2017. október 23., hétfő

FÉLELEM NÉLKÜL SZEMBENÉZNI A HALÁLLAL


„Ha a halál árnyéka völgyében járok is, nem félek semmi bajtól, mert te velem vagy…” (Zsoltárok 23:4)

Egy napon el fog jönni Jézus, és elvisz minket otthonába. „Hogy jutok oda?” – kérdezed. A halál árnyékának völgyén át. Ezt az igeverset idézik a szegények sírjánál, és ezt vésik az elnökök sírkövére is. Miért? Először is, mert mindannyiunknak szembe kell néznünk a halállal. Néhány idősebb úr a nyugdíjas otthon sétaudvarán üldögélt. Egyikük felnézett, amint egy nagy madárraj húzott el a fejük fölött. Megbökte a társát, aki kicsit elszundított: „Frank, jobb, ha megmozdulsz, úgy látom, azok a keselyűk egyre közelednek.”. A Biblia azt mondja: „…elrendeltetett, hogy az emberek egyszer meghaljanak…” (Zsidók 9:27). Előbb vagy utóbb megtörténik; készen állsz rá? Azért is szokták idézni ezt a zsoltárverset, hogy emlékeztessenek arra, nem kell egyedül szembenéznünk a halállal. Donna Spratt írja: „Az ifjúsági pásztor az értékekről akart beszélgetést indítani, és ezt a kérdést tette fel tizenéveseknek: »Mit tennél, ha az orvosod azt mondaná, hogy már csak 24 órád van hátra az életedből?« A tinik válasza tipikus volt: »a barátaimmal és családommal lennék«. De végül nem tudtuk megvitatni a kérdést, mert Jason, a tizenhárom éves fiunk ezt mondta: »Kikérném egy másik orvos véleményét is«.” Amikor a halálra vonatkozó véleményekről van szó, egyetlen egy számít: „Jézus… ezt mondta… Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él; és aki él, és hisz énbennem, az nem hal meg soha. Hiszed-e ezt?” (János 11:25-26). Örülj, hisz nem egyedül kell megtenned ezt az utat! Sőt: bármit is adtál fel ebben az életedben Krisztusért, mind semmi ahhoz képest, amit odaát fogsz örökölni!

Formáltatás

„Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, de még nem lett nyilvánvaló, hogy mivé leszünk.” (1János 3:2)

A legjobb módszer az elcsüggedésre, ha másokhoz hasonlítod magadat. A Biblia azt mondja, hogy ne hasonlítgasd magad másokhoz: „mindenki a saját tetteit vizsgálja meg…” (Galata 6:4), mert mindig lesznek olyan emberek, akik úgy tűnik, jobb munkát végeznek, és emiatt elcsüggedsz, míg mások nem annyira hatékonyak, ettől pedig beképzelt leszel. Te arra összpontosíts, hogy magadból kihozd a lehető legjobbat (ld. 2Timóteus 2:15)! Így megkapod a jól végzett munka jutalmát, és nem lesz szükséged arra, hogy másokhoz hasonlítgasd magad. A fán az almák nem egyszerre érnek meg. Pál azt mondja, hogy az ismeret és a megértés eléréséhez idő kell (ld. Filippi 1:9-10). Egy sikeres író ezt mondta: „Amikor elkezdtem írni, azt vettem észre magamon, hogy azzal a részemmel küszködöm. »Író akarok lenni« – gondoltam. »De előbb legalább ennyi könyvemet ki kell hogy adják, és legalább ennyi jó kritikát kell kapnom.« Évek kellenek hozzá, és az új területen szerzett sok siker… míg bátran mondhatod magadnak és másoknak: »… vagyok«. Mire hívott Isten? Ne várj vele, amíg sikeres leszel… Kezdd most azzal, hogy azt mondod, az vagy, amivé válni szeretnél… Igen, még sokat kell tanulnod… és talán nem vagy kiváló szakértő… de nem is kell ahhoz, hogy ki tudd mondani ezt a szót: »… vagyok«.” János azt írja: „most Isten gyermekei vagyunk, de még nem lett nyilvánvaló, hogy mivé leszünk”. Isten görbe botokat is felhasznál ahhoz, hogy egyenes vonalakat húzzon, és tökéletlen embereket is arra, hogy az Ő tökéletes akaratát elvégezzék. Tehát indulj el, és légy nyugodt; ne felejtsd el, a munka még folyamatban van!

ISTEN TÁRSÁNAK LENNI


„…Isten munkatársai vagyunk..” (1Korinthus 3:9)
Hallottad már a történetet arról a fiúról, aki házról házra árult ceruzákat 10 centért, hogy pénzt gyűjtsön egy harmincmillió dollárba kerülő kórház építésére? Egy asszony ezt mondta neki: „Fiam, igen nagy célt tűztél magad elé, hiszen te csak egy kisfiú vagy. és aprópénzért árulsz ceruzákat.” A fiú széles mosollyal válaszolt: „Ó, nem egyedül csinálom. Látja azt a fiút az utca másik oldalán? Ő a társam; együtt csináljuk.” Nos, ha neki ekkora bizalma volt a társa felé, aki épp olyan kicsi volt, mint ő, nem kellene nekünk nagyobb bizalommal lennünk Isten felé, akinek hatalma összehasonlíthatatlan, és akinek a társasága garantálja a sikert? A Bibli azt mondja: „… Isten munkatársai vagyunk…” Ha valóban hiszel ezekben a szavakban, akkor elkezdesz úgy élni, mint akinek „nincs határ”.
Amikor Robert Morrison hajóval missziói útra indult Kínába, a hajó kapitánya folyton kritizálta őt, és nagyon megnehezítette helyzetét. Amikor Morrison elhagyta a hajót, a kapitány ezt mondta neki: „Gondolom, most azt hiszi, hogy nagy benyomást fog tenni Kínára.” Morrison így felelt: „Nem, de hiszem, hogy Isten igen!” Erről van szó, ha Isten a társad, a lehetőségeid határtalanok. Íme, egy ima a számodra: „Zavarj fel, Uram, amikor az álmaim csak azért válnak valóra, mert túl kis dolgokat álmodtam! Kavard fel az életemet, amikor csak azért érkeztem meg biztonságban, mert végig partközelben hajóztam! Rázz fel, amikor a megszerzett dolgok miatt már nem szomjazom jobban Rád! Zökkents ki, amikor sikert értem el, de elvesztettem a kiválóság iránti vágyamat! Nyugtalaníts, amikor túl hamar feladom, és megelégszem sokkal kevesebbel, mint a Te célod az én életemre!”

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése