A Sátán nem bánja, ha a bibliai ismereteidet sohasem alkalmazod
"Aki tehát hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi azokat,
hasonló lesz az okos emberhez, aki kősziklára építette a házát." Máté
7:24
Befogadni, olvasni, kutatni, emlékezni és elmélkedni Isten Igéjén mind haszontalan, ha nem éljük meg azt gyakorlati módon. Az "ige cselekvőivé" kell válnunk. (Jakab 1:22)
Megértem, hogy ez egy nehéz lépés, mert a Sátán keményen küzd ellene. Mindaddig nem foglalkozik azzal, hogy Bibliaórára mégy, amíg nem teszel semmit azzal. amit ott tanultál. Becsapjuk magunkat, amikor azt feltételezzük, hogy csak azért, mert hallottuk, olvastuk vagy tanulmányoztuk az igazságot, már magunkévá is tettük azt. Igazából, nagy izgalommal készülhetsz a következő Bibliaórára vagy konferenciára, csak közben nincs időd arra, hogy a tanultak a szívedig eljussanak. El is felejted azokat útközben a következő alkalomra. Megvalósítás nélkül mindenféle Biblia ismeretünk értéktelen. Jézus azt mondta "Aki tehát hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi azokat, hasonló lesz az okos emberhez, aki kősziklára építette a házát." (Máté 7:24)
Jézus arra is rámutatott, hogy Isten áldása az igazságnak való engedelmességből ered és nem csak a tudásból. Ezt mondta "Ha tudjátok ezeket, boldogok lesztek, ha így cselekesztek." (János 13:17)
Nem győzöm hangsúlyozni, hogy milyen értékes az, ha tagja vagy egy Bibliatanulmányozó kiscsoportnak. Mindig tanulunk másoktól olyan igazságokat, amelyeket önmagunktól nem látnánk meg. Mások segíteni fognak, hogy láss olyan dolgokat, amelyekről egyedül lemaradnál, és segítenek Isten igéjét gyakorlati módon alkalmazni.
A legjobb módja annak, hogy az Ige cselekvőjévé válj az, ha mindig leírsz egy akciólépést a Szentírás olvasásának, tanulmányozásának vagy az azon való elmélkedésed eredményeképpen. Fejleszd azt a szokásodat, hogy leírod pontosan mit akarsz tenni. Ennek az akciólépésnek személyesnek (belefoglalva magadat), gyakorlatinak (valami, amit te meg tudsz csinálni) és számonkérhetőnek (a végrehajtás határidejével) kellene lennie. Minden alkalmazás magába foglalja majd vagy az Istennel és másokkal való kapcsolatodat, vagy a személyiségedet.
Beszéljünk róla:
* Mi az, amit Isten már az Igéjéből megmondott neked, hogy tenned kell, de még nem kezdtél hozzá?
* Kezdd el ma azt, hogy a Bibliatanulmányodról akciólépéseket írsz le és ezáltal követed azt.
Befogadni, olvasni, kutatni, emlékezni és elmélkedni Isten Igéjén mind haszontalan, ha nem éljük meg azt gyakorlati módon. Az "ige cselekvőivé" kell válnunk. (Jakab 1:22)
Megértem, hogy ez egy nehéz lépés, mert a Sátán keményen küzd ellene. Mindaddig nem foglalkozik azzal, hogy Bibliaórára mégy, amíg nem teszel semmit azzal. amit ott tanultál. Becsapjuk magunkat, amikor azt feltételezzük, hogy csak azért, mert hallottuk, olvastuk vagy tanulmányoztuk az igazságot, már magunkévá is tettük azt. Igazából, nagy izgalommal készülhetsz a következő Bibliaórára vagy konferenciára, csak közben nincs időd arra, hogy a tanultak a szívedig eljussanak. El is felejted azokat útközben a következő alkalomra. Megvalósítás nélkül mindenféle Biblia ismeretünk értéktelen. Jézus azt mondta "Aki tehát hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi azokat, hasonló lesz az okos emberhez, aki kősziklára építette a házát." (Máté 7:24)
Jézus arra is rámutatott, hogy Isten áldása az igazságnak való engedelmességből ered és nem csak a tudásból. Ezt mondta "Ha tudjátok ezeket, boldogok lesztek, ha így cselekesztek." (János 13:17)
Nem győzöm hangsúlyozni, hogy milyen értékes az, ha tagja vagy egy Bibliatanulmányozó kiscsoportnak. Mindig tanulunk másoktól olyan igazságokat, amelyeket önmagunktól nem látnánk meg. Mások segíteni fognak, hogy láss olyan dolgokat, amelyekről egyedül lemaradnál, és segítenek Isten igéjét gyakorlati módon alkalmazni.
A legjobb módja annak, hogy az Ige cselekvőjévé válj az, ha mindig leírsz egy akciólépést a Szentírás olvasásának, tanulmányozásának vagy az azon való elmélkedésed eredményeképpen. Fejleszd azt a szokásodat, hogy leírod pontosan mit akarsz tenni. Ennek az akciólépésnek személyesnek (belefoglalva magadat), gyakorlatinak (valami, amit te meg tudsz csinálni) és számonkérhetőnek (a végrehajtás határidejével) kellene lennie. Minden alkalmazás magába foglalja majd vagy az Istennel és másokkal való kapcsolatodat, vagy a személyiségedet.
Beszéljünk róla:
* Mi az, amit Isten már az Igéjéből megmondott neked, hogy tenned kell, de még nem kezdtél hozzá?
* Kezdd el ma azt, hogy a Bibliatanulmányodról akciólépéseket írsz le és ezáltal követed azt.
Még ha engedelmesek vagyunk is, érhet bennünket szenvedés
A mai áhítat Jon Walker írása.
"Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel a keresztjét, és kövessen engem." (Márk 8.34)
Amikor szenvedések érnek minket, ragaszkodnunk kell az igazsághoz, hogy arról Istennek tudomása van. Ezekben az időszakokban sem állunk kívül Isten szuverenitásán és hatalmán. Megnyugvást kell találnunk az Ő igéreteiben, hogy Ő a legjobbat akarja számunkra. Így amikor szenvedésen megyünk át, és elutasítás ér bennünket, engedelmesen bízzunk abban, hogy a megpróbáltatásaink nem véletlen események. Ellenkezőleg, a szenvedés szükséges eszköz Isten kezében, hogy -szeretetéből fakadóan-, "megszorongasson" minket. Ezt azért teszi, hogy mindazok a dolgok, amiket máskülönben figyelmen kívül hagynánk, vagy mentegetőzéssel elintéznénk -bűn, engedetlenség, közönyösség, ne kerüljenek a "nem is olyan nagy ügy" kategóriába.
Jézus éppen ezért szólt oly sokszor a megfáradtakhoz és megtört szívűekhez. (ld: Máté 11:28-30). Mintha azt mondaná: "Gyertek hozzám, ha nincs reményetek és kétségbe vagytok esve. Csak ti, kétségbeesett férfiak és nők vagytok készek arra, hogy az én ügyemért szenvedést tűrjetek el."
Valóban, egyedül ilyen emberek érthetik meg, hogy mit jelent az az ige, hogy Isten neked adja a "sötétség kincseit, az elrejtett drágaságokat, hogy megtudd: én vagyok az Úr, aki téged néven szólított, Izráel Istene." (Ézsaiás 45.3)
Gondolj bele, a kereszt nem csak úgy véletlenül "megtörtént" Jézussal, része volt annak a tervnek, amiért Ő a földre jött. A szenvedés veled sem csak úgy megtörténik, Isten arra használja, hogy segítsen abban, hogy közelebb kerülj ahhoz, hogy még inkább betölthesd életed célját és értelmét.
Lehet, hogy szenvedésen kell keresztül menned, még akkor is, ha engedelmesen jársz Istennel. Ne engedd, hogy a szenvedés eltávolítson tőle! Sőt inkább engedd meg Istennek, hogy a szenvedés közelebb vigyen az Ő szívéhez. Még ha nem is látod Isten munkáját a szenvedésben, bízz Isten szerető és jóságos természetében.
"Ti együtt Krisztus teste vagytok és egyenként mind részei vagytok annak." (1Korinthus 12,27 NLT fordítás)
Egyik fő ok, amiért kapcsolatban kell állnod egy gyülekezettel, az, hogy betöltsd az elhívásod, miszerint más hívőket szolgálj gyakorlati módon. A Biblia azt mondja, hogy "Ti együtt Krisztus teste vagytok és mind részei vagytok annak." (1Korinthus 12,27 NLT Fordítás)
Krisztus Testének égető szüksége van a te szolgálataidra, kérdezd csak meg erről bármelyik helyi gyülekezetet. Mindegyikünk szerepet tölt be és minden szerep fontos. Isten számára nincs kis szolgálat, mindegyik ugyanúgy számít.
Hasonlóképpen a gyülekezetben sincs jelentéktelen szolgálat. Egyesek ugyan láthatóak, mások a színfalak mögött zajlanak, de mindegyik értékes. A kisebb vagy éppen láthatatlan szolgálatok hozzák gyakran a legnagyobb változásokat.
A lakásomban a legfontosabb fényforrás nem az ebédlőben lévő nagy csillár, hanem a kis éjszakai fény, mely megóv attól, hogy beüssem a lábujjam, amikor éjszaka felkelek. Nincs összefüggés a méret és a jelentőség között. Minden szolgálat számít, mivel a működéshez mindannyiunkra szükség van.
Mi történik, amikor a egyik testrészed nem működik tovább? Beteg leszel, a tested pedig szenved. Képzeld csak el, ha a májad úgy döntene, hogy mostantól csak önmagának él: "Fáradt vagyok! Nem akarom többé a testet szolgálni. Egy évig azt akarom, hogy engem etessenek. Azt kell tennem, ami a legjobb számomra. Vegye át egy más testrész a feladatom."
Tudod mi történne? Meghalnál. Napjainkban gyülekezetek ezrei halnak meg, mert a keresztények nem akarnak szolgálni. Sokkal szívesebben ülnek a nézőtéren, a Test pedig szenved.
Isten olyan szolgálatra hív el téged, ami minden képzeletet fölülmúl. Ő arra teremtett téged, hogy jó tetteket vigyél véghez, amelyeket már előre el is készített a számodra (Efézus 2,10). Bármilyen módon is szolgálsz valaki fele, tulajdonképpen Istent szolgálod.
Beszéljünk róla:
* Emlékezz vissza egy időszakra, amikor szükséged volt egy kis szünetre a szolgálatban. Miért éreztél így? Meddig tartott? Mik voltak a hatásai?
* Hogyan használod fel a képességeid, hogy szolgálj a gyülekezetben? Miért fontosak a képességeid a gyülekezet számára?
* Hogyan tudod megmutatni a szolgálat iránti - legyen az kis vagy nagyobb - megbecsülésed a gyülekezetedben?
Amikor szenvedések érnek minket, ragaszkodnunk kell az igazsághoz, hogy arról Istennek tudomása van. Ezekben az időszakokban sem állunk kívül Isten szuverenitásán és hatalmán. Megnyugvást kell találnunk az Ő igéreteiben, hogy Ő a legjobbat akarja számunkra. Így amikor szenvedésen megyünk át, és elutasítás ér bennünket, engedelmesen bízzunk abban, hogy a megpróbáltatásaink nem véletlen események. Ellenkezőleg, a szenvedés szükséges eszköz Isten kezében, hogy -szeretetéből fakadóan-, "megszorongasson" minket. Ezt azért teszi, hogy mindazok a dolgok, amiket máskülönben figyelmen kívül hagynánk, vagy mentegetőzéssel elintéznénk -bűn, engedetlenség, közönyösség, ne kerüljenek a "nem is olyan nagy ügy" kategóriába.
Jézus éppen ezért szólt oly sokszor a megfáradtakhoz és megtört szívűekhez. (ld: Máté 11:28-30). Mintha azt mondaná: "Gyertek hozzám, ha nincs reményetek és kétségbe vagytok esve. Csak ti, kétségbeesett férfiak és nők vagytok készek arra, hogy az én ügyemért szenvedést tűrjetek el."
Valóban, egyedül ilyen emberek érthetik meg, hogy mit jelent az az ige, hogy Isten neked adja a "sötétség kincseit, az elrejtett drágaságokat, hogy megtudd: én vagyok az Úr, aki téged néven szólított, Izráel Istene." (Ézsaiás 45.3)
Gondolj bele, a kereszt nem csak úgy véletlenül "megtörtént" Jézussal, része volt annak a tervnek, amiért Ő a földre jött. A szenvedés veled sem csak úgy megtörténik, Isten arra használja, hogy segítsen abban, hogy közelebb kerülj ahhoz, hogy még inkább betölthesd életed célját és értelmét.
Lehet, hogy szenvedésen kell keresztül menned, még akkor is, ha engedelmesen jársz Istennel. Ne engedd, hogy a szenvedés eltávolítson tőle! Sőt inkább engedd meg Istennek, hogy a szenvedés közelebb vigyen az Ő szívéhez. Még ha nem is látod Isten munkáját a szenvedésben, bízz Isten szerető és jóságos természetében.
Miért van rám szüksége a gyülekezetnek?
"Ti együtt Krisztus teste vagytok és egyenként mind részei vagytok annak." (1Korinthus 12,27 NLT fordítás)
Egyik fő ok, amiért kapcsolatban kell állnod egy gyülekezettel, az, hogy betöltsd az elhívásod, miszerint más hívőket szolgálj gyakorlati módon. A Biblia azt mondja, hogy "Ti együtt Krisztus teste vagytok és mind részei vagytok annak." (1Korinthus 12,27 NLT Fordítás)
Krisztus Testének égető szüksége van a te szolgálataidra, kérdezd csak meg erről bármelyik helyi gyülekezetet. Mindegyikünk szerepet tölt be és minden szerep fontos. Isten számára nincs kis szolgálat, mindegyik ugyanúgy számít.
Hasonlóképpen a gyülekezetben sincs jelentéktelen szolgálat. Egyesek ugyan láthatóak, mások a színfalak mögött zajlanak, de mindegyik értékes. A kisebb vagy éppen láthatatlan szolgálatok hozzák gyakran a legnagyobb változásokat.
A lakásomban a legfontosabb fényforrás nem az ebédlőben lévő nagy csillár, hanem a kis éjszakai fény, mely megóv attól, hogy beüssem a lábujjam, amikor éjszaka felkelek. Nincs összefüggés a méret és a jelentőség között. Minden szolgálat számít, mivel a működéshez mindannyiunkra szükség van.
Mi történik, amikor a egyik testrészed nem működik tovább? Beteg leszel, a tested pedig szenved. Képzeld csak el, ha a májad úgy döntene, hogy mostantól csak önmagának él: "Fáradt vagyok! Nem akarom többé a testet szolgálni. Egy évig azt akarom, hogy engem etessenek. Azt kell tennem, ami a legjobb számomra. Vegye át egy más testrész a feladatom."
Tudod mi történne? Meghalnál. Napjainkban gyülekezetek ezrei halnak meg, mert a keresztények nem akarnak szolgálni. Sokkal szívesebben ülnek a nézőtéren, a Test pedig szenved.
Isten olyan szolgálatra hív el téged, ami minden képzeletet fölülmúl. Ő arra teremtett téged, hogy jó tetteket vigyél véghez, amelyeket már előre el is készített a számodra (Efézus 2,10). Bármilyen módon is szolgálsz valaki fele, tulajdonképpen Istent szolgálod.
Beszéljünk róla:
* Emlékezz vissza egy időszakra, amikor szükséged volt egy kis szünetre a szolgálatban. Miért éreztél így? Meddig tartott? Mik voltak a hatásai?
* Hogyan használod fel a képességeid, hogy szolgálj a gyülekezetben? Miért fontosak a képességeid a gyülekezet számára?
* Hogyan tudod megmutatni a szolgálat iránti - legyen az kis vagy nagyobb - megbecsülésed a gyülekezetedben?
Négy lehetőség, hogy a bibliaolvasás szokásunkká váljon
"Ha ti megtartjátok az én igémet, valóban tanítványaim vagytok" (Jn. 8,31)
Tényleg nagyon fontos lépés az életünkben, hogy elhatározzuk: rendszeresen fogjuk olvasni a Bibliát egy rövid ideig - talán néhány hétig. Nagyszerű dolog ebbe belevágni, de az is fontos, hogy ne hagyjuk ennyiben a dolgot. Jézus így szólt: "Ha ti megtartjátok az én igémet, valóban tanítványaim vagytok." (Jn. 8,31) Tanítvánnyá akkor válunk, ha hosszabb távra is elkötelezzük magunkat, hogy Jézustól tanuljunk.
Hogyan folytassuk a bibliaolvasást és maradjunk Jézussal kapcsolatban az Ő Szaván keresztül, hosszú távon?
1) Határozzuk el, hogy megtesszük. Az első lépés a elkötelezettség. Ne várjuk, hogy majd csak lesz jobb alkalom arra, hogy a Biblia olvasása rendszeres napi programunk legyen. Kezdjük el még ma.
2) Mondjuk el másoknak is. Jelentsük be másoknak, hogy mire köteleztük magunkat. Tegyük lehetővé, hogy számon kérjék rajtunk. Ha Isten iránti elkötelezettségünket titokban tartjuk, könnyebb kibújni alóla.
3) Legyünk határozottak. Ne hagyjuk, hogy bármi is eltántorítson minket vállalásunktól. Legyünk egyértelműen eltökéltek, hogy életünkben állandó szokássá fog válni a bibliaolvasás, különösen az első hónapokban. Ha ki-kihagyunk egy-egy napot, sokkal nehezebb lesz elkötelezettnek maradni Isten Igéjéhez.
4) Duplázzuk meg erőinket. Kerítsünk egy lelki társat, aki segítségünkre lesz és bátorít. Ez legyen olyasvalaki, akivel megoszthatjuk, hogy mit tanultunk csendességünkben. Ez lehet valaki a kiscsoportunkból, egy barát vagy egy családtag. A Biblia is azt írja: "Jobban boldogul kettő, mint egy: fáradozásuknak szép eredméyne van." (Préd. 4,9)
Az Istenre szánt időnek egész életre szóló szokásnak kell lennie - nem pedig múló szeszély. A kutatások azt mutatják, hogy valamit megszakítás nélkül hat hétig kell csinálnunk ahhoz, hogy szokásunkká váljon. Váljon a bibliaolvasás életünk részévé ma - és egész hátralévő életünkben.
Beszéljetek róla
* Milyen döntést hozol még ma azért, hogy a bibliaolvasás állandó szokássá váljon életedben?
* Kivel fogod megosztani elkötelezettségedet, ki fogja számonkérni rajtad?
* Állapítsd meg, hogy melyek azok a zavaró tényezők, amelyekkel valószínűleg szembetalálkozol a rendszeres bibliaolvasás során. Min változtathatsz az életedben, hogy csökkentsd vagy megszüntesd ezeket a zavaró tényezőket?
Tényleg nagyon fontos lépés az életünkben, hogy elhatározzuk: rendszeresen fogjuk olvasni a Bibliát egy rövid ideig - talán néhány hétig. Nagyszerű dolog ebbe belevágni, de az is fontos, hogy ne hagyjuk ennyiben a dolgot. Jézus így szólt: "Ha ti megtartjátok az én igémet, valóban tanítványaim vagytok." (Jn. 8,31) Tanítvánnyá akkor válunk, ha hosszabb távra is elkötelezzük magunkat, hogy Jézustól tanuljunk.
Hogyan folytassuk a bibliaolvasást és maradjunk Jézussal kapcsolatban az Ő Szaván keresztül, hosszú távon?
1) Határozzuk el, hogy megtesszük. Az első lépés a elkötelezettség. Ne várjuk, hogy majd csak lesz jobb alkalom arra, hogy a Biblia olvasása rendszeres napi programunk legyen. Kezdjük el még ma.
2) Mondjuk el másoknak is. Jelentsük be másoknak, hogy mire köteleztük magunkat. Tegyük lehetővé, hogy számon kérjék rajtunk. Ha Isten iránti elkötelezettségünket titokban tartjuk, könnyebb kibújni alóla.
3) Legyünk határozottak. Ne hagyjuk, hogy bármi is eltántorítson minket vállalásunktól. Legyünk egyértelműen eltökéltek, hogy életünkben állandó szokássá fog válni a bibliaolvasás, különösen az első hónapokban. Ha ki-kihagyunk egy-egy napot, sokkal nehezebb lesz elkötelezettnek maradni Isten Igéjéhez.
4) Duplázzuk meg erőinket. Kerítsünk egy lelki társat, aki segítségünkre lesz és bátorít. Ez legyen olyasvalaki, akivel megoszthatjuk, hogy mit tanultunk csendességünkben. Ez lehet valaki a kiscsoportunkból, egy barát vagy egy családtag. A Biblia is azt írja: "Jobban boldogul kettő, mint egy: fáradozásuknak szép eredméyne van." (Préd. 4,9)
Az Istenre szánt időnek egész életre szóló szokásnak kell lennie - nem pedig múló szeszély. A kutatások azt mutatják, hogy valamit megszakítás nélkül hat hétig kell csinálnunk ahhoz, hogy szokásunkká váljon. Váljon a bibliaolvasás életünk részévé ma - és egész hátralévő életünkben.
Beszéljetek róla
* Milyen döntést hozol még ma azért, hogy a bibliaolvasás állandó szokássá váljon életedben?
* Kivel fogod megosztani elkötelezettségedet, ki fogja számonkérni rajtad?
* Állapítsd meg, hogy melyek azok a zavaró tényezők, amelyekkel valószínűleg szembetalálkozol a rendszeres bibliaolvasás során. Min változtathatsz az életedben, hogy csökkentsd vagy megszüntesd ezeket a zavaró tényezőket?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése