2017. október 4., szerda

Hűség a pénzügyekben


"Odament hozzá az is, aki az egy talentumot kapta, és ezt mondta: Uram, tudtam, hogy kérlelhetetlen ember vagy, aki ott is aratsz, ahol nem vetettél, és onnan is gyűjtesz, ahová nem szórtál. 25Félelmemben elmentem tehát, és elástam a talentumodat a földbe: nézd, itt van, ami a tied. 26Ura így válaszolt neki: Te, gonosz és rest szolga, tudtad, hogy ott is aratok, ahol nem vetettem, és onnan is gyűjtök, ahova nem szórtam?" (Máté 25, 24-26)

Rick pásztor gyakran mondja, hogy: "Azt szeretném, ha a vezetőim közül mindenki elkövetne legalább heti egy hibát. Mert ha nem hibázol, az azt jelenti, hogy semmi újat nem is próbálsz ki!" Az az álláspontja, hogy nem szabad félni attól, hogy kreatívak vagy kísérletezőbbek legyük, még akkor sem, ha ezáltal nagyobb az esély rá, hogy hibázunk. Nem szabad, hogy kicsi álmokat dédelgessenek azok, akik Istenhez tartoznak!

A Máté evangéliuma 25. fejezetében Jézus három szolgáról beszél. Az első szolgának 10 tálentumot adnak, aki egy okos befektetéssel megduplázza Mestere vagyonát. A második 5 tálentumot kap, és ő is befekteti és megduplázza ezt az összeget. A harmadik szolga 1 tálentumot kap, és azt egy lyukba ássa el. Így gondolkozik magában: "Nem merem vállalni a kockázatot, nem akarom elveszíteni!"


Amikor a Mestere erre rájön, haragra gerjed. Eugene Peterson fordításában így hangzanak a mérges Gazda szavai: "Micsoda szörnyű életmód! Bűn ennyire meggondolatlanul élni! Ha tudtad, hogy többet várok el, mint ami lehetséges, miért nem teljesítetted a legkevesebbet, ami elvárható?" (Máté 25:26)

Rick pásztor azt tanítja, hogy van egy másik találó szó a kockázatvállalásra, mégpedig a HIT. És ha olyan utakon járunk, amelyekhez nincs szükségünk hitre, akkor hite-veszettekké váltunk.

Jézus ezt mondja a hitben járásról: "Semmi sem lehetetlen annak, aki hisz" (Márk 9:23)





Isten az Ő tökéletes szeretetével elfedi a hibáidat


"Az Ige emberi lénnyé lett, és - tele kegyelemmel és igazsággal - közöttünk lakott. Láttuk az ő dicsőségét, amit az Atya egyetlen Fiaként kapott." János 1:14, TEV fordítás

Isten szeretete bensőséges és személyes. Ő közel jött Krisztusban, ami azt jelenti, hogy nem tudjuk elrejteni a tökéletlenségünket és a hibáinkat előle. Ő egyébként is tud ezekről.

Az Istentől való példa alapján nekünk is bensőségesen és személyesen kell szeretnünk egymást, elnézve egymás hibáit és gyengeségeit, meglátva egymásban Isten keze munkáját, és tudva azt, hogy nekünk is vannak gyengeségeink és hibáink, de azt is, hogy Isten munkálkodik az életünkben.

Amikor tudjuk és elhisszük, hogy Isten elhatározta, hogy szeret bennünket, bármi is történjen, akkor abba tudjuk hagyni a hibáink miatti aggodalmaskodást, és a félelmeink helyett hasonlóvá tudunk válni Krisztushoz (Róma 12:2). Ha nem hisszük el azt, hogy Isten szeret bennünket, történjen bármi is, akkor megpróbálunk álarcokat magunkra ölteni, hogy tökéletesnek nézzünk ki és a hibáinkat elrejtsük. Amikor maszkok mögé próbálunk rejtőzni, akkor aláaknázzuk Isten tervét, hogy őszinte, szeretetteljes közösségben - például házi csoportokban - éljünk másokkal.

A valóság az, hogy Isten szeretete tökéletes, és Ő Jézus Krisztussal akarja elfedezni a hibáinkat.

Isten mélyebbre ás attól, hogy csupán megvizsgálja a problémáinkat vagy elítélje a hibáinkat (Zsolt.103:10). Ehelyett lépéseket tesz azért, hogy helyreállítsa életünk problémás területeit:

* az üresség helyébe teljességet és beteljesedést hoz (Kolossé 2:9-10)
* a szükségeinket betölti (Filippi 4:19)
* a halál helyébe életet hoz (Efézus 2:1,5)
* az Istentől való elválasztottságunk helyébe Istennel való megbékélést hoz (Róma 5:10-11)
* a tökéletlen szeretetünk helyébe tökéletes szeretetet hoz (1 János 4:10).

Minél inkább tudatában vagyunk Isten szeretetének, annál kevésbé aggódunk saját magunk miatt. Kevesebb időt és energiát fordítunk arra, hogy tökéletesnek nézzünk ki, és hogy olyan életünk legyen, ahol minden pontosan úgy alakul, ahogy akarjuk. Ehelyett több időt és energiát fordítunk arra, hogy más emberekbe fektessünk be, olyanokba, akik velünk együtt egy tökéletlen, de mégis Isten szeretetével teli közösséget alkotnak.


Rád is igaz az, amit Isten Jeremiásnak mondott


"Mert az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett, amelyeket előre elkészített Isten, hogy azok szerint éljünk." (Efézus 2:10.)

Isten egy olyan szolgálatra hív téged, ami messze meghaladja a képzeletedet. Azért vagy itt, hogy te is hozzáadj valamit ehhez a világhoz.

Nem csupán azért teremtettél, hogy használd a forrásokat – egyél, lélegezz, helyet foglalj el. Isten arra tervezett, hogy az életeddel változást idézz elő. Azért születtél, hogy hozzáadj valamit az élethez ezen a Földön, nem pedig azért, hogy csak elvegyél belőle. Isten azt szeretné, ha valamit vissza is adnál.

A Biblia szerint "Isten jó cselekedetekre teremtett minket, amelyeket előre el is készített nekünk." (Efézus 2:10.) Ezek a "jó cselekedetek" a világ felé való szolgálatodat jelentik. Amikor valaki felé szolgálsz - bármilyen módon -, akkor valójában Istent szolgálod és közben betöltöd az egyik célodat. (Kolossé 3:23-24, Máté 25:34-45, Efézus 6:7)

Rád is igaz az, amit Isten Jeremiásnak mondott: "Mielőtt megformáltalak az anyaméhben, már ismertelek, és mielőtt a világra jöttél, megszenteltelek, népek prófétájává tettelek." (Jeremiás 1:5) (Az angol fordításban a "népek prófétájává tettelek" rész szó szerint így szerepel: "kiválasztottalak egy különleges munkára" – a fordító)

Amikor erre a "különleges munkára" gondolunk, sokunknak a pásztorok, a tanítók és a hivatásos papság jut eszébe. Pedig Isten azt mondja, hogy az Ő családjában minden egyes tagnak feladata a szolgálat. A Bibliában a szolga (servant) és pásztor (minister) szó szinonímák, ahogy a szolgálat és a pásztorság is. Ha keresztény vagy, pásztor is vagy; amikor szolgálsz, tulajdonképpen "pásztorolsz".

Gondolkodtál már azon, vajon Isten miért nem ragad el minket a mennybe abban a percben, amikor elfogadjuk a kegyelmét? Miért hagy itt minket egy bukott világban? Azért hagy itt bennünket, hogy beteljesítsük a céljait. Ha megtértél, Istennek szándékában áll használni téged a céljaihoz. Van számodra egy szolgálata az egyházában, és egy küldetése a világban.

Van valami, ami visszatart tőle, hogy elfogadd Isten szolgálatra szóló hívását?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése