2017. július 23., vasárnap

Amikor új életbe lépsz


"Mire ő így szólt: "Jöjj!" Péter erre kiszállt a hajóból, elindult a vízen, és Jézus felé ment." Máté 14,29

Amikor Péter a viharban hánykolódó csónakból kilépett a vízre, hol volt nagyobb biztonságban? A csónakban vagy Jézus karjaiban?

A helyes válasz természetesen Jézus, és egy darabig Péter is így érezte. Akkor ott futólag átélte, milyen BÍZNI Jézusban, és milyen a drága kegyelem birodalmában a mennyei királyság polgáraként élni.

Mi is kapunk erről egy futó képet. Látjuk, hogy Jézust követve a látszólagos bizonytalanságba kell lépnünk, mert így találjuk meg az igazi biztonságot.

Ez a hit paradoxona: Hitben tett első lépésünk után olyan helyzetbe kerülünk, ahol lehetségessé válik a hit megélése. Engedelmességünk által megtanulunk hűségesek lenni. Ha elutasítjuk az Ő követését, soha nem tanuljuk meg, hogyan higgyünk. Leragadunk a hit sekélyes felén, saját magunkban bízunk, látás, és nem hit alapján élünk.

A tanítványság lényege, hogy Jézus állandóan olyan új helyzetekben próbál ki minket, ahol lehetővé válik, hogy még jobban bízzunk benne. "Olyan lehetetlen helyzetbe hoz, ahol mindent csakis Jézus szava határoz meg" - mondja Dietrich Bonhoeffer német teológus.

Segítsétek egymást a hitetekkel

"Úgy értem, azt szeretném ha segítenénk egymásnak a bennünk lakozó hittel. A te hited nekem segít, az én hitem neked fog segíteni." (Rómaiakhoz írt levél 1:12 NCV fordítás)
A hiteles keresztyén közösségekben az embereknek kölcsönös egymástól függést kell, hogy tapasztaljanak. Ez a kölcsönösség az adás és az elfogadás művészete, ezek egymástól függnek.
A Biblia azt mondja: "Az, ahogy Isten megtervezte a testünket, példázza, miként működünk mint gyülekezet: mindegyik tag függ a másiktól." (1 Korinthus 12:25 MSG fordítás)
A kölcsönös együttműködés a közösség szíve - viszonzáson alapuló kapcsolatok építése, a felelősségek megosztása, és egymás segítése. Pál azt mondta: "Úgy értem, azt szeretném ha segítenénk egymásnak a bennünk lakozó hittel. A te hited nekem segít, az én hitem neked fog segíteni." (Rómaiakhoz írt levél 1:12 NCV fordítás)
Mindannyian sokkal következetesebb hitéletet tudunk élni, ha másokkal együtt járjuk ezt az utat, és így bátoríthatnak minket. A Biblia utasít bennünket a kölcsönös elszámoltathatóságra, kölcsönös bátorításra, kölcsönös szolgálatra és kölcsönös megbecsülésre.
Több mint 50 alkalommal utasít az Újszövetség minket, hogy tegyünk meg különböző feladatokat "egyik a másikért" és "egymásért". A Biblia azt mondja: "Azokra a dolgokra törekedjünk tehát, amelyek a békességet és egymás építését szolgálják." (Róma 14:19 NIV fordítás)
Te nem vagy felelős mindenkiért Krisztus testében, de nekik felelősséggel tartozol. Isten számít rád abban, hogy segítesz nekik, amiben tudsz.
Beszéljetek róla:
  • Ha a családodnak segítségre lenne szüksége egy feladatban vagy vészhelyzetben, kik lennének azok az emberek, akiket először felhívnál? A házi csoportodban vagy a gyülekezetedben vannak ezek az emberek?
  • Milyen módon kapcsolódsz szervesen Krisztus Testéhez?
  • Miként számíthatsz egy felmerülő szükségre a gyülekezetedben vagy a kis csoportodban ezen a héten?



Vedd magadra Krisztus gondolkodásmódját


"Péter ekkor magához vonta őt, és feddeni kezdte: "Isten mentsen, Uram, ez nem történhet meg veled!" Ő pedig megfordult, és így szólt Péterhez: "Távozz tőlem, Sátán, botránkoztatsz engem, mert nem az Isten szerint gondolkozol, hanem az emberek szerint." Máté 16: 22-23

A bizonytalanság azt követeli tőlem, hogy mindig kontroll alatt legyek, mindig enyém legyen az utolsó szó, és mindig legyen saját utam.

A bizonytalanság a küzdelmek beindulásához vezet és az lesz az eredmény, hogy egy szakadatlan konfliktusban élünk.

Amikor nyomás alatt vagyunk, még azt is megpróbálhatjuk, hogy kikapunk valamit Isten kezéből, úgy, ahogy az egyik gyermek kiragad valamit a másik kezéből.

Ha úgy nézzük Péter is épp ezt teszi. Amikor Jézus elmagyarázza Isten tervét, beleértve az Ő áldozati halálát is, Péter megpróbálja kiragadni ezt a kozmikus tervet az Úr kezéből: "Isten mentsen, Uram, ez nem történhet meg veled!" Ő (Jézus) pedig megfordult, és így szólt Péterhez:"Távozz tőlem, Sátán, botránkoztatsz engem, mert nem az Isten szerint gondolkozol, hanem az emberek szerint." (Máté 16:22-23)

Szánnod kell Pétert, mert ő egy tökéletes pillanatfelvétel arról a "fent és lent" küzdelemről, amit mi is vívunk, fenntartva a hitet, amíg ebben a veszélyes "most és most" világban élünk.

Nem sokkal ezelőtt történt az, hogy Péter megvallotta Jézusról: "Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia." Jézus így válaszolt neki: "Boldog vagy, Simon, Jóna fia, mert nem test és vér fedte fel ezt előtted, hanem az én mennyei Atyám." (Máté 16:16-17)

Továbbhaladunk néhány verset és Jézus megdorgálja Pétert, mert "nem az Isten szerint gondolkozol, hanem az emberek szerint." (Máté 16:23) "Fogalmad sincs hogyan gondolkodik (működik) Isten." (ugyanez az igevers egy másik angol fordítás szerint, MSG).

Amikor csupán ember szerint gondolkodunk eltérítjük önmagunkat Isten tervétől és akadálya leszünk Isten céljának. Jézus rendreutasítása nem egy utolsó kijelentés a sötét emberi természetről, hanem inkább egy buzdítás arra, hogy összeegyeztethetjük a gondolkodásunkat Istennel, amikor hagyjuk, hogy Krisztus gondolkodásmódja elvigyen bennünket a mennyei dolgokhoz.

Beszéljünk róla:

* Hogyan egyezteted össze a gondolkodásodat Istennel?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése