HÁLA ISTENNEK A SZABADULÁSÉRT!

„Krisztus szabadságra szabadított meg minket..." (Calata 5:1)

A történelem feljegyez olyan sötét fejezeteket, amikor istentelen zsarnokok uralkodtak, és vallásos diktátorok bűncselekménynek nevezték, ha valaki a lelkiismeretére hallgatva olvasta a Bibliát vagy dicsőítette Istent. 1945-ben Martin Niemoeller ezt mondta: „Amikor a nácik eljöttek a kommunistákért, nem szóltam, mert nem vagyok kommunista. Amikor eljöttek a zsidókért, nem emeltem fel a hangom, mert nem vagyok zsidó. Amikor a szak­szervezeteket támadták, nem szóltam, mert nem vagyok szakszervezeti tag. Amikor a kato­likusok kerültek sorra, nem szóltam, mert én protestáns vagyok. Aztán eljöttek értem is, és addigra már nem maradt senki, aki bárkiért is szót emeljen." Washingtonban a Capitolium tetején áll egy 20 láb magas szobor, a Lady Freedom*. Fejét csillagok veszik körül, kezében egy pajzsot tart, melyen csillagok és sávok vannak. Hajón szállították Rómából Amerikába. Amikor a hajó szörnyű viharba került, a kapitány parancsot adott, hogy a rakomány egy részét hajítsák a tengerbe. A tengerészek a szobrot akarták bedobni, de a kapitány nem engedte. A szelet túlharsogva így kiáltott: „Soha! Előbb süllyedünk el, mint hogy eldobjuk a szabadságot!" Benjámin Franklin mondta, hogy azok, akik feladják szabadságukat a biz­tonságért, nem érdemelnek sem szabadságot, sem biztonságot! Pál a galáciai hívőkhöz szólva, szavait a törvényeskedőknek címezte, akik rá akarták kényszeríteni a hívőket, hogy visszatérjenek a régi törvény lehetetlen elvárásaihoz. Ezt írja: „Krisztus szabadságra szabadított meg minket, álljatok meg tehát szilárdan, és ne engedjétek magatokat újra a szolgaság igájába fogni". Ma állj meg, nézz fel, és mondd: „Istenem, köszönöm a szabad­ságomat!"

Uralkodj magadon, ne másokon!

„A Lélek gyümölcse pedig… önuralom.” (Galata 5:22-24 NIV)

Kétféle ember létezik: az uralkodó és az önuralmat gyakorló. Te melyik vagy? Derítsük ki! Az uralkodó típus azt hiszi, hogy „az ördög tette vele”, vagy az emberek, vagy a körülmények; mindig mások hibáztatásával, sértődéssel vagy frusztrációjának másokra vetítésével reagál. Az ilyen emberek folyton megpróbálják manipulálni az embereket és a körülményeket a saját hasznukra. De az emberek és a körülmények általában nem vetik alá magukat a mi irányításunknak, ezért az ilyen irányú próbálkozásaik csak növelik fájdalmukat, és kapcsolataikat hatalmi harcokká alakítják. Minél inkább megpróbálnak irányítani, annál rosszabbul érzik magukat; minél rosszabbul érzik magukat, annál inkább megpróbálnak irányítani. Ne akarj így élni! Az önuralmat gyakorlók megértik, hogy az ördög semmit sem tehet velük a saját együttműködésük nélkül, és ezt nem kötelesek megadni neki. Megértik, hogy nem az emberek, és nem a körülmények az ő problémáik – hanem az, hogyan kezelik őket. Ezért emlékeztetik magukat három dologra: 1) Én vagyok az, akit irányítanom kell! 2) Néha az embereket és a körülményeket az életemben Isten kezébe kell tennem, és engednem, hogy Ő birkózzon meg velük. 3) Minden nap merítenem kell a Szentlélek erejéből ahhoz, hogy irányítani tudjam a reakcióimat, és követni tudjam a Szentírás józanságra intő alapelveit, azért, hogy ne csússzon ki a kezemből az életem irányítása (ld. 2Timóteus 1:7). Ezért az ilyen emberek kerülik azt, hogy másokat hibáztassanak, nehogy saját maguknak okozzanak fájdalmat, és vigyáznak arra, hogy kapcsolataikat ne tegyék háborús övezetekké. Tudva, hogy „a Lélek gyümölcse… önuralom”, megértik, hogy a Szentlélek nem fog uralkodni rajtuk, és nem fog segíteni abban, hogy ők uralkodjanak másokon, vagy manipulálják a körülményeket, de erőt fog adni ahhoz, hogy uralkodni tudjanak magukon. A Lélek által megerősített emberek megszabadulnak attól, hogy részei legyenek a problémának, és az Istentől származó megoldás részévé válnak.