2017. január 26., csütörtök

Isten csatornája vagy


„…mert Isten az, aki munkálkodik bennetek…” (Filippi 2:13 NKJV)

A csatorna közvetítő eszköz, mint a csövek, melyeket vízvezetéknek használnak, vagy a kábelek, melyek az elektromos áramot vezetik – te pedig Isten csatornája vagy! Arra terveztek, hogy maga Jézus Krisztus áradhasson át rajtad. Isten arra választott ki, hogy te legyél az ő közvetítője ezen a földön. Az Úr imája szerint így imádkozunk: „Jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod!” (Máté 6:10). Jézus már nem jár köztünk fizikai testben, de felhatalmazást és erőt adott arra, hogy akaratát véghezvigyük. Más szavakkal: ez rajtad keresztül fog megtörténni! Isten megígérte: „Tietek lesz minden hely, amelyre lábatokkal léptek…” (5Mózes 11:24). Isten országának befolyását és javait magunkkal visszük mindenhová, ahová megyünk. A gond csak az, hogy a „vevőkészülékünk” nem mindig működik. Hit kell ahhoz, hogy elhiggyük, valóban Isten utasításait hallottuk, épp úgy, ahogy hit kell ahhoz, hogy elhiggyük, egy láthatatlan rádióhullám halad át a nappalinkon. Mivel meg vagyunk győződve ennek valóságáról, ráhangoljuk a készülékünket, vesszük és sugározzuk az adást.

A tudósok azt mondják, hogy a fémek közül a legjobb vezető az arany. A Biblia azt mondja: „…a ti megpróbált hitetek… sokkal értékesebb a veszendő, de tűzben kipróbált aranynál…” (1Péter 1:7). Bizonyos dolgok akadályozhatják, hogy képesek legyünk venni és továbbítani Isten adását. Ha kemény a szívünk, ha vezetékeink leszakadtak, vagy ha nem vagyunk tudatában annak, hogy közvetítők vagyunk, akkor úgy megyünk végig az életen, hogy nem csatlakoztunk rá arra az energiahálózatra, amit Isten biztosított számunkra. Telve kell lennünk Isten Igéjével, és ami még fontosabb: időt kell töltenünk kettesben az Úrral ahhoz, hogy Isten csatornái legyünk.


ISTEN ÍGÉRETEIN ÁLLVA


„Ő mindig pontosan azt teszi, amit mond." (2Korínthus 1:19 TLB)

Előfordult már veled, hogy egy barátod megszegte ígéretét? Valamilyen pénz nem érkezett meg időben, a szerelő nem jött el a megbeszélt időpontra, és a randevú után az illető többé még csak nem is hívott? Számíts rá, az emberek cserben fognak hagyni. De Isten nem. „Ő mindig pontosan azt teszi, amit mond. Ő... beteljesíti... minden ígéretét" (2Korinthus 1:19-20 TLB). Ezt tudva képessé leszel arra, hogy hitben tovább menj, amíg beteljesedésüket várod. James MacDonald mondja: „A nem-tudás az, ami összetör minket. Kételkedünk... aggódunk... kétségbe esünk… ingadozunk és kudarcot vallunk... ha tudnánk, hogy ér mindez véget, akkor semmi bajunk sem lenne. El tudunk viselni egy rossz napot... hónapot... évet... akár évtizedet is... ha tudjuk, hogyan fog végződni. Egy váratlanul ránk törő betegség... nehézség a házassá­gunkban... bizonytalanság és aggodalom gyermekünk miatt... mindnyájunk életében van­nak olyan területek, ahol abba kell kapaszkodnunk, amit Isten mondott... Ő tudja, mit ígért, Ő nem hazudik, és nem felejt. Idejében teljesíti. Ki más tudna ilyen ígéretet tenni? Bárcsak azt mondhatnám neked, hogy mind tökéletesen meg fog valósulni még itt életedben, de ha ezt mondanám, hazudnék... Nem kereshetsz értelmet Isten ígéreteiben csupán erre a földi életre vonatkozóan. Az örökkévalóság tényét kell tekintetbe venned... Az örökkévalóság fog mindent összehozni... az örök élet... és a menny bizonyossága az, ami olyan különlegesen értékessé teszi Isten ígéreteit." Victor Franki, aki túlélte a holokauszt szörnyűségeit, mondta a következőket: „A gyenge hit még jobban elgyengül a katasztrófákban és nehéz helyzetek­ben, ám az erős hit csak még erősebbé lesz általuk". Egy vasárnapi iskolai gyermekcsoport a 23. zsoltárt próbálta megtanulni, de a kis Tommy sehogy sem jutott az első versnél tovább. Eljött a nagy nap, amikor a mikrofon elé kellett állnia. Mosolyogva a gyülekezetre nézett, és így szólt: „Az Úr az én pásztorom - csak ennyit tudok!" Neked is elég, ha ennyit tudsz.


MEG KELL FIZETNED A TELJES ÁRAT


„...teljes áron akarom megvenni..." (1Krónikák 21:24)
Peter „Dale” Winbrow Sr. így írt The Man in the Glass [A férfi a tükörben] című versében: „Amikor megkapod mindazt, amiért küzdöttél, és a világ szemében király vagy egy napig; csak nézz a tükörbe, és lásd meg, mit akar az az ember mondani! Mert nem apád, anyád vagy feleséged ítéletén kell átmenned, a legtöbbet az az ítélet számít, amit az az ember mond, aki a tükörből szembenéz veled. Ennek az embernek kell a kedvére lenned, a többiek mind nem számítanak, mert o az, aki mindvégig veled lesz. A legveszélyesebb és legnehezebb próbán átmentél, ha a tükörből rád néző ember a barátod. Az egész világot becsaphatod akár éveken át, vállon veregetést is kaphatsz, de végső jutalmad könnyek és fájdalom lesz, ha a tükörben lévő embert megcsaltad.”
Van egy történet egy kisvárosi borbélyról, aki egész jól megvolt, amíg az utca másik oldalára nem kötözött egy nagy fodrászüzlet. Az egész környéket ellepték hirdetésükkel: „MINDEN CSAK EGY DOLLÁR! Hajvágás egy dollár! Dauer egy dollár! Minden csak egy dollár!” Kétségbeesésében a borbély egy reklámszakemberhez fordult, aki felhívott egy reklámtábla készítő céget, és egy nagy reklámtáblát rendelt a borbélyüzlet ajtaja fölé. „És mit írjunk a táblára?” – kérdezték. A reklámszakember így válaszolt: „Írják ki rá nagy és vastag betűkkel a következőket: »RENDBE HOZZUK AZ EGYDOLLÁROS HAJVÁGÁSOKAT!«” Dávid azt mondta: „…csak teljes áron akarom megvenni, mert nem akarom az Úrnak adni a tiedet, és nem akarok ingyen kapott égőáldozatot bemutatni” (1Krónikák 21:24). Ahhoz, hogy be tudd tölteni Istentől kapott rendeltetésedet, meg kell fizetned a teljes árat!


Segítség szorult helyzetben


„Isten a mi oltalmunk és erősségünk…” (Zsoltárok 46:2)

Gondterhes világban élünk. A new york-i ikertornyok elleni terrortámadás, természeti katasztrófák, mint a Katrina hurrikán, cunamik, háborúk, hitelválság és a növekvő benzin árak mind-mind aggodalmunk gyökeréig hatolnak. A média minden este lerohanja otthonunkat, élő adásban közvetítve mindezt a számunkra, és ezáltal egy új jelenséget idéz elő, amit a „részvét kifáradásának” neveznek. Napjaink pszichiáterei felismerik a tehetetlenséget, a stresszt, a sebezhetőséget és a depressziót, amit ezeket látva érzünk, miközben azon tűnődünk: „Mi van, ha legközelebb én leszek a terroristák célpontja, vagy rám fognak lesújtani a természet erői? Ki fog megvédeni?”

Azoknak, akiknek félelem van a szívében, a Biblia három dolgot mond:

1) „Isten a mi oltalmunk és erősségünk, mindig biztos segítség a nyomorúságban”. A New American Standard Bible ezt az utolsó gondolatot így tolmácsolja a lapszélen: „Bőségesen elérhető, hogy segítsen szorult helyzetben”. Hát nem nagyszerű? Ha szorult helyzetben vagy, Isten bőségesen elérhető, hogy a segítségedre legyen. Figyeld meg, nem azt mondja, hogy Isten időnként vagy vonakodva fog segíteni. Nem, Ő bőségesen és hűségesen segíteni fog. Mi másra lenne még szükséged?

2) „Azért nem félünk…” (3. vers). Nem kell pánikba esned, nem kell kudarcról beszélned, nem kell kétségbeesetten feladnod. Egy énekíró így fogalmazott: „olyan közel van, mint a nevének a kimondása”. Csak suttogd el a nevét imádságban, és Ő ott lesz számodra.

3) „…ha háborognak és tajtékoznak is vizei, és tombolásától megrendülnek a hegyek…” (4. vers). Ha minden, amit valaha állandónak és megbízhatónak tartottál, veszélybe kerül, és alapjaiban rendül meg, te ott leszel, ahol mindig is voltál: Isten erős és szerető karjaiban. Annak a kezében, aki „bőségesen elérhető, hogy segítsen szorult helyzetben”.
Álhatatosságért.




A mai nap imádsága:
Uram, Istenem! Gyenge erőmet szaporítsd, kitartásomat erősítsd, hogy Téged bírhasson szívem! Ámen


Az összegyűlt kormányzók, elöljárók, helytartók és a király udvari emberei pedig látták, hogy ezeknek a férfiaknak semmit sem ártott a tűz, a hajuk szála sem perzselődött meg, a ruhájuk sem égett meg, sőt még a füst szaga sem járta át őket... Áldott legyen Isten, mert elküldötte angyalát, és kiszabadította szolgáit, akik benne bíztak.
Dániel 3,27-28

Egyik, ha nem a legszebb Istenről szóló ószövetségi hitvallást olvashatjuk a három ifjú, Sadrak, Misak és Abednego történetében. Megvallják Istenüket, aki "ki tud szabadítani"... "de ha nem tenné is... akkor sem hódolunk az aranyszobor előtt". Kik ezek? Radikálisok? Ultraorthodox, szélsőséges fundamentalisták? Netán Jahve mártírjai?... Fiatalemberek, akiknek helyén volt a szívük! Akik (még) érezték és (még) tudták, hogy a test halálánál sokkal borzalmasabb a lélek halála...

A tűz nem csak az Isten, de a pusztulás, a próba, a szenvedés, sőt a választás és a tisztulás jelképe is. Van-e borzalmasabb tűz a lelkiismeret tüzénél, mely az őrületbe kergethet embereket? Van-e nagyobb csapás, mint amikor az anyagvilág kísértéseinek füstös-kormos tüze fojtogatja a jövő generációját? A tűz ereje mindig tiszteletet parancsol... de félni mégsem a tűztől, hanem a tűz alkotójától kellene.

A történeteten át lehet ugrani, ki lehet kerülni, rövidzárlatosan meg lehet magyarázni, mint naivisztikus tanmesét, de el is lehet merengni rajta: Mit tudtak ők hárman ott és akkor, amit mi itt és most nem tudunk?" A hétszeresen - azaz tökéletesen - befűtött kemence közelébe jutott katonák, sőt maga a "fűtőmester" is halálra égtek... nem mindennapos tűz volt ez! A legnagyobb, mindent felemésztő apokaliptikus tűz (kísértés) közepette is van oltalom: az angyalszárnyak alatt! Isten soha nem hagy magunkra, jelenléte folyamatos, hiszen Ő a világ kezdete előtt, alatt és utána is Isten, a kérdés csupán az, hogy a nap huszonnégy órájában számomra Isten-e? Ha jól megy dolgom, egészséges vagyok, elfogadom Őt, sőt még hatalmát is áldom... de ha veszteség, baj, tragédia sikolt bele az életembe, akkor tagadom még a létét is...

Úgy tűnik, Sadrák, Misák és Abednégó a józan ítélőképességüket veszítették el... valójában semmiben nem szenvedtek hiányt, mert a leglényegesebbet birtokolták: az Isten jelenlétét. Ezért nem féltek a pusztító kemence (értsd: világ) gyomrában sem... Örök, mindenáron túlélnitörekvők, rongyos kis egzisztenciájukat betegesen féltők, s abban mint bálványban bizakodók ezt sosem érthetik meg. A hit kockázatának mélységes és magasságos istenes szépségét csak azok élik meg, akik a legnagyobb tűzben is Istent keresik... s akik keresnek, azok találnak is. Ez az igazság persze csak az istenkeresésre igaz... Aki azonban Istent keres, az mindent keres, s mindent meg is kap.


Elhívásunk...

A mai nap imádsága:
Uram, Istenem! Sokmindenért aggódom ebben a világban, pedig sokszor megtapasztaltam, hogy mindent a Te kezedből kapok. Adj nekem alázatos lelket, s bölcs szívet, hogy megértsem akaratodat, azserint éljek, s életemben megcsillanhasson a Te felfoghatatlanul nagy szereteted fénye! Ámen

   

Mert nézzétek csak a ti elhívásotokat, testvéreim, nem sokan vannak köztetek, akik emberi megítélés szerint bölcsek, hatalmasok vagy előkelők. Sőt azokat választotta ki az Isten, akik a világ szemében bolondok, hogy megszégyenítse a bölcseket, és azokat választotta ki Isten, akik a világszemében erőtlenek, hogy megszégyenítse az erőseket, és azokat választotta ki Isten, akik a világ szemében nem előkelők, sőt lenézettek, és a semmiket, hogy semmikké tegye a valamiket, hogy egyetlen ember se dicsekedjék az Isten színe előtt.
1 Kor 1,26-29

Az egyházat megítélni lehet kívülről, de megérteni csak belülről lehet. Az eklézsia szavunk a latin és görög eclesia/ekklészia dallamára cseng, melyek azt jelentik: kihívottak, elhívottak gyülekezete. A hívás (vocatio) hangozhat kívülről (externa), de az Istennel való közösség valósággá csak akkor válik, ha meghalljuk a belső hívást (vocatio interna) is.

A hit - akárcsak a szerelem - különböző szakaszokra osztható. Nem mintha különösen fontos lenne a szerelmet "rendszerbe" állítani, hiszen annak lényege nem a magyarázatban, hanem a kölcsönös önfeláldozásban rejlik, de érdemes kicsit elgondolkodni így is rajta, hiszen az ó- és újszövetségben is a mennyasszony s vőlegény képe végigvonul Isten és az ember kapcsolatában.

Akár első pillanatra elsöprő erejű a vágy a szerelmes szívekben, akár kicsivel később döbben rá az ész a szívek kölcsönös vonzódására, kell egy pont, ahonnan már más megítélés alá esik a szerelmesek egymáshoz való viszonya. Ugyanígy Istennel való kapcsolatunkban is kell egy pont, ahonnan kezdve számítom: Istennel akarok együtt járni. Amíg nincs meg ez az elhatározás, addig lehet, hogy csak időnként kereszteződik az utam az Istennel, s tetszenek is ezek a találkozások, fontosak is az átélt élmények, de aztán idővel más válik fontosabbá. Amikor azonban megszólal a belső hang, a Szentlélek hangja, s arra igennel válaszolunk, onnantól kezdve minden más.

Másként látjuk a világot és önmagunkat, más a viszonyunk embertársainkkal, mert elkezdődött bennünk a változás... szövetségre léptünk az Istennel. S amire vállalkoztunk - krisztuskövető élet - annak garanciáját sem mi biztosítjuk, hanem az Isten adja. Éppen ezért a dicsekvésnek semmi értelme sincs, hiszen amit ajándékba kapunk, azt soha nem érdemeinkre való tekintettel kapjuk... ha úgy lenne, akkor azt már elismerésnek kell nevezni.

Isten folymatosan hív, vonzásában van az egész világ. Meglátni az Ő szeretetét, megérteni az istenes lét szépségét csak akkor vagyunk képesek, ha a világ napfényes ragyogásától eltekintünk egy kis időre, s megcsodáljuk a napfelkeltét és átéljük a naplemente megnyugtató simogatását. Az Isten szavak nélkül is szólít mindannyiunkat. Szeretetsugara talán éppen most kezdi olvasztani életedben a közömbösség jegét, hogy egyszercsak a kételkedés harmata cseppé formálódva belehulljon a hívő élet tiszta forrásába, s elkezdje "utazását" a Végső Cél, az Isten Szeretet-Óceánja felé...


Isten...

A mai nap imádsága:

URam! Rólad elmélkedem nappal, s Rólad álmodom éjjel, kimeríteni ismereted kútját mégsem tudom. Add, hogy bűneimmel ne rövidítsem meg a kötelet, s hogy életem végéig bőséggel tudjak meríteni Belőled! Ámen

   

Ami ugyanis nem látható belőle: az ő örök hatalma és istensége, az a világ teremtésétől fogva alkotásainak értelmes vizsgálata révén meglátható. Ennélfogva nincs mentségük, hiszen megismerték Istent, mégsem dicsőítették vagy áldották Istenként, hanem hiábavalóságokra jutottak gondolkodásukban, és értetlen szívük elsötétedett.
Róma 1,20-21

Jiszráél ben Eliezer Baál Sém Tóv (1700-1755) rabbi, a haszidizmus megalapítója 1698-ban született, és később Medzsibozs-ban (Miedzyboz, ma Ukrajna) telepedett le. Ő volt az akinek tanításai alapján összefoglalták 4 alapeszméjüket, melyek a következők: 1.) Isten előtt nem a tudás, nem a törvények szigorú betartása a fontos, hanem az odaadó szeretet, a jóakarat és a lélek tisztasága. A vallásos életmód, a sok rituális előírás és a számos jócselekedet lényege ugyanis az Istenszeretet, a felebaráti segítségnyújtás és az értelmes életvitel, egyszóval az emberszeretet. 2.) Nem önmegtartóztatással, nem szomorúsággal, hanem őszinte örömmel, tánccal-dallal kell szolgálni az Urat. 3.) A dvekut - vagyis a teremtőhöz való ragaszkodás fontossága: feltétel és kérdés nélküli Isten felé irányuló teljes szeretet és hűség. 4.) A zsidó ember nem csak a Tóra 613 kifejezett parancsolatának teljesítésével szolgálja az urat, hanem minden hétköznapi cselekedetével is - azzal is, ha eszik, azzal is, ahogyan jár.

Baál Sém Tóvnak számos misztikus története ismert, melyek között egyszerű hétköznapi tanulságos történetek is akadnak. Az egyik ilyen történetben utazótársával beszélgetnek - természetesen az Istenről -, mire a fuvart vállaló fiatal kocsis megszólal paraszti józanságával: "Rabbi, adok én magának egy rúbelt, ha megmondja, hol van az Isten!?" Mire a bölcs öreg rabbi csak ennyit válaszolt: "Édes fiam, én meg adok neked rögtön kettőt, ha megmondod, hol nincs ott az Isten!"...

Isten istensége - legalábbis így emberileg, a fogalmaink segítségével okoskodva -, mindenhatóságában, ebből kifolyólag mindenkor és mindenben jelen-valóságában fogható meg. Aki egyszer is feltekintett az égre úgy, hogy a csillagok végtelenjeivel szembeállította homokszem-életének múlandóságát, az nem kerülhette ki a kérdéseket: "Ki vagyok én, s kicsoda Az, aki ezt az egész mindenséget létrehozta? Honnan jöttem, s hová megyek? S leginkább izgató kérdésünk így hangzik: Mi az értelme ennek az egésznek?"... De nemcsak odafönn vannak ámulatbaejtő dolgok, a Teremtő mikroszkópikus alkotásait nézegetve is egyik csodálatból eshetünk a másikba! S ha a mikro- és makrokozmoszban megtalálható az Isten "ujjlenyomata", akkor miért ne lenne bennünk is?

Bizony bennünk is lakozik az Isten! Misztikusan és csöndesen, fenntartva életünket addig a percig, amíg tetszésére van, hogy legyünk. Isten a világ teremtésétől fogva alkotásainak értelmes vizsgálata révén tehát meglátható! Ha valakinek az Isten csak keresztényként, muzulmánként vagy zsidóként elképzelhető, akkor nem Istenről gondolkodik, hanem csak egy tanítás-tolmácsolta/festette istenképről. Az Isten istensége nem állítható meg etnikai- és kulturális határoknál, Ő Isten a Napban, a Tejútrendszeren túl, sőt a világ számunkra ismeretlen túlsó végében is! Isten teremtő hatalmának korlátokat csak az Istent nem ismerő szűkkeblű ember szab, amikor kijelenti: a Föld lapos, s hogy élet csakis a Földön létezhet, mert ez a világegyetem közepe... De talán érdemes lenne csöndben és szerényen hozzátenni: Uram, Istenem! Én ezt most egyelőre így gondolom, de tudom, hogy igazán Te vagy mindennek tudója!"




Krízis..


A mai nap imádsága:

URam! Segítsd meg mindazokat, akik nem találják a kivezető utat életük nehézségeiből! Istenem, légy hozzájuk kegyelmes, s adj nekik békességes megoldást életük minden dolgában! Ámen


A házasoknak pedig nem én parancsolom, hanem az Úr, hogy az asszony ne váljon el a férjétől... Mert arra hívott el minket az Isten, hogy békességben éljünk.
1 Kor 7,10 és 15b

Ha egy kapcsolat arra a mélypontra süllyed, hogy egyedüli kiútnak már csak a válás mutatkozik, akkor bizony már nagyon nagy a baj. Ha egy kapcsolat már nem erőt ad, hanem erőt vesz el, akkor általában feltámadnak az elemi ösztönök, s a felek kezdik menteni, ami még menthető... Létezik, van olyan, hogy békében válnak el a felek - saját lelkipásztori pályafutásom alatt is tapasztaltam ilyet -, de meglehetősen ritka az ilyen. Átveszekedett hónapok után, széttöredezett önbecsüléssel, fáradtan, lelkileg egymást "lenullázva" - az esetek többségében - a végére már csak annyi erejük marad a házastársaknak, hogy a válóperes ügyvéd "az ellenérdekű fél" kifosztására irányuló brilliáns jogi megoldásaira közönnyel bólintsanak...

"A válás nyertesei a nők, a vesztesei a férfiak." - tartja a közhiedelem, s valóban az élet "rendes menetéhez" szükséges menedzselési képességnek a férfiak igencsak híjával vannak. Belgyógyász barátnőnk jó 40 évi háziorvosi praxissal a háta mögött egyszer ezt így fogalmazta meg: "Igazán elhagyni magát csak egy férfi tudja, s ha értelmiségi, akkor még inkább!" Az igazság azonban az, hogy egy válópert ugyan meg lehet nyerni - ügyvédi bölcsesség, hogy százszázalékosan megnyert ügy soha nincs -, de ahol megtört az egység, ott a felek mindenképpen vesztesek. A veszekedések, a gyötrelmek, az átsírt éjszakák negatív "élményei" mindvégig ottmaradnak a lélekben, kiradírozni azokat már nem lehet, s a múló idő is csak részben képes a lélek sebeit gyógyítani. Ugyanakkor a rossz percek, hónapok, évek megrövidítik az életet, s ezt az időt visszanyerni már soha nem lehetséges...

Ezért, amit együtt kezd el férfi és nő, azt együtt is kellene befejezni. A józan ész is ezt diktálná, nemkülönben a JóIsten akarata, s hogy ez oly sokszor mégsem sikerül, egyáltalán nem az ÚRIsten hibája... A házasságra bizony rendesen fel kellene készülni, nemcsak testiekben, de lelkiekben is! Az együttélés ugyanis kizárólagosan nem kényelmi célokat szolgál, hanem méltóságteljes keretet teremt számunkra, hogy választott/rendelt társunkon, s majd családunkon keresztül önmagunkat, s egyben az Istent is - ugyan csak tükör által homályosan -, de fel-, és megismerhessük. Bizony a házasság "felettébb nagy titok". S aki csak racionálisan, a saját érdekét nézi, az a lényegét veszíti el.

Ahogyan növényeinket rendszeresen gondozzuk, úgy kapcsolatunkat is rendszeresen ápolni kell(ene)! A hűség attól szép, hogy napról-napra növekszik. A növekvő hűség munkálja a békét, s a béke pedig megtermi gyümölcseit - a házasságban is. Mindehhez persze időre van szükség -, s az időnk pedig olyan kevés... Isten kegyelme az, hogy aki párkapcsolatban nagylelkű a saját idejével, s képes lemondani arról a másikért, az többet kap vissza! Nemcsak azért, mert " megduplázza öröme idejét" - hiszen már amikor arra készül, hogy adni fog, előre örül -, hanem azért is, mert a közös örömből mindig áldás fakad, mely túlárad az egymást szerető két emberen. S mitől, ha nem ettől javulna a világ?!




Oltalom...

A mai nap imádsága:

Uram! Védelmedben élni kiváltság, áldott légy mindenért! Ámen

   

De nekem olyan jó Isten közelsége! Uramat, az URat tartom oltalmamnak.
Zsolt 73,28

Egész életünkben törekszünk a biztonságra, az elrejtettségre, a harmóniára... s milyen jó lenne, ha rögtön az elején rádöbbennénk: amit keresünk, az nem körülöttünk van, hanem bennünk! Felkészülten és okosan sikeressé válhatunk, de áldottá csak bölcs válhat. Az áldás ugyanis nem külső, hanem belső valóság. Természetesen körülményeinken keresztül is igazgat-noszogat és tanít-nevel minket az Isten, de az áldás az mindig föntről jön, a siker pedig mindig lent kezdődik... Ezért olyan nehéz elviselni a nagy sikert, ha az valakit már a magasba repített.

Isten közelében lenni jó. Amilyen természetesnek vesszük, hogy életre választott (házas)társunk mellettünk van, vigasztal, bátorít, erősít - egyszóval szeret bennünket -, s persze mi is tesszük ugyanezt, olyan magától értődő számunkra, hogy Isten oltalmát élvezhetjük. Milyen jó kimondani, s fogadni a szót: "Szeretlek!", s milyen léleknyugtató megvallani Istennek: "Uram, olyan jó nekem a közeledben lenni!" A hűség és a hit megvallásának ünnepes pillanatai ezek, ezek nélkül szürke lenne az életünk.

Aki emberi oltalmat élvez, annak gondtalan az élete, aki Isten oltalmát kapja, az békességben élhet. Isten oltalmában benne van a gondtalanság is - Neki gondja van mireánk! -, az emberi védelem azonban csak külső békét teremthet, belsőt sohasem. Aki szeretné az életét a maga teljességében megélni, az nem kerülheti ki az Isten-kérdést, aki harmóniára törekszik nem kerülheti meg a tényt: ő "csak" teremtmény... Isten azonban "nem sokkal tette az embert kisebbé az angyaloknál", talán éppen azért, mert teremtő tervében mennyországot akar látni itt a Földön. Rajtunk múlik, hogy mit választunk: "fentieket" vagy "lentieket" - s döntésünk hozza meg a gyümölcsöket is...




Vallásosság...

A mai nap imádsága:
Uram! Adj szívembe szeretetet, hogy azt tudjam tenni, ami fontos, s úgy élhessek, hogy megtaláljam földi életem boldogságát a közösségben, s kegyelmed révén elfogadhassam lelkem üdvösségét! Ámen

Maradjanak a szívedben azok az igék, amelyeket ma parancsolok neked. Ismételgesd azokat fiaid előtt, és beszélj azokról, akár a házadban vagy, akár úton jársz, akár lefekszel, akár fölkelsz! Kösd azokat jelként a kezedre, és legyenek fejdíszként a homlokodon.
5 Móz 6,6-8

Nem minden zsidónak született ember hívő, ahogyan nem mindenki hívő keresztény, akit megkereszteltek. A hit ennél jóval bonyolultabb! Egy bizonyos: őszintén imádkozó ember - legyen az hindu vagy muzulmán - csakis egy valamiért imádkozhat szívből: békéért, amelyben a szeretet és az igazságosság uralkodik. Ha más imatéma is belekerül - legyen az az ellenség elpusztítása, vagy a másik ember emberi jogainak viszonylagossá tétele, akkor annak az imádkozásnak, bármennyire is szépen hangzik - semmi, de semmi értelme. Nem más az, mint önigazságot hajszoló ön-szuggesszió!

Jézus Urunk többször óv a képmutató imádkozástól. Az igazság az, hogy akinek élete képmutató, annak az imádsága is az. Nincs jól imádkozó, aki gyalázatos ember lenne, s nem létezik embertelen ember, aki egyébként tiszta szívből imádkozik Istenhez. Sajnos a harmadik évezredünk elejére (még mindig nem!) sem jutottunk el oda, hogy egymásban ember-testvért lássunk. Ha belegondolunk abba, hogy az Egyesült Államok jelenlegi elnökének a nagyszülei még nem ülhettek le a fehérek számára fenntartott padokra, hogy a faji-, vallási megkülönböztetés - köszöni szépen ma is virágzik -, akkor bizony joggal elszomorodhatunk....

A jézusi szeretet-vallás kétezer év óta sem hozta el az emberiség számára a "kánaánt" -, s még az sem vigasztalhat senkit, hogy a többi sem... Félreértések elkerülése végett jegyezzük meg: eleddig egyetlen ideológia, izmus, politikai berendezkedés sem tudta megtenni ezt! Az ún. demokrácia, amit most élünk meg, az is jócskán hagy kívánnivalót maga után - de ahogyan Churchill mondta: "Jobbat eleddig még nem találtak ki!" Akkor mivégre is van a vallás?

Arra, hogy megmaradjunk! Egymásnak és az Isten számára is. Ha valakiben nem ébredt fel, soha, egyetlen pillanatra sem a másik elfogadásának vágya, az önzetlen szeretet gyakorlásának készsége, ha valakiben nem szólalt meg soha sem a lelkiismeret, hogy neki is tenni kellene valamit azért, hogy "jobbuljon" a világ - akkor az az ember: elveszett. Örökre... Az az ember, aki - vallásától, világlátásától függetlenül -, nem érezte meg életében, hogy adósa az Életnek, az hasonló ahhoz a szolgához, akinek tízezertálentumos adósságát ugyan elengedte a király, de ő maga fojtogatta és verte a neki száz dénárral tartozó szolga-, azaz ember-társát... Ugyanis egymás szolgálatára rendeltettünk, aki pedig uralkodni akar a másikon - azaz "meg akarja nyerni az életet", ahogyan a Mester mondja - az elveszejti vágyott világát, de önmagát is, hiszen - tetszik neki vagy sem -, "kikerül a külső sötétségre, ahol lesz sírás és fogaknak csikorgatása..." Aki pedig úgysem hiszi, hogy a halála után - mert örökké ugye ő sem él! - számonkérik, annak meg úgyis mindegy...

A csendesség átadással jár


„jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is” (Mt 6:10)



Amikor Jézus azt mondta a tanítványoknak, hogy így imádkozzanak „jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is”, tulajdonképpen arra hívta őket, hogy imájukban adják át magukat, ajánlják fel életüket, hogy azt Isten az Ő céljaira használhassa.

Ez a második lépés a gyümölcsöző csendesség felé, és egyben a lelki egészség kulcsa is. Mit értek ez alatt? Akkor lesz sikeres az életed, ha többé nem Istent akarod bevonni a saját terveidbe, hanem azt kéred, hogy Ő vonjon be téged az Ő terveibe. Ne úgy imádkozz, hogy „Istenem, fantasztikus terveim vannak, és olyan jó lenne, ha jönnél és megáldanád ezeket.” Sikert azzal érsz el, ha így imádkozol „Istenem, vonj be engem a terveidbe, mert tudom, hogy Te soha nem buksz el.”

Ebben áll az ima értéke „jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod”. Alárendeled magad Isten akaratának. Azt mondod, „Istenem, én a te napirended szerint akarok haladni és fel akarom ajánlani az életemet a mai napon is, hogy használd azt a te céljaidra. Felajánlom a kezemet, a fejemet, a szívemet, a szemeimet – bárhogy is akarsz engem használni – a számat, a lábamat, a testemet.”

Én a magam részéről minden napot úgy kezdek, hogy a csendességemben átadom magam Istennek. Mert ha ez megvan, utána bármivel képes vagyok szembenézni, hiszen tudom, hogy Isten oldalán állok. És ha Isten oldalán állok, tippelj, hogy ki az én védelmezőm? Találd ki, ki fog értem kiállni?

A Biblia így mondja „De keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek” (Mt 6:33)


Egyszerű út a Biblia megnyitásához


"A Krisztus beszéde lakjék bennetek gazdagon." Kolossé 3:16a


Ahhoz, hogy olyan formában tanulmányozd a Bibliát, ami megváltoztatja az életed, nem kell egy halom drága eszköz. Nincs szükséged kommentárokra vagy bibliatanulmányozó szoftverre. Valójában, ha egy lakatlan szigetre vetődnél mindössze egy Bibliával, egyszerűen használhatnád azt a módszert, amiről ebben az áhítatban fogsz tanulni.

Tegnap arról beszéltem, mennyire fontos, hogy meditálj Isten Igéjén. Isten azt mondja, hogy ha meditálunk az Igén, sikeresek leszünk. Itt egy módszer, amit használhatsz arra, hogy meditálj Isten Igéjén olyan módon, ami tetszik Istennek.

A "hangsúlyozó" módszer egy egyszerű módszer az Igén való meditálásra - és abból minden csepp szellemi táplálék kinyerésére.

Kezdd egy igeverssel és olvasd el újra és újra. Minden alkalommal hangsúlyozz más szót. Ez a legegyszerűbb mód, hogy elkezdd "kibontani" az Igét. Megteheted akkor is, ha ez a legelső alkalom, hogy kinyitsz egy Bibliát. Egyszerű, de bámulatosan erőteljes. Ahányszor hangsúlyozod a különböző szavakat, mindig más nézőpontot fogsz meglátni.

Vegyük például a Kolossé 3:16 első felét. Az igevers azt mondja, "Hagyjátok, hogy Krisztus beszéde gazdagon lakjék bennetek" (szó szerinti fordítás - NLT).

Mikor először olvasod az igeverset, hangsúlyozd a "hagyjátok" szót. "Hagyjátok, hogy Krisztus beszéde gazdagon lakjék bennetek." Mit jelent az, hogy hagyni? Azt jelenti, hogy "engedélyt adni". Kinyitom az ajtót; ez az én döntésem. El kell döntenünk, hogy hagyjuk Isten szavát gazdagon lakozni a bensőnkben.

Aztán olvasd el az igeverset még egyszer, és hangsúlyozd a "beszéde" szót. "Hagyjátok, hogy Krisztus beszéde gazdagon lakjék bennetek." Ez azt jelenti, hogy Isten szavát kell az elmémbe engednem.

Aztán hangsúlyozd a következő szót: "Krisztus". Nem amellett kell időznöd, amit pár filozófus, guru vagy beszélgetőműsor házigazdája mond. Krisztus szavai mellett kell időznöd! Nem akarom hagyni, hogy a világ beszéde lakjon bennem, mégis ez történik, ha TV-nézéssel töltöm az időmet ahelyett, hogy Isten Igéjét olvasnám.

Ezután hangsúlyozd a "lakjék" szót. "Hagyjátok, hogy Krisztus beszéde gazdagon lakjék bennetek." A szó "lakjék" azt jelenti, hogy "hosszú ideig ott tartózkodik". Nem azt jelenti, hogy átfutjuk Isten Igéjét, aztán folytatódhat a nap. Az, hogy Krisztus beszédét hagyod magadban lakni, azt takarja, hogy hagyod élni magadban.

Ezután állj meg és hangsúlyozd a "bennetek" szót. Jó dolog, ha Krisztus beszéde körülvesz téged. Kiírhatod Isten Igéjét egy táblára vagy lökhárítóra, de nem fogja megváltoztatni az életed, amíg nem engeded be az életedbe. Emellett a Biblia nem csak a pásztorod, egy teológiai professzor vagy a Vasárnapi iskolai tanítód számára Isten Szava; számodra is! A Biblia útmutatás minden egyes hívő ember számára.

Végül hangsúlyozd a "gazdagon" szót. Mit jelent ez? A szegényesen ellentétét. Más szavakkal, a gazdagon azt jelenti: túláradóan, túlzóan és mélységesen. Isten nem egy szegényes pótszernek szánja az ő Szavát az életedben. Azt akarja, hogy szépséget teremtsen!

Látod, hány nagyszerű drágakövet fedeztél fel ebben a szakaszban csupán azzal, hogy egyszerre egy szóra összpontosítottál? Nem volt szükséged teológiai diplomára vagy segédeszközök hatalmas tárházára. Te magad képes vagy megtenni!

Beszéljünk róla!

* Hogyan fogsz Isten Igéje mellett időzni a nap folyamán?
* Az életed tükrözi-e Isten Szavának gazdagságát és az ő kegyelmét? Miben nyilvánulna meg a különbség mások számára, ha engednéd, hogy Isten Igéje megváltoztassa az életed?


Nem kell elfelejtened!

"Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál, azoknak, akiket elhatározása szerint elhívott." (Róma 8,28)


Újra meg újra halljuk ezt a mondatot: "Bocsáss meg és felejtsd el". Egy probléma van csak vele: nem tudod megtenni. Lehetetlen! Tényleg nem tudsz elfelejteni megtörtént sérelmet. Valójában meg sem tudod próbálni, hiszen amikor el szeretnéd felejteni, pont arra koncentrálsz, amire nem akarsz emlékezni.

Nem is várja el tőled Isten, hogy felejts, hanem inkább azt, hogy bízz benne és figyeld meg, hogyan tud Ő még ebből is jót kihozni. Ez sokkal fontosabb, mint a felejtés, mert ezután meg tudod köszönni Istennek a jót, amit kihozott belőle. Nem lehetsz hálás Istennek azokért a dolgokért, amelyeket elfelejtettél.

A Róma 8,28-ban ezt olvassuk: "Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál, azoknak, akiket elhatározása szerint elhívott."

Nem azt mondja, hogy minden dolog jó, mert nem minden jó. A rák nem jó. A betegség nem jó. A halál nem jó. A válás nem jó. A háború nem jó. A megerőszakolás és a meggyalázás nem jó. Sőt, sok gonosz van az életben. Nem minden Isten akarata, ami ebben a világban történik.

De Isten azt mondja, hogy ő jót fog kihozni az élet rossz dolgaiból is, ha bízol benne. Ha hozzá jössz és ezt mondod: "Istenem, neked adom életem minden darabkáját", ő cserébe békességet fog adni. Békességet ad a szívedbe, ami abból a tudatból ered, hogy annak ellenére, hogy nem érted a fájdalmak okát, képes vagy megbocsátani, hiszen tudod, hogy Isten még ezeket is felhasználja valami jóra.

Nem kell elfelejtened azokat a rossz dolgokat, amelyeket valaki elkövetett ellened. Egyszerűen nem tudod megtenni, akárhogy is próbáltad már! Isten azt mondja, hogy nem kell elfelejtened, csak meg kell bocsátanod és aztán meglátod, hogyan fog Ő még ebből is jót kihozni.

Beszéljünk róla:

* Ki az, akinek nem bocsátottál meg, mert nem tudtad elfelejteni vagy elengedni, amit elkövetett ellened?
* Mit kell tenned ma, hogy megbocsáthass annak a személynek és továbblépj?
* Hogyan munkálkodott Isten az életedben a nehéz helyzetek által?




Uram, mikor leszek végre teljesen rendben?


"Igazán mondom nektek: ha a búzaszem nem kerül a földbe, és ott nem hal el, akkor csak egy búzaszem marad. De ha a földbe vetik, és elhal, sok szemet terem." (Jn. 12:24, EFO)


Amikor az Úrral való járásodra gondolsz, lehet, hogy egy nap majd felteszed ezt a kérést: "Miért olyan nehéz ez? Még mindig rengeteg problémával küzdök. Mikor leszek végre teljesen rendben?"

Lelkipásztorként megtanultam, hogy a lelki növekedés gyakran hasonlít ahhoz a növekedéshez, amit a természetben látunk - a legjobb gyümölcsök lassan érnek. Jn. 12:24-ben Jézus ezt mondja: "Igazán mondom nektek: ha a búzaszem nem kerül a földbe, és ott nem hal el, akkor csak egy búzaszem marad. De ha a földbe vetik, és elhal, sok szemet terem." (EFO)

Az a gond, hogy hajlamosak vagyunk türelmetlenkedni, kiássuk hát a magot, hogy ellenőrizzük, nőtt-e már, és ez tovább lassítja a növekedésünket! Ha nem látsz annyi gyümölcsöt, mint amennyit szeretnél, ne csüggedj el. A növekedéshez időre van szükség.

Közben próbáld ki ezeket a lépéseket a lelki növekedésed érdekében:

Tápláld növekedésedet Isten Igéjével. Tudom, hogy már régóta ezt teszed, de amikor újra és újra elolvasod Isten ígéreteit, közben nem fogod elfelejteni, hogy Ő most is működik, még akkor is, ha nem látod: "Hinni pedig azt jelenti, hogy bizonyosak vagyunk abban, amit remélünk." (Zsid. 11:1, EFO)

Együtt kell működnöd Istennel, miközben ő megmetsz. Dícsérd Istent azért a munkáért, amit az életedben végez, ne feledd el "megmetszi azt a szőlővesszőt, amelyik gyümölcsöt terem, hogy még többet teremjen." (Jn. 15:2, NLT fordítás)

Imádkozz a Gal. 5:22-23-ban lévő gyümölcslistáért. Az egyszerű fordítás így sorolja fel a gyümölcsöket: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség és önuralom. Kérd Istent, segítsen, hogy megteremjenek ezek a gyümölcsök az életedben.

Beszéljetek róla

* Ma, ahelyett, hogy a küzdelmeidre koncentrálnál, kérdezd meg magadtól: "Mi ígért Isten az életemre nézve? Hogyan láthatom hűségét az életemben?
* Miközben imádkozol a gyümölcs-listáért, nézd meg, különösen mely gyümölcs esetén van szükséged Isten segítségére a növekedéshez?