2017. február 21., kedd

GONDOLKOZZ EL AZON, HOGY MIT GONDOLSZ!


„Mert amitől leginkább rettegtem, az jött rám... " (Jób 3:25)

Nick kemény fickó volt, de negatív beállítottságú. A vasútnál dolgozott. Egyik éjszaka, mikor a munkatársai már mind elmentek haza, véletlenül bezárta magát egy hűtőkocsiba. A fagypont alatti hőmérséklet miatt aggódva segítségért kiáltott, de hasztalan. Minél többet gondolt szerencsétlen helyzetére, annál jobban fázott, míg végül reszketni kez­dett. Meg volt győződve arról, hogy meg fog halni, ezért levelet írt a családjának, felvá­zolva a történteket. Másnap reggel megtalálták Nick holttestét. A boncolás feltárta, hogy csakugyan halálra fagyott. Azonban volt valami, amit a nyomozók rejtélyesnek találtak. A hűtőkocsi, melyben Nick csapdába esett, elromlott, ezért kikapcsolták. Azon az éjszakán, amikor a férfi halálra fagyott, a vagonban a hőmérséklet 16,1 fok volt, alig alacsonyabb a szobahőmérsékletnél. Am mivel ő a halált várta, gondolataiban már elvesztette a csatát.

Amit te gondolsz az életedről, sokkal fontosabb, mint amit bárki más tart róla. Jób azt mondta: „Mert amitől leginkább rettegtem, az jött rám, amitől remegtem, az ért utol engem". Vigyázz, mire számítasz, a negatív várakozások önbeteljesítő próféciákká válnak. Isten megígérte, hogy segíteni fog neked, de tiéd a döntő szavazat. Ha a negatív dolgokra összpontosítasz, akkor hozzájárulsz ahhoz, hogy a Sátán legyőzzön. Jézus azt mondta: „Legyen a ti hitetek szerint!" (Máté 9:29). Tehát fogadd el Isten Igéjét, és az Ő ígéreteire összpontosíts, ne a problémáidra! Ha ezt teszed, hited a győzelem új szint­jeire juttat. De rajtad áll, hogy megtedd az első lépést!



„... mindent megtehet sokkal bőségesebben, mint ahogy mi kérjük vagy gondoljuk..."

(Efezus 3:20)

Azt beszélik, hogy egyszer Szaúd-Arábia királya meghívott egy híres golfozót egy versenyre. Mielőtt a férfi hazatért volna, a király így szólt hozzá: „Szeretnék önnek vala­milyen ajándékot adni. Bármit kíván, csak nevezze meg!" A golfjátékos udvariasan meg­köszönte, de azt mondta, hogy nincs szüksége semmire. A király azonban hajthatatlan volt, így végül a férfi megadóan mondta: „Nos, felség, golfütőket gyűjtök." Arra gondolt, hogy esetleg kap egy aranyozott vagy gyémánt berakásos ütőt. Képzelhetjük, mennyire megdöbbent, amikor néhány héttel később egy levelet kapott, amelyben egy 2000 hold területű golfklub birtoklevele volt!* Pál azt mondja, hogy „Isten bármit megtehet... sokkal többet, mint amit valaha is el tudnál képzelni... akár legmerészebb álmaidban..." A királyok nem úgy gondolkodnak, mint mi, és ha a Királyok Királyát szolgálod, akkor ez kétszeresen is igaz. Isten rád vonatkozó terve messze felülmúlja mindazt, amit va­laha is el tudnál képzelni magadnak. A zsoltáríró azt mondja: „Éneklek az Úrnak, mert bőkezűen bánt velem" (Zsoltárok 13:6 NKJV). Isten értékeli a legkisebb erőfeszítést is - a kicsinyességet és szűklátókörűséget azonban ellenzi! Ha valóban hiszed, hogy Ő irányítja lépteidet, és hogy jósága és szeretete kísér életed minden napján, akkor nagy dolgokra számíthatsz Istentől. León Nacson mondja: „Mindig számíts a lehető legjobb végkimenetelre magad és mások számára, mert ha csak kicsivel többre számítasz a szokásosnál, akkor csak annyit fogsz kapni!" Emlékezz: „A hit... a nem látható dolgok létéről való meggyőződés" (Zsidók 11:1). Tehát ha nem „látod" is, bízz abban, hogy Isten érted dolgozik, elrendezi, hogy a megfelelő időben a megfelelő helyen légy, azt is, hogy mások elinduljanak neked segíteni - és figyeld, hogy cselekszik Isten!

* angolul a golfütő neve is golf club [a ford.]

Használd, amit Isten neked adott!


„… az Istentől kapott erővel…” (1Péter 4:11)

Péter azt mondja: „ha valaki szolgál, úgy szolgáljon, mint aki azt az Istentől kapott erővel végzi”. Ha Isten egy megbízatást ad neked, akkor megad mindent, ami szükséges ahhoz, hogy teljesíteni tudd. Tulajdonképpen, ha megfigyeled a saját alapvető képességeidet, akkor felfedezheted az elhívásodat. Winston Churchill azt mondta: „Mindenkinek az életében eljön egy különleges pillanat, amikor vállon kocogtatják, és valami különleges dolog elvégzésének a páratlan lehetőségét ajánlják fel, ami az ő tehetségükre van szabva. Mekkora tragédia, ha az a pillanat, amely életük legjobb pillanata lehetett volna, felkészületlenül találja őket.”

Nem mindig lehetsz az, ami szeretnél lenni, de minden lehetsz, aminek Isten akar látni. Ez azért van, mert Ő nevez ki és irányít bennünket „…kinek-kinek képessége szerint…” (Máté 25:15). Mit szeretsz csinálni, és mi az, amit általában jól csinálsz? A zene az erősséged? Vagy a számok világában vagy otthon? Szeretsz gyerekekkel foglalkozni? Pál azt mondja: „A kegyelmi ajándékok között ugyan különbségek vannak, de a Lélek ugyanaz. Különbségek vannak a szolgálatokban is, de az Úr ugyanaz.” (1Korinthus 12:4-5). Ez azt jelenti, hogy olyan dolgok, amelyeket mások unalmasnak találnak, téged éppenséggel felvillanyoznak és gazdagítanak.

A Biblia azt mondja, hogy Isten „lelki házat” épít (1Péter 2:5). És abban mindannyiunknak van helye. Ha ezt tudod, az eloszlatja azt a téveszmét, hogy nem vagy értékes, ha nincs ugyanolyan tálentumod, mint másoknak. Ez egyben meg is határozza a tényleges felelősségedet, és leszámol azzal a mítosszal, hogy mindent neked kell csinálnod. Nem, az kell, hogy legyen a célod, hogy Isten rád vonatkozó tervének határain belül maradj. Tehát ahelyett, hogy mentegetőznél amiatt, hogy nincsenek bizonyos készségeid, fedezd fel azokat az ajándékokat, amelyeket Isten neked adott, és állítsd őket munkába Isten országáért!






Ne hagyd, hogy mások visszatartsanak!


„…megbotránkoztak benne…” (Máté 13:57)
Józsefre nehezteltek bátyjai az álmai miatt, ezért eladták rabszolgának. Dávidot családja nem tartotta alkalmasnak a királyságra. Azok az emberek, akik ismerték Jézust életének első harminc évében, ezt mondták: „…Honnan van ebben ez a bölcsesség és ez a csodatevő erő? Hát nem az ács fia ez?... És megbotránkoztak benne…” (Máté 13:54-57).
Be kell látnod, hogy néhány ember, aki „már akkor is ismert téged”, most nem ismer, mert annak idején beskatulyázott. Mit tehetnél? Tedd, amit Jézus tett – ő továbbment. Mi mást tehetett volna? Nem engedte, hogy mások visszatartsák, és emiatt ott ragadjon életének egy olyan pontján, ami a múlthoz tartozott, és már elmúlt – neked is hasonlóképpen kell tenned. Ha hagyod, hogy mások folyton leszorítsanak az útról az emlékek sávjába, akkor végül ott ragadsz, tovább maradva, mint ameddig kellene, és elszalasztod Istentől rendelt célodat. Csodálatos az, ha vannak olyan emberek az életedben, akik tudják, honnan jöttél, és ennek fényében látják azt, hogy hová tartasz. Ugyanakkor, ha választanod kell az akkor és a most között, áldozd fel a múltat, mert úgysem lehet újraírni, legfeljebb újra és újra lejátszani. Ne ismételgesd a kezdeteket, kezdd el írni a történet többi részét! A jövő a tiéd – ragadd meg, amíg még teheted!
Egyszer egy nagyon szerencsétlen játékos keveredett a golfpályára, aki szinte minden ütést elhibázott, és minden labdája egy hangyabolyban kötött ki. Végül egy hangya úgy döntött, hogy kezébe veszi az irányítást, és így szólt: „Gyertek utánam!”. Egy másik visszakiabált: „De hová megyünk?!” A hangya a felettük ülő labdára mutatott. „Oda! Ha nem mászunk fel rá, meg fogunk halni!”
Ő megért

„…hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben…” (Zsidók 4:15)
Az Úr megérti, min mégy most keresztül, mert neki is volt már része benne. A Biblia azt mondja: „Mert nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, kivéve a bűnt. Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk.” (Zsidók 4:15-16).
Ez azt jelenti, hogy 1) Jézus megérti a családi gondokat. Neki is volt családja. Egy alkalommal épp ők mondták rá, hogy megzavarodott (ld. Márk 3:21). 2) Jézus megérti, mikor úgy érzed, hogy túl sok minden zúdult rád. Volt, hogy azt mondta tanítványainak: „»Jöjjetek velem csak ti magatok egy lakatlan helyre, és pihenjetek meg egy kissé.« Mert olyan sokan voltak, akik odaérkeztek, és akik elindultak, hogy még enni sem volt idejük.” (Márk 6:31). Jézus nem csak a munkahelyi nyomást tudta kezelni, megszervezte, tanította és helyreigazította követőit, akik között egy csapat halász, egy túlbuzgó forradalmár és egy megvetett adószedő is volt. 3) Jézus megérti, milyen, amikor elutasítanak. A falu, ahol felnőtt, nem sok jót hozott neki. „saját világába jött, és az övéi nem fogadták be őt” (János 1:11). Mikor Fülöp azt mondta róla Nátánaélnek: „Megtaláltuk azt, akiről Mózes írt a törvényben, akiről a próféták is írtak: Jézust, a József fiát, aki Názáretből származik.” Nátánaél ezt mondta rá: „Származhat-e valami jó Názáretből?” (János 1:45-46). A családfája sem dicsekedhetett a felmenőivel. Ráháb prostituált volt, Jákób csaló, Dávid házasságtörő – hogy csak néhányat említsünk. Igen, Jézus megért. Tudja, milyen helyzetben vagy, és képes segíteni. Beszélj hát vele!



Csalódtál az emberekben? Jézus megérti, mert őt is cserbenhagyták azok, akiket szeretett, és akikre számított. Júdás, a pénztárosa, eladta, és csókkal pecsételte meg az ügyletet. Legnehezebb órájában a Gecsemáné kertben, hozzá legközelebb álló tanítványai, Péter, Jakab és János, nem tudtak ébren maradni és imádkozni vele (ld. Máté 26:40). Belefáradtál a sokféle igény és követelés teljesítésébe? Jézus megérti. „Nagy sokaság ment hozzá, és bénákat, nyomorékokat, vakokat, némákat és sok más beteget vittek magukkal. Ezeket Jézus lába elé tették, és ő meggyógyította őket” (Máté 15:30).
Azt kérdezed, ha Jézus Isten volt, hogyan fáradhatott el? Mert egyszerre volt teljesen Isten és teljesen ember is. Istennek kellett lennie, hogy megmenthessen minket, és embernek, hogy meghalhasson értünk. „Jézus akkor az úttól elfáradva leült a forrásnál; az idő délfelé járt” (János 4:6). Hamisan vádoltak valamivel? Jézus megérti. Őt is megvádolták azzal, hogy „…falánk és részeges ember, vámszedők és bűnösök barátja” (Máté 11:19). Egészen haláláig „igyekeztek hamis tanúvallomásra szert tenni Jézus ellen, hogy megölhessék” (Máté 26:59 NCV). Jézus pedig ezt mondta: „Nem nagyobb a szolga az uránál. Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak…” (János 15:20). Ha úgy döntesz, hogy követed Jézust, akkor növekedő életre jelentkezel – de viszontagságokkal teli életre is! Miért ment keresztül Jézus mindezeken? „Mivel maga is kísértést szenvedett, segíteni tud azokon, akik kísértésbe esnek” (Zsidók 2:18). Ő már járt ott, ahol te most tartasz, azért, hogy hozzá fordulhass, tudva, hogy ő megért, és képes segíteni.


TUDD, HOGY MI A JÓ SZÁMODRA!


„…Nem helyes az…” (ApCsel 6:2)
Az újszövetségi gyülekezet olyan gyorsan növekedett, hogy az apostolok nem győztek lépést tartani vele. Ezért azt mondták: „Nem helyes az, hogy az Isten igéjét elhanyagolva mi szolgáljunk az asztaloknál. Hanem válasszatok ki magatok közül, atyámfiai, hét férfit, akikről jó bizonyságot tesztek, akik telve vannak Lélekkel és bölcsességgel, és őket állítsuk be ebbe a munkába; mi pedig megmaradunk az imádkozás és az ige szolgálata mellett.” (ApCsel 6:2-4). Az eredmény az lett, hogy Isten Igéje terjedt, a gyülekezet tovább növekedett, és Jeruzsálem városának vezető rétegéhez tartozó embereket is meg tudtak nyerni Krisztusnak. Életbevágóan fontos, hogy felismerd, melyik terület az, amelyhez a legtöbb értéket tudod hozzátenni – és abban kell helytállnod. Miért nem tesszük ezt? 1) A „hazai pálya” őrzése. Azt gondoljuk: „Ez az én dolgom, senki sem teszi, csak én.” Csak azért, mert mindig elvégeztél egy bizonyos munkát, még nem jelenti azt, hogy továbbra is végezned kell. Mi van akkor, Ha Isten új fejezetet akar írni az életedbe? 2) Túlterheltség. Akinek túl sok mindennel kell megbirkózniuk, hajlamosak éppen azt elutasítani, ami segíthetne rajtuk, mert azt hiszik, hogy ezzel csak újabb terhet kellene magukra venniük. 3) A mártír-komplexus. Amikor azzal hívod fel magadra mások figyelmét, hogy panaszkodsz, ez könnyen életstílussá válhat – azonban nem működik. Az emberek kerülni kezdenek, mert nem látják, hogy bármit is tennél a helyzet megváltoztatására. 4) Nem tudjuk, hogy mi a jó számunkra. A dolgok csak akkor kezdtek jól működni, amikor az apostolok kiosztották a gyülekezet adminisztratív feladatait másoknak, maguk pedig visszatértek ahhoz szolgálathoz, amire elhívásukat kapták. Gondolkodj el ezen!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése