2017. október 22., vasárnap

EZ RÓLA SZÓL!

„…az ő nevéért.” (Zsoltárok 23:3)


Feltetted már valaha a kérdést: „Hogyan tus Isten olyan valakit használni, mint én?” A zsoltáríró így válaszol: „az Ő nevéért”! Egyedül egy név számít – ás az nem a tiéd! Isten ugyanolyan hevesen gyűlöli a gőgöt, mint amennyire szereti az alázatot. Igéje ezt mondja: „Isten a kevélyeknek ellenáll, az alázatosoknak pedig kegyelmét adja” (Jakab 4:6). Íme tehát néhány tanács ahhoz, hogyan maradhatsz alázatos. Először: értékeld magad őszintén! Ne légy olyan, mint az a hód, aki így szólt a nyúlhoz, amikor a Hoover Gát hatalmas falát bámulták: „Nem, igazából nem én építettem – de az én ötletemen alapult”! A Biblia azt mondja: „…[senki] ne gondolja magát többnek, mint amennyinek gondolnia kell, hanem igyekezzék mindenki, hogy józanul gondolkozzék az Istentől kapott hit mértéke szerint” (Róma 12:3-4). Másodszor: tanuld meg, hogyan kell másokat ünnepelni! Pál azt írja: „Semmit ne tegyetek önzésből, se hiú dicsőségvágyból, hanem alázattal különbnek tartsátok egymást magatoknál!” (Filippi 2:3). Az életben elért célok általában csapatmunka eredményei. Légy olyan, mint az a kisfiú, aki így jött haza az iskolai színjátszó kör meghallgatásáról: „Anyu, megkaptam a szerepet! Arra választottak ki, hogy a nézőtéren üljek, tapsoljak és éljenezzek.” Ha képes vagy erre, akkor nem fogsz azzal próbálkozni, hogy nem hozzád illő szerepben tündökölj, vagy más tollával ékeskedj. Végül: ne igyák előre a medve bőrére! „…aki kardot köt, ne kérkedjék úgy, mintha már lecsatolta volna!” (1Királyok 20:11). Amikor Charles Spurgeon diákjai közül egy gőgösen ment fel a szószékre prédikálni, de csúfos kudarcit vallva jött le, Spurgeon állítólag valami ilyesmit mondott neki: „Ha úgy ment volna fel, ahogy lejött, úgy jöhetett volna le, ahogy felment”. Isten csak akkor áldja meg erőfeszítéseinket, ha mindazt „az Ő nevében” végezzük.






Túljutni a múlton


„Ne a múltakon tűnődjetek! Mert én újat cselekszem.” (Ézsaiás 43:18-19)

Amikor Isten meghatározza a jövődet, nem tanácskozik a múltaddal. Mária Magdaléna egy ismert prostituált volt. De miután Krisztus megszabadította őt, egyike lett azoknak, akik utoljára hagyták ott a keresztet (ld. Máté 27:55-61), és azoknak is, akik elsőként fedezték fel és tudatták Jézus feltámadását (ld. Máté 28:7). Mivel ő megragadta Krisztust és azt a jövőt, amit Ő kínál mindannyiunknak, ezért tisztelettel említi őt minden későbbi nemzedék. Péter egy heves vérmérsékletű halász volt némi antiszociális hajlammal. De Isten olyan szellemi hatalommal töltötte be, hogy amikor prédikált, tömegek jöttek Krisztushoz (ld. ApCsel 2:40-41). Ráháb egy prostituált volt, aki azért menekült meg a haláltól, mert elrejtette Józsué kémeit (Józsué 6:25). Jákób „csaló” volt, és a nevéhez méltóan élt. Isten azonban teljesen átformálta, és a nevét Izráelre változtatta, ami azt jelenti: „Isten harcosa” (ld. 1Mózes 32:24-30). Ruth móábita volt, aki bálványimádóként nőtt fel – nem túl biztató kezdet. De miután az igaz Isten szolgálatába állt, Dávid király és a mi Urunk Jézus Krisztus egyik őse lett (ld. Máté 1:5). Zákeus, a hírhedt sikkasztó, vendégül látta Jézust éjszakára az otthonában, és végül oda jutott, hogy emberbaráttá lett. Na és Pál? A keresztények gyilkolása miatt még nem vált tiltott személlyé Isten előtt. Apostolként ő írta meg az Újszövetség könyveinek felét Isteni kinyilatkoztatásra, elragadtatott a mennybe, ahol hihetetlen dolgokat látott (ld. 2Korinthus 12:1-4), és amikor a testéről kötényeket és kendőket vittek el, hogy betegekre tegyék, azok meggyógyultak (ld. ApCsel 19:11-12). Nos, ha Isten mindezt meg tudta tenni olyan emberekkel, akiknek „múltjuk volt”, akkor neked is tud új kezdetet adni!




Tudtad, hogy Abraham Lincoln több választást is elvesztett, mielőtt végül az Egyesült Államok egyik legnagyszerűbb elnöke lett? Tulajdonképpen olyan sokszor vallott kudarcot, hogy csoda, hogy újra meg újra próbálkozott. Tudtad, hogy azt az anyagot, amiből a Kleenex papírzsebkendő készül, gázmaszkba való szűrőnek kísérletezték ki az első világháború idején, de nem felelt meg? Azután próbáltak testápolót készíteni belőle, de ismét balsiker lett. Végül újracsomagolták eldobható zsebkendőként – és láss csodát! Évente 200 milliárdot vásárolnak belőle az emberek. Nem rossz egy olyan terméktől, amely kétszer is kudarcot vallott!

Nem tudod megragadni a jövődet, amíg a múltadon gyötrődsz. Tanulj belőle, és engedd el! Hallgass Susan Scott írónő tanácsára: „A kutyám és a macskám megtanított az élet egyik nagy leckéjére: tanulj meg sokat vedleni!”

Senki sem úgy indul, hogy mindenben jó. Új vállalkozásba fogni általában azt jelenti, hogy próbálkozások és kudarcok által tanulunk. Amikor Charles Darrow megházasodott, azt ígérte a feleségének, hogy milliomosok lesznek. De jött a nagy gazdasági világválság, és teljesen elszegényedtek. Darrow már fel akarta adni az álmát, de a felesége bátorította, hogy folytassa. Aztán egy napon kigondolta a „játékpénz” használatának ötletét, amellyel „képzeletbeli ingatlanokat” lehet venni, és az ötletét egy társasjátékban váltotta valóra, kis házakkal és hotelekkel. Monopoly-nak hívják, és a Parker Brothers megvásárolta Darrow-tól. Mit gondolsz, mennyiért? Egymilliió dollárért! Ne feledd: ha jó úton jársz, és nem vagy hajlandó feladni, Isten valami nagyszerűt végezhet el rajtad keresztül. Tehát menj tovább, és ne nézz hátra!


VAN KIÚT!


„…Isten… nem hagy titeket erőtökön felül kísérteni; sőt a kísértéssel együtt el fogja készíteni a szabadulás útját is.” (1Korinthus 10:13)
Gyakran keresünk kifogásokat gyengeségeinkre, vagy pedig másokat hibáztatunk. Egy költő így írt: „Volt egy ellenségem, akit igyekeztem megismerni, aki minden lépésemet elgáncsolta, bármerre is mentem. Terveimet akadályozta, és elállta az utamat, a nagyszerű célokra nemet mondott. Végre lerántottam róla a leplet, szemébe néztem – és magamat láttam.” Amikor John Wesley diákjai hetente találkoztak, ezt a négy kérdést tették egymásnak: 1) Milyen bűnt követtél el a múlt heti találkozásunk óta? 2) Milyen kísértésekkel néztél szembe? 3) Hogyan szabadultál meg? 4) Mit gondoltál, mondtál vagy tettél, amiről nem vagy biztos, hogy bűn-e vagy sem? Ez a négy kérdés segít abban, hogy lelkiekben éber legyél, és a helyes kerékvágásban maradj. Pál azt írja: „…Isten… nem hagy titeket erőtökön felül kísérteni; sőt a kísértéssel együtt el fogja készíteni a szabadulás útját is.” Portia Nelson írja a Kiút című értekezésében: „Az utcán sétálok. Van egy gödör az úton, és én beleesek. Elvesztem, pedig nem is az én hibám. Egy örökkévalóságig tart, míg kijutok innen. Legközelebb megint az utcán sétálok. Van egy gödör az úton, de úgy teszek, mintha nem látnám – tehát megint beleesek. El sem hiszem, hogy megint itt vagyok; mindenesetre nem az én hibám. Megint az utcán sétálok. Van az úton egy gödör. Látom, hogy ott van, mégis beleesek – ez már szokásom. De most nyitva a szemem, és tudom, hol vagyok. Ez az én hibám. Gyorsan kimászok. Sétálok az utcán. Vagy egy gödör az úton. Kikerülöm. Végül sétálok az utcán, egy másik utcán!”

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése