2017. június 4., vasárnap

Életünk távlatáért...



A mai nap imádsága:
Uram! Engedd, hogy továbbra is tenyereden élhessek, s pillanatnyi szorításaidat ne büntetésnek, hanem biztonságom jeleinek vegyem! Ámen

    

Az ÚR ereje alkotta a földet, az ő bölcsessége szilárdította meg a világot, az ő értelme feszítette ki az eget.
Jeremiás 10,12

Evolúcionisták elszántan állnak szemben a kreácionistákkkal, farkasszemet néznek már régóta egymással, s várják a pillanatot, amikor végre kiderül az igazság mindenki számára: "csak úgy" kifejlődött magától a világ, illetve Isten teremtette azt. Istenbizonyítékokat korábbi korok embere is keresett. A skolasztika a formális logika szabályai szerint, mintegy fél évezreden keresztül - gyakorlatilag a lutheri reformációig - kereste azokat észérveket, logikai okokat, melyek egyértelműen és univerzálisan alátámasztják: Isten van. Felfoghatatlan létezésünk korlátait talán manapság jobban látjuk, de a létezés csak nekünk behatárolt, Akitől fakad a létezés, anak számára az nem korlát, hanem egy eszköz csupán.

Kicsiségünktől gyakran megborzongunk, különösen, ha a teremtett világ nagyságát szemléljük. A csillagok milliárdjai, a parányi élőlényekmilliárdjai, melyek körbevesznek minket, itt élnek velünk együtt vagy éppen bennünk, mind-mind Teremtőnk ujjlenyomatának egy-egy barázdája, görbülete. A hívő ember - ki-ki a maga szintjénn el-elmeditálgatva -, nemcsak mint anyagvilághoz kötött ember él, hanem belegondolja életébe a nemlátható Istent s az ő nemlátható világát is. Ez nem egyszerű feladat, sokan meg is rettennek tőle, bele is fáradnak. (Megkeseredett ember nemcsak a hitetlenek között van...) Talán azért engedi meg ezt Isten, hogy emelt fővel senki se dicsekedhessen Őelőtte..

Isten nemcsak a materilaista világot, de az inmaterialista világot is "kézben tartja", Ő az Ura annak is. A szilárdság Tőle van, s mi is csak akkor érezhetünk szilárd talajt a lábunk alatt, ha Benne reménykedünk! Az örökkévaló Isten "értelmének" szövétneke feszül az egész világegyetemben, de parányi sátor-életünk ponyváját is csak ő feszítheti ki - úgy igazán. Ha benne bízunk, egykor elbomló sátor-életünk is biztonságot sugároz szeretteink felé, hiszen Vele együtt a gyenge sátor is erős vár, s a legnagyobb viharok sem tehetnek kárt lelkünkben, hiszen tenyérén hordoz minket nap, mint nap...


Félelem...

A mai nap imádsága:

Uram! Szereteted tüzét gyújtsd meg bennem, hogy ne dideregjek, és másokat is melegíthessek szolgáló életem jó cselekedeteivel! Ámen.



A szeretetben nincs félelem, sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet; mert a félelem gyötrelemmel jár, aki pedig fél, nem lett tökéletessé a szeretetben.
1 Jn 4,18

Amióta ember az ember, sok mindentől félt már... Villámlástól, árvíztől vagy tűzvésztől, pestistől, gazdasági válságtól, atomháborútól vagy AIDS-től. Krízisek ezek, amik vagy így vagy úgy, de megoldhatóak, mégis rettegéssel töltik el az emberek szívét, de miért is? Mert mindegyikben megérezhető egy kevés a halál jeges lehelletéből. A mozdulatlanság, "a nincs-tovább"-tudata félelmet keltő. Amíg fiatalok vagyunk, s azt hisszük sebezhetetlenek vagyunk ezzel kevésbbé törődünk. Ezért toboroznak katonának fiatalokat, s nem középkorúakat, ezért nagyobb a készség a fiatalokban, hogy az igazságért a barikádokra is menjenek. Virtus, s az igazság utáni vágy a fiatalság jellemzője.

Nemsokára itt a vakáció, egyesek számára a féktelen örömök ideje. A vakmerőség - sajnos ez előre prognosztizálható - ezen a nyáron is áldozatokat követel majd. Akinek a szívében ott van Isten, az is ugyanúgy kockázatnak van kitéve mint a többiek, csak éppen a hite miatt tudja, hol a határ. Az istentelen szív nem tudja hol a határ, s ezért vakmerő... Az eredményeket pedig hordozni kell: az egyik frissdiplomás orvos volt, esküvője előtt pár nappal sárkányrepülőjével lezuhant a budai hegyekben, a másik tengerésztiszti diplomáját tudhatta már a kezében, amikor is a svéd fjordok között sídeszkáján kereste teljesítőképességének határait. Mindkét fiatalember sportszerető volt... Az egyik akitől a sebészorvosi pálya karnyújtásnyira volt, most a kezét is alig tudja mozgatni, tolókocsijában gondolkodik el életéről, mert gyakorlatilag mást nem tehet, a másik pedig 23évesen nyugdíjas lett... Ő "csak" - pedig korábban több nyelven beszélt - így hét esztendő kemény munkája után újra megtanult beszélni - igaz csak nagyon lassan, de beszél.

Sokan testileg egészségesek, de lélekben, a szívükben teljesen összetörtek. A legkisebb hétköznapi feladat is, szinte megoldhatatlan számukra. A félelem mindenütt óriási akadályokat láttat velük, s nincs nap, hogy ne ütnének magukon újabb lelki sebeket. A félelem pótcselekvésekre készteti őket, s menekülnek. Menekülnek önmaguk elől: így jutnak 12-14 éves lánykák abortuszra, 14-15 évesek alkohol-elvonó kúrára, s nem egy közülük 16-17 évesen májcirózissal küszködik...

A kérdés nem elméleti, nagyon is gyakorlati: Kitől kellene félnünk, kitől kellenne megvédeni magunkat? Az Istentől, önmagunktól? Higgyük el, a válasz Isten igéjéből, az életünk történéseiből, a teremtett világból nagyon is jól kiolvasható...

Igazság...
A mai nap imádsága:
URam! Add, hogy szeretetem mindig nagyobb legyen, mint a vágyam, hogy hirdessem az igazságot! Ámen
István pedig - kegyelemmel és erővel telve - nagy csodákat és jeleket tett a nép között. Megjelentek azonban néhányan a szabadosok, a ciréneiek és az alexandriaiak zsinagógájából, valamint néhányan a ciliciaiak és ázsiaiak közül, és vitatkoztak Istvánnal; de nem tudtak szembeszállni azzal a bölcsességgel és Lélekkel, amellyel beszélt. Ekkor felbújtottak embereket, akik ezt mondták: "Hallottuk, amikor káromolta Mózest és az Istent." Ezzel fellázították a népet, a véneket és az írástudókat, rárohanva elfogták őt, és a nagytanács elé hurcolták. Hamis tanúkat is állítottak, akik ezt mondták: "Ez az ember állandóan e szent hely és a törvény ellen beszél."
ApCsel 6,8-13
Sajnos nem ismeretlen ez a fajta "vitakultúra" még ma sem... Azt gondolná az ember, hogy a másik lesöprése a politika színpadáról vagy nemtelen eltávolítása a vita-partnernek csak a régmúlt "civilizálatlan" korok sajátja, de manapság a többvéleményűség szabadságában, a demokráciában ez már nem járható út... Aztán kiderül újra és újra, milyen sokan járnak ezen az úton! Amikor nálunk békés tömegre ráuszították a rendőröket az hatalom honi pribékjei, a nyugat hallgatott, de amikor néhány évvel később ugyanez megtörtént Stuttgartban is - német barátaink csak kapkodták a fejüket!
Igen, ma is a tömeg közé lövetnek, ha úgy gondolják a hatalommal bírók, vagy mosolyogva egzisztenciálisan megfojtják az ellenfelet, ha az "érdekük" úgy kívánja. Az, hogy az Ószövetség világában ez természetes volt, s hogy a világban ez ma is így történik, még érthető is, no de Krisztus népe között, az Egyházban is? Koncepciós perek tízezrei végződtek "istenítéletekkel", s évszázadokon át a lélekmentés sajátos módja volt a máglyán való elégetés... mindez a Szeretet Egyházában!
(Szegény) István diakónus, az első vértanú szent, semmi kivetnivalót nem tett felebarátai ellen. Nem uszított vagy lázított, nem volt gyűlölet-prédikátor, csak beszélt... Feltehetően az igazságot szólta, amiért azonban az életével fizetett! A hatalom ugyanis mindig reszket az igazságtól, ezért reagál idegesen és értelmetlenül nagy túlerővel azokkal szemben, akik a valóságra irányítják az emberek figyelmét. Az igazság azonban nem tiporható el, csak úgy néz ki, hogy elfojtható, végleg elhallgattatható! Egyszer aztán minden kiderül, hiába titkosítanak 70-80, akár 100 évre bármit is. Ahogyan a bátor kiállás az igazság mellett, megtermi gyümölcsét - csak mindig később, azt ki kell várni, olykor egy-két generációnak(!) is várnia kell -, ugyanúgy elnyerik méltó büntetésüket azok is, akiknek nem számít se haza, se Isten, se ember, csak egyedül az "itt és most" kábulata. kiváltságosként részesedni a hatalomból.
A legnagyobb embertelenségeket sajnos mindig azok követik el, akiknek a legkisebb a hatalmuk. Így volt ez a háborúk mindennapjaiban, de így van ez békeidőben is, amikor kiskorúak, nők, idősek sérelmére követnek el delictumokat: előre eltervezve, aljas szándékbók, különös kegyetlenséggel stb... István megkövezése a hatalomféltés tipikus esete: hamis tanúkkal, a jogosság látszatával! Ennél gyomorforgatóbb talán nincs is... Mi ebből a tanulság? Először is: nem szabad elfelejteni, hogy a gyengék utolsó menedéke az erőszak; másodszor: az igazságot megfelelő helyen, megfelelő időben szabad csak fejtegetni, a fokozatosság elvével, mert sokszor megesik, hogy nem a kút mély, hanem a kötél rövid...





Igazság és békesség...

A mai nap imádsága:

Mindenható Örök Isten! Oly sokszor elfordult néped Tőled, felejtvén akaratodat... meg is kaptuk büntetésünket önmagunkban. Elveszítettük hitünket Tebenned, megkopott reménységünk a jó hatalmában, s azt hittük, hogy a Te erőd nélkül is erősek vagyunk. Bocsásd meg hűtlenségünket, s szánj meg minket! Segélj mindannyiunkat emberi határokon innen, s túl! Add, hogy minden jóakaratú kéz egymásra találjon, s Tőled kapott lendülettel építse eljövendő országodat! Urunk, add nekünk igazságodat, hogy emelt fővel tudjuk születés és halál közé beékelt életünket megfutni, s közösségre leljünk Általad! Istenünk, mosd lelkünket tisztára igéddel és a szentségekkel, hogy derűvel és sorosunkra-szabott boldogsággal élhessünk a Kárpátok ölelésében, s kiábrázolódjék életünkben Krisztus Urunk arca! Add Urunk, hogy Benned egymásra találjunk s minden, a világban szétszóródott magyar testvérünk szívében erősödjék az egymáshoztartozás érzése és az önfeláldozó szeretet! Ámen

   

Trianon hatalmas veszteséget jelentett a Magyarországi Evangélikus Egyháznak. Az anyaegyházak 73%-a a határon túl maradt (901-ből csak 244 maradt a csonka országban). Ez jóval nagyobb veszteség volt, mint ami a katolikus (57%) vagy a református egyházat (50%) érte. Az evangélikus egyház lélekszáma több mint a felére - 1,1 millióról 500 ezerre - csökkent. A három evangélikus teológiából kettő - a pozsonyi és az eperjesi - a csehszlovák uralom elől Magyarországra menekült. A pozsonyi evangélikus és a rimaszombati protestáns gimnáziumot már az 1920-as évek elején elvették. Egyedül a nagy tudású és felvilágosult Gömöry János, az eperjesi kollégium gimnáziumának igazgatója tudta elérni állhatatos küzdelemmel azt, hogy a meglevő magyar osztályok még befejezhették tanulmányaikat, de 1927-ben közülük az utolsó is elhagyta az ősi kollégium épületét. Az eperjesi jogakadémia Miskolcon állt fel a cipszer (szepességi szász) származású Bruckner Győző dékán hatalmas szervezőtevékenységének köszönhetően. Az anyaországban Raffay Sándor bányakerületi püspök sokat tett a határon túli magyar evangélikusokért, például támogatta a felvidéki evangélikusok ügyét felkaroló Thököly Szövetséget. Sok felvidéki iskolában tanító, neves tanáregyéniség helyezkedett el a csonka ország evangélikus iskoláiban Aszódon, illetve a "Fasorban".

Az új Csehszlovákiában megalakult Szlovákiai Evangélikus Egyházban a magyar evangélikusok hátrányos helyzetbe, kisebbségbe vagy vegyes gyülekezetekbe kerültek. Két színmagyar gyülekezet, Révkomárom és Somorja nem is volt hajlandó belépni a szlovák egyházba, "jutalmuk" az állami támogatás megvonása volt. Mivel önálló magyar esperesség nem alakulhatott, a Szlovákiai Magyar Evangélikus Szövetség egyesületi keretben küzdött a magyar nyelvű evangélikusokért újságkiadással, konferenciák szervezésével. A színmagyar Sajógömör lelkészét, Egyed Aladárt a cseh hatóságok gerinces magyar kiállása miatt elüldözték az országból.

Az 1938–1945 közötti Tiso-féle Szlovákiában, majd a háború utáni Benes-féle magyarüldözés és hontalanság éveiben két evangélikus pozsonyi tanár-író állt a magyarság élére: Szalatnai Rezső és Peéry Rezső. Nem engedtek magyarságukból, európaiságukból, humanista elveikből; közbenjártak az üldözöttek érdekében, emberek voltak egy embertelen korban.

Az erdélyi magyar evangélikusság külön egyházat alakított. A Kolozsvárott élő, evangélikus Reményik Sándor az egész elszakított magyarság máig legnagyobb hatású költőjeként hirdette a szülőföldhöz való ragaszkodást. Járosi Andor, a tudós kolozsvári evangélikus esperes – az "erdélyi Wallenberg" - 1944-ben zsidókat mentett, míg végül az oroszok elhurcolták. 1944. december 26-án halt meg Magnyitogorszkban (Járosi Andorról a Lelkipásztor 1949-es évfolyamában olvasható megemlékezés). Reményik Sándor hozzá írta "Az én lelkipásztorom" című versét.

A második világháború utáni kommunista és magyarellenes uralom kettős elnyomásként telepedett az elszakított részek magyarságára. Mózes Árpádot – a későbbi erdélyi magyar evangélikus püspököt - 1956 után börtönbe hurcolták. Opfermann Ernt megfosztották kolozsvári teológiai tanárságától. A Felvidéken a két világháború közötti a 20-30 ezer magyar evangélikusból jó, ha ötezer maradt. Kevés a magyar többségű gyülekezet (Somorján, Alsószelin és Sajógömörön találunk ilyeneket); a legtöbben elszórva, vegyes magyar-szlovák gyülekezetekben élnek. A Szlovákiai Magyar Evangélikus Misszió 1997-ben felmerült terve máig nem valósulhatott meg. A Vajdaságban élő magyar evangélikusoknak nagy küzdelem árán sikerült - a szlovák egyházból kiválva - önálló magyar evangélikus szuperintendenciát alakítaniuk

Czenthe Miklós
Ev. Élet honlapjáról átvéve



Isten

A mai nap imádsága:

URam! Felfoghatatlan a hatalmad, s el sem tudunk képzelni Téged. Óvj meg minket a hamis elvonatkoztatásainktól és gyarló emberi elképzeléseinktől és segíts, hogy életünkben tükröződhessen a Te szereteted! Ámen

   

Jeremiás próféta így szólt: Mondjátok meg nekik, hogy az istenek kivesznek a földről és az ég alól. Nem ők alkották az eget és a földet. Az ÚR ereje alkotta a földet, az ő bölcsessége szilárdította meg a világot, az ő értelme feszítette ki az eget.
Jer 10,11-12

Aki a harmadik évezredben él - s nem valamilyen rajongó tábornak, csoportnak, szektának, egyház(acská)nak a tagja -, annak szeme gyorsan továbbfut ezen az igén, hiszen nyilvánvaló számára, az Isten: az EGY... Nincsen Rajta kívül más ISTEN, ha lenne, akkor ez azt jelentené az EGY-Isten nem lenne Mindenható, hiszen szüksége lenne a többi istenség "együttmunkálkodására" is, hogy elboldoguljon ezzel a Világmindenséggel... A többistenhit - bár nagyon csiklandoz és kedves az elme számára - szép emberi elképzelés. Nem több, nem kevesebb, ahogyan az is, hogy az Isten az három. Nos, az Isten az nem három, hanem Három-EGY -, s ez "természetesen" hittitok!

Az ÚR Egy, s az ereje is EGY. Nincs ellen-erő, ami egyensúlyban kellene hogy tartsa Istent, mert Isten az EGY VALÓSÁG két tapasztalati formában. Mi emberek Istent megélhetjük úgy, hogy "Őbenne vagyunk, élünk és mozgunk" (ApCsel) s úgy is, hogy tapasztaljuk a hiányát: ez az istentelen állapot, maga a pokol.

Ez a Világteremtő Isten - Akire nincs szó, mert nem is LEHET(!); Ő a "Vagyok, Aki vagyok", a LÉTEZŐ -, hozott létre minden létezőt, s belehelyezte a Világmindenség minden létezőjébe, minden elemi részecskéjébe az Ő RENDJÉT, ami egyben az ÚRIsten "névjegykártyája" is. Aki tud olvasni, az elolvashatja, mi áll rajta...

Jeremiás istenekről beszél, amiket emberi kéz alkotott - s melyek nyilvánvalóan nem bírnak isteni tulajdonsággal -, de azt a mondást, hogy "valakinek valami az istenévé válik", mindenki jól érti, mert ez kinyilvánítja, hogy az a "valami" teljesen átveszi a kontrollt afelett, aki azt az adott dolgot "isteníti". Így lehet valakinek istene a drog, a hatalom, egy hamis ideológia vagy éppen egy súlyosan deformált istenkép...

A hívő ember felismerése, hogy Isten bölcsen alkotta meg ezt a világot. Benne rend uralkodik, s benne mindennek következménye van. "Megúszni" benne semmit nem lehet, ki mit vet életében, azt is aratja majd le azon a napon, amikor Isten azt mondja: "Földlakó ember! Bevégeztetett... Elég!" Sok-sok embert ez fajta "szcenárió" nem hat meg; és továbbra is élik istentelen életüket: ölnek, lopnak, hazudnak, uszítanak, megosztanak és mindenben gátlástalanok. Az ilyeneknek azonban nincs helye, öröksége az Isten országában... Ez is a JóIsten teremtettségbeli rendje.


Istennélküliség...

A mai nap imádsága:

Uram! Vezérelj minden utamon, hogy el ne szakadjak Tőled, s ha mégis elcsábítanának selymes-füvűnek vélt legelők, kérlek találj rám, hogy újra Rád találhassalak! Ámen

   

Ha azután megtalálja, bizony mondom néktek, jobban örül neki, mint annak a kilencvenkilencnek, amelyik nem tévedt el. Ugyanígy a ti mennyei Atyátok sem akarja, hogy elvesszen egy is e kicsinyek közül."
Mt 18,13-14

Mi az oka ennek a nagy örömnek? ...Isten bizonyára nem számokban méri a boldogságot, sőt örömét sem százalékok határozzák meg, ahogyan ez nálunk embereknél általában lenni szokott! Mi a sikereinket számokban igyekszünk lemérni - pl. mekkora a fizetésünk, mit birtokolhatunk -, de Isten eredményessége nem függ a számoktól és számokban sem fejezhető ki. A kilencvenkilenchez persze kívánkozik az a hiányzó egy, de nem egyszerűen számtani "kerekségről" van itt szó...

Amikor Isten elhatározta, hogy embert készít a föld porából (Ádám=föld porából való), valami csodálatosat akart teremteni. Ez meg is történt, hiszen nincs csodálatosabb az "Isten képére, s hasonlatosságára teremtett" embernél! S jegyezzük meg gyorsan: Bizony nincs nyomorúságosabb annál, ha valaki elveszíti ezt az "istenképűségét".

Istenhez hasonló voltunk mércéje a szeretetünk. Minél inkább szeretünk, annál inkább tükröződik életünkben a soha meg nem látható, meg nem fogható Isten. Aki elkószál Isten nyájából (a Szentlélek-elhívta-, és őrizte közösségből), az nemcsak a közösség hiányát, de az egység, s ezen keresztül az Isten hiányát is alaposan megtapasztalja. A sok eltévedt/elszakadt bárány ebbéli hiánya miatt van telve félelmekkel, aggodalommal...

Az evangélium (a jó hír), hogy Isten mindenkinek "utánaered". Felfoghatatlan ez a teremtői szeretet, de számára az az egy is a "minden" - ahogyan, ha párkapcsolatban, később családban igazán szeretünk, akkor nem tudjuk elképzelni anélkül az egy nélkül (Őnélküle, mellénkrendelt társunk nélkül) a földi teljességet.

Isten minden embert méltóságra teremtett. (Méltatlan körülményeken ezért lenne kötelessége minden embernek változtatni!) Ha ezt Teremtőnktől kapott méltóságunkat elveszítjük, a legfontosabbat veszítjük el... De akármilyen helyzetbe is kerülünk, elkóborolunk, elszakadunk vagy elszakít minket a világ Mennyei Atyánktól - Számára soha nem vesztünk el. Ő számon tart mindenkit, még akkor is ha sokan nem is számolnak Ővele...








Szentlélek...
Imádkozzunk!

Erőnek, szeretetnek, józanságnak Lelke... Segíts meg! Ámen

Mondom nektek: ha valaki vallást tesz rólam az emberek előtt, az Emberfia is vallást tesz arról az Isten angyalai előtt. Aki pedig megtagad engem az emberek előtt, azt én is megtagadom az Isten angyalai előtt. 
Ha valaki az Emberfia ellen szól, annak megbocsáttatik, de aki a Szentlelket káromolja, annak nem bocsáttatik meg.”

Lk 12,(8-9)10

Pünkösd ünnepe közeledtével többszörösen is izgalmas a kérdés: Mit jelent a Szentlélek káromlása? Bibliában jártasabbak csípőből válaszolnak is rá: hát az, amire nincs bocsánat! Tessék? Ha Isten kegyelme végtelen, akkor hogyan értsem azt, hogy erre meg nincs bocsánat? Az önjelölt "írásmagyarázók" tücsköt-bogarat a Szentlélek elleni káromlásnak vesznek, lelki (fel)fűtöttségük függvényében. (Érdekes ezekbe érintőlegesen beleolvasni! Egyrészt elszörnyülködhetünk az emberi balgaság határtalanságán, másrészt elszomorodhat minden józanul gondolkodó ember, hogy még mindig csak itt tart kétezer év után is a keresztények egy jelentős része...)
Szentlélek elleni bűnök: Petrus Lombardus (1095-1160) óta hatot tartunk számon: 1) Isten irgalmasságában vakmerően bizakodni. 2) Kétségbeesni Isten kegyelme felől. 3) A megismert igazság ellen tusakodni. 4) Isten kegyelmét másoktól irigyelni. 5) Üdvös figyelmeztetések ellenére a bűnökben megátalkodni. 6) A bűnöket mindhalálig meg nem bánni. Lombardus rendkívül objektíven, kiegyensúlyozottan és lényegretörően tárgyalja a teológia legfontosabb témaköreit, és elkerüli a kevésbé fontos kérdéseket. Egészen a felvilágosodás koráig Lombardus szentenciáinak kommentálása a teológiai magiszteri fokozat (magister: egyetemi doktori címnél alacsonyabb rangú tudományos fokozat /master és a PhD között/, régen a középkori egyetemeken adományozták, manapság többnyire csak angol és amerikai egyetemeken alkalmazzák) elnyerésének egyik fő feltétele.
De mit is jelent ez a hatpontos felsorolás a hívő élet gyakorlatában? Nem csak sok mindent, hanem mindent. Először is: megtérés Istenhez csakis egyszer lehetséges. (A naponkénti megtérés, az tkp. korrekció, a krisztusi mértékkel megvizsgálni cselekedeteinket.) Megvilágosodni nem kell, nem is lehet többször, csak egyszer. A Szentlélek káromlása azt is jelenti, hogy valaki megtapasztalta a fényt, s mégis visszavágyakozik a sötétségbe... Megtapasztalta a szeretet mindenekfelettállóságát, de végül tagadja azt. Folyamatosan jót kap, mégis következetesen rosszal fizet érte... Naponkénti átéli az isteni gondviselés megsegítő erejét, mégis rosszindulatú másokkal szemben. Egyszóval: tudja, hogy mi az Isten 'normalitása', mégsem aszerint cselekszik!
Fedezd fel az ajándékodat!

„Az ajándék tág teret nyit az ember előtt, és az előkelők elé juttatja.” (Példabeszédek 18:16)
Nem az számít, hogy mások mit gondolnak rólad. A vélemények változhatnak. Az számít, amit te hiszel magadról! Jézus sosem könyörgött senkinek, hogy higgyen Benne. Tudta, hogy a feddhetetlenség nem bizonygatható, hanem látható. Ha azzal küszködsz, hogy megtaláld a helyed az életben, lehet, hogy ez a történet segíteni fog. Sparkynak nem sok kilátása volt. A középiskolában megbukott latinból, matematikából, irodalomból és fizikából. Bejutott a golfcsapatba, de rögtön elvesztette a szezon első fontos meccsét, aztán pedig a vigaszversenyt is. Társaságban nagyon gyámoltalan volt. Nem mondhatnánk, hogy nem kedvelték, de túlságosan szégyenlős volt. Középiskolás korában egyszer sem hívott el egy lányt sem randira.
Volt azonban egy dolog, ami fontos volt Sparky számára – a rajzolás. Büszke volt munkájára, még akkor is, ha senki más nem értékelte. Képregényeket küldött a középiskolai évkönyv szerkesztőinek leközlésre, de elutasították. Ennek ellenére sem adta fel, hogy művész legyen. A középiskola után mintát küldött rajzaiból a Walt Disney Stúdiónak. Itt is elutasították. De Sparky nem adta fel! Úgy döntött, hogy megírja önéletrajzát képregények formájában. Képregényeinek népszerűsége végül számtalan könyv kiadásához, televíziós műsorokhoz és szerzői jogdíjhoz juttatta. Sparky, azaz Charles Schulz, a Peanuts képregények szülőatyja, valószínűleg minden idők egyik leghíresebb képregényrajzolója volt. Főszereplőjéhez, Charlie Brownhoz hasonlóan Schulz is olyannak tűnt, mint aki nem sokra viszi, de tehetségéből kihozta a legjobbat, nem volt hajlandó feladni, és végül a csúcsra jutott! Nos: „Menj, és te is hasonlóképpen cselekedjél!”
Hitpróba


„…ne háborogjatok úgy, mintha valami meglepő dolog érne titeket!” (1Péter 4:12)
Az Istenbe vetett hit nem mentesít az élet megpróbáltatásaitól, hanem megtart téged a próbák idején, és te magad erősebb leszel éppen általuk. A próbák különböző területeken érnek, mint például a betegség, munkanélküliség, kapcsolati problémák és személyes kihívások. A próbák időzítése különböző, néhányuk csak rövid ideig tart, mások egész életen át. A viharokhoz hasonlóan a hevességük is különböző. De a legtöbb próbában van egy közös pont – mind eléri, hogy ezt mondd: „Bárcsak érteném, miért történik mindez!” A Biblia két igével válaszol erre a kérdésre: „Sok baj éri az igazat, de valamennyiből kimenti az Úr” (Zsoltárok 34:20). „…most, mivel így kellett lennie, egy kissé megszomorodtatok különféle kísértések között, hogy a ti megpróbált hitetek, amely sokkal értékesebb a veszendő, de tűzben kipróbált aranynál, Jézus Krisztus megjelenésekor méltónak bizonyuljon a dicséretre, dicsőségre és tisztességre”(1Péter 1:6-7). Isten nem a Télapó vagy a házmester.
Nem az a dolga, hogy megadjon mindent, amit szeretnél, pontosan akkor, amikor akarod. Igen, Isten megígérte, hogy megáld téged, de amikor arra összpontosítasz, amid van, vagy amit kapni akarsz, tulajdonképpen megkérdőjelezed azok hitét, akiknek kevesebbjük van, mint neked. Ez nagy hiba! Isten ígéreteit igényelni nem azt jelenti, hogy megmenekülünk a viszontagságok elől. Egyáltalán ki mondott neked ilyet? Biztosan nem Isten. Az ő igéje azt mondja: „Szeretteim! A szenvedés tüze miatt, amely megpróbáltatásul támadt közöttetek, ne háborogjatok úgy, mintha valami meglepő dolog érne titeket”(1Péter 4:12). Az igazi kiforrottság gyakran fájdalmas tűzpróbában gyökerezik. Az igazság az, hogy nem tudod meg, milyen erős a hited, amíg tűzpróbába nem kerül.
HOVÁ VEZET EZ AZ ÚT?

„… ne járj a gonoszok útján!” (Példabeszédek 4:14)

Az életben minden út vezet valahová. A Biblia azt mondja: „A bűnösök ösvényére ne lépj, ne járj a gonoszok útján! Ne törődj vele, ne menj arra, kerüld el azt, és menj másfelé!” (Példabeszédek 4:14-15). manapság gyerekeinket foglyul ejtik a kábítószerek – némelyik olyan erős, hogy egyetlen használata is függővé tesz. Ezért beszélj gyermekeddel idejében azokról a csapdákról, amiket a sátán felállított. Add tudtára, hogy: 1) Az a szokás, amit táplálunk, mindig erősödik; 2) Minden szokás, amit táplálunk, egyre többet követel; 3) Bármely szokás, amit táplálunk, átveszi felettünk az irányítást.

Chris Farley humorista színészt holtan találták Chicago belvárosában lévő lakásában 1997. december 18-án. Kábítószer-túladagolás miatt halt meg. Harminchárom éves korában bekövetkezett halála nem lepte meg barátait. Már többször volt elvonókúrákon különböző intézetekben. Nem sokkal a halála előtt azt mondta egy riporternek: „Régebben azt gondoltam, hogy el lehet jutni a siker egy olyan szintjére, ahol a világmindenség törvényei már nem érvényesek ránk. De tévedtem. Az élet a maga törvényei szerint működik, nem a filmsztárok törvényei szerint. Mist is küzdenem kell a kapcsolataimért. Most is küzdenem kell a túlsúlyommal vagy más démonaimmal. Valaha azt gondoltam, hogy ha elég pénzem lesz a bankban, ha elég híres leszek, akkor minden rendben lesz. De én is csak ember vagyok, mint mindenki más. Én sem vagyok kivétel.” Mielőtt tehát rálépnél az ösvényre, állj meg, és kérdezd meg magadtól: „Hová vezet ez az út?”



KRISZTUS TELJESEN HITELES


„Jézus ezek után tudva, hogy már minden elvégeztetett, hogy beteljesedjék az Írás, így szólt… Elvégeztetett!” (János 19:28-30)
Mi vett rá olyan nagyszerű szellemi embereket, mint C. S. Leweis, hogy elkötelezzék életüket Krisztusnak? Krisztus hitelessége! Vizsgálj meg néhány ószövetségi próféciát, amely beteljesedett Jézus életében: 1) Szamárháton fog érkezni Jeruzsálembe: „… Királyod érkezik hozzád, aki igaz és diadalmas, alázatos, és szamáron ül, szamárcsikó hátán” (Zakariás 9:9). 2) Egy barátja árulja el: „Még a legjobb barátom is, akiben megbíztam, aki velem együtt evett, az is ellenem támadt” (Zsoltárok 41:10). 3) Harminc ezüstért adják el: „… Ekkor kifizették a béremet: harminc ezüstöt” (Zakariás 11:12). 4) Sorsot vetnek ruháira: „Megosztoznak ruháimon, köntösömre sorsot vetnek” (Zsoltárok 22:19). 5) Csontjait nem törik el: „Megőrzi minden csontját, egy sem törik el közülük” (Zsoltárok 34:21). 6) Gazdag ember sírjába temetik: „…a gazdagok közé jutott halál után…” (Ézsaiás 53:9). 7) Feltámad a halálból: „Mert nem hagyod lelkemet a Seolban; nem engeded, hogy a te szented rothadást lásson” (Zsoltárok 16:10 Károli). János feljegyzi_: „Jézus ezek után tudva, hogy már minden elvégeztetett, hogy beteljesedjék az Írás, így szólt: »Szomjazom«” Értelmi képességeinek teljes birtokában, tiszta tudattal végiggondolta a próféciákat, melyeknek be kellett teljesedniük az utolsó szóig, csak ez után mondta ki: „Elvégeztetett” (ld. 30. vers). Krisztus teljesen hiteles – bízhatsz benne!




Születése pillanatától halálának órájáig Krisztus életét az Ószövetség prófétái előre megmondták a legapróbb részletekig. Élete körülbelül negyven különböző próféciát teljesített be. Statisztikailag ennek esélye egy az egymilliárdhoz! Miért fontos erre rámutatnunk? Mert egyre inkább hallatszanak olyan hangok, melyek megkérdőjelezik szűztől való születését, istenségét, csodáit, feltámadását és közelgő visszajövetelét. Nyilván ilyen emberek éltek Péter idejében is. Az Apostol azt írja: „Igyekszem azonban, hogy elköltözésem után is mindig megemlékezhessetek ezekről. Mert nem kitalált meséket követve ismertettünk meg veletek a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmát és megjelenését, hanem úgy, hogy szemtanúi voltunk isteni fenségének. Mert amikor az Atya Istentől tisztességet és dicsőséget nyert, és ilyen szózatot intézett hozzá a felséges dicsőség: »Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm«, ezt a mennyből jött szózatot mi hallottuk, mert együtt voltunk vele a szent hegyen. Ezért egészen bizonyosnak tartjuk a prófétai beszédet, amelyre jól teszitek, ha mint sötét helyen világító lámpásra figyeltek, amíg ragyog a nap, és felkel a hajnalcsillag szívetekben. Mindenekelőtt tudnotok kell, hogy az Írás egyetlen próféciája sem ered önkényes magyarázatból, mert sohasem ember akaratából származott a prófécia, hanem a Szentlélektől indíttatva szólaltak meg az Istentől küldött emberek.” (2Péter 1:15-21).



Találj valamit, amiért dicsőítheted Istent!

„…ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe!” (Filippi 4:8)

Robbie Risner tábornok úgy írta le hét évnyi hadifogságát, mint „a reménytelenség lényege”. Az mondta: „Ha le lehetne írni a reménytelen kétségbeesés kifejezés lényegét, az ólomszínű, sivár és mocskos lenne”. Csodálatos, hogyan élte mégis túl. Kifeszegette cellájában a lefolyócsatorna fedelét, és lehajolt a nyílásba. Ott észrevett egy magányos fűszálat, az egyetlen csipetnyi színt színtelen világában. Risner ezt úgy nevezte: „vérátömlesztés a léleknek”. Minden napot imádsággal kezdett, cellája padlóján fekve, fejét a csatornába hajtva, arra az egyetlen fűszálra figyelve. Jézus azt mondta: „A test lámpása a szem. Ezért ha a szemed tiszta, az egész tested világos lesz. Ha pedig a szemed gonosz, az egész tested sötét lesz…” (Máté 6:22-23). Mire nézel? Minden nap el kell döntened, mire összpontosítasz. És nem kell sokáig keresned olyat, ami miatt panaszkodhatsz: háború, benzin árak, a gazdaság, a globális felmelegedés és a bűnözés. Isten az Édenkertben megadott Ádámnak és Évának mindent, amire szükségük volt, de ők úgy döntöttek, hogy arra az egy dologra fókuszálnak, amit nem kaphatnak meg. Isten kettéválasztotta a Vörös-tengert, útmutatóul jeleket küldött az izráelitáknak a pusztába, gondoskodott ételről, így soha nem éheztek. Kezdetben: „…dicséretet énekeltek. De csakhamar megfeledkeztek tetteiről…” (Zsoltárok 106:12-13). Te ne légy ilyen! A Biblia azt mondja: „Ha van valami dicséretre méltó – elmélkedj azon, összpontosíts arra!” Biztos, hogy ma is találhatsz valamit, amiért dicsőítheted Istent!
A szellemi érettség célja a szolgálat


Az Emberfia sem azért jött el a földre, hogy neki szolgáljanak. Azért jött, hogy ő szolgáljon, odaadja az életét, és ezáltal sok embert megmentsen. (Máté 20:28)



Azt a parancsot kaptuk, hogy szolgáljuk Istent. Jézus nagyon világosan fogalmaz: "Az Emberfia sem azért jött el a földre, hogy neki szolgáljanak. Azért jött, hogy ő szolgáljon, odaadja az életét, és ezáltal sok embert megmentsen."


A keresztyének számára a szolgálat nem olyasvalami, amit majd mellékesen megcsinálunk, ha belefér a napirendünkbe. Ez a keresztyén élet lényege. Jézus azért jött, hogy szolgáljon és hogy adjon -- és ez a két szó kellene, hogy meghatározza a mi földi életünket is.

Jézus azt tanította nekünk, hogy a szellemi érettség nem öncélú. A szellemi felnőttség célja a szolgálat! Felnövünk, hogy kiüríttessünk. Nem elég folyton csak tanulni és tanulni! Át is kell ültetnünk a tanultakat cselekedetekbe, hogy gyakoroljuk azt, amiben hiszünk. A szolgálat nélküli tanulás szellemi pangáshoz vezet.

A legutolsó dolog, amire a legtöbb keresztyénnek szüksége van az mégegy Bibliatanulmányozói kör. Már így is többet tudnak annál, mint amit gyakorlatban is látunk tőlük. Úgy kell edzeniük a szellemi izmaikat, hogy másokat szolgálnak.

A szolgálat tulajdonképpen a természetes hajlamunk ellentéte. Többnyire jobban érdekel minket a felénk irányuló szolgálat, mint az általunk megvalósuló szolgálat. Azonban ahogy növekszünk Krisztusban, az életünk középpontja egyre inkább a szolgálói lelkület felé mozdul el. Jézus érett követője már nem azt kérdezi: "Ki segít nekem?", hanem azt: "Kinek tudok segíteni?"


Add ajándékként a figyelmed!

„Ne csak a saját életed érdekeljen, hanem figyelj másokra is!” (Filippi 2:4 – NCV fordítás)
Egy olyan világban élünk, amelyben úgy tűnik, mindannyian kóros figyelemhiányban szenvedünk, mert az eszközeink, a technológia állandóan zaklat, elvonja a figyelmünket, és már nem figyelünk a köröttünk levő emberekre.
Gondolj bele: amikor egy értekezletre mész, hány ember ül ott úgy, hogy a telefonját figyeli és olvassa? A fejünk mindig lehajtva, amint belemerülünk valamilyen videóba vagy játékba, a fejhallgató meg mindig ott van a fülünkön, és megakadályozza, hogy meghalljuk a körülöttünk levő embereket. Hányszor esett már meg veled, hogy a barátaiddal egy étteremben voltál, de sokkal inkább figyeltél a Facebook- vagy Twitter-ismerőseidre?
Ha jobb kapcsolatokat akarsz, meg kell tanulnod a másikra való odafigyelés elfelejtett művészetét!
Filippi 2:4-ben azt mondja a Biblia: „Ne csak a saját életed érdekeljen, hanem figyelj másokra is!” (NCV fordítás)
Ez nem megy csak úgy magától, ugye? Természet szerint nem törődünk azzal, hogy a másikat mi érdekli. Természet szerint azt akarjuk, hogy ránk figyeljenek, ne másokra.
A legnagyobb ajándék azonban, amit valakinek adhatsz, az a figyelmed, mert a te figyelmed a te időd, és a te időd az a te életed. Ez soha nem jön már vissza, éppen ezért olyan értékes, amikor odaadod.
Ez egy egyszerű, de nagyon erőteljes eszköz az erős kapcsolatok építéséhez. Érdekel, hogy mi érdekli a gyermekeidet? Figyelsz arra, hogy a társad mit mond? Figyelsz a munkatársadra, amikor beszél hozzád? Üdvözlöd a szomszédodat, amikor reggel elmégy mellette?
A szeretet indít rá minket, hogy megtanuljuk az odafigyelés elfelejtett művészetét. Ez át fogja formálni a kapcsolatainkat, és segít, hogy örömteli életet éljünk.
 Beszéljetek róla:
  • Hogyan akadályoz abban a szociális média, hogy kapcsolatokat építs azokkal az emberekkel, akikkel együtt élsz és együtt dolgozol?
  • Ma milyen módon tudnál figyelmet fordítani a körülötted levő emberekre?
  • Hogyan mutatod meg a többieknek, hogy igazán odafigyelsz arra, hogy mit mondanak vagy mit tesznek?



Az igazság örökkévaló

"Az ég és a föld elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el." (Máté 24:35)

A Biblia a legmegvetettebb, leginkább kinevetett, legvisszautasítottabb, leginkább boncolgatott és legvitatottabb könyv a történelemben. A Biblia évszázadok óta támadás alatt van - minden elképzelhető okból.

A fentiek ellenére azonban a Biblia még mindig a legolvasottabb, legtöbbször kiadott, legtöbb nyelvre lefordított könyv a világon.

Az egyik ok, ami miatt hiszem, hogy a Biblia Isten üzenete az, hogy a történelem során rengeteg támadást túlélt.

Az összes támadás ellenére a Biblia a legnagyobb forrása a kultúrának, az elmúlt 2000 év zenéjének, művészetének és építészetének. Még az angol nyelv nagy része is a "King James" fordítású Bibliából származik.

A Biblia népszerűsége töretlen maradt az elmúlt 2000 év kíméletlen támadásai ellenére is. Jézus azt mondja a Máté 24:35-ben: "Az ég és föld elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el." Az egyetlen dolog a földön, ami soha nem múlik el, az Isten szava. Minden egyéb meg fog égni, de az igazság örökkévaló.

Voltaire, a híres francia filozófus egy ragyogó elmével megáldott ateista volt. Számos röpiratot írt, amelyekben a Bibliát támadta. Egyszer egy nagyon merész kijelentést tett: "100 év múlva a Biblia már csak egy elfelejtett könyv lesz."

Mára már mindenki elfelejtette, amit Voltaire mondott, de a Bibliát nem! Miután Voltaire meghalt, az otthonát - ami ma már múzeum - legalább 100 évig a Francia Biblia Társaság használta könyvraktárként, és Bibliát árultak a házából! Az emberek elfelejtették Voltaire-t, a Bibliát viszont senki sem felejtette el!

Teljesen mindegy, hogy milyen támadás éri a Bibliát, túléli - és mindig túl fogja élni. Ebben biztos lehetsz.

Beszéljünk róla:

* Befolyásolja az életről alkotott képedet az a tudat, hogy egy nap ez a föld elmúlik? Hogyan változna meg az életed, ha arra az egy dologra koncentrálnál, ami soha nem múlik el?

* Kérd Istent, hogy adjon bátorságot, hogy irgalmas szívvel, kedvesen és bölcsességgel tudj ellentmondani azoknak, akik Isten Igéjével szemben állnak.


Ha nem szolgálsz, akkor csak létezel


"Mindegyikünk maga fog önmagáról számot adni az Istennek." (Róma 14:12, NLT)

"Egy nap Isten meg fog ítélni az alapján, mennyi időt és energiát szenteltünk magunkra, összehasonlítva azzal, mennyit fektettünk a mások felé való szolgálatba."
A földi életed végén meg kell állnod Isten előtt, és ő ki fogja értékelni, hogy milyen hatékonyan szolgáltál másokat az életed során. A Biblia azt mondja: "Mindegyikünk maga fog önmagáról számot adni az Istennek." (Róma 14:12, NLT)

Gondolj bele ennek mekkora súlya van! Egy nap Isten megítél az alapján, mennyi időt és energiát fektettél magadba, és mennyit a mások felé való szolgálatba.

Ezen a ponton minden kifogásunk az önzőségünkre üresnek fog hangzani: "Túl elfoglalt voltam." vagy "Meg voltak a saját álmaim." vagy "El voltam foglalva a munkával, szórakozással és a jövőm biztosításával." Az összes kifogásra Isten azt fogja válaszolni, "Elnézést, rossz válasz. Én megteremtettelek, megmentettelek és megparancsoltam, hogy szolgáló életet élj. Melyik része nem volt világos?"

A Biblia figyelmezteti a hitetleneket, "Azoknak pedig, akik viszálykodók, akik ellenállnak az igazságnak, és a hamisságot követik, haraggal és bosszúállással fizet majd" (Róma 2:8, NLT) A keresztényeknek ez a mennyei jutalmaktól való megfosztást jelenti.

Csak akkor élünk igazán, amikor másokat segítünk. Jézus mondta, "Mert aki meg akarja menteni az életét, az elveszti, aki pedig elveszti az életét énértem és az evangéliumért, megmenti azt." (Márk 8:35, LB) (lásd még: Máté 10:39; 16:25; Lukács 9:24; 17:33)

Ez annyira fontos igazság, hogy ötször meg van ismételve az evangéliumokban.
Ha nem szolgálsz, akkor csak létezel -- mert az életet Isten arra szánta, hogy szolgálj.
Isten azt akarja, hogy megtanulj szeretni és szolgálni másokat önzetlenül.



Ne akarj mindenkinek megfelelni


"Az emberektől való rettegés csapdába ejt" (Példabeszédek könyve 29:25a, Új fordítás)

Amikor amiatt aggódunk, hogy mások mit gondolnak, akkor hagyjuk őket, hogy felügyeljenek minket. Nagyon sok időt és energiát elvesztegetünk azzal, hogy megpróbáljuk kitalálni, vajon mások milyennek szeretnének látni minket, és aztán megpróbálunk olyanok is lenni.

Amiatt aggódni, hogy mások mit gondolnak rólunk veszélyes, mert több, mint valószínű, hogy beleroppanunk a kritikákba. Ez azt jelenti, hogy nem mindig cselekszünk helyesen, sőt valójában ehelyett azt tesszük, amit mindenki más akar, hogy tegyünk.

Annak a veszélynek vagyunk kitéve, hogy szem elől tévesztjük azt, ami Isten szerint a legjobb, mert annyira aggódunk, hogy mások mit akarnak, hogy tegyünk, hogy nem tudunk megállni, és azon gondolkozni, hogy vajon Isten mit akar, hogy tegyünk.

1. tény: Nem tudsz mindenkinek megfelelni. Még Isten sem tud mindenkinek megfelelni. Egyik ember esőért imádkozik, a másik napsütésért. Kinek az imájára válaszoljon Isten? Isten sem tud mindenkinek megfelelni. Csak a bolond próbálkozik olyan dologgal, amit még Isten sem tud megtenni.

2. tény: Nem kell mindenkinek megfelelni. Van egy mítosz, ami szerint muszáj, hogy szeressenek, és mindenkit el kell fogadnod ahhoz, hogy boldog légy. Ez éppen, hogy nem igaz. Nem kell mindenkinek megfelelned ahhoz, hogy boldog légy.

3. tény: Az elutasítás nem teszi tönkre az életed. Fáj, az biztos. Nem kellemes. Kényelmetlen. De a visszautasítás nem teszi tönkre az életedet, hacsak nem hagyod azt.

Ne akarj mindenkinek megfelelni. Emlékezz arra, hogy senki nem éreztetheti veled, hogy alárendelt vagy, hacsak te nem adod meg neki az engedélyt ehhez.

Pál apostol ezt mondja: "Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk?" (Róma 8: 31b Károli). Ez azt jelenti, hogy így is gondolkozhatunk: "Istennek tetszem így, és én is kedvelem magam. Ha te nem kedvelsz így, akkor az a te problémád. Ha Istennek így tetszem, akkor ki törődik azzal, hogy mindenki mindent elfogadjon, amit teszek?"

Ne felejtsd el, hogy bármit teszel, Isten nem fog kevésbé szeretni. Emlékezz arra, hogy akármit teszel, Isten nem fog jobban szeretni. Pontosan olyannak szeret, amilyen most vagy.



Beszéljünk róla:

Ki az, aki miatt aggódsz, akit le szeretnél nyűgözni, akinek az elfogadására vágysz, vagy tetszeni akarsz?

A tudat, hogy "bármit teszel, Isten nem fog kevésbé szeretni" békességet kellene, hogy adjon az életednek. Hogyan látszik meg az életeden ez a békesség?