2017. július 21., péntek

Az imádság – csodálatos!

„…őbenne van bátorságunk és szabad utunk bizodalommal a benne való hit által.” (Efézus 3:12)


Egy bibliatanító írja: „Olvastam egy érdekes könyvet, amit egy hitetlen írt, aki megpróbálta »elintézni« a keresztyén hitet. Hitetlensége ellenére úgy találtam, hogy valamit igen jól látott meg az imádságra vonatkozóan. Ő úgy nevezte, hogy »a legelképzelhetetlenebb önhittség az emberiség történelmében«, és azzal érvelt, hogy ha a General Motorsnál dolgoznál alacsony beosztásban, és a főnökkel szeretnél találkozni, erre a legtávolabbi esélyed sem lenne... Gondold csak el! Mi lenne, ha egy állampolgár az Egyesült Államok elnökével próbálna beszélni? Elgondoltam, hogy megpróbálom felhívni, csak hogy lássam, mi történne. Valószínűleg valaki asszisztensének a titkárnőjével beszélnék, de nem valószínű, hogy az elnökkel… »Tehát« – mondja az én szkeptikus barátom a könyvében – »micsoda elképzelhetetlen beképzeltség azt feltételezni, hogy bármelyik pillanatban beszélhetünk az egész mindenség nagyfőnökével«. Valóban, az imádság gondolata hihetetlen önteltség lenne… ha nem lenne igaz. De az… és a kegyelmes Isten részéről a leghihetetlenebb leereszkedés. Valószínűleg soha nem beszélhetnél a világ magas pozíciót betöltő embereivel, de az univerzum legmagasabb helyén lévő személy – »az egész mindenség nagyfőnöke« – türelmesen vár, hogy meghallgassa, amit mondani akarsz. »Szabadon és félelem nélkül jöhetünk Istenhez… a Krisztusban való hit által« (Efézus 3:12 NCV). Szerinted ez nem csodálatos? Ma és minden napodon rendelkezel az imádság nagyszerű kiváltságával. Beszélhetsz a Főnökkel, elmondhatod neki aggodalmaidat és gondjaidat, megoszthatod vele győzelmeidet és örömeidet – és neki mindig van arra ideje, hogy meghallgasson.” Az imádság – csodálatos!



Lelki távolságtartás


„A nép tehát távolabbra állt, Mózes viszont közelebb ment a sötét felhőhöz, ahol az Isten volt.” (2Mózes 20:21)
Egyedül Mózes tudta, hogy milyen érzés Isten jelenlétében lenni, egyedül ő tudta, hogy milyen az Ő hangja, és hogy néz ki sugárzó dicsősége. Izráel fiai pedig szemmel láthatóan még örültek is annak, hogy ez így van. Azt mondták Mózesnek: „Mondd el te, hogy mit mondott Isten… de ne hagyd, hogy Isten közvetlenül hozzánk szóljon…” (2Mózes 20:19 KJV) Vajon mitől féltek, mit fog mondani Isten, amit annyira nem akartak hallani? Figyelj! Ha nem hajtottad végre Isten legutóbbi utasításait, nehezedre fog esni, hogy meghallgasd a következőt. János azt írja: „…És abból tudjuk meg, hogy ismerjük őt, ha megtartjuk az ő parancsolatait. Aki azt mondja: ismerem Istent, de nem tartja meg parancsolatait, az hazug, és nem az igazság szerint él, de aki engedelmeskedik Isten szavának… az szereti őt igazán. Ebből tudjuk meg, hogy őbenne vagyunk. Aki azt mondja, hogy őbenne van, annak magának is úgy kell élnie, ahogyan Jézus élt” (1János 2:3-6 NLT). Nos, elégedett vagy azzal, hogy csupán szemlélő légy, aki azt nézi, hogyan működik Isten mások életében, ahelyett, hogy elfogadnád a fegyelmezett életet, amit elvár ahhoz, hogy neked is személyes kapcsolatod legyen vele? Meg akarod kapni az ajándékait és el akarod nyerni a tetszését, de nem kérsz az elkötelezettségből, ami vele jár? Isten nem azt akarja, hogy a rajongásig szeresd a Bibliát, a gyülekezetet vagy az áldásait. Nem, Ő azt szeretné, hogy Belé légy szerelmes. Nem csupán egy randit szeretne, hanem egy menyasszonyt! Olyan valakit szeretne, aki ragaszkodni fog Hozzá akkor is, amikor nehéz dolgok jönnek. Kész vagy arra, hogy ma felhúzd ujjadra az elkötelezettség gyűrűjét?



Öregedni és bölcsebbé válni


„Tanítsd az idős férfiakat [és asszonyokat], hogy legyenek… mértékletesek.” (Titusz 2:2-3 NIV)

Dale Evans (Roy Rogers felesége) teljes szívéből szerette Jézust, és gondja volt rá, hogy ezt mindenki tudja Hollywoodban. Íme egyik imádsága:

„Uram, te jobban tudod, mint én magam, hogy öregszem, és idővel öreg leszek. Őrizz meg attól, hogy túl beszédes legyek; különösen attól a végzetes szokástól, hogy azt gondoljam, mindig és mindenről mondanom kell valamit. Szabadíts meg attól a késztetéstől, hogy megpróbáljam mindenki ügyét elrendezni. Őrizd meg az elmémet, hogy szabad legyen a részletek vég nélküli elbeszélésétől, és adj nekem szárnyakat, hogy a lényegre térjek. Kegyelmedet kérem, hogy meg tudjam hallgatni mások fájdalmainak történetét; de pecsételd le a számat, ha az én fájdalmaimról és szenvedéseimről van szó, mert azok növekednek, és egyre szívesebben emlegetem fel őket, ahogy telnek az évek. Nem jobb memóriát kérek, hanem növekvő alázatosságot és kevesebb magabiztosságot, főleg olyankor, ha úgy tűnik, hogy az én emlékezetem összeütközésbe kerül másokéval. Taníts meg arra, hogy előfordulhat, hogy tévedek. Hadd legyek mindig nagyon kedves. Nem feltétlenül akarok egy szent lenni; némelyikkel olyan nehéz együtt élni. De egy savanyú öregasszony (vagy öregember) az ördög munkájának megkoronázása. Tégy megfontolttá, de ne szeszélyessé, segítőkésszé, de ne parancsolgatóvá. Talán úgy tűnik, kár, hogy nem használom hatalmas bölcsességemet, de Te tudod, Uram, hogy szeretném, ha lenne néhány barátom a végén. Tehát kérlek, add meg nekem azt a képességet, hogy meglássam az áldásokat a váratlan próbákban, és a jóságot a nem egészen tökéletes emberekben. És adj kegyelmet, hogy úgy is szóljak hozzájuk. Krisztus nevében, ámen.
SZABÁLYOK ÉS REND

„Fegyelmezd fiadat, akkor nyugodt lehetsz felőle, sőt örömöt találsz benne.” (Példabeszédek 29:17)

Olyan fiatal generációt termeltünk ki, akiknek hagyjuk, hogy televízión, erőszakos filmeken és az interneten (ami valóságos aknamező!) nevelődjenek fel. Gyakran mind a két szülő dolgozik, a gyerekekre saját testvéreik vigyáznak. Így ők lesznek a törvény egymás számára. „Az a gyermek, akire mindent ráhagynak, szégyent hoz szüleire” (Példabeszédek 29:15 NIV). Legtöbben szerető szülők vagyunk, gyermekeinknek azonban fegyelmezésre és szabályokra is szükségük van az élethez. A szeretet gerince a törvény és a rend. Nélküle  a szeretet csupán engedékenység. Aki nem hajlandó helyreigazítani, az nem szeret (ld. Példabeszédek 13:24). Emlékszel a Dennis, a komisz című filmre, ahol az apa egy szíjjal a kezében próbálja a fegyelmezetlen Dennis értésére adni, hogy mi a helyzet? Azt mondja a fiának: „Ez nekem jobban fog fájni, mint neked.” Mire Dennis így felel: „Ne érezd kötelességednek, hogy fájdalmat okozz magadnak miattam.” A rendfenntartás nem könnyű feladat. A másik lehetőség azonban az, hogy eláruljuk gyermekeinket és saját Istentől rendelt felelősségünket. Ha nem érvényesítjük a szabályokat, azzal talán rövid távon népszerűséget szerzünk gyermekeinknél, de hosszú távon végül mindig elveszítjük tiszteletüket. Ha kisgyermekektől elvárjuk, hogy egyedül jöjjenek rá, mi a jó, és mi a rossz, azzal olyan terhet rakunk rájuk, amit nem szabadna hordozniuk; idegrendszerük és erkölcsi érzékük még nem eléggé fejlett ekkora felelősség viseléséhez. A Biblia azt mondja: „A fiatalok hajlamosak bolondos szeszélyekre, ez ellen az egyetlen orvosság a határozott fegyelmezés” (Példabeszédek 22:15 TM). A gyermekek úgy tanulnak meg jó döntéseket hozni, ha otthon megtapasztalják a rend jutalmát és a rendbontás következményeit. Ne hagyd hát cserben őket!„Aki kíméli botját, gyűlöli fiát. de aki szereti, idejében megfenyíti.” (Példabeszédek 13:24)

Azok a gyermekek, akikkel öröm együtt élni, nem lettek volna ilyenekké, ha olyan otthonban nevelődnek, ahol semmilyen rend, semmilyen szabály nincs. Láttad már a Bonnie és Clyde című filmet? Bonnie háttértörténete az édesanyja, aki úgy nevelte fel, hogy szerinte minden aranyos volt, amit Bonnie tett. Agyondicsérte őt: „Ahogy a virágok szebbek lesznek a napfénytől és a harmattól; a világ is szebbé lesz az olyan emberektől, mint te!” Bonnie azonban nem volt ilyen aranyos, amikor gyilkos ámokfutásba kezdett. A gyermekek akkor érzik biztonságban magukat, és akkor érzik, hogy törődnek velük, ha jól felépített rendben nevelődnek. Íme, tehát két iránymutatás: 1) Magyarázd el világosan a szabályokat! Ha a gyerekek egy olyan szabály miatt kapnak büntetést, amit nem is értenek, akkor csak neheztelni fognak. Minél kevesebb a szabály, annál jobb – de érthető és betartható szabályok legyenek, aminek betartását könnyű ellenőrizni. A kioktatások és erkölcsi prédikációk csak ellenállást szülnek. 2) Következetesen tartasd be a szabályokat! Amin ma csak mosolyogsz, azért holnap nem pofozkodhatsz. A következetlenség gyengíti a tekintélyt és engedetlenséget szül. Íme, néhány dolog, amit feltétlenül kerülnöd kell: a) Kerüld a másokhoz hasonlítást! Nem lehet elvárni, hogy egyik gyerek pont olyan legyen, mint a másik. b) Kerüld a sértő jelzőket, felcímkézéseket, mint az „ostoba vagy, lusta vagy, rossz vagy, időpazarlás veled foglalkozni” stb. A tetteiket jellemezd, ne az önértékelésüket rombold! c) Kerüld az üres fenyegetéseket! Tartasd be a szabályt, vagy töröld el! d) Kerüld a megvesztegetést! A lekenyerezés manipulációhoz vezet és csökkenti a szabályok fontosságát. e) Ne gúnyolódj gyengeségeiken! f) Ne félj nemet mondani! Jövőbeli sikerük és boldogságuk attól függ, hogyan tudják kezelni, ha nemet mondanak nekik. g) Ismerd el kudarcaidat! Igaz, hogy néha te is elronthatsz dolgokat, de továbbra is te tartozol felelősséggel azért, hogy betartsák szabályaidat és ne hibáidat kövessék!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése