2017. május 9., kedd

A trónhoz vezető út


„…Megtaláltam Dávidot, Isai fiát, a szívem szerint való férfit…” (Apostolok cselekedetei 13:22)

Ha Isten így jellemez valakit: „szívem szerint való férfi”, tanulmányozd azt az illetőt alaposan! Nézzük meg most Dávid életét! Szerényen indult, de nagyszerűen ért célba. Pásztorként kezdte és királyként végezte. Annak az esélye, hogy ez megtörténjen, szinte nulla volt. Abban az időben a pásztorok a társadalomnak olyan alacsony szintjén álltak, hogy nem tanúskodhattak a bíróság előtt, mert nem tartották őket szavahihetőnek. Mégis Dávid volt az, aki minden idők legszélesebb körben olvasott és szeretett zsoltárait írta. Amikor Istent behívod az életedbe, akkor ő eltörli a múltad adósságait és újraírja a jövődet. De azt kell választanod, amit Ő választott neked. Van egy érdekes ellentét Pál és Dávid között. Pál azelőtt „élte világát”, mielőtt Krisztussal találkozott, azután viszont példás életet élt. Dávid harmincéves korára király lett, de uralkodása negyven éve alatt lesújtó kudarcokat élt át. Két tanulság van ebben: 1) Ne siess a véleményalkotással! Nincs vége, amíg Isten azt nem mondta, hogy vége. Dávid története figyelmeztetés a vétkeseknek, feddés az önigazultaknak, bizonyságtétel Isten igazságosságáról, amely nem engedi, hogy megszökjünk a következmények elől, és Isten szeretetéről, amely soha nem hagy el minket. 2) Isten jót tud kihozni mindenből. Ő fel tud használni minden tapasztalatot, amin átmentél, a pozitív élményeket és a negatív tapasztalatokat is, és jóra tudja használni; vagy a te javadra, vagy mások javára. Ha Isten szándékát akarod betölteni gyengeségeid ellenére is, akkor Ő úgy intézi, hogy minden javadra szolgáljon (ld. Róma 8:28).




Dávid tizenéves volt, mikor királlyá kenték, de csak harmincéves korában jutott a trónra. Ebben a következő mintát ismerhetjük fel: 1) Isten elhívja az embert. Annak ellenére, hogy a családja nem értékeli, és hogy Sámuel próféta észre sem veszi, Isten mégis Dávidot választja. Isten Debórát is kiválasztotta, hogy egy nemzetet vezessen egy férfiuralmú társadalomban. Ne próbáld meg kitalálni Isten szándékait, és ne hasonlítgasd magad másokhoz! „Nincs-e hatalma a fazekasnak az agyagon, hogy ugyanabból az agyagból az egyik edényt díszessé, a másikat pedig közönségessé formálja?” (Róma 9:21). Sok olyan embert elutasítottunk volna, akiket Isten felhasznált, ez is mutatja, hogy még mennyi mindent nem tudunk. 2) Isten dönti el a tervet. „Meg vagyok győződve arról, hogy aki elkezdte bennetek a jó munkát, el is végzi…” (Filippi 1:6 NKJV). Ki határozza el? Ki végzi el? Kiben kellene bíznod? Istenben! Isten Dávidra vonatkozó tervében benne volt Saul lándzsája, benne volt, hogy barlangban kellett élnie és 600 olyan emberrel kellett dolgoznia, akik a társadalom peremére szorultak, és akik újraírták a „hibás működésű” fogalmát. Isten kis körben képez ki, hogy majd boldogulni tudj nagyobbal is. 3) Isten tudja, hogy mennyi időre van szükség. „…akik hit, állhatatosság és hosszútűrés által öröklik az ígéreteket…” (Kolossé 1:11-12). Az állhatatosság azt jelenti, hogy nyomás alatt is szilárdan állsz. A jutalom azoké, akik hosszú távra elkötelezték magukat. József nem mondott le az álmáról, ez tette képessé arra, hogy nemet mondjon Potifár feleségének ajánlatára, és kibírja az igazságtalan bebörtönzést. De eljött az a nap is, amikor Potifár és felesége József előtt hajtott térdet. Tehát tartsd a szemed a jutalmon, és ne add fel!




Dávid tudta, hogy Sámuel azért jött hozzájuk, hogy királyt keressen, és azt is tudta, hogy őt nem hívták meg. Ez fájt. Hogyan reagált rá? Megkért valakit, hogy az ő nevét is dobja be a kalapba? Nem! „...Istentől jön a felmagasztalás…” (ld. Zsoltárok 75:7-8). Dávid tudta, hogy senki sem képes visszatartani Istent attól, hogy megáldja őt. Hallgasd csak: „És Sámuel… őt kente fel testvérei között…” (1Sámuel 16:13 NKJV). Ha hűséges maradsz, Isten fel fog emelni azok közül, akik átnéztek rajtad, és háttérbe szorítottak. Figyeld meg, hogy amikor Isten Lelke elhagyta Saul királyt, akkor gonosz lelkek kezdték gyötörni, és végül egy boszorkánytól kért tanácsot. Nem csoda, hogy Dávid így imádkozott: „…szent lelkedet ne vedd el tőlem!” (Zsoltárok 51:13). Ha Isten elhívott egy feladatra, akkor minden kegyelmet meg fog adni, ami szükséges hozzá; de ha nem hívott el rá, akkor az a feladat éjjel-nappal gyötrelmet fog hozni. De készülj fel a bajokra! Azt fogják mondani rólad, mint József testvérei is mondták: „…Gyertek, öljük meg, dobjuk bele egy kútba… Majd meglátjuk, mi lesz az álmaiból!” (1Mózes 37:20). Miért mondanak ilyet azok, akiknek szeretniük kellene téged? Azért, mert igazából nem tudják, ki vagy, nem ismerik fel az Istentől kapott álmot. A kezdeteknél számíts az elutasításra, főleg akkor, ha nincs semmilyen bizonyíték, ami igazolná Istentől kapott álmodat. Amikor Dávid megmutatta hitét azzal, ahogy Góliátról beszélt, legidősebb bátyja, Eliáb zokon vette ezt, és Dávidot arrogánsnak nevezte (ld. 1Sámuel 17:28). Miért tett Isten ilyen történeteket a Bibliába? „Mindez pedig példaképpen történt velük, figyelmeztetésül íratott meg nekünk…” (1Korinthus 10:11)




Isten néhány ígérete gyorsan beteljesedik. De másokért – mint például, amikor Isten azt ígérte Dávidnak, hogy király lesz – harcolni kell. Jeruzsálemet a jebúsziak uralták, akik így gúnyolták Dávidot: „…Nem jutsz be ide…” (2Sámuel 5:6 NIV). És hogy a dolgok még nehezebbek legyenek, Jeruzsálem egy magaslaton helyezkedett el, több száz méterre Dávid serege fölött. Az egyetlen út felfelé egy vízgyűjtő medencén át vezetett, azon kellett átgázolniuk és felmászniuk teljes sötétségben. „Dávid azonban elfoglalta Sion sziklavárát…” (2Sámuel 5:7). Értsd meg ezt: ha kell, Isten a csatornán át fog a trónra juttatni! Figyelj meg két szót: „azonban” és „elfoglalta”. Amikor a nyakadig érnek a gondok, és az ellenség azt mondja: „nem leszel képes rá”, bízz Isten Igéjében és mondd: „Azonban”! Emelkedj fel hitben, és hirdesd ki, amit Isten ígért neked. „…az a nép, amely ismeri Istenét, erős lesz, és nagy hőstetteket visz véghez” (Dániel 11:32 NKJV). Isten meg tudja mutatni neked, hogyan használd ki a helyzetet a javadra és az Ő dicsőségére. De ne számíts arra, hogy mindenki ünnepelni fogja a sikeredet! „Amikor meghallották a filiszteusok, hogy Dávidot Izráel királyává kenték, fölvonultak a filiszteusok mind, hogy megkeressék Dávidot…” (2Sámuel 5:17). Harcolnod kell azért, hogy elérd a rendeltetésed – és harcolnod kell azért, hogy megtarthasd. Nem „éldegélhetsz” régi győzelmekből. Minden egyes új csatához új útmutatásokat kell kapnod. „Akkor megkérdezte Dávid az Urat: Fölvonuljak-e a filiszteusok ellen? Kezembe adod-e őket? Az Úr ezt felelte Dávidnak: Vonulj föl, mert kezedbe fogom adni a filiszteusokat!” (2Sámuel 5:19). Ma menj tovább, tudva, hogy Isten veled van!




A Biblia azt mondja: „Dávid eltikkadt, és ezt mondta: Ki hoz nekem ivóvizet a betlehemi kútból, amely a kapunál van? Erre a három vitéz áttört a filiszteus táboron, vizet merített a betlehemi kútból, amely a kapunál volt, elhozták, és odavitték Dávidnak. De ő nem akarta meginni…” (2Sámuel 23:15-16). Két fontos tanulság van ebben: 1) A megfelelő emberekkel kell körülvenned magad. Szemben azokkal, akik „csak azért vannak benne a dologban, amit nyerhetnek belőle”, ezek az emberek egyetlen dolgot tartottak szem előtt: azt, hogy szolgálják királyukat, és építsék az ő királyságát. Nem csoda, hogy Dávid azt mondta: „Barátja vagyok mindazoknak, akik istenfélők, és megtartják utasításaidat” (Zsoltárok 119:63). 2) Ne elégedj meg kevesebbel, mint ami Isten szerint a legjobb! Ezek az emberek kockára tették az életüket azért, hogy Dávidnak egy pohár vizet hozzanak, de ő mégis kiöntötte azt a földre az Úr előtt. Dávid azt mondta: „Nem elégszem meg egy pohárnyi vízzel, nekem a forrás kell; kapcsolatban kell lennem az élet forrásával”. Ne kezeld Istent úgy, mintha gondnok lenne, akit akkor hívsz, mikor valami nagy zűrt csináltál, és szükséged van valakire, aki eltakarít utánad; ne tekintsd úgy, mint aki mindent beszerez, amire szükséged van, és amit másként nem kaphatsz meg. Ne csodáért menj Istenhez, hanem a kapcsolatért; akkor minden nap az ő csodálatos gondoskodásában élhetsz. „Aki a Felséges rejtekében lakik, a Mindenható árnyékában pihen” (Zsoltárok 91:1). Jegyezd meg ezeket a szavakat: „lakik” és „pihen”. Ahelyett, hogy ki-be ingáznál, maradj kapcsolatban Istennel, és minden, amivel ő rendelkezik, elérhető lesz számodra.




Dávid életét ezekkel a szavakkal lehetne összefoglalni: „Mindenek felett szeretem Istent, és nincs semmi, amit meg ne tennék, ha kéri tőlem”. Te el tudod ezt mondani? Mindenki meghal egyszer, de nem mindenki él igazán. A Biblia azt mondja: „Ezek voltak Dávid utolsó szavai…” (2Sámuel 23:1). Az ember utolsó szavait általában a legfontosabb szavainak tartják. Hosszú élete alatt Dávid egyik fia megerőszakolta az egyik húgát, egy másik fia megölte az egyik testvérét, a felesége hátat fordított neki, a legjobb barátja elárulta, elvették a királyságát, a mentora megpróbálta megölni, a családja elutasította, és hosszú időt töltött barlangokban bujkálva. És most utoljára készül szólni. Miről fog beszélni? Góliátról? Saulról? Betsabéról? Nem. Hallgasd csak: „Így szól Dávid, Isai fia, így szól a magasra emelt férfi, Jákób Istenének felkentje, Izráel énekeinek kedveltje: Az Úr lelke beszélt általam, az ő szava volt nyelvemen. Izráel Istene mondotta, Izráel kősziklája így szólt hozzám: Az emberek igaz uralkodója, az istenfélő uralkodó olyan, mint a fölkelő nap reggeli fénye, mint a felhőtlen reggel, melynek sugarától eső után fű zöldül a földön. Nem ilyen-e házam az Isten előtt? Hisz örök szövetséget szerzett velem, benne elrendezett és biztosított mindent. Minden javam, minden örömem belőle sarjad” (2Sámuel 23:1-5). Ezek a szavak számunkra lettek feljegyezve, akik nem vagyunk tökéletesek, de a szívünk szüntelen Isten után sóvárog.





Figyelj arra, mit mondasz!


„Sztefanász, Fortunátusz és Akhaikosz… felüdítették mind az én lelkemet.” (1Korinthus 16:17-18)
Sok embernek fogalma sincs arról, hogy mekkora hatással vannak szavaik más emberek érzéseire, önértékelésére és reményeire. Pál ezt mondta: „Sztefanász, Fortunátusz és Akhaikosz… felüdítették mind az én lelkemet”. Ha még sohasem hallottál róluk, ez azért van, mert a másokat biztatók nem szeretnek a figyelem központjában állni. Akkor örülnek, ha mellékszerepet játszhatnak. Ám nélkülük nagyon keveset érnénk el. A biztatás ellentéte a csüggedés terjesztése, ezért mondja Pál: „Semmiféle bomlasztó beszéd ne jöjjön ki a szátokon, hanem csak akkor szóljatok, ha az jó a szükséges építésre, hogy áldást hozzon azokra, akik hallják!” (Efezus 4:29). Jézus azt mondta: „…minden haszontalan szóról, amelyet kimondanak az emberek, számot fognak adni az ítélet napján: mert szavaid alapján mentenek fel, és szavaid alapján marasztalnak el téged” (Máté 12:36-37). Amit kimondtál, azt többé nem lehet visszaszívni, és ellened szóló bizonyíték lesz egy napon. Dr. Thomas Blackaby rámutat: „A szavak… életre szóló sebeket üthetnek, és sokan sohasem felejtenek el egyes dolgokat, amiket mondtak nekik, akár jó, akár rossz dolgokat, akár bátorító szavakat, akár kritikát vagy dorgálást…
Használd a lehető legjobban a szavakat, hogy áldást hozzanak másokra.” Nos, biztatóak a szavaid? Elmondható róluk, hogy „nincs bennük csalárdság vagy hamisság”? (Példabeszédek 8:8) Kérd Istent: „Uram, tégy zárat a számra, őrizd ajkaim nyílását!” (Zsoltárok 141:3), hogy bármit is mondasz, az Őt dicsőítse, és másokat felemeljen!

Kiértékelés

„Járnak-e ketten együtt, ha nem egyeztek meg?” (Ámósz 3:3)
A sikeres házasság két dolgon alapul: megtalálni a megfelelő személyt, és megfelelő személlyé válni. Ez utóbbi jóval nehezebb, mint az első. Az, hogy két ember ugyanazt a nevet viseli, és egy ágyban alszik, még nem garantálja az összhangot. Íme, néhány gondolat, amivel kiértékelheted kapcsolatotokat: Kedvtelések. Ugyanazokat a dolgokat élvezitek? Ez most talán nem nagy ügy, de később az lesz, amikor a férj egy meccs miatt a tévé elé van ragadva, a feleség pedig épp beszélgetni szeretne. Értékek. A Biblia megkérdezi: „Járnak-e ketten együtt, ha nem egyeztek meg?” (Ámósz 3:3). Egyetértetek az olyan fontos dolgokban, mint az intimitás, a nevelés, az anyagiak, a házastárs szüleivel való kapcsolat, a célok és az Istennel való kapcsolat? Lehet sok dolog, amiben nem értetek egyet, de ezek olyan kérdések, amikben ha nem tudtok egyezni, az valóban töréshez vezet. Elérhetőség. Érzelmileg elérhetőek vagytok egymás számára, vagy a házastársad afféle erős, csendes típus, aki nem beszél – és nem is érti, miért kellene? Szeretet. Valóban szeretitek egymást? Nem úgy, mint a hollywoodi filmekben, hanem azzal a fajta szeretettel, amelyik figyel a másik véleményére és aggodalmaira, nem hánytorgatja a másik hibáit és kudarcait, értékeli a házastársát, és ki is fejezi szeretetét kedvesen és jóságosan. Megértés. Isten még két hópelyhet sem teremtett egyformára, ugyanígy két embert sem. Megértően tudjátok kezelni a különbségeket? Értékelés. Házastársad nem gondolatolvasó, ezért legyen szokásod, hogy kifejezed, mennyire értékesnek tartod őt! Vérmérséklet. Ha te természetednél fogva nyílt és kezdeményező vagy, míg ő befelé forduló és mélabús, akkor kapcsolatotok az olajhoz és a vízhez hasonlít, melyek nem keverednek egymással. Hogyan lehet ezt egyáltalán kezelni? Környezet. Ha különböző háttérből jöttetek, vajon jól fogjátok-e érezni magatokat egyforma szociális és lelki környezetben? Ha boldog házasságot szeretnél, vizsgáld meg alaposan ezeket a kérdéseket!




LELKI JELZŐKÖVEK


„De ha újra meggondolom, reménykedni kezdek” (Jeremiás 3:21)
Fel kell állítanod lelki jelzőköveket az életedben, amik emlékeztetnek azokra az időkre, amikor Isten közbelépett az érdekedben. Valaki azt mondta: „Nem az a baj, hogy lassan tanulunk, hanem, hogy gyorsan felejtünk.” Milyen gyorsan felejtünk, és milyen gyorsan tulajdonítjuk magunknak az érdemet olyan dolgokért, amiket nem magunktól értünk el! Amikor Isten kettéválasztotta a Jordán folyót, hogy népe átkelhessen, tudott valamit, amit a nép nem – hogy a túlsó parton nagy kihívásokkal kell majd szembenézniük, például Jerikó városával. Akkor pedig majd szükségünk lesz emlékeztetőkre. Ezért azt mondta nekik, hogy gyűjtsenek össze tizenkét követ a Jordán medréből, és építsenek belőle emlékművet, hogy ők és gyermekeik visszaemlékezhessenek róla Isten hűségére (ld. Józsué 4:1-7). Sámuel ugyanezt tette, miután Izráel legyőzte a filiszteusokat: „Fogott egy követ, felállította… és elnevezte Eben-Háézernek, mert ezt Mondta: Mindeddig megsegített bennünket az Úr!” (1Sámuel 7:12). Mielőtt megadnád magad a csüggedésnek, kétségnek vagy vereségnek, állj meg és emlékezz vissza, mit tett Isten „mindeddig” érted. Mint azon a napon, amikor találkoztál Jézussal; vagy azokban az időkben, amikor vezetett; amikor olyam ajtókat nyitott meg számodra, amikről azt hitted örökre zárva vannak; amikor átvitt a nehézségeken. Jegyezd fel ezeket az eseményeket, és hivatkozz rájuk gyakran. Ez segíteni fog visszaemlékezni Isten jóságára olyankor, amikor hajlamos lennél elfeledkezni róla. Ez megadja a hála érzetét a múlt áldásaiért, és biztonságérzetet szembenézni bármivel, amit a holnap hoz. „De ha újra meggondolom, reménykedni kezdek: Szeret az Úr, azért nincs még végünk, mert nem fogyott el irgalma: minden reggel megújul. Nagy a te hűséged!” (Jeremiás siralmai 3:21-23)
Belső békéért...

A mai nap imádsága:
Istenem! Belső békétlenségemet Te csillapítsd, szereteted balzsamával gyógyíts meg! Ámen
   

Megvigasztalom őket, örömet szerzek nekik a kiállott szenvedés után.
Jeremiés31,13

"Egyszer fenn, egyszer lenn!" - a régi megállapítás mégsem vigasztalja azt, akit az élet eseményei maguk alá gyűrték. Amikor hullámvölgyben vagyunk, akkor szinte reménytelenül messzinek és elérhetetlennek tűnik a hullámhegy. Sőt, vigasztalásunk lelkünk aktuális állapotának fabatkát sem ér, hogy ti.: "Lesz ez majd jobb is!". A vigasztalás lényege, hogy az nem magunkból fakad, az mindig kívülről jön. Jólesik a másik ember együttérző mellénk állása, de feloldoldódást sem barát, sem társ nem adhat, de még az idő sem, egyedül az Isten. Ennek oka a szenvedés, a "próba" jellege, azaz amikor megéljük, sosem látjuk az "összefüggéseket", csak a "miérteket?" zúdítjuk magunkra és másokra értetlenségünkben.

A hívő ember sem mentes az eleséstől. Amikor elbukik, ugyanúgy sárba esik, mint mindenki más. Koszos is lesz, sebeket is kap, s ugyanúgy fáj neki is, mint annak, aki nem számol sorsának Urával. Akkor mi teszi mégis mássá? Elsősorban a hitbeli reménysége, hogy Isten megmenti ebből a helyzetből is. Ezért - ellentétben a Teremtőtől elfordulókkal - gyorsan feláll, s hálát ad az elszenvedett nyomorúságért. Ez az a pont, amit nem ért a világ embere. Azt még csak-csak, hogy a hívő ember hálálkodik a mindennapi örömecskéiért, de hogy hogyan tudja dicsőíteni Istenét, akitől éppen a pofonokat kapta - ez örök rejtély marad számukra.

Ez a hitben járás fölülről jövő ajándéka. Próbának betudni a kellemetlenséget, kihívásnak a bajt, s emelkedésként fogadni a tragédiát. A világ embere általában dramatizálja helyzetét, tragédiának állítja be a kellemetlenséget, s az élet velejárójának tekinti a bajt, s nem, vagy alig próbál meg tenni valamit ellene. Aki dinamikusan változó életét mindig Örökkévaló Urának kezében tudja, az jutalmat kap: a békességet. A megnyugvás pedig mindig örömmel is jár. Hosszan elnyúló, megújító erővel együtt kapjuk. Ilyenkor billennek helyre dolgaink, s ebben az állapotban gyógyulnak sebeink, hiszen Isten tenyerében vagyunk.



Érveink...

    A mai nap imádsága:
    Uram! Add, hogy először hallgassak, s aztán szóljak. Add, hogy először lássam és értsem meg akaratodat, s csak azután cselekedjek. Növeld bennem a szeretetet, hogy hitelesen tudjak bizonyságot tenni Rólad a világban, életem minden napján! Ámen

   

Mert bár én mindenkivel szemben szabad vagyok, magamat mégis mindenkinek szolgájává tettem, hogy minél többeket megnyerjek. A zsidóknak olyanná lettem, mint aki zsidó, hogy megnyerjem a zsidókat; a törvény uralma alatt levőknek, mint a törvény uralma alatt levő - pedig én magam nem vagyok a törvény uralma alatt -, hogy megnyerjem a törvény uralma alatt levőket. A törvény nélkülieknek törvény nélkülivé lettem - pedig nem vagyok Isten törvénye nélkül, hanem Krisztus törvénye szerint élek -, hogy megnyerjem a törvény nélkülieket. Az erőtleneknek erőtlenné lettem, hogy megnyerjem az erőtleneket: mindenkinek mindenné lettem, hogy mindenképpen megmentsek némelyeket. Mindezt pedig az evangéliumért teszem, hogy én is részestárs legyek abban.
1 Kor 9,19-23

Pál apostol igazi propagandista... Ahhoz, hogy üzenetét átadhassa, olyanná válik, mint a "célcsoportjából" egy, azaz: zsidónak zsidó, görögnek görög, az erőtleneknek pedig erőtlen. Mi ez a szellemi kaméleon-magatartás? Csak nem arról van szó, hogy Pál számára a cél szentesítené az eszközt?

Tény, hogy az evangélium hirdetése, közvetítése az egyik legbonyolultabb, s talán legnehezebb feladat. Jól talán nem is lehet azt csinálni, legfeljebb jó lelkiismerettel. Ahhoz, hogy a mindenkori "hallgatóság" számára nyilvánvalóvá váljék az Isten határtalan szeretete, a hirdetőnek ismernie kell(ene) az "embereinek" érzéseit, gondolatvilágát, amely bizony kultúrától, neveltetéstől, szociológiai háttértől, lelki habitustól függ... Ezt a komplexitást egyetlen igehirdető, még Pál sem képes átfogni. Hiába minden rabbinikus bölcselkedés, neki is szüksége van a Szentlélek munkájára.

Ha azt szeretnénk, hogy a másik ember megértsen minket, akkor igyekszünk minden elképzelhető kommuniációs technikánkat alkalmazni, próbáljuk kerülni a félreértés lehetőségét. Ennek ellenére is mégis sokszor félreértjük egymást... Az igehirdetés, a lelkünkben élő reménységről való bizonyságtétel mégsem kommunikációs technika kérdése. Sokkal inkább a készségünk, a hiteleségünk, mindenekelőtt a szeretetünk odaáldozásáról van inkább szó. Mert miközben továbbadjuk a "jó hírt" az evangéliumot, magunk is részesülünk annak isteni áldásában - s ez maga is jutalom. Pál sokszor átélte ezt, talán ez is éltette...

Tökéletes igehirdető nincs, ahogyan tökéletes keresztény sincs. Kérdéseink, egyes kétségeink életünk végéig kísérnek minket. Egy bizonyosságunk azonban lehet: Isten úgy szerette ezt a világot, hogy isteni abszurditásként a halálig menő szeretetéről tett benne bizonyságot. Akit ez megérint, az fel- s megszabadul a bűn kötözöttségétől, s a lélek szabadságában éli földi élete minden napját.



Igazság...

A mai nap imádsága:
URam! Vágyakozunk naponta a jobbra, s a többre, s elfelejtjük, hogy megelégedettségünket, egyedül csak Te adhatod... Istenünk, segíts minket mennyei igazságod földi megvalósulásával, hogy békességünk legyen! Ámen


Boldogok, akik éheznek és szomjaznak az igazságra, mert ők megelégíttetnek.
Mt 5,6

Vannak mondatok, melyek évszázadokon keresztül átívelnek, kísérik a mindenkori embert, erőt, bátorítást adva nekik a történelem Istene által rájuk rótt küzdelmeikhez. Vitathatatlanul ilyenek a makarizmák, azaz a Boldogmondások Máté evangéliumának ötödik fejezetéből. Olyan víziókat képviselnek ezek a mondatok, melyek fejtetőre állítják az adott világ berendezkedését, sőt a mindenkori elnyomottaknak, a társadalom szélére szorultaknak bátorító forradalmi igazságokat lehet levezetni belőlük...

Az egykori NSZK (Német Szövetségi Köztársaság) kancellárja Helmut Schmidt mondta egyszer: "A Boldogmondásokkal nem politizálhat az ember"... S valóban, a politizálás a mindenkori gazdasági/hatalmi érdekharcokat jelenti! Ugyanakkor nyugodtan mondhatjuk, hogy a boldogmondások igazságosságot, Isten rendje szerinti megváltoz(tat)ható világot láttatnak meg még akkor is, ha ezeket a mondatokat rendre kinevetik, mondván, hogy ezek vallásos álmodozók, naivisztikus elképzelései a világ megjavítására. Írásmagyarázati szempontból azért érdekesek az evangéliumi boldogmondások, mert bizonyíthatóan a jézusi beszédek legősibb, legeredetibb forrásaiból "dolgozik". Jézus itt tehát egy olyan világot vázol fel, amilyennek Isten eredeti szándéka szerint megteremtette azt: "igen jónak".

Sokan éheznek és szomjaznak az igazságra... De kit érdekel a fejlett ipari országok politikacsinálói közül az éhező egymilliárd ember nyomora? Kit érdekel a meg/túlélési kényszerprostitócióban vergődők sorsa, ki hallja meg a családon belüli erőszakot folyamatosan elszenvedők kiáltását? Úgy néz ki, hogy csak egyedül az Isten, de néha mintha Ő is messze lenne... Ma egy olyan világot élünk, amikor segélyszervezeteket alakítanak, hogy az összegyűjtött pénzekből vagyont kovácsoljanak maguknak, amikor alapítványokba mentik a pénzeket, hogy szolgáltatásaikon keresztül újra csak a vezető elit részesüljön a jóban... (A világ alapítványainak mintegy 3-5%-a szolgál ténylegesen szociális célokat!)

Miért fontos nekünk Jézus Hegyi Beszédének tanítása, a boldogmondások Isten országába invitáló mondatai? Azért, hogy legyenek jobbító vízióink, hogy változzon, alakuljon a világ egyre inkább olyanná, amilyennek megálmodta a JóIsten. Ha felfedezzük magunkban az istenképűséget, s megtaláljuk életünkben azt, amire elhívattunk, akkor Teremtőnk álma, s a mi álmaink nemcsak találkoznak, de valóság lesz a boldogságunk, mert már nem mi definiáljuk boldogságunkat, hanem a lelkünkben munkálkodó isteni Erő...



Irgalom...

A mai nap imádsága:
Uram! Koronázz meg irgalmaddal, hogy magam is tükrözhessem kegyelmedet! Ámen



Legyetek irgalmasok, amint Atyátok is irgalmas. Ne ítéljetek, és nem ítéltettek. Ne kárhoztassatok, és nem lesz kárhoztatásotok. Bocsássatok meg, és nektek is megbocsáttatik.
Lk 6,36

Jézus nem ígér mást az irgalmat gyakorlóknak, mint azt, amit már eddig is éltek- irgalmasságot. A többi boldogság esetében az ígéret valami többletet is tartalmaz, távolabb mutat: akik sírnak, vigasztalást nyernek; a tisztaszívűek meglátják Istent. De mi többet tud adni Isten azoknak, akik irgalmasak? Az irgalom Isten teljessége és az emberek teljessége is. Az irgalmat gyakorlók már most Isten életét élik.

Az ? irgalom ? régi szó. Hosszú története során nagyon gazdag jelentésre tett szert. Az újszövetség nyelvében az ógörögben megfelelője az eleos . Ez a szó ismerősen cseng a Kyrie eleison imából, mellyel Isten irgalmasságát kérjük a magunk számára. Az Újszövetség görög változatában az eleos rendszerint a héber hesed szó megfelelője. Ez az egyik legszebb szó a bibliában - gyakran fordítják egyszerűen szeretetnek.

Hesed, irgalom vagy szeretet a szövetség szótárának szavai. Isten szemszögéből nézve a feltétel nélküli szeretet megfelelője: mikor valaki képes fenntartani egy kapcsolatot tekintet nélkül arra mi történik: ?Szeretetem soha nem hagy el téged? (Izaiás 54,10). Mivel Isten népével kötött szövetsége már a kezdetektől fogva nem más, mint megtört ígéretek és új kezdetek sorozata (Kivonulás 32-34), egyértelmű, hogy egy ilyen feltétel nélküli szeretet magában foglalja a megbocsátást, és szükségszerűen irgalmas is. A görög eleos -t gyakran használják a héber rachamim szó fordítására is. Ezt a szót gyakran használják a hesed -del együtt, de sokkal több érzelmet hordoz magában. Szó szerint a belsőségek szó fordítása, amely a rechem szó többes száma, ami az anyaméhet jelenti. Irgalom és könyörület ? az anya mélységes szeretete kisgyermeke iránt (Izaiás 49,15); az apa gyöngédsége utóda iránt (103,13 Zsolt) a fivérek és nővérek közötti átható szeretet (Teremtés 43,30).

Az irgalom bibliai értelemben sokkal több, mint Isten szeretetének egy szeletkéje. Az irgalom Isten fennköltsége, transzcendenciája, de ugyanakkor embersége is. Ha így fogalmazunk: ?Amint az apa könyörül gyermekein?? Mindez olyan emberfeletti, ugyanakkor olyan közeli, eltöröl minden gonoszságot: ?Amilyen messze van a kelet nyugattól, olyan messze veti el vétkeinket?? Az Irgalom az Úr legistenibb tulajdonsága, az emberben pedig a legmagasztosabb vonás ? Irgalommal és kegyelemmel koronáz meg? ahogy a 103. zsoltár fogalmaz. Hasonlóan fogalmaz a 8. zsoltár is, ahol az Isten az embereket ?dicsőséggel és tisztelettel" koronázza meg. A saját képére formált embert az Isten arra hívja, hogy osztozzék vele dicsőségében és szépségében. Ez az erős szeretet és irgalom tesz minket valóban Isten életének részeseivé.

Jézus szavai: ?Legyetek irgalmasok, mint ahogy Atyátok is irgalmas? az ősi parancsolatot visszhangozzák: ?Szentek legyetek, mert én az Úr, a ti Istenetek szent vagyok.? (Lev 19,2) Jézus az irgalom arcát Isten szentségének arcává teszi. Az Irgalom Isten legtisztább megnyilvánulása az ember életében. ?A felebarátod iránt tanúsított irgalommal Istent tiszteled meg.? (Nagy Szent Bazil) Az irgalom Isten embersége és az emberiség isteni jövője is egyben.




Pénzszeretet...

A mai nap imádsága:
URam! Olyan világban kell élnünk, ahol sokak számára a Pénz nagyobb isten, mint Te vagy... Adj nekünk hitet, bölcsességet és türelmet, hogy úgy tudjunk élni a világban, hogy csak Neked szolgálhassunk! Ámen

    

mert semmit sem hoztunk a világba, nem is vihetünk ki semmit belőle... Akik pedig meg akarnak gazdagodni, kísértésbe meg csapdába, sok esztelen és káros kívánságba esnek, amelyek az embereket pusztulásba és romlásba döntik. Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme, amely után sóvárogva egyesek eltévelyedtek a hittől, és sok fájdalmat okoztak önmaguknak.
1 Tim 6,7 és 9-10

Nemcsak a politikában, a szószéken sok szó esik a pénzről... Talán több is, mint kellene! S valóban igaza van az igencsak jómódba született, s abban nevelkedett Saul-Pálnak, hogy "minden rossznak a gyökere a pénz szerelme". Pál - maga is vállalkozó: sátorkészítéssel, s ezek kereskedésével foglalkozott - jól tudja, milyen hatalma van a pénznek, de mégsem a pénz, hanem Krisztus "rabja"!

Érdekes módon, a pénzügyi szakemberek (bank-katonák), mindig a pénzügyi problémákat magyarázzák, soha nem említve, hogy a pénzromlást, a gazdasági ellehetetlenedést soha nem a pénz maga generálja, hanem az azzal visszaélő ember! Ennek az oka a gazdagodni akarás, az ember természetes vágya a gyarapodásra! Ha azonban valakinek már olyan sok pénze van, hogy nem tudja mire elkölteni, s már az sem okoz neki örömöt, hogy a tavalyi összeghez idén még egy nullát tudott írni, akkor nem marad más öröme marad az ilyen embernek, csak a: HATALOM! A hatalom pedig olyan, hogy csak akkor okoz újabb és újabb élvezetet, ha egyre nagyobb! Ezért nemcsak fizikai hatalmat akarnak a "világnagyok", hanem szellemi hatalmat is, azaz uralni akarják az emberek gondolkodását is... Így mondják meg, hogy mi az érték, s mi nem az. Aki pedig "kilóg a sorból", annak jó nagyot(!) a fejére koppintanak, rontják a jóhírét/hitelét, ha kell rágalmazzák az egész világon, s természetesen kulturálisan, politikailag, gazdaságilag és nem utolsó sorban katonailag is szorongatják - eszköz van bőven a kezükben! Róluk, ezekről a mindenáron gazdagodni vágyókról írja Pál ebben a levélben is: "kísértésbe, csapdába, sok esztelen és káros kívánságba esnek, amelyek az embereket pusztulásba és romlásba döntik."

A pénz hatalma azért borzasztó, mert eltakarja annak az arcát, akinek a birtokában van! Míg néhány évtizeddel ezelőtt nyilvánvaló volt, hogy ki áll a hatalmi piramis élén, manapság névtelenségbe, kinyomozhatatlan identitásba, mindenféle Holdingok és Részvénytársaságok mögé bújva irányítják hatalmi játszmáikat... Emberek életével, egzisztenciájával évtizedeken keresztül lehet sakkozni/packázni, de Istennel nem lehet sem "szórakozni", sem "alkudozni". Isten nem kupec, sem nem kalmár, Isten az Isten! Sorsunkat mindannyian Tőle kapjuk, s Ő az, aki egyszer annak a végére pontot tesz... Isten előtt nincs "magasabb tudás", ezotériás huncutkodás, ő nem számító, hanem a számok URa - is! Természetbe kódolt jó törvényein nem változtat, mert javítgatni csak azt kell, ami tökéletlen, márpedig Isten világa, az uni-/vagy multi-verzum, egyszóval az egész Teremtettség TÖKÉLETES! Kerek világ - mondjuk szép, ősi magyar nyelvünkben -, mert minden Istenből indul ki, s Hozzá tér vissza, mindennek rendelt helye, ideje, s feladata van.

Az ÚRIsten nem teremtett a Paradicsomba "pénz-fát" -, mert Bölcs Tervében ennek semmi értelmét nem látta... Akkor mi miért rendeljük mégis életünket a Mammon uralma alá? Miért tesszük szolgává magunkat annak a "valaminek", aminek semmi hatalma az ÉLET-ben? Miért csinál az ember istent abból, ami nem az?...
Szeretet...

Imádkozzunk!
URam! Szereteted tüzét gyújstd meg bennem! Ámen


Szeretteim, szeressük egymást; mert a szeretet Istentől van, és aki szeret, az Istentől született, és ismeri Istent; aki pedig nem szeret, az nem ismerte meg az Istent; mert Isten szeretet. ...Istent soha senki sem látta: ha szeretjük egymást, Isten lakik bennünk, és az ő szeretete lett teljessé bennünk.
1 Jn 4,7-8; 12

A "béke napja" van ma... május kilencedike... "győzelem napjaként" is emlegetik, hiszen 1945-ben ekkor találkoztak az amerikai és az orosz csapatok az Elbánál. Vannak, akik ezt a napot inkább "Európa-nap"-ként ünneplik, mert ezt a napot tették meg (1950. óta) az EU születésnapjának.

Háború utáni béke, ami nagyszerű dolog... de, azért nagy ára volt ennek: legkevesebb 64 millió(!!!) emberélet veszett oda, egyes történészek szerint azonban az áldozatok száma akár 75-80 millió is lehetett. Áldozat volt ugyanis az a jogász-, mérnök-, tanár-, vagy mesterember, akit akarata ellenére besoroztak egyik vagy másik hadseregbe, hogy katonaként az "ellenség élőerejét megsemmisítse"... csak hát őt nem ölésre, katonának nevelték szülei, hanem arra, hogy családot alapítson, gyerekeket neveljen, építsen-szépítsen, s örüljön az életnek! S, ha belegondolunk abba, hogy gazdasági érdekből (profit!) civil emberekkel gyilkoltattak le civileket, akkor kiderül, hogy a mögöttünk álló huszadik századot csak egyetlen szóval tudjuk hitelesen jellemezni: ördögi...

Az Isten szeretet. Ezt tanította Krisztus URunk, ezért vállalták az apostolok és az első keresztények közül sokan a mártír-halált is: de ez a csodálatos gondolat az elmúlt kétezer esztendőben többnyire elmélet maradt. Átütő erejűvé azonban sosem vált, hiszen, ha úgy lett volna, akkor nem lettek volna háborúk, kolonizáció, rabszolgakereskedelem, s persze kizsákmányolás sem. Akik valóban a szeretet parancsának engedelmeskedtek, azokból szenteket csináltak vagy üldözték őket... Ennyire nem vagyunk képesek tanulni a saját hibánkból? Ennyire oktalanok vagyunk? A 'lelkes' állatok olykor jobban szeretik egymást, mint az ember... Tanulhatnánk tőlük! Isten körbevesz minket szeretetével, de a mi karunk csak nem akar ölelésre lendülni...

Miért is? Mert nem jutottunk el a arra a felismerésre, hogy az Isten szeretete az maga a REND. Ez tartja össze a világmindenséget, de ez tartja egyben az emberszíveket is. Aki vét a REND ellen, azt nem 'bünteti' az Isten, hanem vétkes magát helyezi a védelmi rendszeren kívülre! A büntetés tehát nem Isten csapása, hanem igazsága, törvénye annak, hogy mindennek ára van... Isten azonban Szeretet, s ami a legfontosabb, ami jó az életben az "ingyen van", s onnan felülről jön, a Világosság Atyjától száll alá... S mindezek nem azért vannak ingyen, mert nincs értékük, hanem azért mert megfizethetetlenek!

Imádkozz másokért

"és mindenkor minden könyörgésemben örömmel imádkozom mindnyájatokért" (Fil. 1:4)

A leggyorsabb útja annak, hogy jóvá változtasd a rossz kapcsolataidat az, ha elkezdesz hálát adni Istennek az emberekért, akikkel nehézségekbe ütköztél.

Az, hogy imádkozol értük 2 dolgot von maga után: megváltoztatja a hozzáállásodat és megváltoztatja őket. A pozitív imádkozás sokkal hatásosabb, mint a pozitív gondolkodás. Az emberek lehet, hogy visszautasítják a segítségünket, visszautasítják a segélykérésünket és elutasítják az ötleteinket, de hatástalanok az imáinkkal szemben.

Mit imádkozol? Minél pontosabb vagy az imáidban, annál pontosabb lesz a válasz.

A Filippi 1:9-11-ben Pál leírja, hogy ő hogy imádkozik az emberekért. "...és imádkozom azért, hogy a szeretet egyre inkább gazdagodjék bennetek ismerettel és igazi megértéssel; hogy megítélhessétek, mi a helyes, hogy tiszták és kifogástalanok legyetek a Krisztus napjára, és gazdagon teremjétek az igazság gyümölcseit Jézus Krisztus által Isten dicsőségére és magasztalására"

Ezek a versek 4 dolgot írnak, amivel kapcsolatban imádkozhatsz ma az emberekért -

"a szeretet egyre inkább gazdagodjék bennetek..." Imádkozz, hogy növekedjenek a szeretetben!
"megítélhessétek, mi a helyes" Imádkozz, hogy bölcs döntéseket hozzanak!
"tiszták és kifogástalanok legyetek" Imádkozz, hogy helyesen cselekedjenek!
"gazdagon teremjétek az igazság gyümölcseit" Imádkozz, hogy Isten dicsőséségére éljenek!

Kinek szolgálsz az ajándékaiddal?

"A kegyelmi ajándékok között ugyan különbségek vannak, de a Lélek ugyanaz. Különbségek vannak a szolgálatokban is, de az Úr ugyanaz. És különbségek vannak az isteni erő megnyilvánulásaiban is, de Isten, aki mindezt véghezviszi mindenkiben, ugyanaz." 1Kor 12:4-6

Ha tudod, hogy milyennek teremtett Isten, akkor azt is tudod, hogy milyennek kellene lenned, és elkezdhetsz arra koncentrálni, hogyan használd még jobban az életed.

Abban a pillanatban lépsz át egy szellemi értelemben vett határt, amikor azt mondod: "Isten útján fogok járni, nem a sajátomon. Hagyni fogom, hogy vezesse az életemet. Isten akaratát szeretném követni, nem a sajátomat. Azt fogom tenni, amire Isten alkotott és elhívott, hogy tegyem."

Ahogy ezt a határt átléped és Krisztusba helyezed a hited, Isten 4 nagy ajándékot ad neked:

Megbocsátást - A Róma 5:15 azt mondja: "De nem igaz az, hogy amilyen a vétek, olyan a kegyelmi ajándék is. Mert ha annak az egynek a vétke miatt sokan haltak meg, az Isten kegyelme és ajándéka még bőségesebben kiáradt az egy ember, a Jézus Krisztus kegyelme által sokakra." Az első dolog, amit Jézus tett az volt, hogy eltörölte az összes rosszat, amit valaha tettél. Meg van bocsátva! Nincs kárhoztatás.

Örök életet - Istennek hosszútávú tervei vannak veled. A Biblia ezt mondja a Róma 6:23-ban: "Mert a bűn zsoldja a halál, az Isten kegyelmi ajándéka pedig az örök élet Krisztus Jézusban, a mi Urunkban." Sosem fogsz tudni megdolgozni azért, hogy a mennybe kerülhess. Az egyetlen módja ennek az, hogy Isten ingyen felajánlott ajándékát elfogadod hit által.

A Szent Lelket - A Róma 5:5-ben ezt olvassuk: "szívünkbe áradt az Isten szeretete a nekünk adatott Szentlélek által." Honnan tudod, hogy engeded Istent munkálkodni az életeden keresztül? Onnan, hogy megtermed a Lélek gyümölcseit, ami a szeretet, az öröm, a békesség, a türelem, a szívesség, a jóság, a hűség, a szelídség és az önuralom.

Különleges képességeket - A Bibliában ezeket a különleges képességeket lelki (vagy szellemi) ajándékoknak hívják. Ezek különböznek az anyagi, fizikai ajándékoktól. Olyan képességek ezek, amikre ahhoz van szükséged, hogy el tudd végezni az Istentől kapott feladatodat. A legtöbb hívő nem is tudja, hogy vannak ilyen képességei, azt meg főleg nem, hogy mik ezek. De attól még ezek vannak!

A Biblia azt mondja az 1Korinthus 12:4-6-ban "A kegyelmi ajándékok között ugyan különbségek vannak, de a Lélek ugyanaz. Különbségek vannak a szolgálatokban is, de az Úr ugyanaz. És különbségek vannak az isteni erő megnyilvánulásaiban is, de Isten, aki mindezt véghezviszi mindenkiben, ugyanaz."

Mi a lelki (vagy szellemi) ajándék? Istennek célja van az életeddel, és ezek az ajándékok az eszközök, amiket azért ad, hogy meg tudd tenni, amit kér. Isten soha nem kér olyat, amihez nem ad képességet, amivel el is tudod végezni azt. Ez abban a pillanatban a tiéd, hogy befogadtad Krisztust. Nem választhatod és nem érdemelheted ki azokat.

És ezek az ajándékok nem is a te hasznodra vannak. Azért kapod azokat, hogy más embereknek segíts. És mások ajándékai a gyülekezetben azért vannak, hogy téged segítsenek.

Amikor én a tanítás ajándékát használom, akkor te áldást nyersz ezáltal. Amikor te használod a te ajándékodat, más kap a gyülekezetedben áldást az által. Olyan ez, mint egy kirakós játék. Ha csak egy is hiányzik, mi lesz az első dolog, ami feltűnik? Az az egy hiányzó darab. Ha nem fejleszted és használod az ajándékaidat, akkor mindannyiunktól elveszel ezzel valamit.



Beszéljetek róla:

Mik azok a napi nehézségek, amikkel akkor kell szembenézned, ha Isten szerint akarsz élni, és nem a saját utadat járni?

Mi történik akkor, ha a saját fejed után mész, és nem Istent követed?


Mondd el Istennek

"Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok." Jak. 5:16

Mind másképp válaszolunk a rejtett sebekre. Vannak, akik megjátsszák magukat. Mások mindig idegesek lesznek. Vannak, akik öngyógyítani próbálják magukat drogokkal vagy alkohollal. Megint mások kapcsolatból kapcsolatba menekülnek a fájdalom elől.

Mégis a legrosszabb reakció a rejtett fájdalmakra az, ha bezárkózunk. Ez olyan, mintha vennél egy szódás üveget és jól felráznád. Egy nap robban!

Sosem fogsz túllendülni ezekből a sebekből, míg nem nézel szembe az érzéseiddel azáltal, hogy beszélsz róluk Istennek.

Beüvegezni a titkos sebeidet, az kikészít. A Biblia azt írja a Zsoltárok 32:3-ban: "Míg hallgattam, kiszáradtak csontjaim, egész nap jajgatnom kellett." Ha minden érzelmi energiádat a múltadba fekteted, nagyon kevés fog maradni a jelenre. Ha arra fordítod az időd, hogy sajnálkozz és bánkódj - azon gondolkodj, hogy volt egyáltalán azzal a valakivel, aki megbántott -, akkor minden energiádat felemészted az elől, ami itt és most, a jelenben fontos.

Istennek van válasza a fájdalmadra. A beismerés az első lépés. Be kell ismerned, hogy fáj. Minden más, így vagy úgy, egy eredménytelen kísérlet, hogy elfelejtsd azt, ami bánt. Meg kell vallanod a fájdalmad:
-Istennek
-Magadnak
-Egy embernek, akiben megbízol.

Sok ember úgy akar túllendülni a fájdalmán, hogy elmondják Istennek és beismerik maguknak, de így csak az egyenlet 2/3-a van kész. Sok szerencsét! Nem fog így működni. Másoknak is szükséges megvallanod a fájdalmad. Egyedül nem fogsz felépülni. A Jakab 5:16 írja: "Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok."

Nem kell egy lelkipásztornak, papnak vagy valami terapistának elmondanod ahhoz, hogy engedelmeskedj a Jakab levelében írtaknak. Egy barát kell.

Nyiss a fájdalmaddal valaki felé. Mondd el neki, mi fáj. Ahogy megteszed ezt, valamint megvallod magadnak és Istennek, meg fogod találni a rég elveszett energiát, amiről álmodtál.

Mert a leleplezés a gyógyulás kezdete.

Beszéljetek róla:
Milyen titkod van a múltból, amivel problémád van elengedni?
Miért olyan ijesztő felfedni Istennek egy fájdalmas emléket? Miért olyan ijesztő felfedni magadnak egy fájdalmas emléket? Miért olyan ijesztő felfedni másoknak egy fájdalmas emléket?
Kivel tudnál beszélni az ilyen fájdalmaidról?

Védd meg gyermekeid elméjét és gondolatait!

"Amíg velük voltam, megtartottam őket azzal az erővel, amit nekem adtál, és megőriztem őket." (Jn. 17:12)

A szellemi vezető védjegye a védelem, tehát a szülőknek védelmezniük kellene gyermekük szellemi növekedését. Jézus ezt mondta: "Amíg velük voltam, megtartottam őket azzal az erővel, amit nekem adtál (angolban: megtartottam őket a Te neved erejével), és megőriztem őket." (Jn. 17:12)

Jézus úgy védte tanítványai szellemi növekedését, hogy védelmezte elméjüket és gondolataikat. Szülőként a te feladatod megvédeni gyermekeid ártatlanságát. Ez egy hatalmas feladat egy olyan kultúrában, amelyben ma élünk. A gyermekek nem "kis felnőttek", és nekünk óvnunk kell ártatlanságukat gyerekkorukban. Nem tudnak még olyan dolgokat kezelni, mint például az erőszak vagy a szex. Ezek a dolgok kemény témák egy kisgyerek elméjének.

Amikor három gyermekünk még kicsi volt, Kay és én nagyon szigorúak voltunk abban, hogy milyen mozifilmet vagy tévéműsort nézhettek meg, milyen könyveket, újságokat olvashattak. Gyerekeink persze nem örültek ennek.

Amikor még kicsik voltak és csak "gyerekbiztos", bárki által megnézhető filmeket nézhettek, ezt mondták: "Meg akarjuk nézni a nagyobbaknak való filmet is!" Akkor ezt mondtuk: "Megnézhetitek majd, amikor idősebbek lesztek, de most nem". Ők persze kemény kritikát mondtak rólunk: "Apa, Anya, ti olyan szűklátókörűek vagytok! Ti vagytok az egyetlen szülők az egész világon, akik nem engedik meg a gyerekeiknek, hogy megnézzék ezt a filmet!"

Megdöbbenek azon, hogy keresztény szülők megengedik kiskorú vagy tinédzser gyerekeiknek, hogy olyat nézzenek, amit egyáltalán nem kellene megnézniük. Nekünk kell figyelnünk arra, hogy mi jut el az elméjükhöz és gondolataikba. Három gyermekem már felnőtt - boldog és jól boldoguló felnőttek lettek. Miért? Azért, mert gyerekkorukban az agyuk nem volt tele szeméttel, durvaságokkal és vulgaritással.

Gyermekeid amúgy is túl korán szembesülnek ezekkel az életben. Nem kell, hogy ez már ilyen fiatalon megtörténjen. Neked kell védelmezned, hogy mi jut el elméjükhöz és a gondolataikba.

Beszéljetek róla:

* Gondolj az utolsó mozifilmre, amit megengedtél gyermekeidnek, hogy megnézhessenek. Még mindig megengednéd, az olvasottak fényében?
* Hogyan bátorítod gyermekeidet, hogy gondolataikat pozitív, építő információkkal és képekkel töltsék meg?
* Jobban érdekel az, hogy gyermekeidnek mi a véleménye rólad, mint a szülői felelősséged, hogy szülőként elméjüket és gondolataikat meg kell óvnod?