2017. augusztus 2., szerda

Átvészeled ezt a vihart

„Én vagyok, ne féljetek!” (Márk 6:50)

Viharba kerültél? Akkor olvasd el ezeket a sorokat: „Amikor beesteledett, a hajó a tenger közepén volt, ő pedig a parton egyedül. Amikor meglátta, hogy mennyire küszködnek az evezéssel, mert ellenszelük van, a negyedik éjszakai őrváltás idején a tengeren járva közeledett feléjük, és el akart menni mellettük. Amikor meglátták őt, amint a tengeren jár, azt hitték, hogy kísértet, és felkiáltottak. Mindnyájan látták ugyanis, és megrettentek. Ő azonban azonnal megszólította őket, és ezt mondta nekik: »Bízzatok, én vagyok, ne féljetek!« Ekkor beszállt hozzájuk a hajóba, és elült a szél, ők pedig szerfölött csodálkoztak magukban” (Márk 6:47-51). Négy fontos tanulság van itt számunkra: 1) Amikor a legtávolabb érezzük magunktól Istent, ő akkor tanítja nekünk a legtöbbet. Dave Dravecky mondta: „Visszanézve… megtanultam, hogy a puszta a hit tájképének része, és minden részlete éppolyan fontos, mint a hegycsúcs. A hegycsúcson elborít minket Isten jelenléte, a pusztában pedig a hiánya. Mindkét hely térdre kényszerít, az egyik a szavunkat is elállító félelmünkben, a másik a teljes függőség miatt.” 2) Isten nem jön túl korán. Általában a vihar legnehezebb részében jön, amikor azt hiszed, hogy nem bírod tovább – de mindig idejében érkezik. 3) Isten különböző viharokon visz át minket, és mindegyik által egyre többet tár fel önmagából. Másképp személyiségének bizonyos oldalait és egyes isteni terveit sohasem ismernénk meg. 4) Isten jelenlétének önmagában elégnek kell lennie számunkra minden viharban. Abban a pillanatban, amikor megjelenik, és azt mondja: „én vagyok”, minden félelmünknek el kell csendesednie.


Haladj tovább!


„Most azért add nekem azt a hegyvidéket, amit megígért az Úr!” (Józsué 14:12)
Joe Fowler admirális mindkét világháborúban szolgált. Hajómérnökként ő tervezte Amerika két legnagyobb repülőgép anyahajóját, a USS Lexingtont és a USS Saratogát. 1948-ban ment nyugdíjba a tengerészettől. Nem sokkal később Walt Disney arra kérte fel, hogy vezesse első vidámparkjának tervezési és kivitelezési munkáit Kaliforniában. Soha azelőtt nem csinált ilyesmit, de nemcsak, hogy befejezte ezt a hatalmas munkát 1955-re, hanem sok évig ő maga vezette a parkot. Később, amikor Disney egy még nagyobb hasonló parkot szeretett volna építeni Floridában, ismét Fowlert kérte fel erre. Amikor a munka 1971-ben befejeződött, Fowler 71 éves volt. Itt a vége a történetnek? Nem. Amikor Fowler 87 éves volt, Disney újból felkérte, hogy építsen egy futurisztikus élményparkot, amelyet Epcot Centernek hívnak. Amikor megkérdezték, hogyan vállalhatott fel ekkora munkát 87 évesen, Fowler így válaszolt: „Nem kell meghalnod, amíg nem akarsz”. 1993-ban készült el a munkával. 99 éves korában tette le végleg a rajztáblát. Küldetés teljesítve!
85 éves korában Káléb azt mondta Józsuénak: „Most azért add nekem azt a hegyvidéket, amit nekem ígért az Úr [45 éve]” (Józsué 14:12). Megkapta? Igen. Haladj tehát tovább! Lehet, hogy hibákat fogsz elkövetni az úton? Biztosan! Henry Ford elfelejtett hátramenetet tenni az első autója sebességváltójába. Sőt, ötször csődbe ment, mielőtt a gépkocsigyártás atyjává vált volna. Időnként meg fogsz botlani a felfelé vezető úton, de ha Isten segítségét kéred, és kitartasz mellette, el fogsz jutni oda. Az igazság az, hogy semmi sem győzhet le, ha nem mondasz le az álmaidról csak azért, mert a kétségek és tévedések felett bánkódsz!


Légy pazarló!

„…nagyon szeretett.” (Lukács 7:47 NLT)

Lukács azt írja: „Egy farizeus arra kérte Jézust, hogy vacsorázzon vele, és Jézus el is ment a farizeus otthonába… Egy bűnös asszony pedig… megtudta, hogy Jézus ott van… és drága kenetet hozott egy gyönyörű alabástrom edényben. Sírva letérdelt Jézus lábához… csókolgatta a lábát, és megkente a kenettel” (Lukács 7:36-38 NLT). Vannak, akiket annyira megbántottak vallásos emberek, hogy soha fontolóra sem vennék, hogy együtt vacsorázzanak egy farizeussal, mások pedig annyira vallásosak, hogy nem tudják, hogyan érhetnének el egy valódi bűnöst. De Jézus nem ilyen. Ő elfogadta a farizeus meghívását, és kiterjesztette kegyelmét a bűnösre – nekünk is ugyanezt kell tennünk. Jézus azt mondta: „Az ő bűnei – és sok van belőlük – megbocsáttattak, ezért mutatott nagy szeretetet irántam. Akinek pedig kevés bocsáttatik meg, kevésbé szeret.”

Három fontos leckét tanulhatunk ebből:

1) Lehet, hogy mások tudják, mit tettél, de Jézus azt is tudja, hogy mivé válhatsz. A farizeus Simon úgy tekintett erre az asszonyra, mint egy gyomra. Jézus meglátta benne a potenciális rózsát, és megöntözte.


2) Ha visszaemlékszel arra, hogy Isten miből szabadított meg, szereteted és adakozásod pazarló lesz. Nézd csak meg ezt a nőt, drága kenettel kente meg Jézus lábát! Ha beleszeretsz Krisztusba, az első, amit megnyit, a szíved lesz, a következő a pénztárcád. Elkezded keresni annak a lehetőségét, hogy az Ő országa javára adakozz.

3) Ne félj kimutatni érzelmeidet! Vannak, akik hagyományos „Csendesedjetek el, és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten!”-típusú emberek. Mások „Kiálts az Úrnak!”-típusúak. Légy az, ami vagy, de szereteted Jézus iránt legyen pazarló!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése