikereiddel és bukásaiddal, a múltaddal és jövőddel kapcsolatosan.

Semmi sem változik addig, amíg nem ismered meg, és nem nézel szembe az igazsággal. Az igazság pedig Jézus Krisztusban található meg.


Miért szükséges megismerni az igazságot mielőtt bármi is változna az életedben? Íme, miért: Minden önpusztító szokás mögött az életemben egy olyan hazugság van amit elhittem. Ha adósságba keveredtél, azért van, mert elhittél egy ehhez hasonló hazugságot:"Következmények nélkül költekezhetek" vagy " Mindig vissza tudom fizetni". Túlértékelheted a keresési lehetőségeidet vagy elhiszed, hogy szükséged van egy nagyobb házra.

De valóban így van? Biztos vagy benne, hogy ez az igazság? Be tudod bizonyítani, hogy ez az igazság? Tökéletesen biztos vagy benne, hogy amit a gazdasági helyzeteddel kapcsolatosan hittél az igaz? Mi a helyzet a kapcsolataiddal? Mi a helyzet azokkal a dolgokkal, amiket magadról mondasz magadnak? Azt fogadod el igazságnak, ahogy a múltadról vagy valamely eseményről gondolkodsz, vagy az az igazság, amit Isten állít azzal a dologgal kapcsolatosan?


A Biblia azt tanítja, hogy a személyes változás az igazsággal kezdődik. Az igazság az, ami megszabadít. Pál apostol azt állítja:" "...ha valóban úgy hallottatok róla, és kaptatok felőle tanítást, ahogyan az megvalósult Jézusban."(Ef 4,21) Ki az igazság? Jézus, és mivel Jézus az igazság, Ő mindig az igazat fogja neked mondani. A Biblia az ő szava, ami azt jelenti, hogy a Biblia igaz. ( 2 Tim 3,16-17).

Azonban, azt amit a TV-ben hallasz, nem mindig fog segíteni neked, mert nem mindig az igazságot közvetíti. Hogyan tanulod meg felismerni az igazságot? Amit a könyvekben olvasol, azok a dolgok sem mindig igazak, viszont amit Isten mond neked, az mindig igaz. Isten igéje megmutatja neked, hogyan térj vissza ahhoz az élethez, amire teremtve lettél, és azt is megmutatja, hogyan maradj meg Isten ösvényén.

Ezért annyira fontos, hogy naponta legyen csendességed, amit Isten Igéjével töltesz: a változás megköveteli az igazság megtanulását. Semmi nem fog változni addig, amíg az igazságot be nem ülteted a szívedbe. Ameddig az életed a hazugság alapjaira építed, félreértésekre, tévedésekre vagy féligazságokra, soha nem fogsz megváltozni. De amikor szembenézel az igazsággal és válaszolsz rá, elkezded meglátni a változásokat az életedben.


Döntés


Ti azonban nem így tanultátok a Krisztust, ha valóban úgy hallottatok róla, és kaptatok felőle tanítást, ahogyan az megvalósult Jézusban. Vessétek le a régi élet szerint való óembert, aki csalárd és gonosz kívánságok miatt megromlott; újuljatok meg lelketekben és elmétekben, öltsétek fel az új embert, aki Isten tetszése szerint valóságos igazságban és szentségben teremtetett. Ezért tehát vessétek le a hazugságot, és mondjatok igazat, mindenki a felebarátjának, mivelhogy tagjai vagyunk egymásnak. "Ha haragusztok is, ne vétkezzetek": a nap ne menjen le a ti haragotokkal, helyet se adjatok az ördögnek. (Ef.4.21-27 MBT)

A változtatás döntést igényel. Nem elég csak álmodozni a változásról, a vágy sem elegendő ehhez. Mindenek előtt döntésre kell jutnod. El kell határoznod magad, hogy változtatsz.

A döntés szándékos dolog. Szeretnél valamiben változni egy fél év múlva? Szeretnél jobb lenni egy év múlva, mint amilyen most vagy? Akarsz egészségesebb, erősebb és megfontoltabb lenni? Akarsz boldogabb lenni? Tervezed, hogy csökkented az adósságodat? Szeretnél jobban olyanná válni, amilyen Isten akarja, hogy legyél?


Most azonnal elmondhatom neked a választ: Mindez csak akkor fog megvalósulni, ha a változtatás mellett döntesz, mert ezek a dolgok nem valósulhatnak meg csak úgy, véletlenszerűen. A jelen kihívása, hogy ezzel foglalkozzunk; már előre gondolnod kell arra, hogy hol szeretnél tartani ennek az évnek a végén, három év múlva, vagy akár hat év múlva, vagy ennek az évtizednek a végén. Azt szeretném, hogy jobbá válj tíz év múlva, mint amilyen most vagy, de nem leszel, ha csak nem döntesz te is így.

Ez döntést igényel.

Sokszor mi úgy gondoljuk, hogy arra kell várnunk, hogy Isten megváltoztasson minket. Nem, ne Istenre várj! Isten várakozik terád. Várja, hogy azt mond, ”Igen Uram! Hajlandó vagyok megcselekedni ezeket a változtatásokat.”

Tudatos döntéseket kell hoznunk, növekedésünk érdekében. Nincs fejlődés, változás nélkül, nincs változás veszteség nélkül, és nincs veszteség fájdalom nélkül.


Ha fejlődni akarsz, változnod kell és ez a változás azzal jár, hogy elengedsz néhány régi dolgot, amibe görcsösen kapaszkodsz és fölveszel néhány új dolgot.

Ez olyan mint egy trapéz gyakorlat; a légtornász kilendül egy rúdon, majd ki kell nyúlnia és el kell kapnia a másik rudat. A gyakorlat egy pontján el kell engednie az egyiket a másikért, különben nem juthat át a túloldalra. Ha azt gondolja, hogy mindkét rudat egyszerre kézben tarthatja, vajon mi történik? Középen ragad és előbb utóbb lezuhan.

Néhányan középen ragadtatok és egyre lejjebb zuhantok, csak mert nem hagytátok el a régi mintákat, berögződött szokásaitokat és a korábbi gondolkodásmódotokat.

A Biblia azt mondja: „Rázzátok le magatokról a régi ördögi természeteteket és az egykori életmódotokat” , más szóval mondva, engedjétek el. Azokat a régi szokásokat, régi sértéseket, régi mintákat, régi bűnöket az életedben – engedd el. A Biblia azt mondja, dobd el őket és bízz benne, hogy "Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a cselekvést az ő tetszésének megfelelően”(Filippi 2: 12-13 NIV-ből fordítva).


Új gondolkodásmód

"Újuljatok meg lelketekben és elmétekben." (Ef 4,23)

A változás új gondolkodásmódot igényel. Mint ahogy arról már beszéltünk korábban, ahhoz, hogy megváltozzunk, meg kell ismernünk az igazságot és jó döntéseket kell hoznunk, de szükséges a gondolkodásmódunkon is változtatni.

Erről már volt szó: a bűn elleni harc az elménkben kezdődik, nem cselekedeteinkben. Az, ahogy gondolkodunk, meghatározza azt, ahogy érzünk, és az, ahogy érzünk, meghatározza azt, ahogy cselekszünk. Ha változtatni akarunk azon, amit cselekszünk, azzal kell kezdenünk, hogy változtatunk azon, amit gondolunk. Ezen kívül, ha változtatni akarunk azon, ahogy érzünk, változtatnunk kell azon, ahogy gondolkodunk.

Gondolni - Érezni - Tenni

Például mondhatnám azt: "Jobban kéne szeretnem a gyerekeimet," de ez nem így működik. Egy nő mondhatná: "Jobban kellene szeretnem a férjemet," de az még nem elég. Erőszakkal nem kényszeríthetünk magunkra egy érzést. Változtatnunk kell azon, ahogy gondolkodunk a gyerekeinkről, a férjünkről, a feleségünkről, és az majd megváltoztatja azt, ahogy érzünk irányukban, ami majd megváltoztatja azt, ahogy viselkedünk velük. A Biblia így fogalmaz: "Újuljatok meg lelketekben és elmétekben." (Ef 4,23)

Hadd foglaljam össze máshogy: Nem az vagy, amit hiszel, hanem amit hiszel, az vagy. A bűn elleni harc, a harc a hibáink ellen, amiket nem kedvelünk, mindez az elménkben kezdődik el. Ha bármit is meg akarsz változtatni a viselkedésedben, vagy bármit az érzelmeidben, kezdd azt a gondolataiddal vagy hozzáállásoddal.

Elménk megújítása a 'bűnbánat' szóhoz szorosan kapcsolódik. Tudom, hogy ez a szó nem szépen hangzik sok ember számára. Azt hiszik, valami rosszat jelent, valamit, amit nem igazán akarunk megtenni, valami fájdalmasat. Ha a szóra gondolnak, egy fickó jut az eszükbe, aki az utcasarkon áll táblát tartva a kezében: "Tarts bűnbánatot. A világ a végéhez közeledik."

A bűnbánatnak nincs köze a viselkedésünkhöz. Arról szól, hogy megváltoztatjuk nézeteinket, megtanulunk máshogy gondolkodni. Bűnbánatot tartani azt jelenti, 180 fokos szellemi fordulatot tenni. Ez olyasmi, amit az elménkkel teszünk meg, nem a tetteinkkel. Nézeteink megváltoztatása hatással lesz érzelmeinkre, és hatással lesz viselkedésünkre.


Mikor bűnbánatot tartok, teljes szellemi fordulatot teszek. A bűnösségtől a megbocsátás felé fordulok. A céltalanságtól a céltudatos élet felé fordulok. A reménytelenségtől a remény felé fordulok. A csüggedéstől a szabadság felé fordulok. A sötétségtől a fény felé fordulok. A pokoltól a menny felé fordulok. A gyűlölettől a szeretet felé fordulok.

S megváltoztatom azt is, ahogy Istenről gondolkodom. Nem dühös rám; igen, vétkes vagyok, de igen, szeret. S megváltoztatom azt is, ahogy rólad gondolkodom, ahogy a gyerekeimről gondolkodom, ahogy a feleségemről gondolkodom. Megváltoztatom azt, ahogy a világról gondolkodom, a gazdaságról, és megváltoztatom azt, ahogy gondolkodom a múltamról, jelenemről, jövőmről.

Megújulni gondolkodásmódban többet jelent, mint megváltoztatni azt, ahogy Istenre és Jézusra tekintek; azt is jelenti, máshogy tekintek saját hibáimra. "Az az indulat legyen bennetek, ami Krisztus Jézusban is megvolt." (Fil 2,5)


Folyamat


Öltsétek fel az új embert, aki Isten tetszése szerint valóságos igazságban és szentségben teremtetett. (Efézus 4:24)


Mikor Isten el akarja távolítani a hibákat az életedből, azt nem úgy teszi, hogy csak csettint egyet az ujjaival, és már meg is történik. Ő fokozatosan cselekszik. Hallhattátok már korábban tőlem: Amikor Isten egy gombát akar létrehozni, akkor ezt hat óra alatt teszi, de mikor egy tölgyfát akar, arra 60 évet szán.

Az a kérdés, hogy te gomba vagy tölgyfa akarsz lenni.

A Szentlélek olyan változást akar az életedben, ami messze túl van azon, amit lehetségesnek gondolsz, de ez nem fog megtörténni egy éjszaka alatt. Ezért adtuk szolgálatunknak a „Célok Évtizede” és nem a „Célok Napja” nevet.


(Rick Warren gyülekezetében a „Saddleback Church”-ben tavaly meghirdetett egyik lelki program, a „Decade of Destiny”, szó szerint fordítva az „(isteni) rendeltetés évtizede”, melynek célja segíteni ez embereket, hogy Istennel való kapcsolatukban magasabb lelki szintre jussanak – a fordító megjegyzése).


Az az imádságom érted, hogy a Szentlélek munkáján és Isten Igéjén keresztül, a kiscsoportod támogatásával válj érettebbé, Krisztushoz még inkább hasonlóvá, amint mostantól továbbhaladsz a céljaid mentén.
Az az imádságom, hogy a következő években válj erősebbé érzelmileg, fizikailag, szellemileg, lelkileg és anyagilag. Erre azonban el kell kötelezned magad. A Biblia azt mondja: Öltsétek fel az új embert, aki Isten tetszése szerint valóságos igazságban és szentségben teremtetett. (Efézus 4:24)


Jézushoz úgy válhatunk még inkább hasonlóvá, ahogyan Pál apostol mondja:
miközben fedetlen arccal … szemléljük az Úr dicsőségét mindnyájan, ugyanarra a képre formálódunk át az Úr Lelke által. (2 Korinthus 3:18)
Amint az ÚR Lelke munkálkodik bennünk, egyre inkább hasonlóvá válunk Hozzá (Krisztushoz) (2 Korinthus 3:18 – LB fordítás)


Őszinteség


Ezért tehát vessétek le a hazugságot, és mondjatok igazat, mindenki a felebarátjának, mivelhogy tagjai vagyunk egymásnak. (Efezus. 4,25)

A tartós változáshoz őszinte, megbízható közösség szükséges. Szükséged van olyan emberekre, akik szeretettel megmondják neked az igazságot. Van néhány dolog az életedben, ami sosem fog megváltozni mások segítsége nélkül.

Szükséged van más emberekre. Bizonyos témák az életedben annyira zavarhatnak, hogy nem akarsz beszélni róluk senkivel. Kérdés azonban, vajon mennyire jól működik ez a stratégia számodra? Ha saját magad meg tudtad volna változtatni az életedet, már megtetted volna, de nem tudod!

Hagyd abba a hazudozást önmagadnak. Ha változni akarsz, szükséged van más emberekre, hogy segítsenek neked. Szükséged van, hogy benne legyél egy bensőséges, megbízható közösségben. Ezért ilyen fontosak a kis csoportok. Ezért kellene, hogy tagja legyél valamiféle kiscsoportnak, de többre van szükséged, mint csupán egy kiscsoport. Szükséged van a csoporton belül egy személyre, akivel teljesen nyílt és őszinte vagy. Nem kell mindenki előtt megnyílnod, de egyvalaki előtt, muszáj.

Isten úgy alkotott minket, hogy szükségünk van egymásra, ez azt jelenti, hogy nem tudunk megszabadulni rossz szokásainktól, nem tudunk túllépni önmagunkon.

A Biblia azt mondja: vesd le a hazugságot, és mondj igazat a melletted levőnek, mert egymáshoz tartozunk. (Efezus. 4,25 NLT fordítás) Ha hívő vagy, a Krisztus testéhez tartozol. Más hívőkhöz tartozol. Egyedül nem élhetsz keresztyén életet, nem arra lettél teremtve, nem tudod megtenni.

Ha komolyan gondolod a változást életed legmélyebb, legsötétebb hiányosságaiból, őszinteséggel kell legyőznöd a félelmeidet. Óriási mennyiségű energiát vesztegetünk el arra, hogy megpróbáljuk eltakarni bűneinket, sebeinket, gátlásainkat, és hibáinkat. Ha annyi időt töltenél őszinteségben életed a helytelen dolgaival kapcsolatosan, mint amennyit azok elfedezésére, elrejtésére fordítasz, sokkal több energiád maradna azokra a dolgokra, amik jók az életedben.

A legnagyobb akadályunk a szentségben, hogy jónak akarunk látszani. Ha ezt egyszer feladnánk, akkor megszabadulnánk egy óriási úttorlasztól ami köztünk és az között áll, ahol Isten akarja hogy legyünk.

Változást akarsz az életedben? Nyílj meg, és légy őszinte valakivel a hibáidról!



Erődítmények


“A nap ne menjen le a ti haragotokkal, helyet se adjatok az ördögnek." (Efézus 4:26b-27)

Ha egy talpalatnyi helyet adunk életünkben az ördögnek, ő erődítményt fog azon kiépíteni. Mit jelent ez? Ha átadod a Sátánnak életed egy kis részét, ő hamarosan átveszi az egész felett az irányítást. Beengeded őt egy talpalatnyi helyre, ő pedig erődítménnyé változtatja azt.

Hadd magyarázzam el a következőképpen: A D-Day napján a szövetséges hatalmak partra szálltak Normandia partjainál. Kritikus volt, hogy a parton létrehoznak egy erődítményt, egy talpalatnyi helyet, ami lehetővé tette számukra, hogy felállítsanak egy felvonulási területet, amin keresztül több ember és felszerelés áramlott be a csatához. Ezen a piciny helyen a Szövetséges hatalmak képesek voltak benyomulni a szigetre, hogy felszabadítsák Franciaországot.

De Sátán nem próbál meg téged felszabadítani. Ő ki szeretne építeni egy talpalatnyi helyet az életedben, azért, hogy átvegye az életed irányításának mind több és több részét. Amint egyszer elég mélyre hatolt egy bűnös területbe, a talpalatnyi területet erődítménnyé változtatja, ami egyre nehezebbé teszi számodra, hogy visszavedd az életed feletti irányítást.

Hogyan jut hozzá Sátán egy talpalatnyi területhez az életedben? Az Efézus 4:27-ben egy példa erre a harag, de ez lehetne egyéb más negatív érzelem is. Ha életedet aggodalommal töltöd meg, akkor Sátán már meg is megszerzett egy talpalatnyi területet. Ha nehezteléssel töltöd meg az életedet, akkor a Sátáné egy talpalatnyi része az életednek. Ha engeded, hogy a bűntudat szégyenné változzon át benned, akkor Sátáné életednek egy talpalatnyi területe.

Pál apostol elmondja a legjobb utat, hogy hogyan tudjuk kezelni azonnal ezeket a negatív érzelmeket. Ezt mondja: “A nap ne menjen le a ti haragotokkal, helyet se adjatok az ördögnek." (Efézus 4:26b-27). Te hozod meg a döntés, hogy a helyes módon kezeled ezt.

Máskülönben a negatív érzelem elterebélyesedik a szívedben és Sátánnak lehetőséget ad arra, hogy kiépítsen egy talpalatnyi területet az életedben.


Három mód arra, hogy beleragadj a konfliktusokba

„Bármelyik bolond el tud kezdeni egy vitát; a tisztességes dolog viszont az, ha távol maradunk a vitáktól.” (Példabeszédek 20:3 TEV fordítás)
A bölcs emberek a békét keresik, nem a bajt. A bölcs nem cipeli magával a múlt problémáit, nem keresi a lehetőséget a viszálykodásra, és nem uszít egymás ellen másokat.
Az az igazság, hogy ha valakivel időt töltesz, találni fogsz valamit, ami az adott személyben zavaró számodra – majd ezt az információt elraktározod magadban, hogy fegyverként használhasd, ha vitába keveredtek. Egy személyre szabott tömegpusztító fegyver! Ha eljön a vita ideje, és ez az ember mond neked valamit, ami sértő, támadó számodra bármilyen módon, előveszed a legnagyobb fegyvert. Megnyomod a piros gombot. És működik- minden alkalommal!
Tudod, hogy minek titulálja ezt a módszert a Biblia? Bolondságnak! Nem kerülsz közelebb a megoldáshoz. Nem javítasz a kapcsolatotokon. Igazság szerint éppen rombolod. Nem bölcs dolog.
A Példabeszédek 20:3 ezt mondja: „Bármelyik bolond el tud kezdeni egy vitát; a tisztességes dolog viszont az, ha távol maradunk a vitáktól.”
Mindannyian használunk olyan trükköket, játszmákat a kapcsolatainkban, amelyek nem kívánatos eredményeket hoznak. Bántanak, ártanak, rombolnak, és nem oda mozdítják a kapcsolatainkat, amerre mi szerettünk volna haladni. Éppen az ellenkező irányba visznek. Ennek ellenére - bölcsesség híján - használjuk őket.
Számtalan ilyen eszköz van, csak néhány ezek közül:
1. Hasonlítgatás: Soha ne hasonlítsd máshoz a férjed, a feleséged, a gyermekeid, a főnököd, vagy bárki mást, hiszen mindenki egyedi, megismételhetetlen. A hasonlítgatás dühöt szül.
2. Ítélkezés: Amikor valamilyen bűnre kezded helyezni a hangsúlyt, éppen a céloddal ellentétes történéseket fogsz kiváltani. Nem működik.
3. Ellentmondás: William James, a híres pszichológus mondta: „A bölcsesség annak a művészete, hogy tudjuk, mely dolgok fölött hunyjunk szemet.” Igen, vannak dolgok, amelyeken egyszerűen csak túl kell lépned.
A Példabeszédek 14:29 szerint „A bölcs ember ura a kedélyének. Tudja, hogy a düh hibákhoz vezet.” (LB fordítás) Tettél már valaha valami őrültéséget dühből? Igen. Azért, mert amikor dühös leszel, az értelem az ajtón át távozik. Amikor dühös vagy, őrült dolgokat teszel és mondasz, amelyek igazából a saját védelmedet szolgálják.
Gondolkoztál már azon, hogy mennyire veszélyes érzelem a düh? Nehéz terepen jársz, amikor belesüllyedsz a haragba. A saját érzésed egyformán sebez meg téged és másokat is.
Beszéljetek róla!
  •         Milyen játszmákat használtál már azért, hogy elérd egy kapcsolatban azt, amit szeretnél?
  •         Milyen hatással voltak ezek a trükkök a kapcsolatodra?




Isten adja az érdeklődést

"Szívében tükröződik az ember." (Példabeszédek 27.19.)

A Biblia a "szív" kifejezést használja, hogy kifejezze a benned lévő vágyak sorát: reményt, érdeklődést, törekvéseket, álmokat, bizonyos dolgok iránti kötődést, vonzalmat. A szívedben ábrázolódnak ki a különböző érzelmeid- hogy mit szeretsz, vagy hogy, mi foglalkoztat a legjobban. Még manapság is használjuk a következő kifejezést: "Teljes szívemből szeretlek."

A Biblia azt mondja, hogy az vagy, ami a szívedben van, s nem az, amit mások gondolnak rólad, vagy amilyenné bizonyos körülmények kényszerítenek.(Példabeszédek 27.19.) Olyan vagy, amilyen a szíved. Az határozza meg, hogy miért mondasz valamit, miért érzel vagy viselkedsz egy adott módon.

Fizikailag mindannyiunknak egyedi szívverése van. Csak úgy, ahogy egyedi az ujjlenyomatunk, vagy a retinánk és íriszünk lenyomata, vagy a hangszinünk, ugyanúgy a szívverésünket ritmusa is egyedi. Elképesztő, hogy a több milliárd ember közül, aki a világon valaha is élt, soha senkinek nem volt a tiedhez hasonló szívverése.

Ugyanígy Isten mindannyiunknak egyedi érzelmeki mozgatórugókat ad. A minket érdeklő dolgok, események, vagy kürülmények hatására szaporábbá válik a szívverésünk is. Ösztönösen foglalkozol bizonyos dolgokkal, míg más dolgokra ügyet sem vetsz. Ezek jelzések arról, hogy hol kellene szolgálnod az életedben.

A szív jellemzésére egy másik kifejezés a szenvedélyesség. Vannak témák, amelyek mély, szenvedélyes érzelmeket váltanak ki, míg más dolgok iránt nem is lehetnél közömbösebb. Bizonyos események felcsigázzák az érdeklődésedet, és megragadják a figyelmedet, míg más események egyszerűen lehervasztanak, vagy halálra untatnak. Ezek a dolgok rámutatnak a szívedre; figyelj ezekre a belső sugalmakra. Ezek rámutatnak arra, hogy milyen szolgálatot szánt neked Isten.

A felnőtté válás folyamán felfedezted magadban, hogy - talán családodban egyedüliként- bizonyos dolgok iránt ösztönösen érdeklődsz.

Honnan jött az érdeklődés ezek iránt? Istentől.

Istennek terve volt ezekkel a veleszületett érdeklődési területekkel. Ezek az érzelmi hajtóerői a szívednek kulcsfontosságú szerepet töltenek be ahhoz, hogy megérthesd szolgálatod mibenlétét.

Ne hagyd figyelmen kívül azt, ami iránt érdeklődést érzel; vizsgáld meg annak a lehetőségét, hogy hogyan használhatod fel ezeket Isten dicsőségére. Oka van annak, hogy éppen ezekben a dolgokban leled örömödet.







Légy önmagad!


"De Isten kegyelméből vagyok, ami vagyok, és hozzám való kegyelme nem lett hiábavaló, sőt többet fáradoztam, mint ők mindnyájan; de nem én, hanem az Istennek velem való kegyelme." (1 Korinthus 15:10.)

Isten azt akarja, hogy légy önmagad.

Nem kell másnak tettetned magad; nem kell rejtegetned ki is vagy valójában. A legvonzóbb emberek, akiket ismerek, nem a legszebbek; de ők hűek önmagukhoz.

Nem színlelnek.

Megnyugodhatsz, önmagadnak lenni pontosan az, amit Isten vár tőled. Dicsőséget szerzel Istennek azzal, hogy önmagad vagy, mert ő arra teremtett, hogy az az ember legyél, aki vagy.

Most pedig hidd el, hogy az vagy, akinek Isten mondott hogy legyél.

Senki másnak nincs beleszólása abba, hogy ki vagy. Szabad vagy rá, hogy az légy aki vagy, ahelyett, hogy másnak adod ki magad. Szabad vagy rá, hogy használd az egyedi, Isten által adott ajándékaidat, és nincs szükség arra, hogy összehasonlítsd azokat mások ajándékaival.

Senki más nem versenyez azért, hogy azzá váljon, aki te vagy.

Te Isten különleges alkotása vagy, saját kezeinek munkája.

"De Isten kegyelméből vagyok, ami vagyok, és hozzám való kegyelme nem lett hiábavaló, sőt többet fáradoztam, mint ők mindnyájan; de nem én, hanem az Istennek velem való kegyelme." (1 Korinthus 15:10.)

Beszéljetek róla:

Az életed mely területén próbálsz még mindig valaki más lenni? Kérd Istent, hogy segítsen önmagad lenni!
Az imádság – csodálatos!

„…őbenne van bátorságunk és szabad utunk bizodalommal a benne való hit által.” (Efézus 3:12)


Egy bibliatanító írja: „Olvastam egy érdekes könyvet, amit egy hitetlen írt, aki megpróbálta »elintézni« a keresztyén hitet. Hitetlensége ellenére úgy találtam, hogy valamit igen jól látott meg az imádságra vonatkozóan. Ő úgy nevezte, hogy »a legelképzelhetetlenebb önhittség az emberiség történelmében«, és azzal érvelt, hogy ha a General Motorsnál dolgoznál alacsony beosztásban, és a főnökkel szeretnél találkozni, erre a legtávolabbi esélyed sem lenne... Gondold csak el! Mi lenne, ha egy állampolgár az Egyesült Államok elnökével próbálna beszélni? Elgondoltam, hogy megpróbálom felhívni, csak hogy lássam, mi történne. Valószínűleg valaki asszisztensének a titkárnőjével beszélnék, de nem valószínű, hogy az elnökkel… »Tehát« – mondja az én szkeptikus barátom a könyvében – »micsoda elképzelhetetlen beképzeltség azt feltételezni, hogy bármelyik pillanatban beszélhetünk az egész mindenség nagyfőnökével«. Valóban, az imádság gondolata hihetetlen önteltség lenne… ha nem lenne igaz. De az… és a kegyelmes Isten részéről a leghihetetlenebb leereszkedés. Valószínűleg soha nem beszélhetnél a világ magas pozíciót betöltő embereivel, de az univerzum legmagasabb helyén lévő személy – »az egész mindenség nagyfőnöke« – türelmesen vár, hogy meghallgassa, amit mondani akarsz. »Szabadon és félelem nélkül jöhetünk Istenhez… a Krisztusban való hit által« (Efézus 3:12 NCV). Szerinted ez nem csodálatos? Ma és minden napodon rendelkezel az imádság nagyszerű kiváltságával. Beszélhetsz a Főnökkel, elmondhatod neki aggodalmaidat és gondjaidat, megoszthatod vele győzelmeidet és örömeidet – és neki mindig van arra ideje, hogy meghallgasson.” Az imádság – csodálatos!



Lelki távolságtartás


„A nép tehát távolabbra állt, Mózes viszont közelebb ment a sötét felhőhöz, ahol az Isten volt.” (2Mózes 20:21)
Egyedül Mózes tudta, hogy milyen érzés Isten jelenlétében lenni, egyedül ő tudta, hogy milyen az Ő hangja, és hogy néz ki sugárzó dicsősége. Izráel fiai pedig szemmel láthatóan még örültek is annak, hogy ez így van. Azt mondták Mózesnek: „Mondd el te, hogy mit mondott Isten… de ne hagyd, hogy Isten közvetlenül hozzánk szóljon…” (2Mózes 20:19 KJV) Vajon mitől féltek, mit fog mondani Isten, amit annyira nem akartak hallani? Figyelj! Ha nem hajtottad végre Isten legutóbbi utasításait, nehezedre fog esni, hogy meghallgasd a következőt. János azt írja: „…És abból tudjuk meg, hogy ismerjük őt, ha megtartjuk az ő parancsolatait. Aki azt mondja: ismerem Istent, de nem tartja meg parancsolatait, az hazug, és nem az igazság szerint él, de aki engedelmeskedik Isten szavának… az szereti őt igazán. Ebből tudjuk meg, hogy őbenne vagyunk. Aki azt mondja, hogy őbenne van, annak magának is úgy kell élnie, ahogyan Jézus élt” (1János 2:3-6 NLT). Nos, elégedett vagy azzal, hogy csupán szemlélő légy, aki azt nézi, hogyan működik Isten mások életében, ahelyett, hogy elfogadnád a fegyelmezett életet, amit elvár ahhoz, hogy neked is személyes kapcsolatod legyen vele? Meg akarod kapni az ajándékait és el akarod nyerni a tetszését, de nem kérsz az elkötelezettségből, ami vele jár? Isten nem azt akarja, hogy a rajongásig szeresd a Bibliát, a gyülekezetet vagy az áldásait. Nem, Ő azt szeretné, hogy Belé légy szerelmes. Nem csupán egy randit szeretne, hanem egy menyasszonyt! Olyan valakit szeretne, aki ragaszkodni fog Hozzá akkor is, amikor nehéz dolgok jönnek. Kész vagy arra, hogy ma felhúzd ujjadra az elkötelezettség gyűrűjét?



Öregedni és bölcsebbé válni


„Tanítsd az idős férfiakat [és asszonyokat], hogy legyenek… mértékletesek.” (Titusz 2:2-3 NIV)

Dale Evans (Roy Rogers felesége) teljes szívéből szerette Jézust, és gondja volt rá, hogy ezt mindenki tudja Hollywoodban. Íme egyik imádsága:

„Uram, te jobban tudod, mint én magam, hogy öregszem, és idővel öreg leszek. Őrizz meg attól, hogy túl beszédes legyek; különösen attól a végzetes szokástól, hogy azt gondoljam, mindig és mindenről mondanom kell valamit. Szabadíts meg attól a késztetéstől, hogy megpróbáljam mindenki ügyét elrendezni. Őrizd meg az elmémet, hogy szabad legyen a részletek vég nélküli elbeszélésétől, és adj nekem szárnyakat, hogy a lényegre térjek. Kegyelmedet kérem, hogy meg tudjam hallgatni mások fájdalmainak történetét; de pecsételd le a számat, ha az én fájdalmaimról és szenvedéseimről van szó, mert azok növekednek, és egyre szívesebben emlegetem fel őket, ahogy telnek az évek. Nem jobb memóriát kérek, hanem növekvő alázatosságot és kevesebb magabiztosságot, főleg olyankor, ha úgy tűnik, hogy az én emlékezetem összeütközésbe kerül másokéval. Taníts meg arra, hogy előfordulhat, hogy tévedek. Hadd legyek mindig nagyon kedves. Nem feltétlenül akarok egy szent lenni; némelyikkel olyan nehéz együtt élni. De egy savanyú öregasszony (vagy öregember) az ördög munkájának megkoronázása. Tégy megfontolttá, de ne szeszélyessé, segítőkésszé, de ne parancsolgatóvá. Talán úgy tűnik, kár, hogy nem használom hatalmas bölcsességemet, de Te tudod, Uram, hogy szeretném, ha lenne néhány barátom a végén. Tehát kérlek, add meg nekem azt a képességet, hogy meglássam az áldásokat a váratlan próbákban, és a jóságot a nem egészen tökéletes emberekben. És adj kegyelmet, hogy úgy is szóljak hozzájuk. Krisztus nevében, ámen.
SZABÁLYOK ÉS REND

„Fegyelmezd fiadat, akkor nyugodt lehetsz felőle, sőt örömöt találsz benne.” (Példabeszédek 29:17)

Olyan fiatal generációt termeltünk ki, akiknek hagyjuk, hogy televízión, erőszakos filmeken és az interneten (ami valóságos aknamező!) nevelődjenek fel. Gyakran mind a két szülő dolgozik, a gyerekekre saját testvéreik vigyáznak. Így ők lesznek a törvény egymás számára. „Az a gyermek, akire mindent ráhagynak, szégyent hoz szüleire” (Példabeszédek 29:15 NIV). Legtöbben szerető szülők vagyunk, gyermekeinknek azonban fegyelmezésre és szabályokra is szükségük van az élethez. A szeretet gerince a törvény és a rend. Nélküle  a szeretet csupán engedékenység. Aki nem hajlandó helyreigazítani, az nem szeret (ld. Példabeszédek 13:24). Emlékszel a Dennis, a komisz című filmre, ahol az apa egy szíjjal a kezében próbálja a fegyelmezetlen Dennis értésére adni, hogy mi a helyzet? Azt mondja a fiának: „Ez nekem jobban fog fájni, mint neked.” Mire Dennis így felel: „Ne érezd kötelességednek, hogy fájdalmat okozz magadnak miattam.” A rendfenntartás nem könnyű feladat. A másik lehetőség azonban az, hogy eláruljuk gyermekeinket és saját Istentől rendelt felelősségünket. Ha nem érvényesítjük a szabályokat, azzal talán rövid távon népszerűséget szerzünk gyermekeinknél, de hosszú távon végül mindig elveszítjük tiszteletüket. Ha kisgyermekektől elvárjuk, hogy egyedül jöjjenek rá, mi a jó, és mi a rossz, azzal olyan terhet rakunk rájuk, amit nem szabadna hordozniuk; idegrendszerük és erkölcsi érzékük még nem eléggé fejlett ekkora felelősség viseléséhez. A Biblia azt mondja: „A fiatalok hajlamosak bolondos szeszélyekre, ez ellen az egyetlen orvosság a határozott fegyelmezés” (Példabeszédek 22:15 TM). A gyermekek úgy tanulnak meg jó döntéseket hozni, ha otthon megtapasztalják a rend jutalmát és a rendbontás következményeit. Ne hagyd hát cserben őket!„Aki kíméli botját, gyűlöli fiát. de aki szereti, idejében megfenyíti.” (Példabeszédek 13:24)

Azok a gyermekek, akikkel öröm együtt élni, nem lettek volna ilyenekké, ha olyan otthonban nevelődnek, ahol semmilyen rend, semmilyen szabály nincs. Láttad már a Bonnie és Clyde című filmet? Bonnie háttértörténete az édesanyja, aki úgy nevelte fel, hogy szerinte minden aranyos volt, amit Bonnie tett. Agyondicsérte őt: „Ahogy a virágok szebbek lesznek a napfénytől és a harmattól; a világ is szebbé lesz az olyan emberektől, mint te!” Bonnie azonban nem volt ilyen aranyos, amikor gyilkos ámokfutásba kezdett. A gyermekek akkor érzik biztonságban magukat, és akkor érzik, hogy törődnek velük, ha jól felépített rendben nevelődnek. Íme, tehát két iránymutatás: 1) Magyarázd el világosan a szabályokat! Ha a gyerekek egy olyan szabály miatt kapnak büntetést, amit nem is értenek, akkor csak neheztelni fognak. Minél kevesebb a szabály, annál jobb – de érthető és betartható szabályok legyenek, aminek betartását könnyű ellenőrizni. A kioktatások és erkölcsi prédikációk csak ellenállást szülnek. 2) Következetesen tartasd be a szabályokat! Amin ma csak mosolyogsz, azért holnap nem pofozkodhatsz. A következetlenség gyengíti a tekintélyt és engedetlenséget szül. Íme, néhány dolog, amit feltétlenül kerülnöd kell: a) Kerüld a másokhoz hasonlítást! Nem lehet elvárni, hogy egyik gyerek pont olyan legyen, mint a másik. b) Kerüld a sértő jelzőket, felcímkézéseket, mint az „ostoba vagy, lusta vagy, rossz vagy, időpazarlás veled foglalkozni” stb. A tetteiket jellemezd, ne az önértékelésüket rombold! c) Kerüld az üres fenyegetéseket! Tartasd be a szabályt, vagy töröld el! d) Kerüld a megvesztegetést! A lekenyerezés manipulációhoz vezet és csökkenti a szabályok fontosságát. e) Ne gúnyolódj gyengeségeiken! f) Ne félj nemet mondani! Jövőbeli sikerük és boldogságuk attól függ, hogyan tudják kezelni, ha nemet mondanak nekik. g) Ismerd el kudarcaidat! Igaz, hogy néha te is elronthatsz dolgokat, de továbbra is te tartozol felelősséggel azért, hogy betartsák szabályaidat és ne hibáidat kövessék!
Életünk rendjéért...

A mai nap imádsága:

Istenem! Kérlek ne próbálj engem erőmön felül, s add hogy ne felejtkezzek meg Rólad egyetlen élethelyzetemben sem! Ámen
   

Tűzbe teszem és megtisztítom őket, ahogyan az ezüstöt tisztítják, megpróbálom őket, ahogyan az aranyat próbálják. Ő segítségül hívja nevemet, én pedig meghallgatom őt.
Zakariás 13,9

"Mindenre van megoldás!" - biztatjuk magunkat és másokat is, amikor nem sikerülnek a dolgaink. Az illúzió, hogy minden szépen rendben működik, mindig csak egy darabig tart... Városunk igen híres órásmestre Zottl (cotli) bácsi mondta nekem egyszer: "Tudja, mindent karban kell tartani! Nyolcvan éves már bőven elmúltam, de nekem még mindig ugyanaz a biciklim, amit tizennégyéves koromban kaptam... de én szét is szedem minden ősszel, megtisztítom, beolajozom és zsírba teszem tavaszig... nincs is semmi baja!" Nos a dolgok valóban karbantartást igényelnek, mert minden múlandó. Elromlik a háztartási gép, meghibásodik az autó, olykor megbetegszünk. Minden élő és élettelen folyamatos igénybevételnek van kitéve, nincs kivétel!

Sokszor nem értjük: Tegnap még működött, az előbb még teljességgel funkcionált, most pedig csak bosszúságot okoz... Ki ne ismerné közülünk azt a nyomorúságos érzést, amikor a technika éppen akkor hagyott cserben minket, amikor leginkább szükségünk lett volna rá! Sokszor megtapasztaltuk talán azt is, hogy szükségünk lett volna támogatásra, segítségre, s nem kaptuk meg. Talán éppen az utasított vissza minket, akitől azt legkevésbé vártuk... Miért van mindez így?

Isten is ad próbákat - bőséggel. Egyik pillanatról a másikra lángok vesznek körbe minket, s égeti lelkünket a lelkiismeret tüze. Mi mit teszünk ilyenkor? Perlekedünk? Számonkérjük az Istenen, "Uram hát ezt érdemlem?"... Vagy alázattal felé fordulunk és beismerjük végességünket, tehetetlenségünket. Nehéz pillanatok ezek, de a hívő ember tudja, hogy nincs más alternatíva. Ha át akarjuk élni a megtisztulás, s az újrakezdés csodáját, akkor csak ezt a lépést választhatjuk. Csak ilyen krízis-pillanatokban derül ki, mi az érték, s mi nem, mi a szükséges, s mi nem... A megoldás végül is az Isten maga. Benne megnyugodva újra célt találunk. Csak ezután - ha kell századszor is - tudunk újra odafordulni feladatainkhoz, tudjuk felvállalni a magunk keresztjét vagy meghallgatni mások nyomorúságát. "Szétszedni, megtisztítani, összerakni!" - mondta Zottl bácsi... Az imádság "karbantartó munkáját" soha ne hanyagoljuk el, mert egyébként nem működnek életünk dolgai...




Életünk - szolgálatunk...


A mai nap imádsága:

Uram! Te állítottál arra a helyre, ahol most is vagyok. Add, hogy ne kételkedjem szeretetedben, s higgyek szavadnak, amikor azt ígéred Igédben, hogy a Téged szeretőknek minden javukra van! Ámen

Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok, és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek.
Mt 11,28-29

"Fáradt vagyok!" - sóhajt fel pedagógus beszélgetőtársam, így nyár közepén. Hiába a tízhónapon át tartó napi 6-8órás zaj-, gyerekzsivaly-terhelést nem lehet egykönnyen 'kipihenni'. Fáradtságnál-több tekintetét végül én fogalmazom meg: "Nem fáradt vagy Te, hanem kimerült!" Nos, aki legalább negyedszázadot "lehúzott" a magyar közoktatásban - annak nem kell különösen ecsetelni miről is van szó: fáradtság és kimerültség nemcsak két külön fogalom, de alapvetően két különféle állapot is. Míg az egyik viszonylag gyorsan, pár nap alatt kipihenhető, eladdig a másik hosszú hónapokig elhúzódhat, jelentősen megterhelve az amúgy sem könnyű hétköznapokat.

Érdemes kiemelni: Jézus nem a fáradtakat, hanem a megfáradtakat hívogatja. Azokat, akik elfelejtették lelkük töltekezésének fontosságát, akiknek a sok-sok nyomorúság, igazságtalanság és fájdalom - nemcsak sajátjuk, hanem másoké is - sebesre marta lelküket. Ön-töltekezést sok-sok módszer, iskola, tanítás - no meg rossz prédikátor(!) - ígér, a hívő ember azonban tudja, igazán feltölteni, "mértéken felül, túlcsordulóan" egyedül csak az Isten képes.

Igen elgondolkodtató, hogy Jézus a megnyugvás ígéretével nemcsak magához hív, de ezt hozzáköti a kereszthordozáshoz. Félreértés ne essék, a kereszthordozás nem egyenlő a szenvedéssel! Keresztet nem az hordoz, aki nyakába vesz olyan igát is, amit nem kellett volna, de sorozatos életvezetési hibáinak következményeként "nyakába sózta" az élet... Keresztet az hordoz, aki a másikért, a közösségért szolgálatot végez. Azaz: szelíd bizonyságtevő életével tükrözi az Isten szeretetét.

Aki szolgálja az Istent, az maga is töltekezik, aki csak 'szolgáltat', az idővel kimerül. Sokat gondolkodtam - megfáradt embereket látva, ismerősökkel, rokonokkal, nemkülönben lendületüket vesztett lelkészekkel/papokkal őszintén beszélgetve -, vajon miért omlanak össze, roskadnak magukba a 'negyvenes-ötvenes' embertársaink? Egyszerű középideji válságról lenne szó csupán? Aztán rá kellett döbbennem, többről van itt szó: Töltekezni csak az tud, aki az élet Istentől rendelt normalitását éli! Aki 'abnormálisan' él, az bizony kiég... Hiába minden felkorbárcsolt érzés, nem segít semmiféle extra-kegyességbe csomagolt rajongás, a zártközösségű 'Krisztus-elgondolások' csak ideig-óráig jelentenek "öntöltekezést". Egyszer elfogy mindaz, ami emberi!

Ellenben, aki a "krisztusi norma" szerint él - vagyis békességben, de még a "port is lerázza sarujáról", ha békességét nem fogadják -, aki felismeri saját életében az Isten szeretetének hétköznapos közvetítését, aki látja, hogy kinek válhat a samaritánusává, mert nem a külső kényszer, hanem Isten-adta belső indulat készteti a jó megcselekvésére, az nem vész el, az megmarad az első szeretetben, sőt megerősödik, elmélyül abban.

Megnyugvást találni csak akkor tudunk, ha tudjuk és érezzük, hogy Isten gondviselő szeretete által élünk, s vagyunk, akik vagyunk. Megnyugodni az életben csak akkor leszünk képesek, ha tudjuk, hogy a helyünkön vagyunk, s azt csináljuk, amire elhívott minket az Isten. Ő ugyanis nemcsak arra hívott el minket, hogy 'jó keresztények' legyünk, hanem arra is, hogy kiváló mesteremberek, asztalosok és kertészek, repülőgép-szerelők és vegyészek, tanárok és papok, orvosok és Nobeldíjasok legyünk... azaz munkánkban is megnyilvánuljon az Isten szeretete, s hogy mi is szeretjük Istent. Hiába azonban minden szakmai siker, ha valaki hitvány férj vagy feleség, családapa vagy családanya, akkor hitványsága szak-emberségét és kikezdi. Felfedezni mindennapjainkban a ránkbízott feladatot, nem más, mint elhívásunk gyakorlása, s az Isten gondviselésére való rábólintás, mely mindig békességet hoz, megnyugvást teremt lelkünkben... A Mester ezért tanít/nevel minket 'életes' példázatokban, hétköznapiságban könnyen tettenérhető hasonlatokban!




Mindazokért, akik küzdenek testben és lelekben, önmagukért és másokért.


A mai nap imádsága:

Uram, Istenem! Áldásodat ne vond meg tőlünk, adj békét testben és lélekben! Ámen.

"Az ÚR hűségét magasztalom..." Ézs 63,7a

"Ha nagyon akarod, sikerülni fog" - korunk ismerős szlogenje ez. Az akarás önmagában még kevés... a nagy akarásból folyományként adódik: a siker érdekében "add el magadd", azaz mutass többet, mint ami vagy. Manapság ezért felszínesek az emberi kapcsolatok. Rövid idejűek a "barátságok", mert hamar kiderül, valamilyen érdek fűzi csak össze a feleket. De gyorsan zátonyra fut férfi és nő kapcsolata is, hiszen ha valahol fontos, hogy az legyen valaki, ami valójában, akkor ez a két ember legmélyebb testi-lelki találkozásának keretet adó Istentől "rendelt intézmény": a házasság élestszövetsége...

Ahogyan az emberi kapcsolataink (ha hosszú távon akarjuk őket), úgy az Istennel való kapcsolatunk is csak az őszinteségen alapulhat. Azt adom, ami vagyok, s elfogadom, engedem, hogy azzá váljak, amivé az adott kapcsolat növelhet. Nem elégséges az intenzív cselekvés... kétségbeesés szélére sodródó fiatalember mondja a napokban: "Pörgök ezerrel, de halvány lövésem sincs mi lesz ebből az egészből!" ... Nem látja a közeli jövőt sem, nemhogy a távolit. Ha nincs (nagyobb)cél, nincs értelme a küzdelemnek, a munka, a mindennapok értelmetlenné válnak. A boldogság biztosítéka, a szép élet ígérete maga az Isten.

Isten könyörületes. Bármennyire is lehúz minket az anyagvilág, a vétkeink, a bűneink - Ő könyörületes, és felemel. Nincs annyira elrontott élet, amiből ne lenne kiút Vele együtt. Neki van hatalma egyedül arra, hogy rosszból is jót hozzon elő. Mi ez, ha nem az evangéliumok evangéliuma?




Perspektívák...

A mai nap imádsága:
URam! Teremts békességet a szívemben, hogy harmóniában élhessek mindenkivel! Ámen


Nyomorúságomban az Urat hívtam segítségül.
Az Úr meghallgatott, tágas térre vitt engem.
Zsolt 118,5

Egy rövid élet is tele lehet hosszantartó szenvedésekkel... nem is gondoljuk, mi mindent kibír az ember! Amit más elviselhetetlen szenvedésnek lát, az egyeseknek a puszta lét garanciája. Így élnek sokan, gyógyszereken, fájdalomcsillapítókon, hogy elviseljék a testük kínjait. Ami azonban mindennél jobban tud fájni egy ember életében: az igazságtalanságok, a szeretetlenség, a gonoszság. A megtapasztalt nyomorúságban a legnehezebb: elhordozni a kínt, hogy sokszor változtatni sem tudunk az adott helyzeten...

A sok nehézség, fájdalom különösen is értékessé teszi számunkra a szabadságot, melyre valójában teremtettünk. Éppen ezért, ha valaki a másik ember szabadságát igazságtalanul korlátozza - direkt vagy indirekt módon -, Isten nyilvánvaló akarata ellen cselekszik. Szabadságot korlátozni nemcsak drótkerítéssel, ráccsal, s fizikai kényszerítéssel lehet. A szabadságot alaposan meg lehet nyirbálni félrevezetéssel, a jogtalanság jogosságként való feltüntetésével, a bizalom megvonásával. Ha valaki folyamatosan a "maga igazát hajtja", gyaníthatóan ezzel mások szabadságát határolja be. Az "én igazamnál" mindig több a "mi igazunk", de az Igazság - s ez általában csak később derül ki -, mindig az Istennél van.

Nem csoda tehát, ha egy rövidke emberöltő is elhozza a felismerést: szabadulni kellene a vétkek, mulasztások, bűnök (meg)kötözöttségéből arra a szabadságra, melyet az Isten készített el. Ez a szabadság - amivel oly sokszor nem élünk(!) - nem más, mint a szeretet szabadsága. Szabadon, kényszer nélkül, belülről fakadóan megtenni másokkal azt, amit szeretnénk, hogy velünk is tegyenek... Ezen a földi szabadságon túl azonban létezik egy olyan szabadság is, melyet próbálunk ugyan valahogyan 'megfoghatóvá' tenni, de Jézus példázatai/hasonlatai alapján sem sikerül teljes valóságában elképzelni: ez az Istennel való közösség szabadsága.

Isten és én... a vágyak nélküli nyugalom, az Isten ismerete, s a mindent elfedező szeretetben való békesség... Állapot ez, ami földi küzdelmeink során csak pillanatokban tudunk megérezni, reménységünk szerint azonban "odaát" valami ilyesminek lehetünk részesei. Eladdig azonban - mint oly sok minden más a szívünkben - csak kívánságokat szül újabb kívánságra, tovább nehezítve az egyébként sem egyszerű létünket. A hívő ember azonban tudja, hogy soha nincs egyedül - Isten tenyerén hordozza övéit - s ezért akkor sem esik kétségbe, ha földi életében csorbul az igazság, s az emberek akarata érvényesül az Isten rendje helyett...