A hit, nem az érzések tetszenek Istennek
"Mezítelen jöttem ki anyám méhéből, mezítelen is megyek el. Az ÚR adta, az ÚR vette el. Áldott legyen az ÚR neve!" Jób 1:21
Amikor még lelkileg gyerek vagy, Isten az érzelmeid táplálja,
gyakran olyan imákra is válaszol, melyek teljesen önzőek és éretlenek,
mindezt azért, hogy tudd, Ő létezik. De amikor lelkileg növekedni
kezdesz, szép lassan elválaszt ezektől a függőségektől.
Isten azt szeretné, ha éreznéd az Ő jelenlétét, viszont sokkal
inkább szeretné azt, hogy bízz benne az érzések helyett. A hit tetszik
igazán Istennek, nem az érzések.
A hitedet azok az élethelyzetek fogják leginkább növelni, amikor úgy
érzed, hogy az életed darabokra hullik és azt hiszed, hogy Isten sehol
sincs ilyenkor. Ez történt Jóbbal is, egyetlen nap alatt mindent
elveszített: a családját, a vállalkozását, az egészségét, mindenét,
amije volt. Viszont a legkilátástalanabb mégis az volt, hogy a
Bibliában 37 fejezeten keresztül Isten semmit sem szólt.
Te tudod-e dicsőíteni Istent, amikor nem érted, hogy mi történik az
életeddel és Isten is hallgat? Hogyan maradsz krízishelyzetben is
kapcsolatban Vele kommunikáció nélkül? Hogyan tudod a szemeid akkor is
Jézuson tartani, amikor azok könnyesek? Tedd azt, amit Jób tett: a
földre esett és dicsérve mondta, hogy "Mezítelen jöttem ki anyám
méhéből, mezítelen is megyek el. Az ÚR adta, az ÚR vette el. Áldott
legyen az ÚR neve!" Jób 1:21
Mondd el Istennek őszintén, hogy mit érzel. Öntsd ki a szívedet
Neki. Adj ki magadból minden érzést, ami benned van. Jób is ezt tette,
amikor azt mondta, hogy "Nem is tartóztatom meg a számat, beszélni
fogok szorongó lélekkel, panaszkodni fogok keserű szívvel." Jób 7:11
Felkiáltott, amikor Istent távol érezte: "mint amilyen ifjúkorom
idején voltam, amikor Istennel közösségben élhettem sátramban." Jób 29:4
Isten képes kezelni az aggodalmaid, a haragod, a félelmed, a szomorúságod, a zavartságod és a kérdéseid is.
Beszéljetek róla:
- Írj körül egy helyzetet, amikor érezted Isten jelenlétét az életedben.
- Gondolkodj egy másik helyzetről, amikor szeretted volna érezni Isten jelenlétét, de nem sikerült. Megváltoztatta-e a reakciód Isten felé? Ha igen, miért?
"A nem lelki ember pedig nem fogadja el az Isten Lelkének dolgait" 1 Kor. 2:14
Nem dolgozhatsz meg a lelki ajándékaidért és nem is érdemelheted ki őket - ezért hívják ajándéknak! Isten a kegyelmét fejezi ki feléd vele: "A kegyelem pedig mindegyikünknek a Krisztus ajándékának mértéke szerint adatott" Ef. 4:7
Sem nem választhatod ki, hogy melyik ajándékokat szeretnéd. Pál leírja, hogy ezt Isten határozza meg, "De mindezt egy és ugyanaz a Lélek munkálja, aki úgy osztja szét kinek-kinek ajándékát, amint akarja." 1 Kor. 12:11
Mivel Isten szereti a változatosságot, és azt akarja, hogy különlegesek legyünk, ezért nem ugyanazt az ajándékot adja mindenkinek, és senkinek nem adja meg az összes ajándékot. Ha neked meglenne minden ajándék, akkor nem lenne szükséged senki másra, és ez ellent mondana Isten egyik céljának - hogy megtanítson minket egymástól függeni.
A lelki ajándékaid nem azért kaptad, hogy a te, hanem, hogy mások javára legyen. Mások pedig azért kapták az ajándékaikat, hogy a te javadra legyenek. A Biblia mondja: "A Lélek megnyilvánulása pedig mindenkinek azért adatik, hogy használjon vele" 1 Kor. 12:7
Mikor mindannyian használjuk az ajándékainkat, az mindenkinek a javára van. Ha mások nem használják az ajándékaikat, azzal téged fosztanak meg áldásoktól, s, ha te nem használod az ajándékaidat, akkor te fosztasz meg másokat. Ezért akarja Isten, hogy felfedezzük és kifejlesszük a lelki ajándékainkat.
Nem dolgozhatsz meg a lelki ajándékaidért és nem is érdemelheted ki őket - ezért hívják ajándéknak! Isten a kegyelmét fejezi ki feléd vele: "A kegyelem pedig mindegyikünknek a Krisztus ajándékának mértéke szerint adatott" Ef. 4:7
Sem nem választhatod ki, hogy melyik ajándékokat szeretnéd. Pál leírja, hogy ezt Isten határozza meg, "De mindezt egy és ugyanaz a Lélek munkálja, aki úgy osztja szét kinek-kinek ajándékát, amint akarja." 1 Kor. 12:11
Mivel Isten szereti a változatosságot, és azt akarja, hogy különlegesek legyünk, ezért nem ugyanazt az ajándékot adja mindenkinek, és senkinek nem adja meg az összes ajándékot. Ha neked meglenne minden ajándék, akkor nem lenne szükséged senki másra, és ez ellent mondana Isten egyik céljának - hogy megtanítson minket egymástól függeni.
A lelki ajándékaid nem azért kaptad, hogy a te, hanem, hogy mások javára legyen. Mások pedig azért kapták az ajándékaikat, hogy a te javadra legyenek. A Biblia mondja: "A Lélek megnyilvánulása pedig mindenkinek azért adatik, hogy használjon vele" 1 Kor. 12:7
Mikor mindannyian használjuk az ajándékainkat, az mindenkinek a javára van. Ha mások nem használják az ajándékaikat, azzal téged fosztanak meg áldásoktól, s, ha te nem használod az ajándékaidat, akkor te fosztasz meg másokat. Ezért akarja Isten, hogy felfedezzük és kifejlesszük a lelki ajándékainkat.
Harc: életre-halálra
„Mert a mi harcunk nem test és vér ellen folyik, hanem erők és
hatalmak ellen, a sötétség világának urai és a gonoszság lelkei ellen,
amelyek a mennyei magasságban vannak.” Efézus 6,12
Ahogyan azt már Rick pásztor is tanította, a harc, hogy új természetünk szerint tudjuk élni nagyon fontos, így meg kell tanulnunk harcolni a Lélek fegyvereivel, ha szabadon akarunk élni.
Isten rendelkezésünkre bocsátotta az igazságosság fegyvereit. Ezen fegyverek azonban azt kívánják, hogy vele dolgozzunk, és hagyatkozzunk rá amikor szembeszállunk az ellenséggel. A mi erősségünk őbenne van, hiszen a hit paradoxonja az, hogy ő erőssége a mi erőtlenségünkön keresztül nyilvánul meg.
Az a célunk, hogy mindent felhasználjunk, ami Isten nekünk adott: meg kell tanulnunk bánni a Lélek fegyvereivel; megtanulni melyek ezek, hogyan működnek és mikor kell őket használnunk.
A Lélek fegyverei között ilyenek szerepelnek mint: őszinteség, alázat, hitelesség, kegyelem, szeretet, imádság, engedelmesség, közösség, egészséges függés, Isten Igéje, és önmagunk alárendelése a Lélek vezetésének.
Ezzel szemben a test fegyverei a következők: indulatosság, manipuláció, káromlás, megszégyenítés, gyűlölet, büszkeség, alattomosság, rejtegetés, én-központúság, mentegetőzés, és az egészségtelen „nincs rád szükségem” magatartás.
A lelki harcban, amelynek mindannyian részesei vagyunk „nem állhatunk meg és feledkezhetünk meg róla néhány órára. Ez egy életünk végéig tartó élet-halál harc….” (Efézus 6,12 MSG fordítás)
Ez egy végzetes, brutális, véres és örök jelentőségű harc; ezért ebben a harcban Isten velünk, bennünk és értünk van.
Ahogyan azt már Rick pásztor is tanította, a harc, hogy új természetünk szerint tudjuk élni nagyon fontos, így meg kell tanulnunk harcolni a Lélek fegyvereivel, ha szabadon akarunk élni.
Isten rendelkezésünkre bocsátotta az igazságosság fegyvereit. Ezen fegyverek azonban azt kívánják, hogy vele dolgozzunk, és hagyatkozzunk rá amikor szembeszállunk az ellenséggel. A mi erősségünk őbenne van, hiszen a hit paradoxonja az, hogy ő erőssége a mi erőtlenségünkön keresztül nyilvánul meg.
Az a célunk, hogy mindent felhasználjunk, ami Isten nekünk adott: meg kell tanulnunk bánni a Lélek fegyvereivel; megtanulni melyek ezek, hogyan működnek és mikor kell őket használnunk.
A Lélek fegyverei között ilyenek szerepelnek mint: őszinteség, alázat, hitelesség, kegyelem, szeretet, imádság, engedelmesség, közösség, egészséges függés, Isten Igéje, és önmagunk alárendelése a Lélek vezetésének.
Ezzel szemben a test fegyverei a következők: indulatosság, manipuláció, káromlás, megszégyenítés, gyűlölet, büszkeség, alattomosság, rejtegetés, én-központúság, mentegetőzés, és az egészségtelen „nincs rád szükségem” magatartás.
A lelki harcban, amelynek mindannyian részesei vagyunk „nem állhatunk meg és feledkezhetünk meg róla néhány órára. Ez egy életünk végéig tartó élet-halál harc….” (Efézus 6,12 MSG fordítás)
Ez egy végzetes, brutális, véres és örök jelentőségű harc; ezért ebben a harcban Isten velünk, bennünk és értünk van.
Jézus kegyelmet kínál, nem kárhoztat
"Nincs tehát most már semmiféle kárhoztató ítélet azok ellen, akik a
Krisztus Jézusban vannak, mert Krisztus Jézus által az élet Szellemének
törvénye megszabadított engem a bűn és a halál törvényétől." (Róma
8:1-2, NIV fordítás)
Nem számít, hogy mit tettél, Krisztusban nincs kárhoztatásod. Ő ott ül az Atya jobbján, és nem mint vádló, hanem mint védőügyvéd akarja neked adni az életét.
Mielőtt megszülettél volna, Isten már elkezdett munkálkodni azon, hogy téged visszahozzon az Ő jelenlétébe. Isten tudja, hogy egyedül nem tudod ezt az utat megtenni, ezért mikor még erőtlen, elhagyatott voltál, Krisztus meghalt érted. (Róma 5:6)
Jézus kegyelmet kínál, nem kárhoztatást. Azt mondja: „Irgalmasságot akarok, és nem áldozatot.” (Máté 9:13) Az a célja, hogy visszahozzon az Atyával való meghitt közösségbe, és nem azt akarja, hogy te hatalmas erőfeszítéseket tegyél azért, hogy bebizonyítsd, méltó vagy, hogy visszanyerd az Atya szeretetét.
Képzeld el, amint ezt mondja: „Ezek a dolgok, amiket felajánlasz, hogy megteszel, és az ígéretek, melyekkel a megbocsátást akarod elnyerni, olyan dolgok, amivel a bűntudatodat akarod legyőzni. Én ehelyett a megbocsátást és a kegyelmet ajándékként adom neked. Irgalmasságot akarok, nem olyan áldozatokat, amelyekkel azt reméled, hogy visszanyered a szeretetemet. Soha nem veszítetted el a szeretetemet!”
„A célom nem az, hogy elítéljelek, hanem hogy az én életem szabadon folyjon benned, amint a Szent Lélek közvetlenül az Atyához kapcsol.” (Róma 8:1-2, NIV fordítás, átfogalmazás a szerzőtől).
„Ezenkívül, nem is tudod lemosni az összes szennyet, bűnt magadról. Engedd, hogy én tegyem meg. Az én vérem hófehérre mos, és az én Szellemem közvetlenül a szívedben kezd élni.”
Krisztusban elrejtve nincs kárhoztatásunk, és „bizalommal járulhatunk a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk.” (Zsidók 4:16)
Amikor úgy érzed, hogy a kárhoztatás bősz áradatként jön feléd, állj a Sziklára, aki ezt mondta: „Én többé nem kárhoztatlak. Menj el, és ezután ne vétkezz!” (János 8:11)
Beszéljünk róla:
* Te hogyan próbáltad meg elnyerni Isten elismerését, és milyen áldozatokat hoztál a bűntudatod miatt?
* Milyen lenne az életed, ha elfogadnád Isten kegyelmét, és ha úgy tekintenél Istenre mint védőügyvédre, és nem mint vádlóra? Hogyan változna meg az életed?
Nem számít, hogy mit tettél, Krisztusban nincs kárhoztatásod. Ő ott ül az Atya jobbján, és nem mint vádló, hanem mint védőügyvéd akarja neked adni az életét.
Mielőtt megszülettél volna, Isten már elkezdett munkálkodni azon, hogy téged visszahozzon az Ő jelenlétébe. Isten tudja, hogy egyedül nem tudod ezt az utat megtenni, ezért mikor még erőtlen, elhagyatott voltál, Krisztus meghalt érted. (Róma 5:6)
Jézus kegyelmet kínál, nem kárhoztatást. Azt mondja: „Irgalmasságot akarok, és nem áldozatot.” (Máté 9:13) Az a célja, hogy visszahozzon az Atyával való meghitt közösségbe, és nem azt akarja, hogy te hatalmas erőfeszítéseket tegyél azért, hogy bebizonyítsd, méltó vagy, hogy visszanyerd az Atya szeretetét.
Képzeld el, amint ezt mondja: „Ezek a dolgok, amiket felajánlasz, hogy megteszel, és az ígéretek, melyekkel a megbocsátást akarod elnyerni, olyan dolgok, amivel a bűntudatodat akarod legyőzni. Én ehelyett a megbocsátást és a kegyelmet ajándékként adom neked. Irgalmasságot akarok, nem olyan áldozatokat, amelyekkel azt reméled, hogy visszanyered a szeretetemet. Soha nem veszítetted el a szeretetemet!”
„A célom nem az, hogy elítéljelek, hanem hogy az én életem szabadon folyjon benned, amint a Szent Lélek közvetlenül az Atyához kapcsol.” (Róma 8:1-2, NIV fordítás, átfogalmazás a szerzőtől).
„Ezenkívül, nem is tudod lemosni az összes szennyet, bűnt magadról. Engedd, hogy én tegyem meg. Az én vérem hófehérre mos, és az én Szellemem közvetlenül a szívedben kezd élni.”
Krisztusban elrejtve nincs kárhoztatásunk, és „bizalommal járulhatunk a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk.” (Zsidók 4:16)
Amikor úgy érzed, hogy a kárhoztatás bősz áradatként jön feléd, állj a Sziklára, aki ezt mondta: „Én többé nem kárhoztatlak. Menj el, és ezután ne vétkezz!” (János 8:11)
Beszéljünk róla:
* Te hogyan próbáltad meg elnyerni Isten elismerését, és milyen áldozatokat hoztál a bűntudatod miatt?
* Milyen lenne az életed, ha elfogadnád Isten kegyelmét, és ha úgy tekintenél Istenre mint védőügyvédre, és nem mint vádlóra? Hogyan változna meg az életed?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése